Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

1992. január 7., kedd HAZAI TÜKÖR 1RRKÉS MEGYEI HÍRLAP Illemtani lxl férfiaknak Hogyan viselkedjünk a nőkkel? 1. Soha ne vigyünk fehér virá­got egy beteg nőnek, a fehér ugyanis a halál színe. A legjobb egy tarka csokor. A piros szegfű és rózsa kizárólag barátnőnek vagy feleségünknek jár. 2. Ne hagyjuk, hogy a pincér segítse föl partnemőnkre a ka­bátot — ez azt jelentené, hogy már nem érdekel minket. 3. Ne hagyjuk, hogy esős idő­ben a nő tartsa az esernyőt — ez nem az emancipáltság jele, ha­nem a rossz modoré. 4. Ne szólítsuk társaságban asszonyomnak vagy nagyságos asszonyomnak hölgyismerő­sünket, mert még azt hiheti, hogy elfelejtettük a nevét. 5. Nem illik étkezés közben levenni a zakónkat, hacsak a partnemő nem szólít fel rá nyo­matékosan. Még rosszabb be­nyomást keltünk, ha a nadrág­tartónk is előbukkan a kabát alól. 6. Az illetlenség magasisko­lája, ha barátunknak ajánljuk fel a vezető melletti ülést, és felesé­günknek vagy barátnőnknek hátra kell ülnie. A hölgy önként felajánlhatja, de mi nem kínál­hatjuk fel helyette. Ferenczy Europress KÂMtJésGYEMÀNT C-----'_:_____® Ж* A sportbarátokra is gondolt a vi­lághírű adidas cég. A sportcsarnok melletti piacon nemsokára nyitó len­gyel árusok a kacskalábúaknak, sportminisztereknek hoztak új futó­cipőket, melyek az „Ady dab Torz” márkanevet kapták. * Alig használt ruhák, télikabátok, zúzott vesekövek és aranyfogak áru­sítását kezdi meg a megyében a Tö­megsír Gondozó Kft. * Áramszünet lesz Békéscsabán hálózatkorszerűsítési munkák miatt a Nagyvárad—Kézay—Franklin u.—Ifjúsági tábor alkotta térségben folyó hó 7-étől 1995. október 23-áig. A Démász kéri a lakosság türelmét és megértését. Kő — Tégy jót, rögtön gyanús leszel! Egy jótékonysági akció utózöngéi — Rendben van! Örömmel vettük tudomásul, hogy az újkí- gyósi önkormányzat karácsony­ra 500-500 forintos vásárlási utalványt ajándékoz a gyerekek­nek és a 70 éven felülieknek — gesztikulál felháborodottan a fiatalember. — Node az mégis­csak disznóság, hogy ezt pénz­ügyi manőverként használják fel. — Ne haragudjon, hogy megállítom. A megye nem minden önkormányzata gon­dolt a gyerekekre, az idősekre, úgy mint Újkígyóson. Mi hát a probléma? — Először is a polgármester félrevezette a testületet, mert nem közölte velük, hogy olyan utalványt osztanak, amit kizáró­lag a Békéscsaba és Vidéke AFÉSZ-nél lehet beváltani. Ez­zel egymillió forint biztos bevé­telhez juttatta őket. Másodszor — és mi, magánkereskedők ezért vagyunk mélységesen fel­háborodva — kizárta a lehetősé­gét annak, hogy a magánkézben lévő üzletekben vásároljanak, ahol sokféle árucikk olcsóbb, mint az áfész boltjaiban. Har­madszor ingyen reklámhoz jut­tatták az áfészt, mert miután az áfész neve volt az utalványon, mindenki úgy tudja a község­ben, hogy azt ők osztogatták. A Saját export Ez évtől teljes egészében sa­ját maga exportálja gyártmánya­it a Szolnoki Mezőgép, az iparág legnagyobb hazai vállalata, amely 1991-ben a keleti piac beszűkülése ellenére hárommil- liárd forint értékű mezőgazdasá­gi gépet értékesített külföldön. Elsősorban a nyugati országok­ban talált a cég új piacot. Úgy tervezik, hogy a vállalat terme­lési értéke az idén eléri a négy- milliárd forintot, s hogy termé­keikre túlnyomórészt változat­lanul a külpiacon találnak vásár­lót. A most folyó tárgyalások alapján remélik, hogy a nyugati kivitel mellett az Ukrán Köztár­saságba is szállítanak. bizottság egy tagjának pedig érdeke is volt, hogy az áfészhez kerüljön a pénz. Járjon utána, meglátja, igazam van. ★ Négyen várnak rám a polgár- mesteri hivatalban. Bozó Imre polgármester, Bánfi Péterné, az egészségügyi bizottság elnöke (ők döntöttek az utalványokról — a szerk.), Balogh Ferenc és Dócs Zoltán bizottsági tagok. A polgármester enyhén szólva ideges: — Mégiscsak szomorú, hogy még abban is hibát találnak, ha jót teszünk. Kétezren kaptak összesen egymillió forintot. Mi hát a baj? — A polgármester részt sem vett a tanácskozáson — szól Balogh Ferenc —, ezért az in­tézkedésért speciál nem kell hát őt okolni. — Céltámogatásra 1 millió 325 ezer forintot pályáztunk meg — veszi vissza a szót Bozó Imre —, ami novemberben ér­kezett meg. Természetesen ek­kor még nem tudtuk, hány se­gélykérelem érkezik. December 19-én derült ki, hogy egymilliót kioszthatunk. Rövid volt az idő, a bizottsági tagok vitték ki sze­mélyesen az utalványokat. — Miért éppen áfész-utal- ványt? — Ha valaki, hát én igazán A Szolnoki Mezőgép tava­lyi exportját fele részben még a külkereskedelmi vállalatok út­ján bonyolította le. Ezektől a partnerektől azért válnak meg, mert úgy tapasztalták, hogy az általuk eladott gépek árát ké­sőbb kapták meg, mint a meg­rendelőknek közvetlenül szállí­tott gyártmányok ellenértékét. A külkereskedelmi cégek kiik­tatása számításaik szerint nem­csak a pénzforgalmat gyorsítja meg, hanem a bevételeiket is növeli, legkevesebb 40-50 mil­lió forinttal. Az utóbbi esztendőt egyébként a korábbinál szeré­nyebb mértékű — 20 millió fo­rintos — nyereséggel zárta a vállalat, ami azonban elég a tal- ponmaradáshoz, az idei föllen­dülés megalapozásához. áfész-ellenes vagyok — veszi magához a szót Dócs Zoltán. — Almunkban sem jutott eszünk­be, hogy másfajta utalvány is létezik. Az áfésznek vannak boltjai a településen, mindenki azt vásárolhatott, amire éppen szüksége volt. — Úgy hiszik, Önnek érde­ke volt az áfész-utalvánvokat megszavaztatni — fordulok Bánfi Péternéhez — hiszen a Sláger is, aminek Ön a vezető­je, az áfészhez tartozik. — Úgy látszik most szeren­csének nevezhetem, hogy arra a bizonyos bizottsági ülésre késve érkeztem. Addigra már eldőlt, hogy a tagok milyen utalványra voksoltak. Egyébként hadd mondjam el, ha már mosakodni vagyok kénytelen, hogy az ABC decemberben 7 milliót forgal­mazott. Ebből 200 ezer forint volt az utalványok összege. Mondhatnám csepp a tenger­ben. Az pedig nem igaz, hogy nem tudták az emberek, kitől kapták az utalványokat, hiszen az ön- kormányzat munkatársai és mi, bizottsági tagok vittük ki szemé­lyesen mindenkinek. Mellesleg teljesen igazuk van a magánvál­lalkozóknak. Egyenlő esélyeket kell adni minden kereskedő­nek... Béla Vali Rehabilitáció mozgássérülteknek Jelentős vállalkozásba fogott a Mozgássérültek Fejér Megyei Egye­sülete: rehabilitációs központot hoz létre Székesfehérvárott. Az intéz­ményben a minél önállóbb és minél teljesebb életre készítik fel lelkileg, fizikailag, szakmailag a rászoruló­kat. A gyógytorna mellett megtanít­ják majd őket a szükséges mozgás­formákra, megszervezik a segítő- szolgálatot, a jogi és életmód-tanács­adást mindennapi ügyeik intézésé­hez, szakmai képzést, illetve fog­lalkoztatást indítanak. A rehabilitá­ciós központot Viktóriáról, a győze­lem istennőjéről nevezik majd el, s ezt a nevet adták annak az alapít­ványnak is, amellyel a humánus terv anyagi feltételeit teremtik meg. Olvasóink írják Válaszok a Garázsfészekre, avagy kibe eresszünk mégis fullánkot? Tisztelt Guhucz Katalin! Engedje meg, hogy találó és szellemes című írásához (Garázsfé­szek, Békés Megyei Hírlap 1991. december 28—29.) néhány észre­vételt tegyek. Nem firtatom, kitől származik ez az információ: ,Az önkormány­zat akkori vezetőjének szóbeli ígérete úgy szólt, hogy ezen a helyen öt évig biztosan maradhatnak", de ez enyhén szólva — valótlanság! Önt megtévesztették. Több mindent elnéznék egy dühödten döngicsélő garázsvesztett darázsnak, ám azt, hogy mérgesfullánkját éppen belé döfve szavahi- hetetlennek és felelőtlennek nevezzen, nem tűröm! Hogy egyértelmű és világos legyek: soha senkinek nem ígértem a Gyóni Géza utcai garázsokkal kapcsolatban semmit. Főleg azt nem — mandátumom lejárta előtt néhány hónappal!—, hogy az adott helyen öt évig maradhatnak. Mázán Mátyás ígéretekben sem gazdag volt tanácselnök * A Hargita Plusz Építőipari és Szolgáltató Kft. 1990. szeptember 24-én versenytárgyaláson a kikiáltási ár másfélszereséért nyerte el a Gyóni Géza u. 14—16. szám alatti ingatlant. Az 1990. szeptember 28-án kelt adásvételi szerződésben a Békéscsaba Város Tanácsa V. B. műszaki osztálya részéről az aláíró Bánfi Adám kötelezettséget vállalt arra, hogy teher- és permentesen 1990. december 15-éig birtokba adják a telket. Ez néni történt meg addig, sőt a terület ma is közművel terhelt. Az sem valósult meg, idézem: ,,Az eladó vállalja, hogy az építési telek mellett lévő telken álló garázssort a kivitelezési tervek jóváhagyása után, amennyiben műszakilag szükséges, 15 napon belül eltávolítja...” 1991. március 22-én a polgármesteri hivatal kérésére szerződést módosítottunk azzal, hogy a garázsokat 1991. szeptember 30-áig a szomszédos telekről eltávolítja. Ez az összes garázst érinti, hiszen a közmüvek építését akadályozzák, illetve a Csaba utcát meg kell nyissa a polgármesteri hivatal, ahogyan azt korábban vállalta. Az általam előadottakból kiderül, hogy a garázsok eltávolítása a polgármesteri hivatalt érinti anyagilag érzékenyen, mert egyrészt jelentős a késedelmi kötbér igényünk, másrészt minden eddigi és ezután nekünk okozott kárt megtérítettünk velük. Számunkra az a fontos, hogy az építkezőinkkel kötött szerződéseket be tudjuk tartani. Molnár László, a Hargita Plusz Építőipari és Szolgáltató Kft. ügyvezetője A nagycsaládosok jaminai szervezete a közelmúltban nagy sikerű karácsonyi ünnepséget rendezett. A műsor fénypontja a Rábai táncegyüttes fellépése volt. Nagy sikert aratott a Lencsési lakótelepi iskolások kedves betlehemes műsora is. Minden jelenlévő, a békés­csabai üzemek jóvoltából karácsonyi ajándékot kapott. Van szív és jó lélek még az emberekben, ezt a tényt bizonyítja a sikeres rendez­vény is. O.A.,- Békéscsaba Régi adó - új köntösben Angliában mindenkinek pontos az órája? A sertésgondozók Renault-val járnak a farmra December végén az Országgyűlés új törvényt fogadott el a földadóról. Az elfogadott törvény megszünteti az eddigi különb­séget a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek földadó-kötelezettsé­gében, vagyis egy egységes és szektorsemleges földadóra tesz kísérletet. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek ezentúl több, a kisüzemek pedig kevesebb adót fognak fizetni földjeik után. A sertésgondozó beül Re­nault gépkocsijába, munkahe­lyére hajt, ledolgozza napi 8-9 óráját, amiért úgy megfizetik, hogy eszébe sem jut mellékes után nézni vagy otthon állattar­tással foglalkozni, és így haza­térve pihen, kikapcsolódik. Saj­nos ez a példa nem megyénkből, sőt nem is Magyarország egyik téeszéből való, hanem Angliá­ból, egy Shepton Mallet-i sertés­farmról. A Bristoltól 20 mér­földre fekvő városkában dolgo­zott ugyanis egy évet Zahorán József békéscsabai agronómus. Mint sertésgondozó. Vele be­szélgettünk élményeiről, ta­pasztalatairól, arról, hogy miben tér el az angliai gyakorlat a ná­lunk megszokottól. *— Egy fiaztatótelepre kerül­tem, ahol 1400 kocának és 30- 40 kilogrammos súlyig ezek malacainak a gondozása folyt — kezdte. — Bár az Egyesült Királyság területén ez a nyolca­dik legnagyobb sertésfarm, ha­zánkban nem számítana külön­legesen nagynak. Sokkal érde­kesebb az, hogy a személyzet jóval kisebb, mint egy ugyanek­kora telepen nálunk. Egy főnök, egy karbantartó, egy adminiszt­Zahorán József: „Angliában valódi tulajdonos van” Fotó: Fazekas Ferenc rátör és tíz sertésgondozó képes ellátni a munkát. — Gondolom, azért, mert technikailag sokkal jobb feltéte­lek között dolgozhatnak. — Erről szó nincs, kivéve az adminisztrátort, aki helyett szin­te a számítógép dolgozik. A gondozóknál viszont mindent a kézi munkára alapoznak. Sőt egyéb feladatokat is nekik kell végezniük, hiszen nincs például raktáros, takarítónő, üzemanya­gos. Éjjeliőröket sem alkalmaz­nak, aminek prózai oka van, ne­vezetesen, hogy itt nem lopnak. Egyébként ezért még kerítéssel sem veszik körül a farmot. — Ha a munkafegyelmet ha­sonlítjuk össze, milyen képet kapunk? — Kinn valahogy mindenki­nek pontos az órája. A munka soha nem 6.29-kor vagy 6.31- kor indul, hanem éppen 6.30- kor. A lógási lehetőségen nap­közben senki nem töri a fejét, nincs vissza- és megmagyará­zás, munkaidőben telefonálga­tás, alkoholfogyasztás, mert az ilyesmi már az első alkalommal elbocsátással járhat. A dolgo­zók egymás fizetésével nem tö­rődnek, hiszen miután a munka- vállaló megegyezik a munka­adóval, továbbra már senkinek semmi köze ahhoz, hogy 6 mennyit keres. Fontosak ezek a részletek, de az alapvető kü­lönbség az, hogy Angliában va­lódi tulajdonos van, aki ráhajt a minél nagyobb haszonra. Ezért nem alkalmaz a szükségesnél eggyel sem több embert, viszont a nála eredményesen teljesítőt megfizeti. Ez roppant egyszerű, de talán éppen emiatt ésszerű és jól működő. Nyemcsok László Először — 1993-ban A földadó megfizetésének szabályairól Vámosi Nagy Sza­bolcsok az APEH illetékes osz­tályvezetőjét kérdezte az MTI- Press munkatársa. — A törvény 1992. január 1- jétől lépett hatályba. Ez azt je­lenti, hogy a mezőgazdasági kistermelőknek valójában csak 1993 elején kell majd érdemben foglalkozniuk a földadóval. Az Országgyűlés által elfogadott szabályozás úgy rendelkezik, hogy a földadót a személyi jöve­delemadó bevallásával és fize­tésével együtt kell majd bevalla­niuk, illetve megfizetniük a mezőgazdasági kistermelők­nek. Itt fontos az a kitétel — amiről szintén a törvény rendel­kezik —, hogy az adót nem a föld tulajdonosa, hanem annak használója fizeti. Az adóható­ság az 1993-ra készülő adóbe­vallási íveket már úgy fogja el­készíteni, hogy külön helyet ad a földadóval kapcsolatos adatok­nak is. A földadó fizetése és megál­lapítása az úgynevezett önadózó rendszer szerint történik majd. Ez azt jelenti, hogy az adófizető­nek magának kell majd megha­tároznia, hogy milyen adót kell fizetnie az általa megművelt föld után, s ez alapján teljesíti majd adófizetési kötelezettsé­gét. Mitől függ az önadózás mértéke? • Az adó mértéke több tény ező­től is függ. Egyrészt a művelési ágtól, vagyis attól, hogy az adott föld szántó, kert, gyümölcsös­kert, gyep, illetve nádas-e. Más­részt függ a föld minőségétől is, amit az aranykorona-érték fejez ki. A legtöbb adót a szántóföl­dek után kell fizetni. Tíz arany­koronáig adómentes a föld. A fizetendő tétel 40 aranykorona értékig folyamatosan emelke­dik, és 40 aranykoronánál éri el a maximumot. Ezen felül az adózó az arany­koronánként és hektáronként 82 forintot fizet. Ez 40 aranykorona esetén, éves adóban hektáron­ként 3280 forintot jelent. A szőlő- és gyümölcsterme­lésre szolgáló területeken az adómentes mérték 24 aranyko­ronáig terjed, s a legjobb földek­nél 48 aranykorona felett 48 fo­rintot kell fizetni hektáronként és aranykoronánként. A 48 aranykoronás föld után fizeten­dő évi adó hektáronként 2304 forint. Azok a művelési ágak, ame­lyek a telepítés után csak hosz- szabb időszak elteltével hoznak hasznot, művelési ágtól függően 1-től 10 évig terjedő ideiglenes mentességet élveznek. Gyep és nádas esetén szintén 10 aranykoronáig terjed az adó­mentes sáv. Ebben a művelési ágban is fokozatosan emelkedik a fizetendő adó mértéke. A leg­magasabb fizetendő adó 28 aranykorona felett hektáronként és aranykoronánként 12 forint. Ez 28 korona esetén évi 336 fo­rint fizetését jelenti. Az úgynevezett háztájinak minősülő nagyságú, 0,6 hektár­nál kisebb földekre nem kell adót fizetni. A törvény kedvez­ményeket biztosít egyes tulajdo­nosi rétegnek is. Három évig mentesülnek az adó megfizetése alól azok a gazdák, akik 1990. január 1 -jétől — a személyi jö­vedelemadó törvény szerint — egyéni mezőgazdasági vállalko­zásba fogtak, illetve önállóan gazdálkodnak. Ezen túl a föld­adó fizetésére kötelezett ma­gánszemélyek a földadó össze­gét bizonyos feltételek megléte esetén levonhatják mezőgazda- sági tevékenységük után befize­tett j ö vedelemadój ükből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents