Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
Orosháza város címere Röviden... Toliüzem épül Nagyszénás. — A nagyközség Orosháza felőli oldalán, az országút mellett 900 négyzet- méteren plusz 100 négyzetméternyi területen raktár, tollfeldolgozó üzem és szociális létesítmény épül. Az építtető a Körösi Betéti Társaság, amely mintegy 13 millió forintos beruházását valósítja meg az önkormányzat támogatásával. A polgármesteri hivataltól megtudtuk, hogy közel 20 főt, később talán harmincat is foglalkoztathat majd az új üzem. A kivitelezők remélik, hogy ősszel már a tolifeldolgozás megkezdődhet Nagyszénás határában. Ajándék Nagyszénás. —- A település önkormányzata 200 család rászoruló gyermekének mintegy 600 ezer forint rendkívüli szociális segélyt adott ajándékba karácsonyra. Átlagosan a családok 2 és 6000 ezer forintot vihettek haza, s vásárolhattak szeretteiknek ajándékot. Megoldódott... Gádoros. — Egy év erőfeszítése után siker koronázta az ön- kormányzat próbálkozását, ugyanis januártól aTársadalom- biztosítási Főigazgatóság önálló gyermekorvosi státuszt adott a településnek. Ezzel a lakosság régebben megfogalmazott igénye kerül kielégítésre. Zenés est Gádoros. — Vági Györgyné vállalkozó új alkalmi vállalkozásba kezdett. December 25-én a helyi művelődési házban játékos, zenés, tombolával egybekötött szórakoztató műsort szervezett. Felléptek Araczki László, Angyal János és Fehérvári Márta előadóművészek. Suprikálás A római katolikus egyház karácsony után, december 28-án ünnepli az aprószentek napját, amikor a Heródes parancsára megölt betlehemi gyermekekre emlékezik. Ehhez a naphoz fűződik egy népszokás, amely az 1920—30- as években élt a magyar kisközségekben. Ez az úgynevezett suprikálás. Hogy miből áll? Felnőtt férfiak egy szál 60—70 centiméter hosszú fűzfavesszőt magukhoz vettek és elindultak a szomszédba, ismerős, rokon családokhoz, ahol 10-14 éves gyermekek voltak. Az itt lévő apróságoknak feltettek egy kérdést: „Hányán voltak az Aprószentek?” A helyes népies felelet ez: „Minden sarokban egy szakajtóval.” Amennyiben a gyermek nem ezt felelte, a kérdező a kezében tartott pálcával tréfásan, kedvesen megcsapkodta, meg- suprikálta a fiú vagy a leány lába szárát. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1992. január 2., csütörtök Kár( talanítás) Az Orosháza és Vidéke Ipartestület elnöksége azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy támogassuk őket az Állami Vagyonügynökséghez is benyújtott kárpótlással kapcsolatos igényükben. Mi természetesen mindössze annyiban tudunk a dologba bekapcsolódni, hogy nyilvánosságra hozzuk a Német Béla elnök és Fehér Béla jegyző hozzánk eljuttatott levelét: „Az Orosháza és Vidéke Ipartestület elnöksége és tagsága megdöbbenéssel olvasta a Békés Megyei Hírlap 1991. december 4-ei számában megjelent privatizációs felhívást. Ebben a felhívásban szerepel a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat Orosháza, Thék Endre u. 4. sz. alatt lévő ingatlana is. Ez az ingatlan az államosítást megelőzően az orosházi iparosok tulajdona volt, a tulajdoni lap szerint is az Orosházi Ipartestület birtokában volt. Iparos elődeink saját maguk alakították ki, ehhez semmilyen külső segítséget nem kaptak, a fenntartását az ipartestület, mint társadalmi szervezet saját költségvetéséből biztosította. Az 1950. április 7-én bekövetkezett államosítás a mai közfelfogás és jogalkalmazás szerint is törvénytelen volt. Sajnos a mostani törvényhozás még csak a magánszemélyek kárpótlásáról és társadalmi szervezetek közül az egyházak kárpótlásáról rendelkezik. Ahhoz azonban, hogy a múltban elkövetett, a tulajdon szentségét semmibe vevő igazságtalanságokat Partementünk törvényekkel rendezni tudja, idő kell. Véleményünk szerint az a privatizációs eljárás is ezt az időt kívánja kihasználni ahhoz, hogy a társadalmi szervezetek kárpótlása során a kárpótlásért folyamodók már csak jóhiszemű vevőkkel találják magukat szemben, ami a tényleges és valós kárpótlásukat teljességgel lehetetlenné teszi. Az Orosháza és Vidéke Ipartestület alapszabálya kimondja, hogy a hajdan volt Orosházi Ipartestület szellemi és anyagi örökösének tartja magát. Az alapszabályban tett ezen kijelentés azonban nem csak szólam, hiszen az államosítás után szerveződött KIOSZ, majd az 1990. július 6-án újraalakult Ipartestület a mindenkori törvényi szabályozás keretei között az Orosháza és környékbeli iparosok érdekvédelmét egyedüli és kizárólagos módon látta el. Az Orosháza és Vidéke Ipartestület elnöksége tiltakozik a fenti ingatlan privatizációs eljárásba történő bevonása ellen, mivel ez a későbbi kárpótlásukat teljességgel lehetetlenné teszi. Meg kívánjuk még jegyezni, hogy ez az ingatlan korabeli feljegyzéseink szerint az államosítást követően többször volt a KIOSZ kezelésében. Az említett ingatlanból való végleges kiköltözés, és a vendéglátó vállalatnak történő átadás 1981 januárjában történt, mivel életbe lépett az a jogszabály, hogy a kezelői jog a nagyobb területrészt használót illeti meg. Kérjük az Állami Vagyonügynökséget, hogy említett ingatlan állami tulajdonból történő elidegenítését a társadalmi szervezetek kárpótlásáról szóló törvény elfogadásáig hatásköre szerint felfüggeszteni, méltányolni szíveskedjék.” Kulturális érdekközösség Nagyszénás. — Békés megyében mintegy 142 szervezett nyugdíjasközösség létezik. 77 klub, 50 idősek otthona, 15 szociális otthon. A legszerényebb mértékű összefogás is messze meghaladja az intézmények lehetőségeit. így jutottak el 1986 áprilisában arra az elhatározásra, hogy létrehozzák a Békés Megyei Nyugdíjas Tanácsot, amelynek elméleti és szervezeti központja Nagyszénásra, a Cza- bán Samu Művelődési Házra, esett, s annak lelkes vezetőjére, Jávorcsik Bélára maradt. A létrehozott nyugdíjas tanács társadalmi testületként működött, feladata volt, hogy az önkéntes munkába bekapcsolódó szervezett nyugdíjasközösségek közművelődési, szabadidő-eltöltési tevékenységét támogassa, szervezze, orientálja. — A Békés Megyei Nyugdíjas Tanács megszűnt létezni — mondja Jávorcsik Béla, s helyette megalakult a Békés Megyei Nyugdíjas Közösségek Kulturális Egyesülete. Ennek célja gyakorlatilag megegyezik a korábbi szervezet elképzeléseivel, s feladata a kulturális élet szervezése, és a kulturális érdekvédelem megteremtése. Szorosan együttműködünk a nyugdíjasok életét szervező és érdekeit védő más társadalmi és politikai szervezetekkel. Elfogadtuk az alapszabályunkat, és január 1- jétől megkezdtük a cégbírósági bejegyzés intézését is. Eddig 34 szervezet írta alá a csatlakozást a megalakulás helyszínén és azóta közel 20 jelezte belépési szándékát írásban. Az újonnan választott szervezet, egyesület elnöke Szőke János bélmegyeri nyugdíjas. A titkára Jávorcsik Béla lett. Tudni kell a nyugdíjasegyesületről és jogelődjéről, hogy több kulturális rendezvényt szerveztek tagjaiknak, s számtalan megyei nyugdíjas Ki mit tud?-on vettek részt. Mintegy 6 kategóriában több műsorszámot adtak elő. „Érdemes megnézni” című pályázatukon Nagyszénáson fényképes, szöveges tablón mutatták be a nyugdíjasok életét és szervezetüket. Lehetőséget teremtettek megyei amatőr nyugdíjas alkotók részére, hogy bemutathassák fafaragásaikat, kézimunkájukat és egyéb alkotásaikat. Szép sikerrel rendezték meg a nyugdíjasok vers- és prózaíró pályázatát. Jávorcsik Béla ten- niakarása és példaértékű támogatása révén több nyugdíjas érezhette, hogy nem felesleges tagja a társadalomnak, s megkaphatja idős korábaan is azt, ami gyakran az aktív munkában állók életéből is hiányzik, az alkotói szabadságot és a nyugodt pihenést. Csányi József és Araczki János nagyszénási nyugdíjasok több citeraversenyen indultak és értek el kiemelkedő eredményeket Telefonhelyzet A kárpótlásról Településeinken többféleképpen készülnek fel a kárpótlási igények gyakorlatUcivitele- zésére. Gádoroson például Községi Földrendező és Egyeztető Fórum életre hívását tervezik, amelynek feladata lesz a lakossági érdekek és a kárpótlásban részesülők igényeinek koordinálása. Céljuk, hogy a legkisebb súrlódások mellett sikerüljön végrehajtani a földkiméréseket. A fórum 15 tagú lesz, amelyből 7 tagot a termelőszövetkezet és ugyanennyit a helyi kisgazdapárt ad, az ön- kormányzatot pedig Hart Zsolt jegyző képviseli, aki egyben az egyeztető fórum vezetője is lesz. Gádoros: — A Szegedi Távközlési Igazgatóság hivatalosan is értesítette az önkormányzatot, hogy nincs meg a műszaki feltétele a község távbeszélő helyzetének javítására. Gádoros kizárólag Orosháza távbeszélő központján keresztül kapcsolódhat be a helyközi telefon- forgalomba. Ám jelenleg ez a központ nem alkalmas a környező községek előfizetőinek a fogadására. Sőt, még Orosháza igényeit sem tudja teljes mértékben kielégíteni. , Túl a pártérdeken A szeretet ünnepén és a hétköznapokban szinte felüdülésnek számít, amikor önös érdekeinket túlszárnyalva emberségesen tudunk viselkedni és szólni egymáshoz. Orosházán a demokratikus ellenzék pártjai felülemelkedve saját pártérdekeiken úgy döntöttek, bár politikai céljaik különbözőek, mégis összefognak az általános iskolások karácsonyi ajándékozására. Többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, s volt, aki készpénzzel támogatta az akciót. A társadalmi összefogás e példás esete ritkaságszámba megy, hiszen inkább ahhoz vagyunk szokva, hogy minden fórumon be akarjuk bizonyítani, nálunk nincs jobb, nálunk nincs igazahb, s egyébként is mi vagyunk mindenben a legjobbak. A másik csak mögöttünk lehet. Az akciót szervező pártok megmutatták: van, ami fontosabb mint a pártérdek, s ez a humánum. Miként Arany János írta: ,,Legnagyobb cél pedig, itt,e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben”. Az szólás újra életre kelt, amelynek hasznát azok az apróságok látták, akiknek szülei az átlagos szociális körülmények alatt tartják fenn családjukat. Öröm volt nézni a csillogó szemű gyermekeket, amikor kibontották a nem kis értéket tartalmazó ajándékcsomagokat. Az adományozókban olykor felülkerekedett az óvatosság, hiszen arra kérték a szervezőket, mikor felsorolják a rendezvény szponzorait, az ő nevüket ne olvassák fel. Féltek attól, hogy a politika újra ideológiai szempontból megrója majd azokat, akik a gyermekek érdekeit helyezték előtérbe, s nem az „uralkodó szélirányt”. Csak reménykedhetünk abban, hogy karácsony után az összefogás ilyen példája nem múlik el és a hétköznapokban is találkozhatunk majd újra emberi megnyilvánulásokkal, legyen szó bármelyik pártról is. . i Fekvő rendőr Gádoros. — Még mindig mondják azok, akik ismerik a Muskátli utca lakóinak harcát, hogy legyen-e lakó-, pihenőövezet a környék, s ha igen, legyenek-e ott úgynevezett fekvő rendőrök, azaz beton bukkanok. Volt már róla falugyűlés, született döntés ilyen is, olyan is, már egyet maguk a lakók vertek fel, de még mindig van 4 az utcában. A legutóbbi közmeghallgatáson is, ahol a költségvetéshez kértek lakossági véleményeket — nemigen kaptak — a fekvő rendőr körüli vita uralta a Ezen a fórumon kért véleményt az önkormányzat, hogy bevezesse-e a magánszemélyek kommunális adóját vagy sem, illetve, hogy számításba vegye- e a vállalkozók megadóztatását. Döntés egyenlőre egyik témában sincs. Az országnak nincs elfogadott költségvetése, így Gádoros is ennek függvényében tudta elkészíteni a sajátját, és a másik két témában is az elkövetkezendő napokban (esetleg hetekben) várható eredmény. Gazdaközösség Csorvás. — Két állatorvos, dr. Csanádi Józseféi dr. Tóth- Molnár Antal, valamint a helyi termelőszövetkezet elnöke, Dénes István felhívással fordultak a sertéstartó gazdákhoz. A szakemberek szeretnék, ha a kisgazdaságokban lévő sertés- tenyésztést és hizlalást egy laza szervezeti formára épülő közösségben, ám szigorú állategészségügyi és technológiai paraméterek betartása mellett végeznék. Aki hajlandóságot érez egy ilyen gazdaközösségben tevékenykedni, annak el kell fogadnia az alábbi feltételeket. Vállalja, hogy meglévő állományát új tenyészegyedekkel feljavítja, s piacképesebb árutermelésbe kezd. Á hizlalási idő lerövidülése és a jobb vágóminőség érdekében a leghatékonyabb takarmányozási formát vezeti be. A gazdaközösség a feljavított minőségű állomány után 3-5 forinttal magasabb átvételi tarifát szeretne elérni. A kocautánpótlást a községen belül szeretnék megoldani. A belépőnek el kell fogadnia a tenyésztési és a takarmányozási célkitűzéseket. Az így előállított élő sertést a közösségen át az előre megkötött szerződések alapján értékesítik. Szervezésért és szakirányításért minden értékesített sertés egy kilogrammja után egy forintot kell fizetni. A szervezők a Gyulai Húskombináttal együttműködve garantálják az így megtermelt állomány biztos piacát. Bodicsi Zsuzsa Hózápor Vad hófergetegben karodba borulnék, kezed melegétől biztos megújulnék míg a vihar tombol néznék önfeledten összekapaszkodva igaz szerelemben. E viharos táncba a halál belesír. E tél-temetőben a hó maga a hit. Mert tiszta fehéren az élet szépségét hirdetik szikrázva fehér naplementék. Az oldalt írta és szerkesztette: Papp János. Fotó: Szűcs László. Telefon: (66) 27-844 és Csorvás 14. Telefax: (66) 21-401.
