Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04-05 / 3. szám

i BÉKÉS MEGYEI HÍRLApSPORT

1992. január 4.-5., szombat-vasárnap

Három szakosztály edzője az őszről

A nehezedő életkörülmények mellett költséges hobbi a sportolás

i* Befejeződött a kézilabda-bajnokság az NB I В-ben is. A nemzeti ÆÊ bajnokság második vonalában megyénket a Szarvasi SC és a Csaba Mirelit férfi-, valamint a Szarvas Szirén női csapata képviseli. A három sportegyesület szakvezetőinek a következő kérdéseket tettük fel:

1. Hogyan sikerült megvalósítani a célokat a bajnokság őszi idényében?

2. Milyen tényezők akadályozták, illetve segítették a munkavégzést, miben látja az eredményes vagy a mérsékelt szereplés okát?

3. Kikkel elégedett, s mely játékosoktól várt jobb teljesítményt, min kell változtatni, miben kell fejlődnie a csapatnak az eredményesebb szereplés érdekében?

4. Hogyan látja a jövőt, milyen tervekkel vágnak neki a tavaszi idénynek?

Kérdéseinkre Pataki György (Szarvasi SC), Kolarovszki Mihály (Mirelit), Csery István (Szirén) vezető edzők válaszoltak.

A Szarvasi Szirén női gárdája is újonc a második vonalban. Ők is csak egy szebb tavaszban bízhatnak Fotó: Kovács Erzsébet

Mielőtt erre sor kerülne, nézzük, hogyan zárták a csapatok az őszi idényt a második vonalban.

Férfiak.

1. Biokontakt

11

9

2- 284-208

20

2. Szarvas

11

83 282-265

16

3. Tsz.-miklós

11

6

3

2 231-219

15

4. Taurus

11

5

1

5 232-217

11

5. T.-vasvári

11

5

1

5 187-263

11

6. Dunapack

11

5

1

5 248-246

11

7. Csömör

11

4

2

5 252-242

10

8. Dunakeszi

11

4

1

6 238-263

9

9. Debrecen

11

4

1

6 224-254

9

10. Kk.-majsa

11

47 260-280

8

11. Mirelit

11

3

1

7 237-275

7

12. B.-gyarmat

11

2

1

8 287-310

5

Nők.

1. Kisvárda

11

10

1- 293-205

21

2. Miller

11

101 258-202

20

3. Medicor

11

74 218-202

14

4. Csepel

11

s

2

4 252-220

11

5. B.-újváros

11

5

1

5 209-207

11

6. Sírok

11

S

1

5 232-236

11

7. Sütőipar

11

4

1

6 234-252

9

8. Vác

11

4

1

6 199-220

9

9. Debrecen

11

4

1

6 209-251

9

10. Postás

11

2

4

5 211-226

8

11. Szirén

11

1

3

7 173-215

5

12. H.-böszörm.

11

1

1

9 105-237

3

1. Pataki György: — A

szarvasiak állandó célkitűzése az adott feltételek között mi más is lehetne, mint biztosítani a bent maradást. Ez egyet jelent azzal, hogy évente 11 délutánon egy kis kikapcsolódást, szórakozást,

talán sportélményt is nyújtsunk szurkolóinknak. Szarvason soha, így erre a bajnoki idényre sem tűztünk ki a csapat elé megszerzendő bajnoki pont- mennyiséget, hiszen előre nem tudhatjuk kik, mikor és meddig tudnak az együttes rendelkezésére állni. A sorsolt nézve a Cegléd elleni idegenbeli mécsesét kivéve minden találkozóban benne volt a pontszerzés lehetősége. Végül utólag azt mondhatom, szerencsénk volt, sokszor tudtunk a legjobb ösz- szeállításban felállni, többször döntő pillanatokban ellenfeleink hálójába pattant a kapufáról a labda. 16 pontot szereztünk, ami remélhetőleg lehetővé teszi a nyugodt tavaszi folytatást.

Kolarovszki Mihály: — Mint újonc csapat a biztos bent maradást tűztük ki célul. Vagyis a hazai öt mérkőzésből nyolc, vidéken két pontot begyűjteni. Célunk volt kialakítani egy olyan csapatot, ahol az amatőr játékosok családi és munkahelyi elfoglaltságok mellett napi életük fontos eleme legyen a kézilabda, amelyet nem érdekből, hanem szeretetből művelnek.

Csery István: — A szakosztály vezetése azt tűzte célul a csapat elé, hogy az őszi idény végére a hazai mérkőzéseket nyerje meg és minél szorosabb vidéki összecsapásokat játsz- szon. A sorsolás szeszélye folytán az első fordulókban az előző bajnokság 1—5. helyezettjeivel találkoztunk, nem nagy sikerrel vettük föl a küzdelmet. Az önbizalmát vesztett csapat a későbbiekben sem tudta azt nyújtani, ami elvárható lett volna. Hazai mérkőzéseinken nagy küzdelemben az elvárt 10 pontból csak négyet sikerült megszerezni. Vidéken helyenként szoros eredményekkel (Vác, Debreceni Sí, Kisvárda) egy pontot szereztünk, de a többi vidéki találkozókon a csapat nem tudta nyújtani az elvárt teljesítményt.

2. Pataki György: — A felnőtt csapat háza táján a körülmények semmit sem javultak erre a bajnoki évre. Sőt! A nehezedő életkörülmények között játékosaink még kevesebb szabadidőt fordíthatnak a sportolásra, ami az ő esetükben nem egyszer költséges hobbinak bizonyult. A felkészülés több mérkőzésre is csak telefonon folyt, de a játék szeretete, a pályán aratott győzelem mámorának áhítása ezen az őszön sorozatos győzelmeket eredményezett. Külön kiemelném a Dunakeszi és a Dunapack elleni mérkőzéseinket. Az előbbi találkozó azért vált felejthetetlenné, mert a csapat csak úgy emlékezetből sziporkázó kézilabda showt produkált, ami után szinte megduplázódott a nézőszám, és a kézilabdázás egyszerre a közérdeklődés fényszórójába került Szarvason. A Dunapack elleni, már dobogós helyezést biztosító győzelem pedig azért volt értékes, mert — az NB IВ szintjén — kitűnő erőkből álló csapat ellen értük el, férfiasán kemény küzdelemben.

Kolarovszki Mihály: — Ösz- szességében célkitűzéseinket a pontszerzés tekintetében nem sikerült megvalósítani, 10 pontot terveztünk, ebből 7 lett. Ennek néhány okát a következőkben látom. Az NB II megnyerése után az alapozási idő kevésnek bizonyult. Az iskolákban nyári szünet lévén nem állt rendelkezésre egyetlen egy foglalkozásra sem normál méretű terem, ez az edzési időszakban, de az egész őszi szezonban gondot okozott. Volt olyan eset, amikor csak komoly viták útján tudtunk edzéslehetőséghez jutni. A heti három foglalkozást a bajnokság végén mindig más helyen kellett megtartani. Ezek technikai jellegű kérdések, az igazi okok a sérülések és a felnőtt emberi elfoglaltságok voltak. A nyár folyamán részt vettünk egy pénzdíjas tornán, Rácz L., Szentmi- hályi és Oláh megsérült. Ok ugyan megpróbáltak az első, Csepel elleni mérkőzésen mindent, de sérülésük olyan makacsnak bizonyult, hogy az ősz folyamán gyakorlatilag nem tudtak rendelkezésre állni. A két mezőnyjátékos védekezésben és támadásban nehezen volt pótolható. Az edzéslátogatottság 60 százalék körül mozgott, s ez midenképpen kevésnek bizonyult. (Minden esetben igazoltan voltak távol amatőr játékosaink a foglalkozásokról.) Ezektől az objektív tényezőktől eltekintve a csapat tisztességgel

készült minden bajnoki mérkőzésre, és különösen a Dunakeszi és Csömör elleni találkozón kiemelkedő csapatteljesítménynyel az együttes saját magának is bebizonyította, hogy alkalmas az N ВI В osztályban való tisztes helytállásra.

Csery István: — A Szirén vezetése, a megyei és a városi önkormányzat biztosította azt az anyagi hátteret a csapat részére, hogy az NB I В-s bajnokságban részt vegyen. Az új bajnokságra 14 játékossal kezdtük a felkészülést, azokkal, akik bajnokságot nyertek az NB Il-ben. Sajnos, anyagi háttér miatt erősítési lehetőségünk nem volt és a sorozatos munkahelyi elfoglaltságok, vidéki munkahelyek megváltoztatták a csapat szerkezetét és létszámát, így a késő esti edzéseken a játékosok csak részben tudtak teljes létszámban részt venni. Ehhez járult még, hogy a bajnokság folyamán tanulmányai miatt két mérkőzés után itthagyta a klubot Mikolik Ágnes, aki pozitívabb hozzáállással, játékával meghatározó csapattag lehetett volna. A csapat gondjai tovább nőttek, mivel Szabó Teréz öt, Magyar Mónika négy bajnoki mérkőzést hagyott ki sérülés, illetve betegség miatt. A sorozatos kudarcok hatására nem tudta az együttes azt nyújtani, amit a hazai közönség elvált, de meg kell említeni azt is, hogy ez a bajnokság az előzőnél jóval erősebb és a meglévő játékosoknak mindig a maximumot kellene nyújtani, ami még nem megy. A gyengébb szereplés okát még abban is látom, hogy az együttest a vereségek megviselték, és a sok bírálás mellett kevés erkölcsi támogatója akadt a gárdának.

3. Pataki György: —- A csapat törzstagjai a tőlük már évek óta megszokott átlagteljesítményt nyújtották. A jobb szereplést eredményező pluszt az új erők jelentették. Almási beépült az együttesbe, fontos gólokat lőtt idegenben is. Száva különböző taktikai feladatokat jól látott el és egy-egy meccsen a még fiatalabbak — Somogyi, Gilan — is hasznos játékot nyújtottak.

Kolarovszki Mihály: — Elsősorban Komáromi, Árkus és Murányi teljesítménye érdemel dicséretet, de néhány megingástól eltekintve Barna eredményes játéka volt meghatározó a pontszerzésben. Védőmunkában Kovács Z., Szilágyi és Bene teljesítménye volt meggyőző, kár, hogy a góllövésben már hullámzó teljesítményt nyújtottak. Nagyon jól indult — az edzéseken is jól dolgozó — Molnár, meghatározó játékossá lépett elő, de többször nem tudott stílust váltani. Több van benne. Orosz és Valkó megfelelőt nyújtott, Szőke és Kaisler kevés játéklehetőséget kapott. Hogy min kell változtatni? Rendezni kell az edzések jobb látogatottságát, javítani kell . a technikai feltételeken, stabilabb játék- rendszert kell kialakítani, a taktikai fegyelmet be kell tartani. Célszerű, lüktető játékstílust kell kialakítani. Több mérkőzésen a siettetett támadójáték a jó védekezés ellenére rossz végeredményt mutatott. Ha a csapat a fenti elvárásoknak meg fog felelni, akkor sikerül az eredeti célkitűzésünket megvalósítani.

Csery István: — Az eredménytelenség függvényében senkivel sem lehetek elégedett, de mégis meg kell említeni, hogy a csapat minden mérkőzésen megpróbálta önmagához képest a legjobbat nyújtani. Legtöbb problémát a kapus poszt okozta, sajnos ez az osztály nekik a legnehezebb. Tibá- né visszahívásával valamit enyhültek gondjaink és az ő jó teljesítményének is köszönhetjük az utolsó fordulókban szerzett pontokat. A csapat védekezése megfelelő, ezt mutatja, hogy ötödikek vagyunk a kapott gólok számában. Ennek ellenére keményebb és lábbal gyorsabb védekezésre van szükség, hogy előbbre lépjünk. Legtöbbet kell javulnunk a támadások befejezésénél, mivel nagyon kevés az átlövés és a szélről történő kapu- ralövés. A házi góllövőlistát Hegedűs vezeti 36 találattal, ebből 13 gól hétméteresből esett. Második helyen Csery Mónika áll 32 akciógóllal, harmadik Szabó Terézia, aki 23 alkalommal volt eredményes.

4. Pataki György: — Legnagyobb örömünkre az őszi szezon vége felé már szűknek bizonyult a sportcsarnok nézőtere. Szeretnénk, ha a nehéznek ígérkező tavaszi bajnoki találkozóink után is ilyen elégedetten búcsúzhatna el a csapat és közönsége egymástól, mint a nemrég befejezett idényben. Az adott körülmények között nem lehetnek nagyra törő terveink. A közvélemény elismerése, a több helyről is megnyilvánulósegítőkészség ad további erőt a munkához. Célunk változatlan: egy közönségszórakoztatásra is képes, komoly játékerejű NB I B-s csapat fenntartása Szarvason.

Kolarovszki Mihály: — Ismert már a korábbi évekből, hogy az NB I В 5. és 12. helyezettje közül bárki kieshet, ha a véghajrában meginog. A megfelelő időintervallum és technikai feltételeket már megteremtettük a jó felkészüléshez, alapozáshoz, és bízom abban, hogy a csapatunk az 1992-es tavaszi bajnokságra a maródiak felgyógyulásával sokkal jobb eredmény elérésére lesz képes. Bízom a játékosokban.

Csery István: — Az utolsó előtti helyről próbáljuk meg a felzárkózást, ami nem lehetetlen. A csapatnak 12 pontot kell gyűjteni a biztos bent maradáshoz. A tavaszi felkészülést december végén kezdtük meg hazai környezetben, és ha az anyagi lehetőségek engedik, szeretnénk minél több teremtornán részt venni. Tavaszi sorsolásunk kedvezőbb, mivel az első mérkőzéseken az alsóház csapataival találkozunk. Szívesen fogadunk minden Szarvas város környéki vagy megyei sportbarát támogatását, segítségnyújtását...

Barna óriási bombája, a háttérben Szilágyi (3). A Békéscsabai Mirelit első fél éve felemásra sikerült, de ha tavasszal rendre úgy győznek, mint szeptember végén a Balassagyarmat ellen (26— 22) — felvételünk ekkor készült —/akkor nem lehet baj a végelszámolásnál Fotó: Jávor Péter

Hankó György

A szarvasi férfiegyüttes, amely kiváló teljesítményt nyújtott az őszi idényben. Állnak balról: Pataki György vezető edző, Ferenc/., Madár, Petrovszki, Szabó, Tóth, Greksza, Velky Mihály edző. Elöl: Tusjak, Gömöri, Bene Z., Fekete, Berényi, Száva. A felvételről hiányzik Almási, Gilan és Somogyi