Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

A hírlapárus a sarokban ácsorog, a tolvaj az emeleten virágot lop (3. oldal) 1992. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Kedden délelőtt a megyehá­zán kerettárgyalást folytattak a megyei önkormányzat képviseletében dr. Jeszenszky Géza, a megyei képviselőtestü­let elnökhelyettese és szakem­berei, valamint dr. Bumbera József, a megyei mentőszolgá­lat főorvosa az Aerocaritas Alapítvány elnökével, Kozen- kay Jenövei. Egyeztet az önkormányzat, a mentőszolgálat és az Aerocaritas Lesz-e 20 milliónk mentőhelikopterre? Leváltották a kiskatonákat Profik a határon Ma: Suli-ártalmak ellen Különleges tornaórára pil­lanthattunk be a Gyulai 2. számú Általános Iskola Petőfi téri épü­letében... (5. oldal) Holnap: Az igazgatónő nem haragtartó A bucsai történet valamikor hónapokkal, bizonyos értelem­ben évekkel ezelőtt kezdődött. A visszafogott gazdálkodás eredményeként 3-4 esztendő alatt mintegy 1 millió forint pénzmaradvány gyűlt össze az iskolában. (3. oldaí) A külföldre igyekvők a közel­jövőben alapvető változásokkal találkozhatnak az országhatár­nál. A sorállományú kiskatonák helyett parolinos tiszthelyette­sek végzik a szolgálatot. A fo­lyamat alól az orosházi határőr- kerület sem kivétel, s remélhe­tően itt is javul az őrizeti és az ellenőrzési munka nívója. — Természetesen emelkedik a színvonal — hallom Pál János ezredestől, a kerület parancsno­kától. — Tudomásul kell venni, hogy az egyéves sorkatonai szolgálat nem teszi lehetővé a korábbinál precízebb, az euró­pai szabványoknak megfelelő határellenőrzési tevékenységet. A szabadabb utazási lehetősé­gek következtében egyre több náció polgára megfordul ha­zánkban, 160 országból jönnek, s van olyan állam, ahol 2-3 fajta útiokmány is elfogadott. Ráadá­sul minden paszport 10-15 azo­nosítási ponttal rendelkezik. Ehhez felkészült emberekre van szükség. — Egy ilyen váltás jelentős költséggel bír. Részesül-e a ha­tárőrség erre fordítható többlet- támogatásban? — Nem kapunk plusz keretet, csak a Belügyminisztérium által meghatározott alapköltségve­tésből gazdálkodhatunk. Ennek (Folytatása3. oldalon) — A légimentés Svájcban már 1950-ben gyakorlat volt — nyilatkozta Kozenkay Jenő. — A mi alapítványunk 1989-től lé­tezik, kezdetben elsősorban az autópályákon balesetet szenve­dettek mentése volt a célunk. Kétezer mentés során 300 em­ber életét mentettük meg. Sze­retnénk az országban megvaló­sítani a körzetesített helikopte­res baleseti mentést. Az adott körzetben a légiszállítás a legkí­méletesebb módja a betegszállí­tásnak egyik kórháztól a mási­kig. Már a helikopteren ellátás­ban részesül a balesetet szenve­dett ember. Jelenleg 3 gépünk van Szolnokon, Miskolcon és Székesfehérvárott, a negyedik helikopter tartalék. Ezt kaphat­ná meg Békés megye. Ugyanis a németországi testvérszerveze­tünktől 5 újabb gépet kapunk, Február: gyógyszerár-emelés A magyar gyógyszerek ára átlagosan 12 százalékkal, az im­portkészítményeké pedig átla­gosan 9-10 százalékkal emelke­dik február 1-jétől. Az áremelés a 813 hazai készítmény közül 603-at érint, kétszáznak az ára nem változik, 10 gyógyszernek pedig csökkentik az árát. Az árnövelést a hazai gyógy­szergyárak kezdeményezték, s az Országos Társadalombiztosí­tási Főigazgatósággal folytatott alku nyomán áraikat már január 13-án megváltoztatták. A lakos­ság az áremelést most elsősor­ban azoknál a készítményeknél érzékelheti, amelyeket kis soro­zatban gyártanak, illetve az el­avultságuk miatt nem gazdasá­gos termékeknél. Ily módon a korszerűtlen hormonkészítmé­nyért és néhány szívre ható gyógyszerért kell ezentúl tete­mesebb összeget fizetni a gyógyszertárakban. „Görögtűz” Háborúba keveredtünk, ezúttal tőlünk vagy ezer kilométerre a görög—macedón határon. Ott, ahonnan annyi honfitársunk oly sok szép emléket őriz, amint Hellasz földjére lépve nem­csak az ősi kultúra lehelletét érezte, hanem azt a szeretetet is, amely feléje áradt, ott most ostromállapot van. Kamionok torlaszolják el az utat, miközben a magyar kamionosok külön­leges eljárásban részesülnek. Ez a „görögtűz” azonban korántsem ünnepélyes és örömteli. Annak az elhamarkodott útadótörvénynek a következménye, amit a parlament a Pénzügyminisztérium javaslatára néhány hete elfogadott és amely nagyban sújtja a görög, de más fuvarozókat is. A feszültség nem tegnapi, ám jó magyar szokás szerint hetek óta egymásra mutogatnak az illetékesek, a közle­kedési tárca a pénzügyre, az meg a parlamentre, de bekapcsoló­dott az összminisztériumi labdadobálásba a külgazdaságok mi­nisztériuma, sőt maga a külügyminiszter is, aki — még mielőtt elindult volna a diplomata síversenyen — megígérte görög kol­légájának, többet nem lépünk ilyen síkos terepre, és majd megvizsgáljuk... Mind eközben a görög—macedón határon közreműködé­sünkkel Európán kívüli állapotok uralkodnak, a tranzitforga­lom megbénulása miatt pedig több milliós veszteség éri hazán­kat. Ennél is nagyobb kár azonban, hogy ismét elveszíthetjük egy ország szimpátiáját. Az átgondolatlan lépések miatt már majd minden szomszédunknál el kell szenvednünk gúnyos megjegyzéseket, atrocitásokat. Nem nehéz kitalálni azt sem, milyen érzésekkel jönnek haza azok a kamionosaink, akik napok óta „görögtűz”-ben várakoznak, és miként gondolnak majd ránk azok a külföldiek, akik más vonatkozásban elszen­vedői ennek a helyzetnek. A kérdés: hiányzik ez nekünk? S.F. amelyeket az országban, a foga­dókész megyékben állítanánk munkába. A helikopterek értéke 35 mil­lió, a felszerelés 5 millió forintot ér. Ezt nem kell kifizetniük a megyéknek, de a működtetés költségeit, 20 millió forintot igen. Ezzel a „drága ajándék- csomaggal” jöttem Békésbe tár­gyalni. Igen nagy gondnak lá- (Folytatás a 3. oldalon ) A kormány napirendjén a költségvetés Az MTI értesülése szerint a kormány ma várhatóan dönt ar­ról, hogy szükséges-e az 1992- es költségvetési törvény módo­sítása, miután a Magyar Köz­lönyben megjelent törvényszö­veg pontatlan. A miniszterek­nek arról kell határozniuk, hogy az eltérések túlságosan nagyok- e ahhoz, hogy helyreigazítással megoldható legyen a probléma. A testület a továbbiakban át­tekinti az önkormányzatok mű­ködésének egyéves tapasztala­tait, valamint a nemzeti és etni­kai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetet. Megbízható partnerek a baromfiiparban A csabaiak talpon maradtak Közgazdasági előrejelzések szerint a magyar baromfiipar mintegy hárommilliárdos veszteséggel zárja az elmúlt évet. Az iparág legfrissebb, szomorú szenzációja, hogy a Debreceni Ba­romfifeldolgozó és Értékesítő Részvénytársaság bejelentette a csődöt. Megyénkben két nagy baromfifeldolgozó is üzemel, a békés­csabai és az orosházi. Vajon ők milyen helyzetben vannak? A vesztesek listáján szerepelnek, vagy talpon tudnak maradni a mai nehéz helyzetben is? Az export az 1990. évinek 43 százaléka, és a libakészítmények belföldön is visszaestek Fotó: Fazekas Ferenc A kérdést a napokban rész­vénytársasággá alakuló Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál Bocsor László gazdasá­gi és kereskedelmi igazgatónak tettük fel. — Ha már szóba került a Deb­receni Bamevál Rt., hadd je­gyezzem meg, hogy mi is sorban állunk náluk a pénzünkért — mondta bevezetőképpen az igazgató. — Huszonkétmillió forinttal tartoznak, de nem sok a remény, hogy a pénzünket ma­radéktalanul viszontlátjuk. A mi vállalatunk az iparágban meg­termelt árunak hozzávetőlege­sen egytizedét adja. A szovjet piac összeomlása — ami egyik oka volt annak, hogy a debrece­niek ilyen helyzetbe kerültek, bennünket sem kímélt — de azért nem zárunk veszteséggel, sőt, szerény nyereségre számít­hatunk. — Önök tartoznak-e az élő­árut, mint alapanyagot szállító termelőknek? — A szó szoros értelmében véve igen, de mindössze 5-10 (Folytatás a 3. oldalon) Tótkomló si tervek A közelmúltban Tótkomlós nagyközség önkormányzata az idei költségvetési koncepciót vitatta meg. Mint ismeretes, az önkormányzati törvény hasonló gazdálkodási feltételeket sza­bott a településeknek, a tavalyi évihez hasonló a pénzügyi sza­bályozás. Tótkomlóson ennek értelmé­ben úgy tervezik, hogy saját be­vételük mintegy 25 millió forint lesz, amely egy része a helyi adókból — közel 4 millió forint — tevődik össze. Valószínű, hogy ez utóbbi teljesítése lényegesen kevesebb lesz, mert az adófizetési morál még kívánnivalót hagy maga után, másrészt az önerős köz­műfejlesztésre fordított saját erőt a helyi adóban elszámoltat­ják. Ezen túl a személyi jövede­lemadó 50 százalékát megkapja Tótkomlós is, és a gépjárműadó­ból mintegy 2,5 millió forintra számítanak. Ily módon összes tervezett bevételük 1992-ben 191 millió forint lesz. A várható működési kiadások mintegy 141 millió forintot tesznek ki. Talán soha nem fordult még elő Tótkomlóson, hogy fejlesz­tésre 50 millió forintjuk marad. Ez az összeg több, mint bármely előző évben. A pénzt a szilárd burkolatú utak építésére, az új piac kialakítására és a vágóhíd rekonstrukciójára szeretnék el­költeni. A legnagyobb összeget azonban a gimnázium építésére fordítja majd az önkormányzat, közel 12 millió forintot. Némi vita után úgy döntött a képviselő-testület, hogy nem a Kosa úti iskolát bővítik, hanem a szeptemberben induló gimná­ziumnak új épületet emelnek. Ebben az épületben összesen 15 tanterem kap helyet. P. J. LAKÁSÉPÍTÉSI lehetőségek a HARGITÁNÁL! BELVÁROSBAN a Gyóni Géza u. 14—16. sz. alatt első emeleti, 66,5—69,5 m2-es, egyedi fűtéses, parkettás lakások, külön vízórával. Egyösszegű készpénzes vásárlásnál 29 900 Ft/m2 árért, 50% befizetésénél 32400 Ft/m2. FIATAL HÁZASOK, FIGYELEM! Már 150 000 Ft előleg befizetésével megépítheti társasházi földszint + tetőtér-beépítésű, 62 m2—70 m2 területű lakását, amelyhez kis udvar is tartozik. Az építkezés helye: Lencsési- Itp.—öntözött rét. CSALADIHAZ “építési lehetőség Békéscsabán az öntözött réti területen, földszint+tetőtér-beépítéssel. Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. ÉPÍTKEZZEN A HARGITÁVAL! 66/jr 97! Wa. (й/M &Ы HARGITA IPLUSZ t piifup,», ét Sio4)0"a>í> «я ■ Sero suwueo

Next

/
Thumbnails
Contents