Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
» г* > *0 03 > 2 2 и О СП 03 Мч * Щч СЛ 5« а и ел ел и 2 1991. évi LXXIX. törvény a földadóról Az Országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek használatából származó jövedelmek adójáról a következő törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya a mezőgazdasági rendeltetésű külterületi szántó, kert, szőlő, gyümölcs, gyep, nádas művelési ághoz tartozó földterületre (a továbbiakban: földterület) terjed ki. (2) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földterület az a termőföld, amelyet az ingatlannyilvántartásban szántó, kert, szőlő, gyümölcs, gyep, nádas ágban tartanak nyilván és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges rendeltetésű földnek. Az adó alanya 2. § (1) Székhelyétől, illetve állampolgárságtól függetlenül — ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — művelési ágak szerint külön-külön számított földadót köteles fizetni — a települési önkormányzat kivételével — az, akinek (amelynek) használatában az év első napján földterület van. (2) Az adókötelezettség akkor is fennáll, ha az adóalany az adóköteles területet nem műveli meg, vagy nem rendeltetésének megfelelően hasznosítja azt. Adómentesség 3. § (1) Mentes a földadó alól az az adóalany, akinek (amelynek) a használatában lévő földterület 6000 négyzetmétert nem haladja meg. (2) Annak elbírálásánál, hogy a földterület (1) bekezdés szerinti mértéket eléri-e, az adóalanynak az ország területén lévő összes adóköteles földterületét össze kell számítani. Ennek során az 5. § (4) bekezdés szerinti kerekítés szabályai nem alkalmazhatók. 4. § (1) Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített gyümölcsös és szőlőterület. Az ideiglenes adómentességet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságának (a továbbiakban: adóhatóság) a telepítés befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni a (3) és (4) bekezdésben előírt feltételek alapján. (2) Az ideiglenes mentesség időtartama a következő a) szőlő 4 év b) dió és gesztenye 20 év c) alma és körte alacsony és közepes törzsű telepítés esetén 8 év termőkaros telepítés esetén 5 év d) alacsony és közepes törzsű cseresznye, meggy, kajszi, szilva, mandula 8 év e) birs 5 év f) őszibarack , 4 év g) köszméte, piros- és feketeribiszke 3 év h) málna, feketeszeder 2 év i) szamóca 1 év (3) Ideiglenes mentességet engedélyezhet az adóalany kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (továbbiakban: hivatal) javaslata alapján az adóhatóság a 4. § (2) bekezdésében fel nem sorolt azon kultúrák telepítése esetén, amelyeknél a telepítés és a termőrefordulás éve nem esik egybe. (4) Az ideiglenes mentesség igénybevételéhez a telepítés szakszerűségét és befejezését igazolni kell. Az igazolást a Mezőgazdasági Minősítő Intézettől, ha védett természeti területet érint, az illetékes természetvédelmi hatóságtól kell kérni. (5) Az ideiglenes mentesség a telepítés befejezését követő évtől vehető igénybe. Ha azonban a telepítés tavasszal fejeződik be, és a telepítés következtében a földterület a befejezés évében a korábbi rendeltetése szerint nem hasznosítható, akkor az ideiglenes mentesség a telepítés befejezésének évétől igénybe vehető. (6) Ideiglenesen mentes a földadó alól az a magánszemély, aki a) 1990. január 1-jétől a személyijövedelemadó-törvény szerint egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet kezdett folytatni; b) kárpótlás jogcímén [1991. XXV. tv. 23. § (1) bek.] megszerzett földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat; c) a mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat. (7) A (6) bekezdésben meghatározott ideiglenes földadómentesség a magánszemélyt — 1992. évre illeti meg, ha a tevékenységét 1990. évben kezdte meg; — 1992—93. évekre illeti meg, ha a tevékenységét 1991. évben kezdte meg; — legfeljebb 1994. év végéig illeti meg, ha a tevékenységét 1992. január 1. után kezdte meg. A (6) bekezdés b) és c) pontja esetében az ott meghatározott földterületre eső földadó alól mentesül a magánszemély. (8) A (6) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységnek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 21. §-ában meghatározott tevékenység minősül. Adó alapja és mértéke 5. § (1) A földadó alapja az adóalany használatában lévő adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme. (2) Az adó mértéke az egy hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint aranykoronánként a) szántó művelési ágban Ha az 1 ha-ra jutó átlagos aranykorona-érték Az aranykoronánként fizetendő évi adó (Ft) 0—10 0 10,01—12 6 12,01—14 10 14,01—16 14 16,01—18 18 18,01—20 22 20,01—22 28 22,01—24 34 24,01—26 40 26,01—28 46 28,01—30 52 30,01—32 58 32,01—34 64 34,01—36 68 36,01—38 72 38,01—40 78 40 felett 82 , gyümölcsös művelési ágcsoportban Ha az 1 ha-ra jutó átlagos Az aranykt aranykorona-érték fizetendő é 0—24 0 24,01—26 6 26,01—28 8 28,01—30 10 30,01—32 12 32,01—34 16 34,01—36 20 36,01—38 24 38,01—40 28 40,01—42 32 42,01-44 36 44,01-46 40 46,01—48 44 48 felett 48
