Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

àRF.KFS MEGYEI HÍRŰ?­KÖRKÉP 1992. január 29., szerda Egyesület biogilisztákért A tenyésztési, értékesítési nehézségek leküzdésére és elke­rülésére érdekvédelmi egyesü­letet alakítanak a megyebeli bio- giliszta- és humusztermelők. A szándékkal kapcsolatos tájé­koztatóra, az egyesület meg­szervezésére Orosházán, a volt pártbizottsági székházban (Al­föld étterem mögött) kerül sor szombaton 10 órakor. Mozdulat A Mozdulat Alapítvány az izomsorvadásban szenvedő gyerekek és az őket gondozó, nevelő családok támogatására jött létre. Célja a betegek élet­módjával, érdekeik képviseleté­vel kapcsolatos problémák meg­oldásának elősegítése. Az ala­pítvány életre hívói minél több családdal szeretnének kapcso­latba kerülni. Az érintettek, az érdeklődők Hideg Ottónénál je­lentkezhetnek (címe: 9707 Szombathely, Csók I. u. 24.). Számlaszám: 489-98512/950- 50031-42. Kisgazda tisztújítás A Független Kisgazdapárt békéscsabai szervezete szom­bati, február 1-jei taggyűlésén várhatóan tisztújításra is sor ke­rül. A Luther utcai székházban 8 óra 30 perckor kezdődő ülés összehívására azért került sor, mert — a szervezet vezetősége szerint — a párt belső egységé­nek megbontására irányuló tö­rekvések Békéscsabán is érez­hetőek. Véleményük szerint most, amikor különösen nagy szükség van az egységre, a tag­ság érdekeit képviselő vezetés­re. nem engedhető meg a széthú­zás. s Átvezényelt határőrök A román határszakaszhoz ve­zényelnek át 300-400 határőrt, miután a délszláv államokban az utóbbi időben a harcok elcsen­desedtek. Viszont a magyar- román határvidéken egyre több a határsértő, és gyakori az em­bercsempészet. Innováció — nemcsak hab a tortán Pályázzon pénzre a pedagógus! Valószínűleg a pályázati rendszeren alapuló fejlesztés a legjárhatóbb útja a közoktatás régen várt reformjának. Ezt bi­zonyította az a tegnapelőtti be­számoló, amelyet hétfőn hallha­tott Németh Jánostól, a Közok­tatási Fejlesztési Alap vezetőjé­től a megye pedagógustársadal­ma. Az elmúlt három évet felölelő ciklusban a KFA 320 millió fo­rintot osztott szét kutatásokra. A támogatás nyert 2400 pá­lyamunka közül 90-et jegyezhe­tett békési benyújtó. Ez a telje­sítmény a 19 megye rangsorá­ban a 12—13. helyet eredmé­nyezte, amit csak jóindulattal nevezhetünk közepesnek, csak­úgy, mint az ide áramló 9 millió 645 ezer forintot. A poroszosán merev, nehezen változ(tathat)ó iskolarendszerre szinte minden elemében a megújulásra vár. Elsősorban a tantárgypedagó­giák felett járt el az idő, erre utal az a tény, hogy a pályázatok több mint fele e témában érke­zett. A művészeti ismeretek átadá­sával foglalkozó 122 dolgozat­ból 53 talált támogatóra. Ugyan­ilyen fontosnak tartották az ide­gen nyelvek tanításának ügyét, a manapság divatos informatikát és az anyanyelvi oktatást. A fi­nanszírozás szempontjából nem lényegtelen a kommunikációs oktatás, az olvasástanítás, a ma­tematikai képzés átstruktúrálá- sa. A beszámoló utáni kötetlen beszélgetésből megtudhattuk, hogy mivel és hogyan érdemes pályázni. S azzal a felismeréssel is gazdagabbak lettünk, hogy nemcsak érdemes, de majdho­gynem kötelező is a szürkeállo­mány fokozott hasznosítása, mert enélkül csak az egyre apa­dó állami, önkormányzati csa­tornák maradnak. Azt már csak az újságíró teszi hozzá, szomorú dolog az, amikor a kiegészítő funkcióból alapelem lesz, ahogy „kenyér helyett tortahabbal” kell éhét csillapítania az ember­nek. Kőhalmi Endre Második a rangsorban Expo Szegeden is Egy-egy régió gazdasági éle­tének pezsgését jól bizonyítja (és szolgálja) az általa megren­dezett kiállítás, amelyben a tér­ség vállalatai, cégei találkozhat­nak a hazai és külföldi partne­rekkel. így van ez Szegeden is, ahol 1876 óta rendeznek vásárt. Idén a dátum (július 3—12.) ki­választásánál figyelembe vették a nagy hazai és nemzetközi vá­sárok időpontját és a szegedi nyári játékok programjait. A magasabb nívójú expóhoz szük­séges volt a műszaki fejlesztés, a számítógép alkalmazása, a te­lefonhálózat rekonstrukciója. S ahhoz, hogy a kiállítás valóban színvonalas legyen, s ne süly- lyedjen a kirakodóvásárok szintjére, következetesen bizto­sítani kell a „Vásárlók Utcájá­ban” (a kiskereskedők szektora) az optimális feltételeket. A Szegedi Ipari Vásár célja továbbra is a hazai és külföldi csúcsipar és műszaki technoló­giák megismertetése, s az ehhez szükséges gazdasági kapcsola­tok megteremtése. A borsos lábbeliárak ellenére egyre kevesebben veszik igénybe a békéscsabai Körösvidéki Cipész Szövetkezet Kinizsi utcai javítórészlegének szolgáltatásait, pedig az elmúlt év februárja óta nem emelték áraikat Fotó: Kovács Erzsébet Meddig segít a segély? téli vásár (Folytatás az 1. oldalról) ke —, jelenleg 2144 személynek nincs munkája. Ebből a gyulaiak száma mintegy ezer. A mező- gazdasági üzemek közül első­sorban a gyulavári Lenin Tsz- nél vannak számottevő munka­szüneteltetések. A városban tavaly 818 óvo­dás és iskolás részesült részle­ges, vagy teljes napközidíj-térí- tésben. Az önkormányzat lakás- kamatadó-támogatásra több mint 5 millió, kamatmentes kölcsönre több mint 9 millió fo­rintot fordított. Az idős embe­reknél elsősorban az étkezési té­rítéseket szeretné a szociálpoli­tika átvállalni és az ingyenes gyógyszerellátásban részesülők számát növelni. Az idei tervek között szerepel az idősek gondozóháza, az idő­sek átmeneti szállása, az értelmi fogyatékosok foglalkoztatója — létesítésükre megvan a fede­zet. Gyula szociálpolitikája 1992-re 79 millió 990 ezer forint normatív támogatásban része­sült. A város átmeneti költség- vetésében ehhez előirányoztak mintegy 10 millió forintot, ez utóbbi összeg még nem végle­ges. Medgyesbodzáson 1500-an élnek, s ebből 454 a nyugdíjasok száma. Ennek a rétegnek a mai, nehéz gazdasági helyzet nagyon is hétköznapi, megélhetési probléma. Továbblépésre, újra­kezdésre 60-70 éves korban már aligha gondol bárki. Marad a szűkös garasoskodás, rosszabb esetben a segély. A településen az elmúlt évben 650 idős ember kapott valamilyen címen se­gélyt. Készpénz kifizetésére 2,2 millió forint került, amelyből 1,4 millió az önkormányzatot terhelte. A Népjóléti Miniszté­riumtól pályázat útján 681 ezer forintot kaptak e célra. Az idős- korúakról való gondoskodás nem mai keletű gond. Több éve működik páldául a szociális gondozói hálózat, amely évente 25-30 egyedülálló embernek je­lent állandó támaszt. Egyedi el­bírálású segélyt évente több csa­ládhoz is juttatnak. A tél beállta előtt 185 nyugdíjas kapott fűtési támogatást 2500—3000 forint értékben. Az idősekkel a kapcsolattar­tás, valamint problémáik meg­oldása komoly „kihívás” az ön- kormányzatnak. Ismerve a .kis­települések elmaradottságát, Medgyesbodzáson az év eleji költségvetés készítésekor is ki­emelten kezelték a problémát. A bevételi források szűkössége miatt azonban egyre fogy az anyagi támogatás lehetősége. Pedig a jelenleginél kétszer eny- nyit is ki lehetne osztani — mondták az illetékesek —, ha lenne miből. Kérdés azonban, hogy ez jelenti-e az igazi megoldást? N. K.—Sz. M.—H. M. У Újabb fejezet kárpótlásügyben Visszajár az ingóság is Dátumok, sorsok Valószínűleg több ezer állampolgárt érint az az érdekes kérdés, amelyet Szili Sándor (MSZP) vetett fel interpellációjában. Mikor lépett hatályba a foglalkoztatási törvény módosítása, amit december 21-én fogadott el a parlament? No persze, kihirdetése napján, vagyis amikor a Magyar Közlönyben megjelenik. De mikor jelent meg az a közlöny, amely 1992. január 7-én lett hozzáférhető az előfizetők és a vásárlók számára, azonban 1991. december 29-ei dátum szerepel rajta? Mint ismertes, ez a jogszabály fosztja meg a munkanélküli-járu­léktól azokat, akik végkielégítésben részesültek. Most akkor, akit december 31-én bocsátottak el, arra már vonatkozik ez vagy sem? Szili Sándor elmondta: az év végén munka nélkül maradók részére sokhelyütt nem folyósítottak munkanélküli-járulékot egy még meg sem jelent jogszabályra hivatkozva. Holott az Alkotmánybíróság már egy, tavaly júniusi határozatában leszögezte, hogy a jogbizton­ságot súlyosan sértőek azok az esetek, amikor a hivatalos lap a tényleges kibocsátásnál korábbi dátumozással jelenik meg. Az ilyen eljárás azzal a következménnyel jár, hogy az érintettek nem tudhat­ják, valamely döntésük és magatartásuk utólag nem minősül-e jogel­lenesnek. Az Alkotmánybíróság elengedhetetlennek tartotta, hogy ez az alkotmányellenes gyakorlat megszűnjön. Láthatjuk, a helytelen gyakorlat és nyomában a jogbizonytalan­ság továbbra is előfordul. A hátrányosan érintett dolgozók konkrét ügyére a munkaügyi miniszter 30 napon belül fog írásban válaszolni, dacára annak, hogv a képviselő sürgős választ kért. S.Á. (Folytatás az 1. oldalról) A szokásos interpellációkat kisebb közjáték zavarta meg. Ügyrendi vita alakult ki arról: lehet-e korlátozni a miniszterek jogát, hogy az interpellációkra írásban, 30 napon belül adjanak választ. A társadalombiztosítás ön- kormányzati igazgatásáról szó­ló törvény előírásainak megfele­lően a ТВ-alapokat felügyelő két bizottság tagjait is megvá­lasztották a honatyák. Az egész­ségügyi és a nyugdíjbiztosítási felügyelő bizottság tíz-tíz tagból áll, ezek közül hatot javasolha­tott a parlament szociális bizott­sága. A testületek feladata: a ТВ-önkormányzatok létrehozá­sa és — az Országgyűlés szociá­lis bizottsága helyett — a társa­dalombiztosítás felügyelete. A megválasztott tagok a terület szakértői. A ТВ-alap idei költségveté­séről folyó vitában kedden csak egy képviselő kért szót, aki a ТВ-alapok vagyonhoz juttatásá­nak fontosságát taglalta. Továb­bi hozzászólások hiányában az elnöklő Dombach Alajos a vitát 18 órakor elnapolta és az ülést berekesztette. „A VISZÁLYOK NEM TARTANÁNAK SOKÁIG, HA CSAKIS AZ EGYIK FÉL VOLNA HIBÁS” (La Rochefoucauld) Ha február, akkor farsang... (Folytatás az 1. oldalról) mellett marad-e kedvünk vigad­ni, bolondozni? —eztpróbáltuk kideríteni megyénk két városá­ban. Könnyedén kijelenthetnénk, egyéb bajuk is van Szeghalmon az embereknek, mint, hogy far­sangoljanak. S valóban — mint a helyi művelődési központban megtudtuk —, csak az iskolák rendeznek farsangi mulatságot az idén. A felnőttek körében a korábbi esztendőkben sem volt hagyománya az efféle táncos rendezvényeknek, ám ami ké­sik, nem múlik... Az Ambrus Mozgó egyelőre a Kontur Mo­ziüzemeltető Vállalat tulajdoná­ban van, de ha sikerül e nagyter­met kiharcolni a városnak, a rög­zített székeket — mintegy 150 ezer forintért — mozgathatóra cserélnék, s már kész is a bálte­rem. E hagyományteremtő far­sangi mulatságot azonban már csak a következő esztendőben tartják meg. Bízzunk benne, hogy akkor már egyenesen hiá­nyolni fogják a szeghalmiak az ilyen önfeledt vigasságokat... Tótkomlóson, a városban élő szlovák nemzetiség évek óta bállal búcsúztatja a telet. Az idén a Komló étteremben tartják a szokásos szlovák bálát, ahol többek közt néptáncműsorral szórakoztatják a bálozókat, akik a mai árakhoz viszonyítva igen olcsón válthatnak belépőt a feb­ruár 8-án megtartandó rendez­vényre. Jó szórakozást! Sarokba szorítva Zötyögős sorrend Napjainkban két sorsdöntő kérdés viaskodik egymással: gazdasági fejlődés vagy kör­nyezetszennyezés? Ma, amikor emberek mindennapi kenyere kerül veszélybe meglepő, s szi­gorú a döntés: cseréljük le az elhasználódott, a környezet- szennyező autónkat! Az elv szép és első hallásra megnyerő. De nézzük csak a tényeket! A ma­gyar autóstársadalom döntő része hosszú várakozás és ke­serves , fogcs ikorga tás ’ ’ után jutott a szocialista ipar reme­keihez. A birtokunkban levő au­tók olyanok, amilyenre tellett. Mindenképp a magyarországi viszonyokat tükrözik. Hogy so­kaknak nem tetszik a tükörkép? Ebben legkevésbé a füst vagy az autók a hibásak. Országunkban nem a középosztálybeli polgár, hanem a számszerűen is gyor­san növekvő szegénység van túl­súlyban. Az az autótulajdonos, akinek a megemelt lakásrezsi mellett jut még néhány deci ben­zinre, az bizony örül 8-10 éves Trabantjának és csupán remé­nyeiben él félmilliós álomautó. Mert a pöfögő, zötyögő kis „csoda” jól kiszolgálta: mun­kahelyére szállította, s orvos­hoz, ha beteg volt a gyerek vagy az anyós. Nem kellett sajnálni sem a sáros árokparton, sem a nyárvégi háztájiban. Az olcsó kocsi egyetlen lehetősége volt a ,,parasztnak” kilépni a vályog­falú világból, majd pedig meg­élhetésének konkrét tárgya lett. A környezetvédelem fontos, de nem szabad csupán erre fogni a sorrenden levő megalapozatlan döntéseket. Márpedig, ha úgy dobjuk sutba régi autóinkat, mi­közben nem telik újra, akkor el­várható a tömegközlekedés fej­lesztése. Erre azonban szőkébb hazánkban, Békés megyében sem lesz egyhamar pénz és lehe­tőség. Halasi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents