Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
о 1992. január 27., hétfő HAZAI TÜKÖR Az a tíz nap Félreértések a betegszabadság körül K/WésGYEMANT l - - . - - ■ «'/ Ma már egyértelműen bizonyított tény—adta hírül a DP A német hírügynökség — hogy Kolumbusz előbb fedezte fel a tojását, mint Amerikát. * Brüsszel híres szobrát, a Pisilő kisfiút irigyelte meg a békéscsabai önkormányzat. Már ki is adták a pályázatot a Pisilő kislány című szoborra. Az alkotás minden valószínűség szerint a polgármesteri hivatal tetején fog állni (guggolni). * Új dal került fel az eheti slágerlistára. A címe: Dr. Guillotine, avagy Doktor úr, a maga feje sohse fáj? * Az átkos kommunizmus miatt meg kellett változtatnunk néhány ismert mű címét — jelentette be az MTA kulturális bizottságának szóvivője ma délutáni sajtótájékoztatóján. — így például Ady Endre: Héja-nász az avaron című verse helyesen: Ananász az avaron; Arany László Fehér ló fiája pedig: Fehér fólia. * A Nemzeti Színház legközelebbi premierjén az Ördögűző című darabot mutatják be. A szereposztást még nem hozták nyilvánosságra, de a pletykák szerint a Torgyán—Csurka— Zétényi —Takács négyesből fognak válogatni. Az Országgyűlés 1991. decemberében megalkotta a törvényt, amely szerint 1992. január 1 -jétől a dolgozókat betegségük miatti keresőképtelenségük idejére naptári évenként 10 munkanap betegszabadság illeti meg. (Nem érthető ide a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség.) Nagyon sokan nem értik ezt a törvényt. Számtalan kérdéssel, panasszal fordulnak a megyei társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetőjéhez, Miké) Imréhez. A legnehezebben elérhetők a felvilágosítás, kapcsolattartás szempontjából az egyéni munkavállalók, a különböző kft.-k. Most a társadalombiztosítás osztályvezetőjét kérdeztük a betegszabadságra vonatkozó tudnivalókról, de szándékunkban áll az egészség- ügyi szakembereket is megkeresni e témában. — A betegszabadság ügyintézése munkáltatói feladatkör és nem társadalombiztosítási — mondja Mikó Imre. — A beteg- szabadság idejére a dolgozó átlagkeresetének legalább a 75 százaléka jár. Azt lehetővé teszi a törvény, hogy helyi szabályozás alapján ez az összeg magasabb legyen, de alacsonyabb nem lehet. A termelőszövetkezetek egész évben folyamatosan dolgozó tagjait a munkaviszonyban áíló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság és betegszabadság illeti meg. A fizetett szabadság idejére átlagrészesedés, a betegszabadság idejére annak 75 százaléka jár a tagnak. A betegszabadság bevezetésével egyidejűleg módosult a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény is, amely szerint ha a biztosítottnak betegszabadság jár, keresőképtelensége esetén táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól tarthat igényt. — Mikor van szükség orvosi igazolásra vagy a táppénzes papírra? — A keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezések alapján a kezelőorvos igazolja, ha beteg a dolgozó. Evente egy alkalommal, legfeljebb háromnapi keresőképtelenség esetén nem kell igazolni a betegséget. A táppénzes papír a betegszabadság letelte után szükséges. — Kikre vonatkoznak ezek az új rendelkezések? — A betegszabadság rendszere bármely munkáltatónál munkaviszonyban álló, ipari vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozóra kiterjed. A társadalombiztosítási igazgatósághoz csak akkor kell táppénzes papírt leadni, igényt bejelenteni, amikor a munkavállaló betegszabadságának tíz napját kimeríti. Ha az egy évre járó betegszabadság ideje letelt, akkor folyósítja az általános szabályok szerint a táppénzt az üzemi társadalombiztosítási kifizetőhely (ahol van ilyen), vagy a társadalombiztosítási igazgatóság. —Hogyan lehet követni, tudni, hogy ki mennyi időt töltött már betegszabadságon? — A munkáltatóknak kell ezt nyilvántartaniuk. Munkahelyváltoztatás esetén az utolsó munkáltató köteles igazolni. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolásokat a munkáltatónál kell leadni. A betegszabadság idejére járó juttatás kifizetésére a munkajogi rendelkezések szerint köteles a munkahely. Ha elfogyott a betegszabadság, a lejárat időpontjának meghatározásával és munkáltatói igazolvánnyal együtt kell az okmányokat (üzemi kifizetőhely hiányában) a társadalombiztosítási igazgatósághoz elküldeni. — Az egyéni vállalkozókra más jogszabály vonatkozik? — Ez a rendelkezés őket nem érinti. Ok továbbra is a hivatalos igénybejelentő nyomtatványt (a 3 napnál hosszabb ideig megszakítás nélkül fennálló kereső- képtelenségüket tanúsító orvosi igazolással), vagy a társadalom- biztosítási törzsszámúkra való hivatkozással küldjék meg igazgatóságunknak. Minden kérdéses ügyben bármikor szívesen tájékoztatjuk az ügyfeleinket. B. Zs. Valamiből élni kell... Kétszer annyi kisvállalkozó A gomba mód szaporodó kisvállalkozások érdek-képviseleti megyei szervezete a kereskedők, vállalkozók Békés megyei szervezete, a Kisosz. Milyen feszítő gondok foglalkoztatják mostanság az érdek-képviseleti szervezet vezetőit? Erről beszélgettünk Czibula Zoltánnal, a Kisosz megyei titkárával. — Az utóbbi hónapokban a kereskedők, vállalkozók országos és megyei szervezetei mind többet hallatják hangjukat. Ez véletlen? — Ez nagyon is tudatos. Van egy olyan mondás, mely szerint: a kereskedő ne politizáljon. Sajnos rá kellett jönnünk, hogy ettől el kell térnünk. Az országban az utóbbi időben végbement társadalmi, politikai, gazdasági folyamatok annyira kedvezőtlenül alakultak az egyéni válalkozók- ra, hogy kénytelenek vagyunk politizálni. Korábban elkövettük azt a hibát, hogy az ország- gyűlési képviselői, illetve hely- hatósági választáson nem indítottunk jelöltet, így az egyéni vállalkozók érdek-képviselete a Parlamentben nem biztosított. A helyi önkormányzati választásokon értünk el szerény eredményeket, kisebb sikereket, néhány tagunk bejutott az önkormányzati testületekbe. Mi úgy látjuk: mind megyei, mind országos szinten nagyobb tömegbázisunk van, mint jó néhány politikai pártnak. Szerintünk az országot a bajból a vállalkozások, elsősorban az egyéni vállalkozások húzhatják ki. A január 1-jén életbe lépett jogszabályok az egyéni vállalkozásokat a korábbinál lényegesen rosszabb helyzetbe sodorták: félő, hogy oda jutnak majd, mint ahova jutottak az állami vállalatok és a szövetkezetek. Ezektől az állam az adót kíméletlenül behajtotta, gazdálkodásra már nem maradt pénzük. — Mindezekről szóltak és szólnak a napokban megkezdődött vállalkozói fórumokon... — Január végén és február elején a megye nyolc városában, a helyi önkormányzatokkal együttműködve, vállalkozói fórumokat rendezünk. Ezeken a fórumokon ismertetjük az újabb jogszabályváltozásokat, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen nagy szerepe van az összefogásnak. Mi úgy látjuk, hogy a vállalkozókat sújtó terheket akkor tudjuk csak csökkenteni, ha ország-világ előtt meg tudjuk mutatni, mennyire egységes a tömegbázisunk. —Hogyan alakultak tavaly a vállalkozások? — Országosan is, megyei szinten is igaz: a vállalkozók száma megduplázódott. Jelentősen megváltozott a vállalkozói indíték, hogy ki miért is vállalkozik. Korábban a nagyobb jövedelem kecsegtetett, most jobbára kényszerből vállalkoznak az emberek: megszűnt a főállásuk, a munkaviszonyuk: elsősorban megélhetési és egzisztenciális gondok miatt próbálkoznak. Ezeknek az embereknek nincs vállalkozói múltja, ismerete, többnyire nem tudják, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk, milyen törvényeket kell betartaniuk. Ezért rengeteg tanfolyamot, előadást szervezünk részükre, s ezért is rendezzük a vállalkozói fórumokat. Békésben a vállalkozók száma az elmúlt év utolsó napjaiban meghaladta a 4500-at, ami duplája az előző évinek. —A kiskereskedőket és a kisvállalkozókat az érdekvédelmi szervezetük, a Kisosz miben tudja segíteni? — Magasszintű, kétirányú szolgáltatásainkkal: igyekszünk megtanítani őket a szabályos, legális vállalkozásra, s azt szeretnénk elérni, hogy minden vállalkozó saját maga végezze könyvelését. Az árbevétel, a költségek alakulása a világon mindenütt a vállalkozó legbensőbb üzleti titka, amit sehol sem szolgáltatnak ki. Nálunk fordított a helyzet: a könyvelőnek kiszolgáltatják titkaikat, s ezt gyakran felhasználják ellenük. Ezért is szervezünk tanfolyamokat, melyek önköltségesek. Az érdek-képviseleti munka mellett mi is vállalkozunk, tag- díjbevételeinket így tudjuk kiegészíteni. Az idén tovább szeretnénk befolyásunkat erősíteni, a korábbinál jobban akarjuk tagjainkat segíteni — mondotta végezetül Czibula Zoltán, a Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetének titkára. Szekeres András Olvasóink íriák Egy fizetett hirdetés margójának a margójára (Békés Megyei Hírlap, 1992. január 14.) A világ legtermészetesebb dolga, hogy a választópolgárok legalább az újságból megtudják mire szavazott igennel vagy nemmel képviselőjük a Parlamentben. Ha az újság ezt csak fizetett hirdetésként közli, az volna a tisztességes, ha a hirdetési díjat a képviselő fizetné. Ha a képviselő úgy szavaz igennel vagy nemmel, hogy jobb ha ezt nem tudják a választópolgárok, akkor partizántempó bújik ki belőle, s ezzel a képviselő önmagát minősíti. Ha a képviselő tiltakozik, mert az újság — akár fizetett hirdetésként—ismerteti a választópolgárokkal, hogy mire szavazott igennel és mire nemmel, tulajdonképpen nevetségessé teszi magát, s világossá válik, hogy lelkileg beteg ember. Zalai György, Telekgerendás Zöldborsós-galuskás- székely káposzta Már reggel gondolhattam volna, mikora kelleténél később ébredtem, hogy ez a nap nem a legkellemesebben telik. A délelőtt nehézkesen, de elmúlt. Mivel gyomrom jelezte a delet, gondoltam átszaladok a közeli sarki büfébe és gyorsan bekapok valamit. Gondolkodóba ejtett a kétes tisztaságú evőeszközkészlet, de a gyomrom morgásával jelezte, éhes. Na együnk egy székelykáposztát. A pénztárnál kifizettem az 58 forintot és nekiláttam az ebédnek. Az első falat már jelezte, hogy ez nem mindenkinek készült. Csípőssége nem erre vallott, na de én éhes vagyok, éhes ember meg nem válogat. Ettem tovább, mígnem a kanalamra egy zöld színű valami került. Nini ez micsoda, egy zöldborsó. Akkor ez egy zöldborsós székelykáposzta. Mit csináljak? Egy zölborsó még nem jelent semmit, biztos véletlenül vagy valahogy, na de mindegy, én éhes vagyok. Eszem tovább. A második kanál után galuska, jé, hát akkor ez nem zöldborsós székelykáposzta, hanem zöldborsós-galuskás-székelykáposzta. És gondolkodtam. Talán szólni kellene, hogy nem fizettem-e keveset ezért az ebédért, hiszen ennyi minden van benne. Mivel ezt már nem tudtam megenni, visszaadtam, s éhesen elindultam a 100-as ABC felé. Mandarint vettem 138 Ft-os áron, igaz nem sokat, csak 6 darabot. Ezt a 6 darabot igencsak nem a méretüknek megfelelő tasakba rakták, már a hölgy kezében majdnem kiesett belőle. Kértem, tegye nagyobbá, mert nincs nálam táska, ne szórjam szét. Kérésemnek eleget tett, de csodálkozásom fokozódott, mikor újra a mérlegre tette és az ára 30 fillérrel nőtt. Kérdezem miért? Mert zacskóval mérjük. Igen elcsodálkoztam. A mandarint megeszem, vitamindús, ára 138 Ft. A tasakot nem eszem meg, kidobom, esetleg a MÉH-be viszem, ha összegyűjtöm, nem vitamindús, az ára egyenlő a mandarinéval? De már nem is gondolkodtam, ma peches napom van. Délután következett a meglepetésem, amikor meg szerettem volna enni a mandarinokat, a 6 db közül 1 db teljesen rothadt volt. Csak nyugalom, ma peches napom van. Ha hazamegyek, leülök és nem csinálok semmit. Talán holnap jobb lesz. P.M., Békéscsaba Környezetvédelem - Zöld könyv Felkészülve a nyári brazíliai környezetvédelmi világtalálkozóra talán kevesebb mérget nyelünk majd a mezőgazdasági termékekkel együtt. A hazai felkészülési program részeként ugyanis a Földművelésügyi Minisztérium két év alatt 3,4 millió forintot fordít a magántermelők növényvédelmi ismereteinek bővítésére. így elképzelhető, hogy jobbára a növényvédő szerek lebomlása után viszik majd a piacra portékáikat a termelők. A felkészülésre a hazai előkészítő bizottság mintegy 80 millió forintot és 200-300 ezer ECU-t tervezett. Ez utóbbi tételt a környezetkímélő mezőgazda- sági módszerek hazai honosítására fordítanák. A fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, környezetpolitikai feladataival foglalkozó úgynevezett Zöld könyvre 9 millió forintot szánnak. (MTI) Még mindig aktuális a mondás: mindenki kapirgáljon a saját szemétdombján STRATÉGIAI ÉS MARKETING KONZULTÁCIÓS IRODA Oláh József és társai Irodánk a ma legkeresettebb szakma alapjainak elsajátítására az ügynöki - üzletkötői tanfolyamot február 18-tól újra indítja kereskedők, váltakozók, kezdő üzletkötők, ügynökök és ambiciózus, határozott fellépésű, érdeklődő fiatalok számára. A 20x4 órás tréningeket heti két alkalommal tartjuk, a délelőtti és délutáni szervezésű tanfolyamokon. Konkrét munkahely ajánlatok! Valódi feladatok! Jövedelemszerzési lehetőség! Már a képzés ideje alatt is! A résztvevők nem csak azt tanulják meg, hogyan kell j ól üzletet kötni, hanem azt is, hogy mire érdemes ma vállalkozni] A tanfolyamot minősítés zárja és megfelelő gyakorlatot követően a középfokú képzettség megszerzését is várhatóan biztosítjuk. Kérésre részletes tematikát és jelentkezési lapot küldünk. A tanfolyam részvételi dija: 19500,- Ff, részletfizetési lehetőséggel Részletes információk: Békéscsaba, Szigligeti utca 6. Oláh József irodavezető Postacím:5601 Bânéscsaba,Pf.m.Tdz(66)21-455Fax.:(66)22-373 J Kiállítás Uitz Béla műveiből Budapesten A két évtizede elhunyt Uitz Béla grafikáiból nyílt kiállítás a Kassák Múzeumban vasárnap. A tárlaton 1913 és 1925 között keletkezett ötven — a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe tartozó — válogatott grafikáját mutatják be. A kiállításon láthatóak Uitz Béla plakát és színpadkép tervei is. A tárlat anyaga a múlt évben nagy sikert aratott Európa egyik leghíresebb grafikai múzeumában, a bécsi Albertjában. (MTI)
