Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25-26 / 21. szám

1992. január 25-26., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Kürtösön járt Farkas László államtitkár Határszemle, határ-esetek Hányszor tapasztaltuk már, hogy mennyire viszonylagosak ítéleteink! Panaszkodunk és kesergünk elmaradottságunk, nem­európaiságunk miatt, ám lépjük csak át a határt Lökösházánál, menten megtapasztaljuk az ellenkezőjét. Dr. Farkas László ál­lamtitkár, régiónk köztársasági megbízottja és a vele együtt szemléző vezetők kedden ezt tették. Tóth Imre vasútigazgató, Bábinszky Gábor ezredes vámparancsnok és Pál János ezredes kerületi határőr parancsnok urak elkísérték az államtitkárt Lökösháza—Kürtös határállomás helyzetének, felkészültségé­nek megtekintésére. A körülményekről csak annyit, hogy havas téli napon került sor erre a látogatásra, ami nem tette vonzóbbá a látottakat. Kürtösre Lökösházán át vezet az út, helyesebben a vonatnak ez néhány perc. Kürtös nemzetközi egyezményben szabályozott határátkelő, amelyet magyarok és románok közö­sen üzemeltetnek. Olvasóink írják Több önbecsüléssel, előre! Az országot elhagyták a szovjet csapatok. Lezajlottak a várva várt szabad választások. Társult tagjai vagyunk a Közös Piacnak. A világ politikusai és gazdasági szakértői csodálják a magyar reformokat. Végre egy igazi lehetőség adódik a felemelkedésre. Mi magyarok mégsem vagyunk elégedettek! Az emberek az utcán komor arccal járnak, hiányzik a derű, a megértés, a szeretet. Szidják a kormányt, az ellenzéket és egymást. Világstatisztikát vezetünk alkoholfogyasz­tásban. dohányzásban és pesszimizmusban. Eljutottunk odáig, hogy külföldön jobban becsülnek bennünket, mint mi magunkat. Igaz, sok gondunk van: munkanélküliség, áremelés stb. Egyet ne feledjünk el még ilyen sok gond láttán se! A problémáin­kat senki se fogja helyettünk megoldani. Hiába a nyugati tőke, az elismerés, ha nem vesszük kezünkbe saját sorsunk irányítását. Ahelyett, hogy sopánkodnánk, jusson eszünkbe, hogy rosszabban élnek nálunk szomszéd országainkban. Akkor talán másképp nézzük a világot. Hová jut Európa, ha keleti mintaállamának népe megtor­pan a feladatok előtt? Igazat kell adnunk nemzetünk külföldön élő nagyjainak: Lantos Tamásnak, Soros Györgynek, Teller Edének, amikor azt mondják: a magyar nép a világ egyik legtehetségesebb népe, csak az a baj, hogy ezt ők nehezen hiszik el. Ne feledjük! Nekünk csak egyfelé mutat a jövő iránytűje: előre. Emberek! Hát nem könnyebb ezt az utat vidáman, egymást és magunkat becsülve megtenni, mint ölbe tett kézzel várni, hogy majd csak lesz valahogy? Mert egyelőre ilyenek vagyunk mi magyarok! Susánszki Imre, Gyula Gyalogtúra kényszerűségből? A Békés Megyei Hírlap január 2-ai számában megjelent „Gya­logtúra kényszerűségből” című olvasói levéllel kapcsolatban az alábbi észrevételt tesszük: A Mezőkovácsházáról Medgyesegyházára 14.20 órakor induló járat a menetrend szerint mindennap közlekedik, s nincs tudomá­sunk az olvasói levélben kifogásolt Kunágota—Medgyesegyháza közötti járatkimaradásról. Mivel az olvasói levélből nem tűnik ki, hogy Nagy Szilvia utasunk mely napon utazott, nem áll módunkban az esetleges járatkimaradás okát megvizsgálni. Körös Volán, Békéscsaba Hatszázezer forint a daganatos gyermekeknek Figyelem, figyelem! Kamu-pályázat Ez nem kamu, de lehet gyé­mánt, illetve ha gyémánt nem is, szépen csengő magyar fo­rint. Mert versenyre hívjuk játékos kedvű olvasóinkat. Február másodikán lesz két hónapja annak, hogy népsze­rű álhírsorozatunk útjára indult. Munkatársaink — Kőhalmi Endre, Lovász Sán­dor, Nyemcsok László és Szi­geti Csaba —, a Kamu és Gyémánt szerzői kútfője szinte kimeríthetetlen. Egy minapi olvasói álhír azonban különös ötletet adott: próbál­juk meg együtt szerkeszteni a rovatot! Ezért pályázatot írunk ki olvasóink között ál­hírek szerzésére. Kérjük, küldjék be közlésre érdemes kamujaikat. A legjobbakat a szerző nevének feltüntetésé­vel megjelentetjük, ezen felül a pályázók között három da­rab ezer forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. „Re­mekműveiket” legkésőbb február ötödikén éjfélig ad­ják postára szerkesztőségünk címére (5601 Békéscsaba, Pf. 111.). A borítékra ne feledjék el ráírni: Kamu és Gyémánt. Gyógyszersegély a volt Szovjetuniónak A magyar gyógyszeripar ké­szen áll hogy az egykori Szov­jetunió országainak nyújtandó háromoldalú szerződésekkel fi­nanszírozott szerződések kere­tében gyógyszereket szállítsa­nak a Független Államok Kö­zösségének. Ez azért is realitás, mert 120-féle magyar készítmé­ny van törzskönyvezve, sőt be­vezetve a térségben. A magyar gyógyszerekre való igény az egyes köztársasá­gok indikativ listáin is szerepel, a magyar—orosz kétoldalú megállapodás 200 millió dollár értékű készítmény szállítását tartalmazza. Nincs még megál­lapodás Ukrajnával, de az ejőze- tes információk szerint 50-100 millió dollár értékű gyógyszerre tartanak igényt. Az egykori Szovjetunió összesen 350-400 millió dolláros megrendelést je­lenthet a magyar gyógyszeripar­nak. Habár hatásukat még nem minden esetben ismeri el az egészségügy, a gyógyulni vá­gyó ember egyre gyakrabban nyúl a természetben található „gyógyszerekhez”. A teák, balzsamok, kenőcsök a tapasz­talatok szerint jól kiegészítik a szintetikus úton előállított or­vosságokat, a hagyományos gyógyító eljárásokat, s ami igen fontos szempont, nincs semmi­Keserves körülmények Ónodi Mihály, Kürtös MÁV képviselő-helyettese jelenti, hogy eredetileg 18 pár vonatot terveztek az építők, ám jelenleg csupán napi 2-3-4 vonat jár a két ország között. Ennek a helyzet­nek egyik következénye, hogy a kevés vonathoz is kell, jószeré­vel akkora műszaki fölkészült­ség, mint a sokhoz. Nem is be­szélve arról, hogy a nemzetközi szerződésben rögzített megálla­podásokat sem teljesítik kellő pontossággal román oldalról. Hegedűs Sándor, Lökösháza alpolgármestere, aki egyébiránt vasutas és a műszaki vezető Kürtösön, mindehhez hozzáte­szi, hogy a közös állomáson dol­gozó magyar vasutasok szinte csak kárát látják ennek a határ­övezeti munkának, összevetve más hasonló állomáshelyeken dolgozókkal. S ennek a hátrány­nak egyik része, amiről magunk is meggyőződhettünk, miszerint a vasutasok szociális ellátottsá­ga, nevezetesen munkakörül­ményeik, siralmasak. De akkor sem túlozunk, ha egyenesen ke­serves körülményekről beszé­lünk. Mindez akkor, amikor a magyar fél fizeti a Kürtösön lévő állomásépület fenntartásának harmadát, illetőleg a villany-, gáz-, víz-, a tolatási költségek számláit. Persze többször elhangzik a helyi beszámolókban, hogy ma már istenes a helyzet a forrada­lom előtti állapotokhoz képest. Akkor még, ha egy román vas­utas beszélgetett egy magyar vasutassal —jelentette a rendőr­ségüknek. Gyakori volt azokban az időkben, hogy a román oldal­lyen káros mellékhatásuk. A be­tegségek megelőzésében, a szervezet karbantartásában, fel- frissítésében igen nagy a szere­pük a természet újra felfedezett „patikáinak”. Ma már csaknem minden háztartásban található gyógytea, fürdősó, gyógynövény alap­anyagú kenőcs, kozmetikum. Erre az igényre figyelt fel Nagy Lajosné, a békéscsabai Gyógy­ról csak akkor engedték föl a magyar vámosokat, amikor már ők leszálltak a vonatról. így a magyar szervek vagy késleked­tek a vonatindítással vagy mesz- sze bekísérték a vonatot magyar területre. Külön téma a telefon, amelyet csak román postaköz- ponton keresztül lehet használ­ni. Előfordult, amikor a vonat tetején kutató kiskatonák észlel­ték, hogy a fölöttük lévő vezeté­ket elfelejtették áramtalanítani. Hangsúly a múlt időn van, a for­radalom sok pozitív változást hozott. De ma már legalább le­het ezekről a dolgokról beszél­ni... Heroin a dzseki alatt Tapasztó István őrnagy és Boros Csaba hadnagy határ­őrök. A csempészekről, illegális bevándorlókról szóló beszámo­lóikkal megtelne az újság. Le­gyen elég csak annyi, hogy a forradalommal elűzött diktátor „hagyatéka” a töméntelen ha­társértő. Ugyanis a föld számos országával szüntette meg a ví­zumkényszert, ami bevándorlók tömegét indította Pakisztánból, Perzsiából és Nigériából! Hoz­zátéve, hogy csapatostul jönnek mezítláb a hazát és üzletet kere­sők. Nálunk szívesen maradná­nak, mert itt van mit enni. Ilyen egyszerűen választanának ha­zát. Lengyel Sándor helyi vámpa­rancsnok elmondja, hogy az 1990-es évben emberfelettien nehéz munkát végeztek, hiszen akkor kezdődött a kiszabadulási folyamat Romániából, ami ha­talmas tömegeket mozgatott. Legutóbbi sikeres akciójuk so­szertári Központ társadalombiz­tosítási ügyintézője és Krajcsó Lászlóné gyógyszertári szak- asszisztens, amikor a múlt év őszén megnyitották a Luther ut­cában „Erdők mezők patikája” elnevezésű üzletüket. Az aprócska boltban példás rend, tisztaság. A falon körbefu­tó polcokon az ország különbö­ző helyein működő, kis- és nagykereskedelmi cégektől be­szerzett, ízlésesen csomagolt termékek sorakoznak. Kapható itt az illatos gyógyteák széles skálája, magvak, zselék, csep­pek, samponok, testápoló kré­mek. A vásárló megtalálja a hiánycikknek számító Peponen- és a ricinusolaj-kapszulát, fo­gyasztó- és hajhullást gátló sze­reket, a mostanában oly kedvelt illóolajokat. Közvetlenül kizá­rólagos hazai forgalmazójától szerzik be a kínai Csikung gyó­gyító golyókat, amelyek a Tá­vol-Keleti Természetgyógyász sorozat tájékoztató kiadványa szerint a tenyér egyes pontjainak ingerlésével „alkalmasak a szer­vezet erőinek mozgósítására, az orvosi kezelés kiegészítésére és leginkább a betegség megelőzé­sére.” Ez a tenyérmasszázs és az akupresszúrás kezelés legegy­szerűbb módja. — Kár, hogy a bűvös go­lyócskák nem éppen olcsók... — Sajnos, ma már nem csak a gyógyszerek, de a gyógyhatású termékek sem könnyen megfi­zethetők. Ezért akciókat indí­tunk, február 29-ig például a Fir- maloss fogyasztóport árusítjuk olcsóbban. Igyekszünk közvet­lenül a gyártó cégektől, alacso­rán megtaláltak 2 kg heroint egy török utas dzsekije alatt, pedig a csempész már keresztüljutott a román ellenőrzésen. Igaz, már sok minden javult, de volt idő, amikor még a magyar vámosok­nak is tartani kellett a másik ol­dal esetleges megtorlásától, pusztán munkavégzésük miatt. A forradalom hatását érzékeltet­ve említik a vámosok, hogy volt, aki ennek hatására napok alatt megtanult magyarul, holott hat évig tolmácsot igényelt... Elismerés, dicséret Magony Pál, Lökösháza állo­másfőnöke mintegy 260 vasutas elöljárója. Láthatóan ismerik, szeretik, ám 6 is megadta az árát beosztásának, hiszen ez a mun­ka nem kimondottan idegnyug­tató felhőjáték. Bábinszky Gá­bor ezredessel beszélgetve meg­jegyzi, gyakori, hogy a román szervek áruvizsgálat után ki­emelik a vagont, műszaki okok­ra hivatkozva, s ezzel alapve­tően új helyzet áll elő, mert az áru papíron már beérkezett, de mégsem. Bemutatja Mihail Bá­buk urat, a román állomásfőnö­köt. A közös állomáson egyéb­ként egy fia magyar zászlót sem lenget a szél, még a virágládák is román színeket viselnek. Bemegyünk a valóban kör­nyezetidegen diplomataváróba, melynek első diplomata-útle­véllel ellátott vendége dr. Farkas László államtitkár. A köztársa­sági megbízott nagyra értékeli az itt dolgozó magyarok mun­kaerkölcsét és folyamatos áldo­zathozatalát. Egyben megdicsé­ri a vasút—határőrség—vámőr­ség munkakapcsolatát, össze- forrottságát. Pál János ezredes jelenti, tavaly csak a Lököshá- zához tartozó őrs mintegy ezer határsértőt fogott el, ám az idei év első 20 napja alatt már 124 fő kísérelte ezt meg! Vannak töb­ben, akik ismerősként jönnek. Tóth Imre vasútigazgató legna­gyobb gondja, hogy a vasút álta­lános forgalma lecsökkent a ta­valyihoz képest, miként ez tör­tént itt, Lökösháza térségében is. Bábinszky ezredes remény­kedik, hogy újra megélénkül a forgalom a Balkán kapujában... (trásev) nyabb áron beszerezni az árut, hogy a kisebb keresetű vevőink is hozzájuthassanak. Hamaro­san szerződést kötünk a sporto­lók által jól ismert amerikai Weider-termékek egyedüli me­gyei forgalmazására, melyek már most is kaphatók üzletünk­ben — mondja Nagyné, Vali. — Vásárlóik többsége idős, beteg ember? — Egyáltalán nem! Nagyon sok fiatal benyit hozzánk; elő­ször csak nézelődnek, kérdezős­ködnek, később vásárolnak is. Úgy tapasztaljuk, hogy ezen a területen — a mostanában piac­ra került sokféle természetgyó­gyászati kiadványnak köszön­hetően — igen tájékozottak az emberek — véli Krajcsóné, Ildi. —Persze, akad olyan vásárló— folytatja—, aki maga sem tudja, miíyen szerre lenne szüksége. Ilyenkor az eladó meghallgatja a panaszt, tanácsot ad, tehát bizo­nyos fokig egészségnevelő munkát is végez. Ugyanakkor mégiscsak vál­lalkozás ez, melyben szembe kell nézni a kezdeti nehézségek­kel, az üzlet minden kockázatá­val. Ildi és Vali reménykedik, s erre van is okuk. Átlagkeresetű emberekként kevés tőkével, ám nagy lelkesedéssel, s a család nem nélkülözhető segítségével kezdték. Az eltelt néhány hónap alatt sokan megismerték a kis Luther utcai üzletet, melynek nemrég a Centrum Áruházban nyílt „kistestvére”. A legtöbben vissza is jönnek az „Erdők, me­zők patikájáéba... Gubucz Katalin Mint arról már hírt adtunk, az elmúlt héten jótékonysági bálát rendezett Békéscsabán, a Fiume Szállóban az „Engedjétek hoz­zám jönni a gyermekeket” ala­pítvány. A bál mintegy 180 résztvevője a meghívó mellé egy-egy üres csekket is kapott. A rendezvény vendégei a daga­natos gyermekek gyógyításához eddig csaknem hatszázezer fo­rinttal járultak hozzá. Az alapítvány kuratóriuma köszönetét mond mindazoknak, akik a legtöbbet tették eddig a megyénkben élő daganatos gyermekek gyógyításáért, kül­földi gyógykezelésükért. így dr. Bodosi Mihálynak, a Péterkét operáló szegedi agysebésznek, dr. Baumann Anna és dr. Ara­nyosi Zsolt Németországban élő orvos házaspárnak, akik segítet­tek a kisfiú gyógykezelésének megszervezésében, a német testvéralapítvánnyal való kap­csolatteremtésben, dr. Andreas Jobkének, a nürnbergi COPF klinika onkológus professzorá­nak és munkatársainak, Pátkai Róbertnek, az angol evangéli­kus egyház elnökének, aki jelen­tős összeggel támogatta, és kül­földön menedzselte az alapít­ványt. (A bálon, sajnos, nem ve­hetett részt, üzenetét Békéscsa­bán élő húga, Pátkai Katalin tol­mácsolta). Köszönet illeti a bé­késcsabai evangélikus egyhá­zat, amely kezdettől támogatta ezt a humánus kezdeményezést, a Fiume Szálló vezetőit és mun­katársait, akik a jótékonysági bálon teljesen ingyen nyújtották szolgáltatásaikat, s mindazokat, akik valamilyen módon segítet­ték az alapítvány létrejöttét, munkáját. Akik adakozni kíván­nak erre a nemes célra, a Buda­pest Bank békéscsabai fiókjá­nál, a 261-10996 7014 számla­számon fizethetik be az általuk felajánlott összeget. Mindazok, akik segítséget várnak, érdek­lődhetnek a (66) 28-260-as tele­fonszámon. G. K. A vásárlók egy része maga sem tudja, mire van szüksége. Ilyenkor az eladó kicsit egészségnevelő is Fotó: Kovács Erzsébet Téli vásári 1992. január 27-étől —amíg a készlet tart — osztályonként eltérően 20—50%-os engedménnyel vásárolhat! Figyelje kirakatainkat, keresse fel áruházunkat. Jó vásárlást kívánunk! S fii CSABA CENTRUM KFT Csikung golyók is kaphatók Erdők-mezők patikája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents