Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

1992. január 22., szerda © RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az oldalt szerkesztette Papp János. Telefon: (66) 27-844 és Csorvás 14 Röviden Háziasszonyoknak Tótkomlós. — Különösen a háziasszonyok, s azok között is a kisgyermekesek egyre inkább hajlanak arra a megoldásra, hogy csemetéik kinőtt ruhája helyett nem vesznek újat, s nem dobják el a régit sem, hanem kis ügyességgel, s némi lelemény­nyel átalakítják vagy leértékelt anyagból újat varrnak helyette. Ma már mindenki meggondolja, hogy kidobja-e a pénzét, vagy megspórol valamit a családi kasszának. Tótkomlóson a mű­velődési ház ehhez az ötlethez kíván elméleti és gyakorlati se­gítséget nyújtani. Ezért január 20-ától szabás-varrás tanfolya­mot hirdetett. Új tanteremben Csanádapáca. — Régi vá­gya teljesülhetett, azaz vált va­lóra szülőknek, nevelőknek és gyerekeknek, hiszen hétfőtől az általános iskolások már az új tanteremben tarthatták a testne­velésórát és a szabadidős foglal­kozásokat. Az iskolaépítéssel együtt ebben a tornateremben 18x33 méteres területen sportol­hatnak a csanádapácai kisdiá­kok. Az intézmény magában foglal egyéb szociális létesítmé­nyeket, szertárt, nevelői szobát. Hadüzenet Pusztaföldvár. — A helyi művelődési ház január 22-étől újra beindítja a lányok-asszo- nyok tornáját. Szerdán 17.30 órától a tornateremben mozgat­hatják meg munkában elfáradt ízületeiket a hölgyek, akiknek nem titkolt vágyuk, hogy ily módon szeretnének hadat üzen­ni a túlsúlynak, s csinosabbá, szebbé varázsolni alakjukat. Avatás Gerendás. — A helyhatósági választások óta a település szemlátomást gyarapszik. Ja­nuár 24-én 10 órakor szerény ünnepség keretében adják át használatra az új általános isko­la mellett a még újabb tornater­met. A pedagógusok stílusosan a gyermekek sportbemutatójá­val tisztelegnek a kivitelezők­nek, s az építkezést elősegítő önkormányzatnak. Lesz filmvetítés Tótkomlós. — Minden men­demonda ellenére továbbra is lesz filmvetítés a nagyközség­ben, hiszen az önkormányzat úgy döntött, hogy a helyi mozit átveszi saját tulajdonába, s gon­doskodik a működtetéséről is. Bár a filmvetítés veszteséges, de mint szolgáltatást célszerűnek tartották fenntartani. Ezzel, a rezsin túl, vállalják az üzemve­zető, a jegy szedő, a pénztáros és a takarítónő bérköltségét is. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet készítette OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE „Boldog ember vagyok” Vihar a faluban Nem a természet kavart vihart Pusztaföldvá­ron, hanem dr. Baranyi István állatorvos, aki családjával rokonaihoz költözött, s a mai napig is itt él. Történt ugyanis, hogy néhány állattartó felismerve az állatorvos sokoldalú képességeit, rendre-másra ót hívták betegség esetén a portájukra, s nem a körzeti állatorvost. Ebből lett a galiba. Dr. Baranyi Istvánnak nem volt joga ahhoz, hogy más körzetében gyógyítson, a körzeti állatorvos viszont nem szívesen nézte vetély- társa ténykedését. Az állattartók úgy határoztak, hogy maguk oldják meg az elmérgesedni látszó helyzetet. Levelet írtak az Allat-egész- ségiigyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatójának, s arra kérték, tegye lehetővé dr. Baranyi István legális működését. Az alulról jövő kezdeményezést a szabad orvosválasztás gyakorlatának bevezetése előtt kemény kritika kísérte. Az igazgató-főállatorvos azonban átlátva a helyzetet megoldotta a problémát, s elvágta a gordiuszi csomót. Megadta az engedélyt dr. Baranyi Istvánnak ahhoz, hogy magán állatorvosi gyakorlatot folytasson. És arról is tájékoztatta a polgármesteri hivatalt, hogy milyen módon lehet dr. Baranyi Istvánt házhoz hívni. Mivel Pusztaföldvár kicsi, így földrajzi határokkal körülírt kör­zet kijelölésére nem volt mód, így a magánállatorvos azoknak a gazdáknak az udvarán gyógyíthat, akik a polgármesteri hivatalnál a körzeti állatorvostól átiratkoznak dr. Baranyi Istvánhoz, s ezen kérelmüket a Békés Megyei Állatorvosi Kamara elfogadja. Az átjelentkezés tényét pedig a kerületi főállatorvos nyilvántartásba veszi. Valahogy így szól a rendelet. Dr. Baranyi István hatósági jogkört nem lát el, csupán helyettesítés idejére vonható be belföldi áll at szállítási és húsvizsgálati hatósági feladatok ellátására. Feltételezhetően elül a vihar, hiszen a piacgazdaságban az az állandó orvos fog megmaradni, aki sokoldalú, magáénak tudhatja az állattartók bizalmát, s legyen bármilyen kicsi is a település, két állatoryost feltételezhetően el tud tartani még Pusztaföldvár is. Szemben a bűnözőkkel Békéssámson. — Némely­kor élcelődünk azzal, hogy Bé­késsámson olyan messzire van még a Békés megyeieknek is, hogy szinte már nem is található hazánk térképén. Mégi, ha vesszük a fáradtságot és beme­gyünk a faluba, régi és új értéke­ket fedezhetünk fel, s máris más­ként látjuk ezt a kistelepülést. Zsigmond M. Sándor 1964. ja­nuár 1-jétől főállásban irányítja és vezeti a helyi művelődési há­zat, s az itt található mozit. — 1963. június 15-e óta va­gyok népművelő — kezdi a be­szélgetést az igazgató úr. — 27 éve szolgálom a települést fele­ségemmel együtt, aki pedagó­gus szintén itt, az általános isko­lában. Két gyermekünk van, Attila, aki Gödöllőn végzett a gépészmérnöki karon, s most Budapesten dolgozik és lá­nyunk, Ottilia, aki Békéscsabán tanul a tanítóképző főiskolán. A pálya kezdetén Zsigmond M. Sándor a lehető legalacso­nyabb bért kapta, amit a közmű­velődésben dolgozó szellemi munkás kaphat. Fizetése 1600 forint volt. kevesebb, mint az általános iskola legrosszabbul kereső tanáráé. Mégis a közmű­velődést választotta, mert mint mondta, nincs nagyobb boldog­ság annál, mint látni, hogy az emberek jól érzik magukat a programjaikon. Valóban pén­zért nem lehet ezt a munkát vé­gezni, szeretni kell az embere­ket, s túl lenni minden akadá­lyon. — A Mérleg jegyében szület­tem, s mint ilyen ember a nyuga­lomra, kigyensúlyozottságra tö­rekszem, s alapvetően szeretem az embereket. Boldogságot talá­lok abban, amit csinálok. Úgy gondolom, azok tesznek igazán sokat önmagukért, akik a köz javára is készek tenni. Munkám kezdetén az itt élő értelmiségre támaszkodtam, mindenekelőtt a termelőszüvetkezetben és az iskolában dolgozókra. Tőlük kaptam biztatást, erkölcsi és anyagi segítséget. Ez a kapcso­lat azóta is él, s kölcsönösen viszonozzuk egymásnak a tá­mogatást. Békéssámson közművelődé­si munkája akkor lett ismertebb a megyehatáron túl is, amikor az emlékezetes pávakört elindítot­ták, s közel negyventagú együttesük Holpert János veze­Zsigmond M. Sándor: „Bol­dogsággal tölt el, ha az embe­reket szolgálhatom” tésével egyre nagyobb sikert ért el, s Vas Lajos is kétszer meg­fordult körükben. A mozgalom húsz évig élt, sajnos ma már csak emlék. Közel húsz éve működik a művelődési házban az ifjúsági klub, amely kezdet­ben ismeretterjesztéssel és ve­télkedők szervezésével hívta fel magára a figyelmet, ma már in­kább zenecentrikus, s a többi tevékenysége háttérbe szorult. Él azonban a sakkszakkör, dr. Balicz Károly vezetésével szin­tén öregbítette Békéssámson hímevét. Legutóbb tavaly a Sza­bad Föld Kupán győzedelmes­kedtek. Sőt Deli Péter nemzet­közi mester itt játszott 40 sakko­zóval szimultánt. Sorolhatnánk még részlete­sen a helyi művelődési ház ered­ményeit, amelyben nagy szere­pe volt Zsigmond M. Sándor munkájának, ám a szerény ter­mészetű művelődésihá- igazga­tó inkább a jelen munkájára és a jövő terveire tereli a szót. — Sok minden van nálunk, szervezünk KRESZ-oktatást, kétévenként kismotoros jogosít­vány megszerzését tesszük le­hetővé, 20 éve üzemeltetjük a gyermekklubot, tíz éve a nyug­díjasklubot, különböző szakkö­röknek adunk helyt és szervez­zük programjaikat. Tavalyelőtt összmunkánkért jutalmat is kaptunk, egy 60 ezer fori ntot érő videót a megyétől. Most már a mozi tevékenysége vesztesé­ges, de az önkormányzat segít­ségével továbbra is lehetővé tesszük a vetítéseket. Kéthavon­ta gyermekszínházat szerve­zünk, s 22 gyereknek beindítot­tuk egy öreg zongorával a zon­goratanulást is. Az önkormány­zattal igen jó kapcsolatban va­gyunk, s a költségvetésünk se szegényebb, mint tavaly. Úgy gondolom, a művelődési ház lá­togatottsága megfelelő, bár in­kább csak a gyerekekre és a nyugdíjasokra épül, mert az ak­tívan dolgozó korosztály leter­heltsége miatt nehezen vesz részt programjainkon. A ház felszereltsége megfelelő, van három garnitúra hangosító be­rendezésünk, videónk, tévénk, könyvtárunk, s az idén, ha min­den jól megy, az egyéni gazdál­kodók részére szeretnénk köz­hasznú ismereteket nyújtó tan­folyamot szervezni — fejezte be beszélgetésünket Zsigmond M. Sándor. Csanádapáca. — Nincs ma Magyarországon olyan falu vagy város, amelyikre ne lesel­kedne reális veszélyként a bűnö­zés. így gondolták ezt a csanád- apácaiak is, amikor a múlt héten közös összefogással, lakossági kezdeményezésre létrehozták a Gábriel Bűnmegelőzési és Va­gyonvédelmi Egyesületet. Az egyesület célja a bűnesetek megelőzése figyelőszolgálatok szervezésével, a vagyonvéde­lem hatékonyabbá tétele, az ifjú­ság nevelése és védelme. A munkákat Kőszegi Antal elnök és Molnár Lajos titkár irányít­ják, akik nagyon büszkék arra, hogy a helyi termelőszövetkezet 100 ezer forinttal és egy használt Nivával ajándékozta meg őket, az önkormányzat pedig mobil és rögzített rádió adó-vevő készü­lékeket vásárol a számukra. Kü­lön öröm, hogy a két körzeti megbízott is tagja az egyesület­nek. A szervezők bíznak abban, hogy lakossági összefogással elejét vehetik a mostanában igencsak nagy léptékben előre­haladó bűnözésnek. Megszűnt a közüzemi vállalat Gimnáziumot alapítottak Tótkomlós. — Előbb lakos­sági mendemondák, majd egy célvizsgálat után úgy döntött a nagyközség képviselő-testüle- te, hogy 1991. december 31 -ével megszünteti az építő, karbantar­tó és szolgáltató üzemet. Miként a vizsgálat és a plety­ka is hírül adta, az üzemnek kifi­Orosháza. — A városnak, ugyanúgy mint sok más telepü­lésnek, régi gondja, hogy a meg­lévő telefonhálózat elavult, újra nem igen van pénz, holott a la­kossági igény egyre erősebben és nagyobb számban óhajtja a ma már nem luxusnak tekinthető telefont. A városi önkormányzat és a Távközléstechnikai Kft. új megoldást ajánl Orosházának és a környezetében lévő nyolc ki­sebb községnek. Közösen létrehozták az Orte- lecom Kft.-t, s szórólapon érte­sítették a környékbelieket arról, hogy amennyiben az önkor­mányzat számlájára magánsze­mély esetén 30 ezer forintot be­fizetnek, úgy 2000 igénylőig az önkormányzat 10 ezer forintot ad az összeg mellé és már az idén, legkésőbb december 30-án a saját telefonján beszélhet az ál­lampolgár. Aki az önkormány­zat e céljára elkülönített 623- 346314-0653 számú számla­számlára befizeti a pénzt 1992. március 31-éig, akkor az ösz- szegből 15 százalékos visszaté­rítést kaphat telefondíj jóváírása címen az 1995. év végéig. Jogi személyeknél, állami vállala­toknál, közületeknél, gazdasági társaságoknál ez az összeg 120 ezer forint, de ők nem kapnak semmilyen kedvezményt. J. Kiss József, a kft. ügyveze­zetetlen tartozásai és kiegyenlí­tetlen számlái vannak, s az üzemvezetés körül sem tisztá­zott minden. Úgy döntöttek,, a megszűnés mellett Baczovszki Pálné főkönyvelőt megbízzák a végelszámolási eljárással, s ké­sőbb nyilvánosságra hozzák a döntés mögötti hátteret is. tője arról tájékoztatott bennün­ket, hogy a 30 ezer forint hálóza­ti fejlesztésre kell, s a befizető az önkormányzat tőkéjét erősíti. A számításokat 2000 telefonra vá­róra számolták ki, hiszen az ön- kormányzatnak 20 millió forint­ja van ahhoz, hogy elősegítse a telefonhelyzet érdemi megoldá­sát. Tehát ha ennél több az igénylő, az önkormányzati tá­mogatás akkor sem lehet több és nem lesz az egy főre jutó szere­lési költség sem kevesebb. Ha többen fizetnek be a számlára, mint 2000 személy, akkor a kül­földi vállalkozó részaránya csökken, s így a majdan a mun­kák teljes elvégzésére létreho­zandó részvénytársaság nyere­ségének nagyobb része is Oros­házán maradhat. A tervezés gyors ütemben történik, hiszen január végére már elkészül a tanulmányterv, márciusban a kiviteli terv és április első hetében megkezdik a helyi hálózat kiépítését. Az orosháziak mintegy 80 millió forintjához a külföldi partner 1 milliárdot adna, ám mint ahogy említettük, kedvezőbb lenne, ha a lakossági befizetések révén az idegen részarány csökkenne. Úgy tűnik, nagy az érdeklő­dés, hiszen értesüléseink szerint már 2500 csekket elvittek a pol­gármesteri hivatalból a telefonra várók. Tótkomlós. — Az idősebbek bizonyára emlékeznek rá, hogy 1963. szeptember l-jétől 1977 nyaráig élt és kiválóan dolgozott a nagyközség gimnáziuma. Most erős lakossági nyomásra és a pedagógusok kezdeménye­zésére újra felvetődött, hogy Tótkomlóson ismét legyen gim­názium. Az előkészítés folyamán a tanári kar és az önkormányzat egyeztette álláspontját és fel­mérték, milyen személyi és tár­gyi feltételei vannak egy közép­fokú intézmény elindításának. Megállapították, hogy a meglé­vő magyar nyelvű iskola, a Jan­kó János Általános Iskola alkal­mas arra, hogy egy emelt szintű, idegen nyelvű oktatási intéz­ménynek helyt adjon. A nevelő- testület tagjai amellett, hogy vállalták a középfokú oktatást, szakmai képzettségük tekinteté­ben is teljesed megfelelnek a kívánalmaknak. Elsősorban az angol nyelvre építenek, de ké­sőbb más idegen nyelv oktatása is megvalósulhat itt. Felvették a kapcsolatot egy tervezővállalat­tal is, akik segítségével tervpá­lyázatot nyújtanak be a feltehe­tően még hat tanterem megépí­téséhez — hiszen erre előbb- utóbb szükség lesz —, s remélik, hogy pályázat útján a kivitelezé­si költség 50 százalékát is meg­nyerhetik. Ma egy tanterem épí­tése megközelítőleg 2 millió fo­rintba kerül. A tótkomlósi önkormányzat képviselő-testülete január 13-án egyhangú szavazattal úgy dön­tött, hogy megalapítja a Jankó János Általános Iskola épületé­ben a gimnáziumot, amely 1992. szeptember 1-jétől várja a tanu­lókat. A gimnázium felügyeleti szerve a helyi önkormányzat lesz. Ezzel a döntéssel Tótkom­lós, amely az utóbbi években fejlődését tekintve kiemelkedett a hasonló nagyságrendű telepü­lések közül, egy lépéssel elő­rébb jutott a várossá váláshoz vezető lépcsőfokon. A lakosság méltón lehet büszke a korábbi polgári iskolára és gimnázium­ra, s reméli, hogy a fenti, törté­nelminek nevezhető döntés is­mét gyarapítja az itt élőket, s erősíti a település hímevét. Gyógyszertár helyben Kardoskút. — Hosszú elő­készületi munka után a helyi ön- kormányzat és Burián Zoltán orosházi gyógyszerész és gyógyszertár-tulajdonos megál­lapodtak abban, hogy valami­lyen módon, de megoldják a te­lepülés gyógyszerellátását. A kardoskútiak csupán úgyneve­zett házipatikát mondhattak ma­gukénak, amely abból állt, hogy a körzeti orvos bizonyos készít­ményeket saját felelősségére raktározott és az éppen rászoru­lókat kiszolgálta. Ámenny iben a betegség megkívánta, úgy re­ceptre gyógyszerhez csak Oros­házán, illetve a környező közsé­gek patikáiban juthattak. Kardoskúton a volt tűzoltó- raktárt átalakították, ennek költ­ségeit az önkormányzat vállalta, víz, gáz bevezetésével alkal­massá tették gyógyszertár létre­hozására. Burián úr, aki egyéb­ként családja révén kötődik a faluhoz, mintegy 1 millió forint értékű készletet halmozott fel, s így az ünnepélyes megnyitó után átadták használatba a Szent István Patika fiókgyógyszertá­rát. Főleg humán gyógyszereket árusítanak, ám a későbbiekben sor kerül állat-egészségügyi ter­mékek forgalmazására is. Ha a vevőnek készíteni kell gyógy­szerét, úgy azt Orosházára vi­szik, s két napon belül készen visszaszállítják a vényre igé­nyelt készítményt. Saját telefonja lehet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents