Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

1992. január 22., szerda nem történt meg — e törvény és az Szvt. szabályai szerint kell eljárni. A 4. § (3) bekezdése szerinti kisszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásá­ra e szabály nem vonatkozik. (2) Ha a szétváló szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról e törvény hatálybalépése előtt már határozott, a leendő szövetkezetek e törvény és az Szvt. szabályai szerint kötelesek eljárni és alapszabályukat megállapítani. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság jogkörében az Szvt. szerinti alapszabály megállapításáig terjedő időtartamra a leendő szövetkezet tagjai által megvá­lasztott igazgatóság (ügyvezető elnök) és felügyelő bizottság (megbízott könyvvizsgáló) jár el. (3) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulását a szövetkezet átalakulási közgyűlése e törvény hatálybalépése előtt már elhatározta, a cégbe­jegyzéshez az is szükséges, hogy a szövetkezet közgyűlése az átalakulást leg­alább kétharmados szavazattöbbséggel megerősítse. (4) Az Szvt. hatálybalépése előtt alakult szövetkezet jogutód nélküli meg­szűnése esetében a végelszámolás (felszámolás) befejezése után fennmaradó vagyoni eszközökbők az állami tulajdonban álló ingatlanokat az azok fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak kell átadni, feltéve, hogy a Kpt. végre­hajtása után ilyen vagyonrész maradt. 29. § A vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatot tizenöt napon belül a távollevő érdekeltekkel írásban közölni kell, és e határidő lejártát követő to­vábbi két hónapon belül lehet szervezeti változást (ideértve a kiválást is) kez­deményezni. Árverés tartása esetén — az árverésre bocsátott vagyontárgy megszerzésére irányuló igénnyel —- az árverés megkezdéséig lehet szervezeti változást kezdeményezni. 30. § A szervezeti változásokkal összefüggő vagyonmegosztásból eredő vagyon­átruházás adó- és illetékmentes. Kiválás 31. § (1) Az e törvény hatálybalépése és 1992. december 31-e közötti időszakban a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetből egyénileg és csoportosan is ki lehet válni. Általános fogyasztási szövetkezetből és lakásszövetkezetből az e törvény hatálybalépésétől 1992. június 30-áig terjedő időszakban csoportosan ki lehet válni. (2) A kiválásra e törvény szabályait kell alkalmazni akkor is, ha azt e tör­vény hatálybalépése előtt kezdeményezték, és a vagyon megosztásáról a köz­gyűlés még nem határozott. 32. § Az általános fogyasztási szövetkezetből az azonos településen lakó, a la­kásszövetkezetből az elkülöníthető épületegységben (épületben, építményben stb.) érdekelt tagok együttesen válhatnak ki. À kiváláshoz az érintett tagok által megalakított részközgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbséggel megho­zott határozata szükséges. A részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alap­szabály ilyet nem rendszeresített. 33. § ( 1 ) A kiváláshoz nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására. (2) Ha az általános fogyasztási szövetkezetből a székhelytelepülésen lakó tagok szándékoznak kiválni, a kiváláshoz szükséges a közgyűlés hozzájárulá­sa. (3) A szövetkezet vagyonából a kiváló tagokra jutó arányos részt (jogokat és kötelezettségeket) ki kell -adni, amelyről a közgyűlés határoz. Ha a kiváló tagok új szövetkezetét alapítanak vagy más szövetkezetbe együttesen belép­nek, a fel nem osztható vagyonból rájuk jutó részt e szövetkezetnek kell átadni. A vagyonrész kiadása — ha a közgyűlés másképp nem dönt — a gazdasági év végén történik. 34. § (1) A kiválással összefüggő vagyonátruházás adó- és illetékmentes. E sza­bályt kell alkalmazni az 1988. január 1 -je és e törvény hatálybalépése között történt kiválás kapcsán felmerült általános forgalmi adó tekintetében is. (2) Az (1) bekezdés második mondata alapján fennálló adótúlfizetés pénz­ügyi rendezésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkal­mazni. 35. § (1) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezet kivételével a vagyon megosz­tásáról a 33. § (3) bekezdése alapján hozott közgyűlési határozat felülvizsgála­tát a kiváló tagok — az Szvt. 13. §-a alapján — a bíróságtól kérhetik. (2) Ha a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a kivinni szándékozott vagyonrészek összértéke a szövetkezet vagyonának tíz százalékát eléri, a 39— 47. §-okban szabályozott vagyonmegosztási eljárást kell alkalmazni. Ennél ki­sebb mértékű vagyonkiviteli szándék esetében a kiváló tag árverés helyett a vagyonmegosztást — az ezt tárgyaló eredménytelen közgyűlés napjától számí­tott harminc napon belül benyújtott keresettel — a bíróságtól is kérheti. A szövetkezeti szakcsoportokra vonatkozó szabályok 36. § ( 1 ) E törvény hatálybalépésétől új szövetkezeti szakcsoport nem alakítható. (2) Az e törvény hatálybalépése időpontjában működő szövetkezeti szak­csoport tagjai — ha az a szövetkezet, amelynek keretében működtek, nem létesít velük tagsági viszonyt —, a tagértekezlet döntésének megfelelően, a szakcsoportot az erre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával jogutód nélkül megszüntethetik, és szövetkezetei, gazdasági társaságot vagy egyesületet ala­píthatnak, amely tagja lehet — az Szvt. erre vonatkozó szabályainak alkalma­zásával — a szövetkezetnek. (3) A volt szakcsoport vagyonának szövetkezetbe (gazdasági társaságba, egyesületbe) való bevitele adó- és illetékmentes. 37. § Ha a tagértekezlet a) a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezeti szakcsoport esetében 1992. december 31. napjáig; b) más szövetkezeti szakcsoport esetében pedig 1992. június 30. napjáig a 36. § (2) bekezdésében felsoroltak közül egyik döntést sem hozza meg, a szakcsoport az említett határnapot követő harmincegyedik napon e törvény erejénél fogva megszűnik. 38. § A szakcsoport megszűnésekor — a szakcsoportra vonatkozó jogszabályok szerint — el kell számolni azzal a szövetkezettel, amelynek keretében a szak­csoport működött. A vagyon megosztása a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben A vagyonmegosztás előkészítése 39. § (1) Szervezeti változás kezdeményezése esetén a szövetkezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel vagy egyszerűsí­tett, eszköj szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagyonértékeléssel fel kell mérni. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetében szakértői értékbecslés­re kerül sor. (2) Az így megállapított vagyonértéknek megfelelően kell meghatározni az egyes üzletrészek névértékét is. A névértéket a szövetkezeti üzletrész-értékpa­píron fel kell tüntetni. (3) A kezdeményezett szervezeti változások alapján a szövetkezet közgyű­lése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontár­gyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csoportonként a vagyon­megosztási eljárásra. Először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyon­tárgyat, vagyoncsoportot (a továbbiakban: vagyontárgyat) kell elkülöníteni. (4) A szövetkezet követeléseit és tartozásait (ideértve a ki nem fizetett .rész­jegyeket is) az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. A követeléseket és a tartozásokat az egyes vagyontárgyak között azok megállapított értékének ará­nyában kell megosztani. (5) A követelést, illetőleg a tartozást lehetőleg ahhoz a vagyontárgyhoz kell kapcsolni, amely a) vagyontárgy működtetésével összefüggésben a követelés; b) vagyontárgyra való felhasználás céljából vagy annak működtetésével kapcsolatban a tartozás keletkezett. (6) A vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához a szö­vetkezet hitelezőjének hozzájárulása szükséges. Be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyon­tárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt a közgyűlésre [39. § (3) bekezdés] meg kell hívni. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a hi­telező a felhívástól számított nyolc napon belül nem nyilatkozik. Vagyonmegosztás közgyűlési határozattal 40. § (1) A szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról a) a szövetkezet megszűnése esetén egyhangúan megszavazott; b) a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a gazdasá­gi társaságba belépő tagok egyszerű szótöbbségével, illetőleg valamennyi be nem lépő tag által egyhangúlag megszavazott; c) a szövetkezet szétválása, illetőleg kiválás esetén az egyes szétváló, kiváló szervezetekbe kerülő tagok külön-külön egyszerű szótöbbségével, valamint valamennyi egyénileg kiváló tag által egyhangúlag megszavazott határozattal dönt. (2) Az (1) bekezdés szerint közgyűlési határozat egyben a leendő tulajdono­sok tartozását vállaló nyilatkozatának is minősül. (3) A közgyűlési határozattal kiadott vagyontárgyra jutó szövetkezeti üzlet­részt be kell vonni. Vagyonmegosztás árveréssel 41. § (1) Azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre nézve a 40. § (1) bekezdé­se szerinti határozatot a közgyűlés nem hozta meg, árveréssel történő vagyon­megosztásra kerül sor. (2) A szövetkezet vagyontárgyait a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülállók (a továbbiakban: kívülálló tulajdonosok) részvételével kell árverésre bocsátani (zártkörű árverés). Az árverezők egyénenként és cso­portosan is licitálhatnak. (3) Az árverező a szövetkezeti üzletrész-értékpapírjával — vagy az arról kiállított más értékpapírral — annak névértéke öszszegéig vehet részt az árve­résen. (4) A vagyontárgy kikiáltási ára a vagyonértékelés szerinti öszszeg. (5) A szövetkezeti üzletrész névértékéből a kikiáltási ár tíz százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül. 42. § (1) Az áverést a vezetőség a vagyonmegosztási közgyűlés időpontját köve­tő hatvan napon belüli határnapra tűzi ki. Erről írásban értesíti a tagokat és a kívülálló tulajdonosokat; egyúttal kijelöli az árverés vezetőjét. Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. (2) Az árverés kitűzéséről szóló értesítésben közölni kell az árverésre kerü­lő vagyontárgyak árverési sorrendjét, kikiáltási árát, fontosabb jellemzőit, vala­mint a hozzájuk kapcsolt tartozásokat és követeléseket. 43. § (1) Az árverezőnek az ajánlattétel előtt nyilatkoznia kell arról, hogy átvál­lalja a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást. Ennek hiányában az árverező az árverésen nem vehet részt. A nyilatkozatot, illetőleg a kizárást az árverési jegy­zőkönyvben fel kell tüntetni. (2) Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulajdonjogot a legmagasabb vételárat ígérő árverező, azonos összegű ajánlatok esetén az első ajánlattevő szerzi meg. Ha az ilyen ajánlattevők között a sorrend nem állapítható meg, az I 1992. január 22., szerda 102. § Lakásszövetkezetnél a tag kizárását kimondó határozat bírósági felül­vizsgálására irányuló kereset megindításának nincs halasztó hatálya. 103. § Lakásszövetkezet csak a területi vagy más egységeknek (93. §) megfe­lelő lakásszövetkezetekre válhat szét. Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben 104. § (1) Ha lakásszövetkezetben a lakások a tagok megántulajdonában áll­nak, az alapszabály határozza meg, hogy az épülethez tartozó földrészlet, a lakóház épületszerkezetei, a közös használatra szolgáló helyiségek, te­rületek, a központi berendezések, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakás- szövetkezet célját szolgáló más létesítmények (például iroda, műhely, raktár stb.) a szövetkezet tulajdonába vagy a tagok közös tulajdonába ke­rülnek. (2) A lakás tulajdonosa köteles elidegenítési szándékát az igazgatóság­nak bejelenteni. 105. § (1) A lakások — ha az alapszabály így rendelkezik —- a lakásszövetke­zet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve a használat jogát átruházhatja. (2) A lakás állandó használata jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet, e jogát maga gyakorolja vagy erre valamely tagját jelölheti ki. (3) Ha a lakásszövetkezet nem él elővásárlási jogával, a tag használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el. (4) A tag halála esetén a használati jogra az öröklés szabályait kell al­kalmazni. 106. § A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagok közös tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára — a köz­gyűlés határozatának keretei között — a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak vagy jogos érdekeinek sérelmére. 107. § (1) Üdülőszövetkezet ügy is alapítható, hogy a szövetkezet tulajdoná­ban álló üdülőépületben a tagot — évenként, az alapszabályban meghatá­rozott időtartamra — egy üdülőegység időleges használatának joga illeti meg. (2) Az időleges üdülőhasználat jogával rendelkező minden természetes személy tagot — a használat joga mértékétől függetlenül — a közgyűlé­sen egy-egy szavazat illeti meg. Jogi személy tag minden olyan üdülő­egység után, amelynek egész évi használatára jogot szerzett, a gazdálko­dást érintő kérdésekben további egy-egy szavazattal rendelkezik. 108. § (1) A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni. (2) Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező a tagsági feltételeknek megfelel. A lakásszövetkezet gazdálkodása 109. § (1) A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok épí­téssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos befizetései és a szövetkezet egyéb bevételei szol­gáltatják. (2) A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással (üzemelte­téssel) és felújítással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként külön-kü­lön kell megállapítani és nyilvántartani. A költségek viselésének módját az alapszabályban kell meghatározni. 110. § (1) A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységből (épí­tés, üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha az a tartozások fedezé­sére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. (2) Az üzemeltetési költségeket érintő áremelés mértékének arányában a pótbefizetést az igazgatóság is elrendelheti. (3) A lakásszövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenység eseté­ben a tagok és a nem tag tulajdonosok csak akkor mentesülnek az (1) bekezdés szerinti felelősség alól, ha a vállalkozásból eredő kötelezettsé­gek fedezésére — a vállalkozással arányban álló — vagyonrészt az alap­szabályban elkülönítenek. Ebben az esetben a vállalkozásból eredő köte­lezettségekért a szövetkezet az elkülönített vagyonával felel. Vegyes rendelkezések 111. § (1) A lakásszövetkezet a lakóházakon és lakásokon végzett építési és más munkálatokkal kapcsolatos jótállási, szavatossági és ezzel összefüg­gő kártérítési igényeket érvényesítheti. Az ilyen jogviták elbírálása során — ha a másik fél is gazdálkodó szervezet — a Pp XXV. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni. (2) A kártérítési igény gazdálkodó szervezetekkel szemben is öt év alatt évül el. XI. FEJEZET Záró rendelkezések A szövetkezeti érdekképviselet 112. § (1) A szövetkezetek — mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érde­keinek védelme, gazdasági tevékenységük közös anyagi eszközökkel tör­ténő előmozdítása, továbbá a nemzetközi szövetkezeti kapcsolatok ápolá­sa érdekében — területi vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg orszá­gos érdek-képviseleti szerveket hozhatnak létre. E szervezetekhez való csatlakozás önkéntes. (2) Az országos érdek-képviseleti szervek létrehozhatják a magyar szö­vetkezeti mozgalom közös, országos érdek-képviseleti szervét, amely nemzetközi szervezetekben is képviseli a magyar szövetkezeteket. (3) A szövetkezeti érdek-képviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi П. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 113. § (1) A szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő javaslatoknak a kor­mány vagy az Országgyűlés elé terjesztése előtt meg kell szerezni az érdekelt országos érdek-képviseleti szerv, illetőleg a közös,.országos ér­dek-képviseleti szerv véleményét. Ha a véleményeltérés lényeges, azt döntés végett a kormány, illetve az Országgyűlés elé kell terjeszteni. (2) A közös, országos érdek-képviseleti szerv előzetes véleményt nyil­vánít az Országgyűlés és a kormány hatáskörébe tartozó össz-szövetkeze- ti kérdésekben. (3) Az országos érdek-képviseleti szervek és a közös országos érdek- képviseleti szerv jogszabályok meghozatalát kezdeményezhetik. Hatálybalépés 114. § E törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról külön törvény rendelkezik. A szövetkezeti törvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK L § A szövetkezetekről szóló 1992. évi törvény (a továbbiakban: Szvt.) e tör­vény kihirdetése napján lép hatályba. 2. § (1) Az Szvt. rendelkezéseit a hatálybalépése időpontjában működő szövet­kezetekre az e törvényben foglaltak szerint kell alkalmazni. (2) E törvény rendelkezéseit, továbbá a szövetkezetekről szóló 1991. évi III. törvény és a 63. §-ban felsorolt más jogszabályokat az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetekre — ha a törvény másként nem rendelkezik — 1992. június 30. napjáig lehet alkalmazni. (3) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekre a (2) bekezdésben említett jogszabályokat, valamint e törvény szabályait 1992. december 31. napjáig le­het alkalmazni. (4) Az új (módosított) alapszabály elfogadását követően a (2) és (3) bekez­désben, valamint az 59. § (2) bekezdésében említett jogszabályok a szövetke­zetre nem alkalmazhatók. (5) Az Szvt. hatálybalépése után alakult szövetkezetre csak az Szvt. szabá­lyai alkalmazhatók. I. FEJEZET A tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszonyok rendezése Vagyonnevesítés 3. § (1) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december

Next

/
Thumbnails
Contents