Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

1992. január 22., szerda

nem történt meg — e törvény és az Szvt. szabályai szerint kell eljárni. A 4. §

(3) bekezdése szerinti kisszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására e szabály nem vonatkozik.

(2) Ha a szétváló szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról e törvény hatálybalépése előtt már határozott, a leendő szövetkezetek e törvény és az Szvt. szabályai szerint kötelesek eljárni és alapszabályukat megállapítani. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság jogkörében az Szvt. szerinti alapszabály megállapításáig terjedő időtartamra a leendő szövetkezet tagjai által megválasztott igazgatóság (ügyvezető elnök) és felügyelő bizottság (megbízott könyvvizsgáló) jár el.

(3) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulását a szövetkezet átalakulási közgyűlése e törvény hatálybalépése előtt már elhatározta, a cégbejegyzéshez az is szükséges, hogy a szövetkezet közgyűlése az átalakulást legalább kétharmados szavazattöbbséggel megerősítse.

(4) Az Szvt. hatálybalépése előtt alakult szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetében a végelszámolás (felszámolás) befejezése után fennmaradó vagyoni eszközökbők az állami tulajdonban álló ingatlanokat az azok fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak kell átadni, feltéve, hogy a Kpt. végrehajtása után ilyen vagyonrész maradt.

29. §

A vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatot tizenöt napon belül a távollevő érdekeltekkel írásban közölni kell, és e határidő lejártát követő további két hónapon belül lehet szervezeti változást (ideértve a kiválást is) kezdeményezni. Árverés tartása esetén — az árverésre bocsátott vagyontárgy megszerzésére irányuló igénnyel —- az árverés megkezdéséig lehet szervezeti változást kezdeményezni.

30. §

A szervezeti változásokkal összefüggő vagyonmegosztásból eredő vagyonátruházás adó- és illetékmentes.

Kiválás

31. §

(1) Az e törvény hatálybalépése és 1992. december 31-e közötti időszakban a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetből egyénileg és csoportosan is ki lehet válni. Általános fogyasztási szövetkezetből és lakásszövetkezetből az e törvény hatálybalépésétől 1992. június 30-áig terjedő időszakban csoportosan ki lehet válni.

(2) A kiválásra e törvény szabályait kell alkalmazni akkor is, ha azt e törvény hatálybalépése előtt kezdeményezték, és a vagyon megosztásáról a közgyűlés még nem határozott.

32. §

Az általános fogyasztási szövetkezetből az azonos településen lakó, a lakásszövetkezetből az elkülöníthető épületegységben (épületben, építményben stb.) érdekelt tagok együttesen válhatnak ki. À kiváláshoz az érintett tagok által megalakított részközgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozata szükséges. A részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített.

33. §

( 1 ) A kiváláshoz nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására.

(2) Ha az általános fogyasztási szövetkezetből a székhelytelepülésen lakó tagok szándékoznak kiválni, a kiváláshoz szükséges a közgyűlés hozzájárulása.

(3) A szövetkezet vagyonából a kiváló tagokra jutó arányos részt (jogokat és kötelezettségeket) ki kell -adni, amelyről a közgyűlés határoz. Ha a kiváló tagok új szövetkezetét alapítanak vagy más szövetkezetbe együttesen belépnek, a fel nem osztható vagyonból rájuk jutó részt e szövetkezetnek kell átadni. A vagyonrész kiadása — ha a közgyűlés másképp nem dönt — a gazdasági év végén történik.

34. §

(1) A kiválással összefüggő vagyonátruházás adó- és illetékmentes. E szabályt kell alkalmazni az 1988. január 1 -je és e törvény hatálybalépése között történt kiválás kapcsán felmerült általános forgalmi adó tekintetében is.

(2) Az (1) bekezdés második mondata alapján fennálló adótúlfizetés pénzügyi rendezésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. §

(1) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezet kivételével a vagyon megosztásáról a 33. § (3) bekezdése alapján hozott közgyűlési határozat felülvizsgálatát a kiváló tagok — az Szvt. 13. §-a alapján — a bíróságtól kérhetik.

(2) Ha a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a kivinni szándékozott vagyonrészek összértéke a szövetkezet vagyonának tíz százalékát eléri, a 39— 47. §-okban szabályozott vagyonmegosztási eljárást kell alkalmazni. Ennél kisebb mértékű vagyonkiviteli szándék esetében a kiváló tag árverés helyett a vagyonmegosztást — az ezt tárgyaló eredménytelen közgyűlés napjától számított harminc napon belül benyújtott keresettel — a bíróságtól is kérheti.

A szövetkezeti szakcsoportokra vonatkozó szabályok

36. §

( 1 ) E törvény hatálybalépésétől új szövetkezeti szakcsoport nem alakítható.

(2) Az e törvény hatálybalépése időpontjában működő szövetkezeti szakcsoport tagjai — ha az a szövetkezet, amelynek keretében működtek, nem létesít velük tagsági viszonyt —, a tagértekezlet döntésének megfelelően, a szakcsoportot az erre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával jogutód nélkül megszüntethetik, és szövetkezetei, gazdasági társaságot vagy egyesületet alapíthatnak, amely tagja lehet — az Szvt. erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával — a szövetkezetnek.

(3) A volt szakcsoport vagyonának szövetkezetbe (gazdasági társaságba, egyesületbe) való bevitele adó- és illetékmentes.

37. §

Ha a tagértekezlet

a) a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezeti szakcsoport esetében 1992. december 31. napjáig;

b) más szövetkezeti szakcsoport esetében pedig 1992. június 30. napjáig

a 36. § (2) bekezdésében felsoroltak közül egyik döntést sem hozza meg, a szakcsoport az említett határnapot követő harmincegyedik napon e törvény erejénél fogva megszűnik.

38. §

A szakcsoport megszűnésekor — a szakcsoportra vonatkozó jogszabályok szerint — el kell számolni azzal a szövetkezettel, amelynek keretében a szakcsoport működött.

A vagyon megosztása a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben A vagyonmegosztás előkészítése

39. §

(1) Szervezeti változás kezdeményezése esetén a szövetkezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel vagy egyszerűsített, eszköj szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagyonértékeléssel fel kell mérni. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetében szakértői értékbecslésre kerül sor.

(2) Az így megállapított vagyonértéknek megfelelően kell meghatározni az egyes üzletrészek névértékét is. A névértéket a szövetkezeti üzletrész-értékpapíron fel kell tüntetni.

(3) A kezdeményezett szervezeti változások alapján a szövetkezet közgyűlése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csoportonként a vagyonmegosztási eljárásra. Először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyontárgyat, vagyoncsoportot (a továbbiakban: vagyontárgyat) kell elkülöníteni.

(4) A szövetkezet követeléseit és tartozásait (ideértve a ki nem fizetett .részjegyeket is) az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. A követeléseket és a tartozásokat az egyes vagyontárgyak között azok megállapított értékének arányában kell megosztani.

(5) A követelést, illetőleg a tartozást lehetőleg ahhoz a vagyontárgyhoz kell kapcsolni, amely

a) vagyontárgy működtetésével összefüggésben a követelés;

b) vagyontárgyra való felhasználás céljából vagy annak működtetésével kapcsolatban a tartozás

keletkezett.

(6) A vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához a szövetkezet hitelezőjének hozzájárulása szükséges. Be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt a közgyűlésre [39. § (3) bekezdés] meg kell hívni. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a hitelező a felhívástól számított nyolc napon belül nem nyilatkozik.

Vagyonmegosztás közgyűlési határozattal

40. §

(1) A szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról

a) a szövetkezet megszűnése esetén egyhangúan megszavazott;

b) a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a gazdasági társaságba belépő tagok egyszerű szótöbbségével, illetőleg valamennyi be nem lépő tag által egyhangúlag megszavazott;

c) a szövetkezet szétválása, illetőleg kiválás esetén az egyes szétváló, kiváló szervezetekbe kerülő tagok külön-külön egyszerű szótöbbségével, valamint valamennyi egyénileg kiváló tag által egyhangúlag megszavazott

határozattal dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerint közgyűlési határozat egyben a leendő tulajdonosok tartozását vállaló nyilatkozatának is minősül.

(3) A közgyűlési határozattal kiadott vagyontárgyra jutó szövetkezeti üzletrészt be kell vonni.

Vagyonmegosztás árveréssel

41. §

(1) Azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre nézve a 40. § (1) bekezdése szerinti határozatot a közgyűlés nem hozta meg, árveréssel történő vagyonmegosztásra kerül sor.

(2) A szövetkezet vagyontárgyait a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülállók (a továbbiakban: kívülálló tulajdonosok) részvételével kell árverésre bocsátani (zártkörű árverés). Az árverezők egyénenként és csoportosan is licitálhatnak.

(3) Az árverező a szövetkezeti üzletrész-értékpapírjával — vagy az arról kiállított más értékpapírral — annak névértéke öszszegéig vehet részt az árverésen.

(4) A vagyontárgy kikiáltási ára a vagyonértékelés szerinti öszszeg.

(5) A szövetkezeti üzletrész névértékéből a kikiáltási ár tíz százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül.

42. §

(1) Az áverést a vezetőség a vagyonmegosztási közgyűlés időpontját követő hatvan napon belüli határnapra tűzi ki. Erről írásban értesíti a tagokat és a kívülálló tulajdonosokat; egyúttal kijelöli az árverés vezetőjét. Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni.

(2) Az árverés kitűzéséről szóló értesítésben közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgyak árverési sorrendjét, kikiáltási árát, fontosabb jellemzőit, valamint a hozzájuk kapcsolt tartozásokat és követeléseket.

43. §

(1) Az árverezőnek az ajánlattétel előtt nyilatkoznia kell arról, hogy átvállalja a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást. Ennek hiányában az árverező az árverésen nem vehet részt. A nyilatkozatot, illetőleg a kizárást az árverési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulajdonjogot a legmagasabb vételárat ígérő árverező, azonos összegű ajánlatok esetén az első ajánlattevő szerzi meg. Ha az ilyen ajánlattevők között a sorrend nem állapítható meg, az

I

1992. január 22., szerda

102. §

Lakásszövetkezetnél a tag kizárását kimondó határozat bírósági felülvizsgálására irányuló kereset megindításának nincs halasztó hatálya.

103. §

Lakásszövetkezet csak a területi vagy más egységeknek (93. §) megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét.

Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben

104. §

(1) Ha lakásszövetkezetben a lakások a tagok megántulajdonában állnak, az alapszabály határozza meg, hogy az épülethez tartozó földrészlet, a lakóház épületszerkezetei, a közös használatra szolgáló helyiségek, területek, a központi berendezések, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakás- szövetkezet célját szolgáló más létesítmények (például iroda, műhely, raktár stb.) a szövetkezet tulajdonába vagy a tagok közös tulajdonába kerülnek.

(2) A lakás tulajdonosa köteles elidegenítési szándékát az igazgatóságnak bejelenteni.

105. §

(1) A lakások — ha az alapszabály így rendelkezik —- a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve a használat jogát átruházhatja.

(2) A lakás állandó használata jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet, e jogát maga gyakorolja vagy erre valamely tagját jelölheti ki.

(3) Ha a lakásszövetkezet nem él elővásárlási jogával, a tag használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el.

(4) A tag halála esetén a használati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.

106. §

A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagok közös tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára — a közgyűlés határozatának keretei között — a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak vagy jogos érdekeinek sérelmére.

107. §

(1) Üdülőszövetkezet ügy is alapítható, hogy a szövetkezet tulajdonában álló üdülőépületben a tagot — évenként, az alapszabályban meghatározott időtartamra — egy üdülőegység időleges használatának joga illeti meg.

(2) Az időleges üdülőhasználat jogával rendelkező minden természetes személy tagot — a használat joga mértékétől függetlenül — a közgyűlésen egy-egy szavazat illeti meg. Jogi személy tag minden olyan üdülőegység után, amelynek egész évi használatára jogot szerzett, a gazdálkodást érintő kérdésekben további egy-egy szavazattal rendelkezik.

108. §

(1) A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.

(2) Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező a tagsági feltételeknek megfelel.

A lakásszövetkezet gazdálkodása

109. §

(1) A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos befizetései és a szövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják.

(2) A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani. A költségek viselésének módját az alapszabályban kell meghatározni.

110. §

(1) A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységből (építés, üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha az a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

(2) Az üzemeltetési költségeket érintő áremelés mértékének arányában a pótbefizetést az igazgatóság is elrendelheti.

(3) A lakásszövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenység esetében a tagok és a nem tag tulajdonosok csak akkor mentesülnek az (1) bekezdés szerinti felelősség alól, ha a vállalkozásból eredő kötelezettségek fedezésére — a vállalkozással arányban álló — vagyonrészt az alapszabályban elkülönítenek. Ebben az esetben a vállalkozásból eredő kötelezettségekért a szövetkezet az elkülönített vagyonával felel.

Vegyes rendelkezések

111. §

(1) A lakásszövetkezet a lakóházakon és lakásokon végzett építési és más munkálatokkal kapcsolatos jótállási, szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igényeket érvényesítheti. Az ilyen jogviták elbírálása során — ha a másik fél is gazdálkodó szervezet — a Pp XXV. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) A kártérítési igény gazdálkodó szervezetekkel szemben is öt év alatt évül el.

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések A szövetkezeti érdekképviselet

112. §

(1) A szövetkezetek — mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük közös anyagi eszközökkel történő előmozdítása, továbbá a nemzetközi szövetkezeti kapcsolatok ápolása érdekében — területi vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdek-képviseleti szerveket hozhatnak létre. E szervezetekhez való csatlakozás önkéntes.

(2) Az országos érdek-képviseleti szervek létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom közös, országos érdek-képviseleti szervét, amely nemzetközi szervezetekben is képviseli a magyar szövetkezeteket.

(3) A szövetkezeti érdek-képviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi П. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

113. §

(1) A szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő javaslatoknak a kormány vagy az Országgyűlés elé terjesztése előtt meg kell szerezni az érdekelt országos érdek-képviseleti szerv, illetőleg a közös,.országos érdek-képviseleti szerv véleményét. Ha a véleményeltérés lényeges, azt döntés végett a kormány, illetve az Országgyűlés elé kell terjeszteni.

(2) A közös, országos érdek-képviseleti szerv előzetes véleményt nyilvánít az Országgyűlés és a kormány hatáskörébe tartozó össz-szövetkeze- ti kérdésekben.

(3) Az országos érdek-képviseleti szervek és a közös országos érdek- képviseleti szerv jogszabályok meghozatalát kezdeményezhetik.

Hatálybalépés

114. §

E törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról külön törvény rendelkezik.

A szövetkezeti törvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

L §

A szövetkezetekről szóló 1992. évi törvény (a továbbiakban: Szvt.) e törvény kihirdetése napján lép hatályba.

2. §

(1) Az Szvt. rendelkezéseit a hatálybalépése időpontjában működő szövetkezetekre az e törvényben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit, továbbá a szövetkezetekről szóló 1991. évi III. törvény és a 63. §-ban felsorolt más jogszabályokat az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetekre — ha a törvény másként nem rendelkezik — 1992. június 30. napjáig lehet alkalmazni.

(3) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekre a (2) bekezdésben említett

jogszabályokat, valamint e törvény szabályait 1992. december 31. napjáig lehet alkalmazni.

(4) Az új (módosított) alapszabály elfogadását követően a (2) és (3) bekezdésben, valamint az 59. § (2) bekezdésében említett jogszabályok a szövetkezetre nem alkalmazhatók.

(5) Az Szvt. hatálybalépése után alakult szövetkezetre csak az Szvt. szabályai alkalmazhatók.

I. FEJEZET

A tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszonyok rendezése Vagyonnevesítés

3. §

(1) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december