Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
Lökösháza: az 1. Számú Általános Iskola tavaly átadott épületszárnya Fotó: Kovács Erzsébet Az oldalt írta és szerkesztette Szőke Margit. Telefon: (66) 27-844, reggel és este (66) 62-110 Emlékérem Kétegyháza. — A képviselő- testület a nyáron határozott a Kétegyházáért emlékérem alapításáról, melyet évente egy alkalommal ítélnek oda. Döntésük szerint a legtöbbet a községért mindenki előtt a néhai állatorvos, dr. Perjési József tette. A népszerű állatorvos 1945 után évtizedekig szolgálta a helyi állategészségügyet. Az emlékérmet Kétegyházán élő felesége vette át. Az ünnepségre elkísérte Gyulán élő lánya is. Közbiztonság Lökösháza. — Egy rendőr helyett november elsejétől kettő teljesít szolgálatot, az utóbbi részben a faluban, részben a vasútnál. Rajtuk kívül 20 fős önvédelmi szövetség járőrözik. Bűnmegelőző szolgálatuk nagy javulást hozott a közbiztonságban. Ünnepi ajándék Gyula. — A Gondozási Központ a területi gondozásban lévő mintegy 500 idős embernek személyenként 500 forint értékű élelmiszercsomagot (csirkét, szaloncukrot, narancsot stb.) ajándékozott. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ pedig az idősek klubja tagjainak és az értelmi fogyatékosoknak egy-egy könyvet. Az ajándékokat a december 20-án rendezett karácsonyi ünnepségeken adták át. Ha átalakul... Kétegyháza. — A hírek szerint átalakul az Érdért Vállalat. A polgármesteri hivatalhoz érkezett tájékoztató úgy szól, hogy átalakulás esetén a vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő részvény a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg. Az átalakulásban érintett belterületi föld Kétegyházán 29 ezer 85 négyzetméter. Minilaboratórium Lökösháza. — Az orvosi rendelőben 1992-ben minilabor beindítását tervezi az önkormányzat. A költségvetésből már megvásároltak egy 92 ezer forint értékű gépet. Számítógépes adattárolási rendszert is szeretnének létrehozni pályázatból. A minilaborban alapszűréseket végeznének, így nem kellene midenért beutazni Gyulára. Határigazítás? Kétegyháza. — Az önkormányzat 940 hektár földterületet szeretne visszakapni Med- gyesegyházától. A tulajdonjogot igazolni tudják. A medgyes- egyháziak közvéleménykutatásának eredménye viszont, hogy nem akarnak közigazgatási határmódosítást. GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1992. január 3., péntek Próbafőzés januárban Vatmak, akik úgy tudják Gyulán, a mentőállomás melletti szép épület desz az új egészségügyi szakközépiskola. Tévedés! Mint Vinnai Szilárdtól, a megyei kórház gazdasági igazgatójától megtudtuk, a fotón látható épület korszerű konyhát rejt magában. A régi 80 éves konyha igencsak elavult, újra volt szükség. Háromezer adagosra méretezték és mindenben megfelel a kor és a kórház követelményeinek. Központi beruházásból épült, a megyei önkormányzat megbízásából a Ther- mál Invest volt a lebonyolító. Több, mint 200 millió forintba került a létesítmény. Egyelőre nélkülözi az éttermet, amely várhatóan ’92 karácsonyára készül el. A kórház életében nagy mérföldkő az új konyha. A régi 800 adagosban kétezernél is többet főztek. Az új a kórházi szükségletek mellett arra is vállalkozik majd, hogy elvitelre (nagy tételben és lakossági igényre) főz, szemelőtt tartva az egészséges táplálkozást. A próbafőzést január első szombatjára tervezik. A kórház rekonstrukcióinak sorában 1985—1990 köze ütemezték a konyha építését. 1989 nyarán kezdődött az építkezés és az étterem későbbi átadásának kompromisszumával 1991 decembereben fejeződött be Fotó: Kovács Erzsébet A főtitkár szürkének látta a várost A Gyulai Idegenforgalmi Kamara decemberi közgyűlésén részt vett Sívó Tibor, az Idegen- forgalmi és Vendéglátó Kamara főtitkára. Kérdésünkre elmondta, jelenleg 150 tagjuk van, a szálloda és vendéglátó vállalkozásoktól az egyéni vállalkozókig képviseltetik magukat. A gyulai, soproni és kecskeméti területi szervezetek önkéntesen alakultak. — A közgyűlésen felszólalásában említette, modellértékűnek szánja a gyulai kapcsolatot. — A három város közül itt vagyok elsőként. Tartalmas kapcsolatot igyekszünk kidolgozni. Példaként említettem, hogy segíthetünk a gyulaiaknak fórumok rendezésében, amelyekre mi biztosítunk nem előadókat, hanem beszélgető partnereket. Épülő nemzetközi kapcsolataink úgy értékesek, ha benne vannak a helyi kamarák képviselői is. Elképzelésünk, hogy tagjainknak az 1992-es sevillai világkiállításra tanulmányutat szervezünk elfogadható áron. Tehát oktatási, információközlési, rendezvényszervezési területeken teszünk együttműködési ajánlatot. Az itteni elgondolásokkal együtt, a teljes egyenjogúság alapján születik meg a program, amit máshol is ajánlunk. — A közgyűlés előtt találkozott Gyula polgármesterével. — Elmondtam a kívánatos kapcsolatot az önkormányzat és „A gyulai kapcsolat lesz a modell” Fotó: Fazekas Ferenc az idegenforgalom között. Nevezetesen, hogy az önkormányzat elsődleges partner. A tevékenységekbe nem beleszólni, azokat felügyelni, szabályozni, értékelni kell. Ebben egyetértettünk. Eléggé meglepő volt viszont, hogy a kamara vezérkara a Százéves cukrászdában tudta meg: az önkormányzat idegen- forgalmi koncepciós pályázatot írt ki. Nem eléggé világos előttem, milyen okból nincs közöttük szervezett kapcsolat? Megtudtam, a hivatal hamarosan erősödik egy több nyelvet beszélő, idegenforgalommal foglalkozó munkatárssal. Mivel igazából nem szakmabeli, felajánlottam, valamely idegenforgalmi centrumban szerezzen jártasságot. — Milyen idegenforgalmi ér- téke két lát Gyulán? — A legnagyobb érték a víz, de nem sikerült megtudnom nemzetközi minősítését. A külföldi partner előtt pedig igazolni kell, a víz mire való. A vár és a várrendezvények idegenforgalmi kínálat. Számomra azonban a széttagoltságot bizonyítja, hogy a legautentikusabb idegenforgalom nem tudta megmondani, mibe kerülnek a játékok? Nem ismerem a város idegenforgalmi tanulmánytervét, de a jó koncepciónak tartalmaznia kell: hol fekszik a település, a megközelíthetőségét, értékeit, fejlesztési lehetőségeit, s hogy mindez mibe kerül. Ha a várjáték vállalkozási alapon idegenforgalmi érték lesz, akkoriegyen érdekelt benne a szállodás, a vendéglátós, az önkormányzat. Hallottam még vadászati lehetőségről is, s hogy a folklórnak van ereje. — Véleménye szerint a nyugati vendéget, a külföldi befektetőt vonzza a város? — Amit most láttam, az nem. Lehet, hogy az idő okozta, de szürkeséget tapasztaltam. Át kell gondolni a fürdővilágot: ma a szociálturizmus dominál benne. Strandon lehet, de szállodában ne járkáljon fürdőruhában a vendég! A külföldi tőke elképzelhető. A befektető azonban nem jön se vonattal, se ezen a keskeny úton: csak ha leszállhat Békéscsabán. A népkertben 1933-ban felavatott, ma jd hányatott sorsú szobor évek óta a raktár falát „díszíti’ Fotó: Kovács Erzsébet De remélhetőleg már nem sokáig áll az Erkel Ferenc Múzeum raktárának falánál Gön- döcs Benedek (1824—1894) szobra. A gyulai apátplébános 1873-tól töltötte be a tisztséget és „a legélénkebb tevékenységet fejtette ki egyházi és társadalmi téren egyaránt” — olvasható Scherer Éerenc Gyula város története című monográfiájában. Márki-Zay Lajos, az Erkel Ferenc Múzeum Barátainak Egyesülete elnöke nem véletlenül nevezte következetesen Göndöcs Benedeket a „katolikus Tessedik”-nek. Az egyesület decemberi ülésén ismét szó volt a szobor újbóli felállításáról. A kerekasztal beszélgetésen részt vettek a város vezetői és Ré- thy István apátplébános. Az egyesület javaslatát, miszerint a szobrot a római katolikus nagytemplom előtt mihamarabb felállítsák, senki nem ellenezte. Sőtel- hangzott, Apor Vilmos is szobrot érdemelne ehelyütt... S hogy mikor kerül végre a Gön- döcs-szobor méltó helyére? A polgár- mesteri hiva-tal szerint a tavaszra biztosan. A kulturális bizottság januárban áttekinti a város összes köztéri szobrának helyét, állapotát, a táblák feliratait. A döntés bizonyára megerősíti a Harruckem téri elhelyezést, de a miből és hogyan felállítani kérdésekre akkor születhet végleges válasz. Halló, Germán Géza! Úgy látszik, az Isten tenyerén hordja Lökösházát, mert polgármestere Mikulás-napi körkérdésemre így felelt: „Hozzon hasonló jó évet!” Meglepő kívánság mostanában. — Halló, ki hordja Önöket a tenyerén? — Amit elértünk, összefogásunk eredménye. Hiába kiabálnánk egymásra... Korábban három utcánkban volt kövesút, az idén tízet aszfaltoztunk, most már a falu fele szilárd útburkolattal rendelkezik. A lakosság 3,6 millió forintot adott, az önkormányzat 5,8 milliót tett hozzá. Ezzel az összeggel pályáztunk és nyertünk mégegyszer ennyit. Nagy örömünkre szolgált, hogy a tíz utcából egy-két kivétellel mindenki vállalta a hozzájárulást. Köszönhető ez annak, hogy előre megbeszéltünk mindent: a fizetést, az önkormányzati segítségnyújtást a rossz anyagi körülmények között élőknél. Azt látni kellett volna —és ezért érdemes volt végigcsinálni —, az aszfaltozás után egy órán belül az utca apraja-nagyja gereblyézett, rendezkedett! Meg lehet nézni, milyen szépek az utcák! — Másban is ilyen szerencsések? — Nyertünk egy tornatermi pályázatot. Bízok hozzá, augusztusra elkészül a 450 négyzetméteres tornaterem, öltözőkkel, vizesblokkal. Kész a 400 állomásos telefonközpont fogadóépülete, ’92-ben beszereli a távközlési üzem. Elvben minden harmadik házban lesz telefon. November 18-án volt egy nagyon jó hangulatú falugyűlésünk — kicsit elfogódottan mondom — zsúfolásig megtelt a kultúrház. Sem a testület, sem a polgármester nem kapott egy rossz szót sem, sőt inkább elismerő hangok jöttek. Látták, azt csináltuk, amit vállaltunk. Ezért bátorkodtam mondani, hasonló jó évet kívánunk... — Ide be se gyűrűznek az országos gondok? — Itt is szaporodik a munkanélküliek száma... Munkahelyteremtő pályázaton indultunk, de nem tudtuk mellétenni a saját erőt. Újra próbálkozunk. A falugyűlésen felvetettük a helyi adót: nem tiltakoztak, mivel látták, arra használjuk a pénzeket, amire kell. A bizottságok januárban pontosan kidolgozzák a kedvezmények körét. A tervezett 1 millió forint adóbevétellel pályázatokon vennénk részt. Testületünk az ominózus jegyzőválasztás ügyében elfogadta a kritikát. Minden ülésünk nyitott, mindenki szót kap. A vélemények meghallgatása után szóváltás nélkül döntünk. Töredék tárlat A gyulai vár felújítása miatt bezárt a vármúzeum, gyűjteményét az Erkel Ferenc Múzeumban őrzik. A Dürer Terem emeletén azonban az anyag egy részét —főként a fegyvereket — a nyilvánosság elé tárják. A kiállítást már rendezik és látogatható is. Felvételünk ritka szép törökkori edényekről készült, melyeket ugyancsak bemutatnak majd a töredék tárlaton. Gondoskodó önkormányzat Lökösházán, a szociális bizottság javaslatára szeptemberben az önkormányzat költségvetéséből minden általános iskolásnak megvette a tankönyvet. Akik a faluból közép- és felsőfokú iskolákba járnak, 1000, illetve 1500 forint tankönyvsegélyben részesültek. Az óvodások és az iskolások ingyen kapják a tízórait — erre december 20-áig 220 ezer forintot fordított az önkormányzat. Karácsonyra a három év alatti gyerekeknek ezer forintot juttattak ajándékra. Az idősek, mozgássérültek közül száz személynek 2 ezer forintot utalak ki az ünnepekre. Félbemaradt ülés Kétegyházán a képviselő-testület december 21-ei üléséről több képviselő távol maradt. A testület az ülés első három napirendjéig határozatképes volt. A szünet előtt ismét szóba került dr. Szegvári József nyugdíjazási ügye, ám a képviselő, orvos felvetései megválaszolatlanul maradtak. Többek között azért, mert az ügyben érintett képviselők hiányoztak. A szünet után tovább fogyadozott a testület. A határozatképtelenség miatt a polgár- mester berekesztette az ülést. Mivel több fontos kérdésben, például az 1992-es költségvetés módosításában kellett volna dönteni, a testület december 30-án újra összeült.
