Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18-19 / 15. szám

CSALÁD - OTTHON 1992. január 18-19., szombat-vasárnap éSMís megyei hírlap-----------------------­Leplezetlenül Terhesség és a gyógyszerek 1. <D Tudomány-technika és emberek Gyógyszergyári labirintuskísérlet: hogyan hat a tanulásra és az emlékezetre az újonnan előállított hatóanyag, azaz gyorsabban találja-e meg a kísérleti állat a táplálékot vagy a kijáratot A gyógyszerek a gyakorló orvos mindennapi fegyvertárá­hoz tartoznak, s ezek alkalmazá­sáért a gyógyszer fel írója teljes felelősséggel tartozik. Mindeb­ből következik, hogy az orvos bizalommal van a forgalomban lévő gyógyszerek iránt. Ha nem is ismeri a gyógyszerelőállítás, kipróbálás, engedélyezés és for­galmazás mechanizmusát, de hisz, hinnie kell a gyógyszerek hatékonyságában és a gyógy­szerkönyvek, gyógyszerismer­tetők körültekintő és reális tájé­koztatásában. Hogy mennyire labilis ez a bizalom, talán ele­gendő, ha csak a Talidomid-ka- tasztrófára utalok vagy arra a tényre, hogy rendszeresen von­nak ki a forgalomból „korsze­rűtlen, hatástalan” készítmé­nyeket, amelyek korábban teljes bizalmat élveztek. Aki nap mint nap foglalkozik betegekkel és gyógyszerrendeléssel, tudja, hogy milyen fontos a gyógysze­rekhez csatolt ismertető tájékoz­tatása, sokoldalú információja, amely kiterjed a kölcsönhatá­sokra, esetleges mellékhatások lehetőségeire, felismerésére és elhárítására. Sajnos nagyon za­varó, hogy a tömegtájékoztató szervek reklámoznak olyan „csodaszereket”, amelyekről nincs bizonyíték sem a haté­konyságra, sem az ártalmatlan­ságra vonatkozóan. Éppen emiatt a terhesség ide­jén alkalmazott gyógyszerekre rendkívül oda kell figyelnie a szakhálózatnak, hiszen nem­csak az anya egészsége, élete kerülhet veszélybe — helytelen gógyszerelés miatt —, de a mé­hen belüli magzat vagy magza­tok egészsége, élete a fokozott érzékenység miatt komoly oda­figyelést és mérlegelést igényel. A gyógyszervizsgálatokról igen keveset tud a közvélemény, ezért első lépésként erről a témá­ról szólnék, annál is inkább, mivel az összehasonlító vizsgá­latokról már a bibliában is írtak. Dániel első könyve „11. És mondá Dániel a fel­ügyelőnek, a kire az udvarmes­terek fejedelme bízta vala Dá­nielt, Ananiást, Misáéit és Aza- riást. 12. Tégy próbát, kérlek, a Te szolgáiddal. Tíz napig adjanak nékünk zöldségféléket, hogy azt együnk, és vizet, hogy azt igyunk. 13. Azután mutassák meg Néked a mi ábrázatunkat és amaz ifjak ábrázatát, a kik a ki­rály ételével élnek, és a szerint cselekedjél majd a Te szolgáid­dal. 14. És engede nékik ebben a dologban, és próbát tőn velük tíz napig. 15. És tíz nap múlva szebbnek látszék az 6 ábrázatuk és testben kövérebbnek valának mind­azoknál az ifjaknál, a kik a király ételével élnek vala.” Ez volt az első ellenőrzött kli­nikai értékelés. Dr. Jakubecz Sándor Nyugdíjas tanácsadó Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok Öregségi járadék: A mezőgazdasági szövetke­zeti tag akkor jogosult rá, ha hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betöltötte; legalább há­rom év óta megszakítás nélkül tagja a mezőgazdasági szövet­kezetnek; az öregségi nyugdíj­hoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg vagy öregsé­gi, rokkantsági, baleseti rok­kantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyug­díj legkisebb összegét nem éri el; rendszeres szociális járadék­ban nem részesül; keresete, munkavégzésből származó jö­vedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. Munkaképtelenségi járadék: Jogosultsági feltételei azono­sak az öregségi járadékra való jogosultság feltételeivel, kivéve az életkorra vonatkozó feltételt, ugyanis aki teljesen munkakép­telen, az az egyéb feltételek megléte esetén, életkorára te­kintet nélkül jogosult a munka­képtelenségi járadékra. A mun­kaképtelenségi járadékot meg kell szüntetni, ha a járadékos már nem munkaképtelen. Az a korábbi szabályozás, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik, 1990. V. 1-jétől hatályon kívül van helyezve. Özvegyi járadék: Özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelen­ségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg, ha az özvegy a házastársával annak halálakor együtt élt; házastársá­nak halálakor a hatvanötödik — özvegyen maradt férj a hetvene­dik — életévét betöltötte vagy munkaképtelen; öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el; özvegyi nyugdíjban, baleseti özvegyi nyugdíjban, rendszeres szociá­lisjáradékban nem részesül; ke­resete, munkavégzésből szár­mazó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. Rokkantsági járadék: Rokkantsági járadékra az jo­gosult, aki az orvosszakértői in­tézet illetékes orvosi bizottságá­nak szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált és nyug­ellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. A rokkantsági járadékot a fent em­lített feltételek megléte esetén legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapí­tani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. Nem állapít­ható meg, illetőleg nem folyósít­ható a rokkantsági járadék an­nak, aki térítés nélkül van intéz­ményben elhelyezve. Petri András Szövegelés Kezelés „Az amerikaiak úgy kezel­nek bennünket, mint a Pepsi- Colát. Ráznak, ráznak, míg csak fel nem robbanunk.” Kadhafi ezredes Egerek Miközben az állatvédő moz­galmak nagy része egyre erélye­sebben tiltakozik az állatkísérle­tek betiltásáért, a gyógyszergyá­rak, orvostudományi kutatóinté­zetek nem szívesen válnának meg kedvenc kísérleti alanyaik­tól. Még a szerencsésebbek kö­zül valók azok az egerek, ame­lyeket egy kísérletben diétára fogtak, s ezáltal kevésbé hajla­mosabbnak mutatkoztak rákos megbetegedésre, mint normáli­san táplált társaik, élettartamuk 30 százalékkal nőtt, miután napi táplálékuk kalóriatartalmát 40 százalékkal csökkentették. Egyébként már közismert, hogy a kövér emberek körében sokkal nagyobb a rákos esetek száma, mint azok között, akik ügyelnek testsúlyukra. Nem ilyen szerencsések azok az egerek, melyeket az amerikai Harward egyetem kutatói sza­badalmaztattak, miután gén­technológiai úton állították elő őket. Ezekben a parányi emlő­sökben az emberi rákhoz megté­vesztően hasonló daganatok fej­lődnek ki. A rákegémek keresz­telt állatkában „feltalálói” óriási lehetőséget látnak a szörnyű be­tegség gyógymódjának kutatá­Jó tudni. ...hogy az újonnan vásárolt tűzálló edényeket első használat előtt ajánlatos „megedzeni”. Tegyük bele őket egy nagyobb fazékba, öntsünk rá annyi vizet, amennyi ellepi, tegyünk bele egy marék sót, és forraljuk fél óráig. Utána hagyjuk a vízben kihűlni. Az edény így sokkal tar- tósabb lesz, mint enélkül. Ugyanezt az eljárást tanácsoljuk zománcedényeknél, csak a for­raló vízbe nem kell sót tenni; ...hogy az esernyő színét nem árt néha felfrissíteni, a rárakó­dott koromtól-piszoktól meg­tisztítani. Tegyük az ernyőt ece­tes hideg vízbe, hagyjuk benne állni 10 percig, majd szivaccsal vagy puha kefével a selymét dörzsöljük át; ...hogy a gumiból készült használati tárgyakat (gumicsiz­ma, gumiszőnyeg, lábtörlő, bi­cikli vagy gyerekkocsi gumike­reke stb.) időnként át kell kenni glicerinbe mártott puha rongy­Téli lak VÍZSZINTES: 1. Régi magyar köz­mondás (zárt betűk: K, L, T, N, T, E, S). 13. Jószívű. 14. Értelmiségi pályán mű­ködő személy, régiesen. 15. Női ének­hang. 16.... Domingo; a Diminikai Köz­társaság fővárosa. 18. Folyó Hollandiá­ban. 19. ... konyháján él; szegény. 20. ... ipso. 21. Kenyeret vajaz. 22. Tova. 24. „Nincsen senkim a földön. Rokonom ...” (Kosztolányi). 25. Indiai államférfi, mi­niszterelnök (1889—1964). 28. Könnye­zik. 30. Kettőzve: Heyerdahl útikönyve. 32. Egy másik közmondás első része (zárt betű: L). 33. Ütőhangszer. 35. Mondatrész. 37. Hazafele! 38. Indiai lé­gitársaság, röv. 40. Harcol. 41. Ételsor. 42. Rangjelző előtag. 44. Szellemi sport küzdőtere. 45. Orosz helyeslés. 46. Aka­démikus, indogermán nyelvész (Ge­deon, 1863—1943). 48. Cipészszer­szám. 49. Téli sporteszköz. 50. Helyrag. 52. Szóösszetételekben olajjal való kapcsolatot jelöl. 53. Község Berettyóúj­falu közelében. 55. Oscar-díjas amerikai filmszínész, elöl személyneve első betű­jével (1901—1960). 58. Könnyűfém rö­vid neve. 60. Vendégmarasztaló. 62. Eszménykép. 63. Csak részben jófajta! 65. Személyes névmás. 67. Taszít. 68. Vércsoport. 69. Ady múzsájának sze­mélyneve. 70. A te tulajdonod. 72. Kalló. 74. Lón ...; levitézlett kambodzsai poli­tikus. 75. A római birodalom tartománya volt. 77. Magánhangzópár. 78. A máso­dik közmondás befejező része (zárt be­tűk: V,E). FÜGGŐLEGES: 1. Lev Tolsztoj szülőhelye. 2. Emelkedett hangú lírai költemény. 3. Utat elzár. 4. A nagy kor­mányos. 5. Latin kötőszó. 6. Előkelő származású. 7. Az enzimgátlók csoport­jába sorolható erős méreg. 8. Spanyol exkirályné. 9. Kitalált történet. 10. Az erbium vegyjele. 11. Város Franciaor­szágban, St. Nazaire szomszédságában. sához. A rákegér—a környezet- védők szerint — a génmanipu­lált szörnyetegek előfutára, de a szabadalmi oltalmat kiadó hiva­gyal, így nem szárad ki, nem keményedik, és nem repedezik meg; ...hogy a tavaszi, nyári cipő­ket, szandálokat „teleltetés” előtt nem elég leporolni, a fol­toktól is meg kell tisztítani. Vilá­gos bőrből a foltot benzinnel tá­volítsuk el, ezután az egész cipőt kenjük be tejjel, s amikor meg­száradt, fehér színű cipőkrém­mel. Tíz percig hagyjuk a pasz­tát rajta, s utána fényesítsük puha ronggyal; ...hogy az elpiszkolódott, bé­leletlen bőrkesztyűt benzinfür­dővel lehet legszebben tisztíta­ni. Áztassuk a kesztyűt egy órá­ra benzinbe, nyomkodjuk át benne, majd tiszta benzinben ismételjük meg a mosást — most már dörzsöléssel —, aztán törülközőbe csavarva, nyom­kodjuk ki és kezünkre húzva, puha ruhával addig dörzsöljük, míg megszárad; ...hogy a drága bel- és külföl­12. Férfinév. 17. A vízszintes 32. folyta­tása. 23. Szolmizációs hang. 26. A föl­dönkívüli. 27. Utóirat, röv. 29. Kőbe, fába metszett díszítés. 31. Csekély lét­számú együttes számára írott zenemű. 34. Hegyes bóbitájú, sikoltozó hangú költöző madár. 36. Porgy ... Bess. 39. Kásásán szemcsés. 43. Talál. 47. Kof­feintartalmú élvezeti szert szolgáltató tál álláspontja szerint az új kísér­leti állat a jövőt szolgálja, az emberi bajok orvoslásához visz közelebb. di ablaktisztító szerek kitűnően helyettesíthetők nagyanyáink találmányával; ecetes vízzel. Egy liter vízhez öntsünk 1 deci­liter ecetet, a belemártott tiszta ronggyal töröljük át az ablak üvegét és keretét, végül száraz, szöszmentes ruhával — vagy újságpapírral — töröljük fé­nyesre; .. .hogy a lakásban lévő réztár­gyakat —kilincseket, névtáblát, küszöbsínt, fogantyút, rézkar­nist, dísztárgyakat, képkeretet stb. — úgy óvhatjuk meg az oxi- dálódástól, ha szidolos tisztítás után bevonjuk színtelen lakkal. A legjobb a szaküzletekben kapható aerosolos lakk, mert azzal nem kenni, hanem fújni kell; ...hogy az átnedvesedett bőr­cipőkön, csizmákon a sózott hó­tól keletkező fehér foltokat úgy tüntethetjük el, ha ecetes rongy- gyal töröljük át. Száradás után a cipőt tömjük ki — vagy húzzuk sámfára —, s előbb kenjük át vékony vazelinnel, utána tisztít­suk ki a megfelelő színű cipő­krémmel. Nyíri Éva növény. 51. Addis ...; Etiópia fővárosa. 54. Kiváltságlevél. 56. Kettőzve: Colette regénye. 57. Éneklő szócska. 59. Közle­kedési vonal. 61. Nagy görög sziget Tö­rökország déli partjainál. 64. Fogkrém­márka. 66. Szomjoltó. 71. A jód és a neon vegyjele. 73. Ipari növény. 75. Mikes Kelemen képzeletbeli nagynénjének névjele. 76. Mutatószócska. T. S. Szíves szóval „Csigavér-folytatás.” A múlt heti levélben a tizennégy évig tartó parlamenti obstrukcióról volt szó, s a minősíthetetlen jelenetekről a Házban — Herczeg Ferenc emlékezése alapján. S ott maradt abba, hogy az 1904. év végén a felbőszítő zsebkendőszavazás után — ami minden volt, csak szavazás nem —, az ellenzéki képviselők az összes törhető bútordarabot összetörték az ülésteremben. A parla­menti őrséget pedig kiverték. „Ezt azért tehették meg könnyűszerrel a honatyák, mert az őrség fegyvertelen altisztekből állt, akik egy újjal sem nyúlhattak a képvi­selőkhöz. Mikszáth, mikor a rombolást meglátta, így szólt: Megbu­kott a Szabadelvű Párt! Ő látta tisztán a helyzetet, s nem Tisza István, aki azt hitte, hogy a közelgő választáson a népharag elsöpri az ellenzéket. Pont fordítva lett, s a Tisza-hívekre rossz világ jött, valóságos hazaárulók lettek. Még Mikszáth sem volt jó magyar egyeseknek. „Ez különben minden radikális átalakulásnál így van — írja Herczeg: a tehetségtelenek eltúlozzák az időszerű jelszava­kat, mert azt hiszik, ütött az ő órájuk. Mi, bukott Tisza-gárdisták kitapasztaltuk akkoriban, a kitaszítottság milyen érzelmi körében élhetnek Amerikában a színes bőrűek.” Neki is sok addigi jó barát fordított hátat, majd újra közeledett eredmény nélkül, amikor a koalíció bukása után „Tisza István és hívei soha nem remélt népsze­rűségre tettek szert”. De a koalíció előtt még ott volt a Fehérváry báró-féle darabont kormány, mely alatt „...némely vidéken a nemzeti ellenállás vad és ocsmány virágokat hajtott. A Debrecenbe újonnan kinevezett dara­bont főispánt már a vasúton félholra verték, azután halottas kocsira dobták a magával tehetetlen embert, és gyászlobogók alatt végig- kocsikáztatták a városon.” Ez kérem az első világháború előtti boldog, békés időkben, a ma is visszasírt Monarchiában történt. Aztán évek teltek el, hol horvát, hol magyar obstrukcióval, majd 1912 tavaszán Lukács László lett a miniszterelnök, s Tisza István házelnökké választatta magát, hogy végre az ellenzéket megrend- szabályozhassa. A véderővitában a lármázókat rendőrökkel vitette ki a teremből. „Ami napról napra a képviselőházban történt, az lát­ványnak is rettenetes és lealázó volt. Az ellenzékiek, valahányszor megjelentek az ülésteremben a rendőrök, valamennyien középre tódultak és ott kart karba öltve, egymásba kapaszkodva, közrefogták a Házból kitiltott társaikat. A rendőrök egyenként tépdesték ki őket a csoportból. Az ország első neveinek viselőit galléron fogva taszigál- ták ki az ülésteremből. Egyike az első képviselőknek, akiket tépett ruhával és gyűrött nyakkendővel hurcoltak ki, gróf Károlyi Mihály volt.” Az egészben talán az a legfélelmetesebb, hogy mind az ellenzék, mind a kormánypárt azt hitte, az ezeréves alkotmányossá­gért harcol. S befejezésül is azt mondom: esigavér, vagyis hagyjuk a jelenlegi parlament erősnél erősebb minősítését. Hol vannak még honatyáink a régiekhez képest?” Egyetértek. Vass Márta Az 1991. december 31.—1992. január 1-jei két rejtvény meg­fejtése: Jó dolog törvényt hozni, ha van aki betartja. A világ és minden teremtményének célja az ember. Ötszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Ádász Istvánná, Békéscsaba, Brandt Jánosné, Várpalota, Farkas József, Gyula, Koj- nok Ilona, Békéscsaba, dr. Kovács Sándor, Gyula, Kotroczó Berna­dett, Magyarbánhegyes, Nagy Károly, Kondoros, Nagy Katalin, Békéscsaba, Potocsica Babett, Békéscsaba, Raskovics Erzsébet, Gyula, Soós István, Orosháza, Szák Tamás, Gyula. Beküldendő: a vízszintes 1., a vízszintes 32., a függőleges 17. és a vízszintes 78. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: január 27. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf. 111. A megfejtéseket csak postai le­velezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. A január 4—5-ei rejtvény megfejtése: Sokáig kell fontolgatni azt, amiről csak egyszer lehet dönteni. Nyertesek: Győriné Sz. Mária, Békéscsaba, Dobrovolszki Szilvia, Békéscsaba^ Kónya Terézia, Sarkadkeresztúr, Kovács Tibomé, Mezőhegyes, Tagai Károlyné, Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents