Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
1992. január 17., péntek Újszalonta, harangláb Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. Telefon: (66) 27-844 Harangszó Újszalonta. — Hogy mikor van reggel 8 óra és déli 12 óra, azt a község polgárai nem csak az órák mutatóiból tudják. Ezekben az időpontokban szólal meg ugyanis nap mint nap a szalontai harangláb harangja. A községben templom nem lévén, a református egyház megbízásából Diószegi Istvánné a harangláb segítségéval végzi ezt a munkát. A falubeli patrióták szerint messze földön nincs párja a szalontai harangszónak. AERO-SZERR Sarkad. — December közepén kft.-vé alakult a Szellőző Művek Sarkadi Gyáregysége. Az új céget — melynek hivatalos neve AERO-SZERR Lég- technikai és Fémipari Kft. — a Szellőző Művek és magánszemélyek alapították. Profiljuk — elődjükhöz hasonlóan — a szellőző és fémiparral kapcsolatos termékek gyártása. Jelenleg másfél millió forint értékű megrendelésük van, amelynek gyártásában 14-en vesznek részt. Mint Nagy Zoltán ügyvezető igazgató (korábban a gyáregység üzemfenntartási osztály- vezetője) elmondta, ahogyan szaporodnak a megrendelések, úgy növelik a kft. dolgozóinak létszámát is. Tiltakozó levél az USA-ból Geszt. — Hanzéros János polgármester a napokban levelet kapott az Egyesült Államokból, Gr. Tisza Istvánnétól, aki tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az önkormányzat tulajdonába kívánja venni a református temetőben lévő családi sírboltjukat. Mint Hanzéros Jánostól megtudtuk, az önkormányzatnak ilyen szándéka nincs és nem is volt. A Tisza Kálmán és Tisza István hajdani miniszterelnökök kriptáját mindössze rendben szeretné tudni az önkormányzat, hiszen ismeretlen tettesek már a tetejét kezdték bontogatni. A polgármester válaszlevélben oszlatta el Tisza Istvánné aggodalmát, melyben arra is ígéretet tett, hogy a sírboltot még csak idegenforgalmi látványosságként sem mutogatják. Napirenden a menekültügy Kötegyán. — Legközelebb január 24-én üléseznek a község képviselői, ahol először kerül megvitatásra az 1992-es költségvetési tervezet. Ezek után Keller Miklós százados, a köte- gyáni őrsparancsnok közérdekű kérdésekről (például menekültügy) tájékoztatja a lakosságot. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette SARKAD ÉS KÖRNYÉKE A répa cukorszintje csökkent, a vásárlóké nőtt A Sarkadi Cukorgyárban január 5-én leállt a termelés — tudtuk meg Seres Istvántól, a cukorgyár vezetőjétől. Mint mondta, a rossz időjárás miatt országosan mintegy 15 ezer hektár répa maradt végleg a földben. Sarkad környékén ez körülbelül 1500 hektárra tehető. — Szeptemberben 60 ezer tonna répával többet vettünk át a termelőktől, mint amennyit ez időszakban átvenni szoktunk — emlékezett vissza Seres István a „szép szezonkezdésre”. — A szeptemberi szedésből három cukorgyár (Sarkad, Nagyvárad, Temesvár) termelését tudtuk fedezni. Októberben aztán megindult az esőzés. Még a közúton is alig lehetett közlekedni, nemhogy a répaföldön. S bár a román exportot ekkorra már befejeztük, itt Sarkadon öt napra kénytelenek voltunk leállni a termeléssel. Csökkentett kapacitással indultunk újra, majd 50 ezer tonna répát vásároltunk a Dunántúlról. Az ideszállítás költségei miatt azonban ez jelentős kiadással járt. Az év végén még bíztunk a sarkadi répa felszínre kerülésében, de később beigazolódott, hogy ez a cukorrépa már nem alkalmas gazdaságos feldolgozásra. Seres István kitért arra is, hogy a cukorrépa-termelők és-feldolgozók tanácsa a Földművelésügyi Minisztériumon keresztül kártérítést kért a piaci intervenciós alapból. Mindezt természetesen azzal indokolták, hogy betakarításkor évtizedek óta nem volt példa ilyen időjárásra a mezőgazdaságban. A kevesebb répa, a cukorgyárak önköltségnövekedése persze a cukorárakra is kihat. Kérdésünkre az igazgató elmondta, hogy mint általában a cukorgyárak, ők is emeltek árat, ám ez minden szóbeszéd ellenére nem haladja meg a 10 százalékot. A kilós cukor termelői árát például a régi 38,50 helyett 41 forintban állapították meg. „Kedvencem a mohácsi halászlé” Abban, hogy egy pedagógus magyart vagy matematikát tanít, nincs semmi meglepő. Ám ha azt mondom, hogy Varga Albert, Mezőgyán alpolgármestere egy „ági” nevű tantárgyat oktat, már többek csodálkozását kiválthatja. Más kérdés, hogy a mezógyáni általános iskolában ez egy mindennapos fogalom. Az ági, vagyis az általános gazdasági ismeretek az itt folyó szentlőrinci iskolakísérlet egyik alaptantárgya. Az alpolgármester nyolc éve él a Mezőgyánhoz tartozó Nagygyantén, és ugyanennyi ideje tanít a gyáni általános iskolában. Miután dióhéjban elmesélte az életét, csodálkozva kérdeztem, hogy a Dunántúlnak búcsút intve miért épp Nagygyantét választotta új lakóhelyéül. — Ennek több oka is volt — mondta—, de legfőképp az motivált, hogy itt éltek az anyóso- mék, hogy Mezőgyánban felajánlották ezt az állást. Mindemellett pedig végtelenül szeretem a vidéket. Korábban Mohácson laktunk tömblakásban, ahol még azt is meghallottuk, ha a szomszéd leejtette a szappant a fürdőszobában. — Néhány éve él csupán a településen, és máris képviselőnek, majd alpolgármesternek választották. — Hogy miért jelöltek képvi„Legszívesebben arra ébrednék egy reggel, hogy már az önállósodás második évében járunk” selőnek, azt körülbelül sejtem. Amikor Gyantára kerültem, akkora volt a bürök mindenütt, mint a telefonfülke. Az itt élő erdész barátommal aztán szerveztünk egy településrendező napot, ami olyan jól sikerült, hogy később meg kellett ismételnünk. Feltehetően ekkor kerültem a figyelem középpontjába. Ezzel szemben mikor Gyán- ban megkérdezte a jegyző, vállalnám-e az alpolgármestersé- get, igencsak meglepődtem. Erre ugyanis egyáltalán nem számítottam. — Tavaly, amikor utoljára beszélgettünk, még úgy volt, Nagygyanté január elsejétől leválik Mezőgyánról, és az önállósodás útjára lép. — Szerettük volna, ha így történik, de a Belügyminisztérium az önálló alsó tagozatos iskola meglétéhez köti a település önállóságát, és sajnos, önálló iskolát mi nem tudunk működtetni. Öt gyereket érint a dolog, s azt hiszem, illúzió lenne ekkora létszámért iskolát fenntartani. Mivel az önkormányzati törvény — értelmezésünk szerint — lehetőséget ad társulásos iskoláztatásra, vagyis, hogy a gyerekeink továbbra is Gyánba járjanak, úgy gondoljuk, nem veszett el minden reményünk. Most erre a levelünkre várjuk a választ. — Segítene a településnek az önállóság? — Biztos, hogy nagyon nehéz lenne az indulás, hiszen Gyanté sohasem volt önálló, és a ceruzától a páncélszekrényig minden beszerzésre vár. Legszívesebben arra ébrednék egy reggel, hogy már az önállósodás második évében járunk. A helyben keletkező problémák helyben való elintézése azonban véleményem szerint minden fáradságot megér. És az önállóság ezt biztosítaná.-—És végül: mivel tölti legszívesebben a szabad idejét? — Szeretem a dokumentum- filmeket, a tévéhíradót. Szeretek enni. Kedvencem a mohácsi halászlé és a dunántúli bableves. Reménysugár negyvenévi talpalás után Váradi Károly sarkadi órásmester a múlt év végén különös történettel fordult szerkesztőségünkhöz. Mint elmondta, az üggyel a család már az ötvenes évek vége óta járja a hivatalos fórumokat, de ez idáig még soha sehol nem tudták orvosolni sérelmüket. íme a történet: Az órásmester dédapja, Váradi Pál kubikos becsületes munkájából 1919. január 1-jén házat vásárolt Sarkadon, amit később fia, Váradi Károly órásmester felújított. A család 1952 áprilisában végzést kapott, miszerint a ház állami tulajdonba került. Öt évvel később törvény jelent meg arról, hogy amennyiben az államosított házban hatnál kevesebb szoba van, azt vissza kell adni eredeti tulajdonosának (1957. 28. tv.). A törvényre hivatkozva a család kétszer igényelte vissza a lakóházat, amelyben mindössze két szoba volt. Kérelmüket azzal utasították el, hogy az órásmester 70 kataszteri hold föld tulajdonosa, így neki a ház nem jár vissza. Hogy a 70 valójában csak három hold volt, azt valahogy senki nem akarta meghallani. Néhány évvel később, 1963 decemberében nyilvánosságra hozták az 1027-es számú kormányrendeletet, miszerint mindazok, akik jogtalannak érzik tulajdonuk elvételét, 1964. március 31-éig visszaigényelhetik azt. A Váradi család 1964. február 26-án ismét megpróbálkozott tulajdona visszanyerésével, ám 1964. március 2-án válaszlevelet kaptak a Minisztertanácstól, hogy „az államosított házingatlanok mentesítésével kapcsolatos ügyeket lezárták, ezért a kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség”. Igaz, hogy a kormányrendelet szerint március 31 -éig lett volna rá lehetőség, de hát ki mert akkoriban vitába szállni a Minisztertanáccsal? A néhai órásmester unokája, a szintén órás Váradi Károly azóta is járja a hivatalos utakat, vajon visszakaphatja-e a család a szemmel láthatóan jogtalanul elvett Kossuth utcai házat? Dr. Gondos József, a megyei kárrendezési hivatal vezetője minderre a következőket mondta: — Azt javaslom a Váradi családnak, szedjenek össze minden ^gazoló iratot, ami az üggyel kapcsolatos. Mivel a ház a város tulajdonában van, ezt követően írjanak kérvényt az önkormányzathoz, hogy az jelölje ki értékesítésre az ingatlant, amelyet Vá- radiék a kárpótlási jeggyel visz- sza tudnak vásárolni. éMx Ä Váradi Károly édesanyja már évtizedek óta bérli az államtól a házat, amely korábban a sajátja volt. Az épület másik részét (szintén bérleti díj ellenében) fodrászok használják Törvénymódosítást javaslok Magyarországon semmi sem írja elő, hogy analfabéta ne lehessen polgármester, köztársasági elnök vagy akár miniszterelnök, azonban az ,,istenadta” népnek szigorú tön’ényék védik az iskolázottságát. A 170 lelket számláló Nagygyanté önállósági kérelmét a Belügyminisztérium visszautasította, mert a községben nem működik önálló alsó tagozatos iskola. Igaz, hogy Nagygyanté önállósága feltehetően megkönnyítené a településen lakók életét, és az anyaközség, Mezőgyán válláról is terheket venne le, de ez csak az itt lakóknak volna jó, ami nem biztos, hogy érdekli a budapesti döntéshozókat. Mint ahogy talán azt sem mérlegelik, hogy öt kisgyerek miatt igazán luxus lenne iskolát fenntartani Gyantén, mikor a gyerekek oktatását eddig és ezután isfelvállalná a mezőgyáni általános iskola. Nem beszélve arról, hogy az ugyanilyen lélekszámú Újszalonta, ahol szintén nincs iskola, seperc alatt elnyerte az önállóságot, csak akkor még nem létezett ez a törvény, amelyben feltételként szerepel az alsó tagozatos iskola. A tökéletesség kedvéért egyébként javaslom a Parlamentnek a következő kritériumok figyelembevételét is: van-e a községnek saját buddhista körzeti orvosa, legalább két méter négy centiméteres félszemű postása, tenor hangú golfhaj nők kántora, no és tolókocsi nélkül járó három lábú tehene. Mert véleményem szerint ezek nélkül épp úgy vétek lenne megadni az önállóságot, mint az öt tanulóból álló iskola nélkül. Zárójelben mondom, azt sem értem, miért nem iktatták még törvénybe a jogtalanul viselt „Nagy” előtagú települések névváltoztatásának kötelezettségét. Hiszen a Napnál is világosabb: Nagygyanté (ahol még egy vacak iskola sincs) a Kisgyanté elnevezésnél semmiképp sem jogosult többre. cü-Lük. Egyre több a megrendelő, azaz A szörpöt nemcsak a törpök szeretik Amint látható, ezek a szörpök nem törp méretűek. Egy ilyen két literes kannából 15 liter üdítőt lehet készíteni Mint Stégermájer Zoltán ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a sarkadi Törpi Szörpi üzemet naponta többen is felkeresik, nem kell-e új munkaerő üzemükbe. A szeptember 16-án indult szörpüzemről ugyanis köztudott, hogy termékei iránt napról napra nő a kereslet, amit lassan már nem tud kielégíteni a jelenlegi egy műszak. — Arra számítunk—mondta Stégermájer Zoltán —, hogy a nyáron a jelenleginél is több megrendelőnk lesz, és akkor már elkerülhetetlen a második vagy akár a harmadik műszak beindítása. Emiatt tehát nemsoká növelnünk kell a dolgozói létszámot. Persze sokan már most szeretnék tudni, mikor és hány embert fogunk felvenni. — Mi az oka, hogy ennyire keresett a Törpi szörp? — Tiszántúlon alig akad szörpüzem. Tízféle szörpöt készítünk, ezek közül kettőt gyümölcs alapanyagból, nyolcat természetazonos aromával. Tartósító szert és zselatinféle anyagokat nem alkalmazunk. Viszonylag olcsók az áraink. Röviden talán ez lehet a keresettség hátterében. — Úgy tudom, nem sarkadiak a tulajdonosok, az üzemet mégis Sarkadra telepítették... — A Törpi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t az izsáki Kontroll Gmk. és a budapesti VB Plaszt Műanyag Feldolgozó alapította. Sarkadra pedig azért esett a választás, mert a szörpkészítéshez köztudottan sok cukorra van szükség, aminek beszerzését itt megkönnyíti a cukorgyár közelsége. Békésen és a környező megyéken túl szeretnénk bejutni a román piacra, ez is Sarkad mellett szólt. Munkatársaim között van egy Romániából áttelepült házaspár, akik nyelvtudásukkal sokat segítenek kinti partnereket találni. TÖRPI KFT gyartasa es forgalmazása Borlerakat Sarkad,Széles u. 9. Tel. fax.: 66/75-785
