Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Mezökovácsháza címere Szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (69) 81-011. Ezer Tulipán Mezökovácsháza. — A ne­héz gazdasági helyzet ellenére úgy tűnik, nem csökken az em­berek vállalkozási kedve. Ezt az is bizonyítja, hogy sorra alakul­nak új vállalkozások és nyílnak új üzletek. Az év elején Mező- kovácsházán is egy újabb ve­gyeskereskedés nyitotta meg kapuit a Dózsa utca 192. szám alatt. Az Ezer Tulipán nevet vi­selő bolt nyitva tartása rugalma­san alkalmazkodik a kereslet­hez, mindennap nyitva tart. És ami még csábító, hogy itt 10— 20 százalékkal olcsóbban sze­rezhetők be a mindennapi élel­miszerek. Gázigény Gábortelep. — A település elmaradottsága mellett az ön- kormányzat nem adja fel a re­ményt és próbál új lehetősége­ket számba venni, beépíteni gaz­dasági terveibe. Értesüléseink szerint ez évtől remény van arra, hogy Gábortelepen is beveze­tésre kerüljön a gáz. Az önkor­mányzat egymillióval járult a program megkezdéséhez, míg a végleges bevezetést a lakosság önerőből vállalta. Az előzetes felmérések szerint a település 250 lakásából 150 család jelezte igényét gázbevezetésre. Jut is... Kunágota. — A kunágotai költségvetésből az elmúlt évben a fenntartásokon túl felújítási és fejlesztési munkákra is jutott. A II. világháborús emlékműre 400 ezer, útépítésre (év közben mó­dosított terv szerint) 3 millió, új kultúrházra 2 millió 900 ezer, orvosi lakásokra és tornaterem fűtésére egymillió, temetői útra és közvilágításra összesen 700 ezer forintot fordítottak. Ezen pénzeszközök mellett több olyan karbantartási munka is (iskola-, óvodameszelés) meg­valósult, amelyek kisebb pénz­ügyi tételek ugyan, de nélkülöz­hetetlenek az intézmények mű­ködéséhez. Olvasónktól Mezőkóvácsházáról a tv-díj- fizetésről mondta egyik olva­sónk, hogy igazságtalannak tart­ja, hogy azok, akik beköttetik a kábeltévét, az 1-es, 2-es csator­na műsoráért kétszer fizetnek. Egyszer a hivatalos tarifadíjat, másodszor a kábeltévéhez a ha­vidíjat. Mindkettőben benne van a két magyar csatorna. Me­lyik az igazi díj? A fotókat készítette: Gál Edit, Fazekas Ferenc. MEZÖKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1992. január 14., kedd Mitől elit egy óvoda? Szabálytalan portré Mezőkovácsházán Trajer Jánosné főóvónő több mint három évtizede igazgatta a gyermekek sorsát, míg az elmúlt év decembérétől nyugdíjba vonult. Felkészültségét, személyiségét ismerve ma is fiatalos, tettrekész ember, akit még a vezetői feladatok átadása előtt kerestünk fel munkahe­lyén. „Beszéljünk inkább az óvodáról, bár vezető voltam, de itt minden a kollektíva érdeme” — hárította el magánjellegű kérdéseinket, amikor a nyugdíjba vonulásáról szóltunk. — Sokszor lehetett hallani az elmúlt időben, hogy a központi óvoda elit óvoda. Hogy érzi: jó vagy rossz színezetű a szó? — Bevallom sokáig bántott a megnevezés. Mert élcelődtek vele. Mert mitől lehet elit egy óvoda? Talán attól, hogy kiknek a gyermekei járnak ide? A szociális háttért nézve megtalálható volt nálunk minden réteg gyermeke. Például az 1960-as években településünkön sok volt az álla­mi gondozott, így az óvodában is. Otthont találtak itt a nagycsaládosok fiai, lányai és megkülönböz­tetés nélkül valamennyi cigány származású gyer­mek. Befogadtuk az év közben érkezett időszakos mutatványos gyermekeit, de a külföldről hazánk­ba menekültek családjait is. Természetesen járnak és jártak hozzánk értelmiségi szülők gyermekei és nem féltünk, hogy szakmai szemmel értékelik munkánkat. Egyformán fogadtuk a kisiparos, a bolti eladó, a pártmunkás vagy a tanácselnök gyer­mekét, mert nálunk csak egy szempont volt, a nevelés. —Minden óvodában hasonló az összetétel? — Soha nem tettünk kivételt és a szülők kíván­ságait is figyelembe vettük. — Vajon miért csak az l-es óvodát illették az „elit” szóval? — Talán az itt dolgozókat, az itt folyó munkát illeti a titulus. A demográfiai hullám sose fenye­gette az óvodát. A gyermekek létszáma mindig magasabb volt a megengedettnél, a szülők mégis vonzódtak a meglevő nevelési légkörhöz. Ma már tudom, ez azért volt, mert még ki sem találták a humánumot, az empátiát, a gyermekközpontúsá­got, itt kezdettől ilyen világ fogadta a gyermeke­ket. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az óvónők munkáját nagyfokú gyermekszeretet vezérelte. Képesek voltak évente megújulni, az igényeket a gyakorlati munkába beépíteni. A ránk ragasztott nevet ma büszkén vállalom és kívánom, hogy sokáig illessék az óvoda hírnevét „elit” kifejezés­sel. Húsba vágó kérdés Magyarország a korszerű piacgazda­ság kialakítását tűzte zászlajára, de meg­valósulása igen lassan halad. A húsipari vállalatok panaszkodnak, hogy túl zsí­ros a hazai vágósertés, rossz a vágóhídi kihozatal. Sokszor csak a külföldi hibri­dek behozatalában látják a megoldást, holott ez a hazai tenyésztők kárára tör­ténne. Fejlett piacgazdaságú ország igyekszik a saját belföldi termelését megvédeni. Szakemberekkel beszélve pedig úgy tűnik, hogy a nálunk használatos keresztezési kombinációk mind megvan­nak az úgynevezett fejlettebb országokban is. Csak nekünk nem jók ezek? Az ország rendelkezik azokkal a fajtákkal, amelyek a világon a legjobb húskihozatalt biztosítják. A törzs­tenyészetek szigorúan ellenőrzött eredményeiért bizony nem kell szégyenkeznünk, sőt! A szakma kimutatása szerint a magyar sertésállomány több, mint 50 százaléka a húsüzemek kezében van, ahol sokszor ismeretlen származású apa- és anyaállattal dolgoznak. Jelenleg semmi sem ösztönzi a nagy-, illetve kistermelőket a minőség előállítására. Sőt, még az is előfordul, hogy kifejezetten hátrányba kerül az, aki törzste­nyészetből vesz tenyészállatot. E területen bizonyíthatóan sok a megválaszolatlan kérdés. A napi problémák pedig egyaránt húsba és zsebbé vágó tényként jelentkeznek sok-sok termelő­néL . Falusi takarék Magyarbánhegyesen a Me­zőkovácsháza és Vidéke Taka­rékszövetkezet fiókjában Saj­ben Lászlóné kirendeltségveze­tő mutatta be a község egyetlen pénzintézetét. — A kirendeltségen hárman dolgozunk. Munkánkhoz nagy segítség a számítógépes adat- rögzítés. Betétállományunk 68,4 millió, az 1991. évi növeke­dés 15,3 millió forint volt. Az ügyfeleink elsősorban a rövid lejáratú értékpapírokat keresik. A kölcsönállomány 12,7 millió forint. Az elmúlt évben csökke­nést mutat, mivel a kedvezmé­nyes kamatozású, nagy építési kölcsönöket sokan visszafizet­ték. Taglétszámunk 1332 fő. A betétek és kölcsönök mellett foglalkozunk biztosítási díjbe­szedéssel, totó-lottóval, nyere­mények kiadásával, valamint megbízás alapján a felvásárolt cirokkalász kifizetésével. Ja­nuár elsejétől végezzük a helyi polgármesteri hivatal számlave­zetését. A magyarbánhegyesi takarékszövetkezet készséggel várja ügy­feleit betét- vagy kölcsönügyeik intézéséhez Rejtélyes fekete ember Végegyháza Árpádtelepen rejtélyes dolgok történtek az elmúlt hetekben. Az a szóbe­szédjárja, hogy a majorokban és Végegyháza Alsón egy fekete vagy sötét ruhába öltözött egyén ijesztgeti az embereket. B. Ist­ván is találkozott valakikkel vagy valamivel, ami máig titok előtte. Egyik este hazafelé tar­tott, amikor az utcasarkon a magasból, 80 fokos szögben rá­világított egy fényszórószerű, kerek átmérőjű fény. Szokatla­nul erős és különös volt. Azt hitte a sarkon lakó ember szóra­kozik lámpával a tetőről. A má­sodik ház elől éppen kilépett egy sötét ruhás ember, mire a fény eltűnt. „Itt az ijesztgető ember” gondolta és „elkapta a gallér­ját”. Némi vita után kiderült: csak a helyi órás volt. A fény nemsokára ismét követte, egy házhoz be is kopogott. Végül mégis hazasietett. Állítása sze­rint nem lehetett trükk vagy lám­pafény, s magassága, mozgása miatt pedig nem jöhetett a tető­ről sem. Kisfia szerint történt még egy érdekes dolog: napköz­ben birkóztak a szobában, ami­kor az asztalon álló szintetizátor zenei hangokat bocsátott ki anélkül, hogy bárki hozzáért volna. Nagyon megijedtek. A fip az eset óta nyugtalan, éjszaka nem mer kimenni az udvarra sem. A cikk írója utánajárt: B. Istvánék szavahihető emberek hírében állnak. Méltányosan Medgyesbodzás. — A pénzügyi gondok ellenére Medgyesbodzáson is ju­tott támogatás a rászorul­taknak az elmúlt évben. Szeptembertől minden ál­talános iskolás ingyenes tankönyvet, karácsonykor 301 gyerek pénzben (1500 forint értékhatárig) rend­kívüli támogatást kapott. Méltányossági közgyógy­ellátásban 51-en részesül­tek, valamint közel félmil­liót osztottak ki a 70 év fe­lettiek tüzelőtámogatásá­ra. Az időskorúak segíté­sére több mint 1 millió fo­rintot fordított az önkor­mányzat. A mezőkovácsházi АВС-bolt együtt indult a sütőüzem termelésével. Először csak házi és alföldi kenyeret készítettek, majd később kibővült a margarines és rozsos fajtával. A bolt alapvetően a város és környéke jobb kenyérellátására épült, de emellett megtalálhatók itt az alapvető élelmisze­rek és a vegyi termékek — mondja Bozsó Jánosné boltvezető. A bolt átlagforgalma havonta 2,5 millió forint, amelyhez 1-1,5 milliós készlet társul. Kenyérből hétköznap 4, szombatra 12-13 mázsát süt az üzem. Az üzletben 7 szakképzett eladó váltva dolgozik kora reggeltől késő estig. Mint megtudtuk Mezőkovácsházán több üzletet, napközit, konyhát látnak el e fontos termékkel Ház a közösségért Medgyesbodzáson az év végén avattakfel—amég 1989- ben megkezdett építkezés befe­jezéseként — egy új közösségi házat. Azért nem lehet művelő­dési ház névvel illetni, mert ide terveztek minden olyan köz­hasznú és családi rendezvényt, amely a falu lakosságát közvet­lenül érinti. Az építkezés megkezdésekor 1,5 milliót, tavaly pedig 2 millió forint állami támogatást kapott az önkormányzat erre a célra. A teljes bekerülési költség 12 mil­lió forint, amelynek jelentős ré­sze saját erő. Az átadáskor egész napos programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek, majd másnaptól már itt tornáz­hattak az iskola tanulói a torna­teremnek is célszerűen kialakít­ható nagyteremben. Az iskola programjain kívül ide tervezik még a műsoros esteket, családi ünnepségeket, az önkormány­zati rendezvényeket, a nagyobb létszámot mozgató egyéb össze­jöveteleket. A ház kisebb ter­meiben pedig különféle klub- foglalkozásokat lehet majd tar­tani. Medgyesbodzáson új közösségi házat avattak. A fotó nem sokkal az átadás előtti utolsó „simításokat” idézi Zöld rovat / így látjuk mi! A medgyesegyházi általános iskola tanulói, Iván Bernadett, Nagy Gergely, Zelenák Andrea 8. a osztályos tanulók elküldték véleményüket zöld rovatunknak, hogy településükön ők hogyan látják a természet- és környezetvédelmi munkát. Véleményük igen tanulságos: „Iskolánkban működik környezetvédelmi fakultáció. Itt ismerkedünk a környezetvédelem feladataival, problémáival és a teendőkkel. Nagyon szeretjük ezt a fakultációt, hiszen sok új, érdekes dolgot fedezhetünk fel és ismerünk meg. A tanév elején megnyitottunk iskolánkban Zöld rovat címmel egy faliújságot, ame­lyen aktuális, közérdekű témákat dolgozunk fel. Évente többször kirándulunk, kerékpártúrán is voltunk, a kétegyházi tájvédelmi körzetet néztük meg. A megyei könyvtárból kaptunk videofilmét, amelynek megtekintése élmény volt. Felvettük a kapcsolatot Nagy Béla polgármester úrral, aki támogatásáról biztosított bennünket. Községi szinten segítettünk a település fásításában, az utcák, illetve terek parkosításában. Figyeljük lakóhelyünk rendezettségét, tiszta­ságát, utcáinak szépségét. Örömmel látjuk, hogy a főtéren több helyen van szeméttároló, de használata sok kívánnivalót hagy maga után. Nem csak az iskolai fakultáción beszélünk a környezetvéde­lemről, hanem minden osztály feladata a környezet óvása. A diákön­kormányzat felelősei év végén értékelték szépítő munkánkat. Ennek eredményeként a 2. b és az 5. a osztály környezete volt a legszebb. Nagyon szeretnénk tavasszal sok virágot ültetni iskolánk köré, és egy hangulatos madarak és fák napját rendezni. Lenne egy nagy kérésünk: vegyenek az iskolába egy nagy szeméttárolót, mert a jelenlegi állapot környezetvédelmi szempontból nem kívánatos. Mindannyian egészségben, tiszta környezetben szeretnénk felnőni és élni.” (Továbbra is várjuk olvasóink környezetvédelemmel kapcsolatos írásait, jelzéseit a szerkesztőség címére „Zöld rovat” megjelöléssel — a szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents