Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

àRÉKÉS MEGYEI HIRLAP­korkep 1992. január 3., péntek Magánkézbe került (Folytatás az 1. oldalról) (Fél)édes hír Karbantartási munkák miatt január végéig zárva tart a gyulai 100 Éves Cukrászda. Tiltakozó kisgazdák A medgyesbodzási kisgaz­dák december 28-ai taggyűlésü­kön egyhangúan döntöttek arról, hogy nem működnek együtt a december 15-én Békésen meg­választott megyei vezetőséggel, mert alegutóbbi megyei választ­mányt nem a tagság kérésére hívták össze. A bodzási kisgaz­dák határozottan ti ltakoznak „az országos vezetés felülről irányí­tott diktatórikus kézi vezérlésé­vel szemben, melyet — vélemé­nyük szerint — a volt MSZMP- és volt KISZ-vezetők irányíta­nak.” Jön a tízezres Könnyű dolguk volt az ötez­ressel a pénzhamisítóknak. Megjelenése óta ugyanis megle­hetősen sok hamis 5 ezer forin­tos került forgalomba. A további hamisításokat megelőzendő, új ötezresek kiadását tervezik, immáron olyan biztosítékokkal, amelyek kizárják a hamisítást. Ugyancsak többféle—„hami sí- tás-ellenes” — megoldást ter­veznek a hamarosan kibocsátás­ra kerülő tízezer forintosokon. Gyarapodó iparosok Békés megye gazdasági szer­vezeteinek 28 százaléka az ipar­ban működött tavaly szeptem­berben, közülük majdnem min­den harmadiknak a létszáma legfeljebb 20 fős volt. Az e kate­góriába tartozó gazdálkodók száma az iparban másfélszere­sére nőtt, s így az összes ilyen nagyságú szervezetnek egyötö­de ipari tevékenységet végez. Népszerű a letéti jegy Tavaly az év első kilenc hó­napjának végén a megye lakos­ságának betétállománya 12 mil­liárd 22 millió forint volt, 19 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál; ezen belül az OTP-nél elhelyezett betétek összege 19, a takarékszövetke­zeteknél 18 százalékkal nőtt. A takarékbetétek állománya 10 százalékkal, az értékpapíroké több mint két és félszeresére nőtt. A lakosság körében a leg­népszerűbb a letéti jegy, amely­nek értéke az összes befektetett érték háromnegyede. vezi a dolgozók és az új tulajdo­nosok bizalmát is. Igyekszünk a nyomdaipari export területén a gyomai szakembergárda tudását valahol külföldön értékesíteni. Elsősorban a kötészetre gondo­lunk, ami más piacokon is kin­cset ér. A vételár kapcsán dr. Erdős Ákos elmondta, hogy a CCF (francia cég) által felbecsült üz­leti érték 150 százaléka felett sikerült az új tulajdonosoknak megvásárolniuk a nyomdát, te­hát kótyavetyélésről szó nincs. Az új esztendő műszaki fejlesz­téssel indul, egy négy színnyo­mó gépet állítanak üzembe. A sokat emlegetett jó szakember­gárda fizetésemelést március­ban remélhet. A Kner-leszármazottakat nem tájékoztatta senki a privati­zációról, ők a kárpótlási hivatal útján érvényesíthetik jogaikat. Egyébként ők is pályázhattak volna — hallottuk à sajtótájé­koztatón. Arra a kérdésre, hogy a békéscsabai nyomda meddig viseli a Kner nevet, Balogh Mik­lós vezérigazgató így vála­szolt: — Remélem, hogy a névvise­lés módozataiban megállapodás születik, amennyiben ez nem járható út, akkor a privatizálás során (a békéscsabai nyomdát is pályázat útján kívánják értékesí­teni) eldöntik ezt a kérdést is. Csete Ilona Újévi kívánságok Lemorzsoltunk egy esztendőt, álljunk meg egy búcsúszóra: Néha ugyan be-becsapott, bút, bajt, rosszat tett a jóra. Hanem azért meg ne bántsuk, ejtsünk egy-két könnyet érte: Ad helyette szebbet, jobbat, ki az időt bölcsen mérte. Kívánjuk, hogy a jóisten, hozzon ránk egy boldog évet! S kicsiny házban, palotában öröm legyen s víg az élet! Áldja meg a magyarföldet, teremjen sok jó bort, búzát! Minden ember boldog legyen, feledje el régi búját! Adjon Isten szép hazánknak Sok-sok lelkes költőt, írót! Becsületes tisztviselőt, igazságos, igaz bírót! S embereknek, állatoknak, adjon friss jó egészséget! És a nyugodt fejlődéshez, Nemzetek közt békességet! Honatyáknak bölcsességet, tisztán látó jóagyvelőt! A munkásnak méltó bérét, egészséget, izmot, erőt! Adjon Isten sok jó időt, esős tavaszt, meleg nyarat! A molnárnak őrnivalót, sohse álljon meg a garat! Kötelesnek nyakigérő, selyemszálú erős kendert! Ügyvédeknek pereskedő, összeférhetetlen embert! Kocsmárosok örömére öblös torkú jó ivókat! A cigánynak vidámkedvű, gavalléros múlatókat! Házasodó ifjúságnak engedelmes feleséget: Életvidám gyerekeket, az anyóssal békességet! Adjon Isten az újévben mindenkinek boldogságot! Az olvasók örömére, jól szerkesztett Népújságot! írta: Hegyesi János Nincs MTV-csőd Minden ellenkező híreszte­léssel szemben nincs csődben a Magyar Televízió, sőt adósság nélkül zárta az 1991-es eszten­dőt — hangoztatta Hankiss Ele­mércsütörtökön a sajtó képvise­lői előtt. Hozzátette: nem mint a televízió elnöke, hanem mint ál­lampolgár érzi úgy: a parlament hibásan döntött akkor, amikor a televízió idei költségvetéséből 1 milliárd forint zárolására szava­zott. A műsorkészítésre fordít­ható összeg egyharmadáról van szó. Ilyen körülmények között lényegesen kevesebb pénz jut a költségesebb, magas művészi értéket hordozó, magyar tv-mű- sorok elkészítésére. Á pénzszű­ke az olcsó, kommersz, külföldi szórakoztató filmek nagyobb számú bemutatására kényszerít­heti majd a televíziót. Soron kívül Az önkormányzatok jelentős része anyagi terhei függvényé­ben igyekezett megoldani, hogy szép karácsonya legyen azok­nak is, akiknek a szociális hely­zetük nem engedi meg, hogy szeretteiknek ajándékot helyez­zenek el a fenyőfa alá. Értesülé­seink szerint az alábbi települé­sek így oldották meg a nem könnyű helyzetet. Nagyszénás. — Mintegy 200 család segélyezésére, a gyerme­kek rászorultságának függvé­nyében osztottak szét több, mint 600 ezer forintot a szociális bi­zottság véleményének figye­lembevételével. Csorvás. — Minden iskolás­korú gyermek soron kívül 800 forintot kapott karácsonyi aján­dékra. karácsonyra Kardoskút. — A nyugdíjas korú lakosság és a 18. életévét be nem töltött gyermekek részé­re 750 forint rendkívüli karácso­nyi segélyt adott az önkormány­zat. Gádoros. — A helyi önkor­mányzat közel 1 millió forintot osztott szét karácsony előtt, töb­bek között kifizették a december havi étkezési díjakat, amely az óvodás és általános iskolás korú gyermekeket érintette. 253 csa­ládot részesítettek 400 ezer fo­rint összegű egyszeri rendkívüli segélyben, továbbá a kulturális és egyházügyi bizottság 218 család gyermekei részére 645 ezer forintot adott karácsonyi ajándékra. P-j­Romániába készül a pápa? (Folytatás az 1. oldalról) riaradna lenne. Negyedik állo­másként valamelyik egyházme­gyénket is meg fogja majd láto­gatni. Én azt mondtam a nun- ciusnak, hogy a negyedik hely­szín Nagyvárad legyen, mivel Gyulafehérvár után ez a leg­ősibb püspökség. Székesegyhá­zunkhoz közel van a városi sta­dion, ahol ökumenikus találko­zót lehetne tartani. Különben sincs még egy olyan város Ro­mániában, ahol négy püspök él: egy református, egy római kato­likus, egy görög katolikus és egy ortodox püspök. A nuncius he­lyesnek találta javaslatomat, hozzátéve, az országhatár is közel van, s valószínűleg itt fog­nak majd belépni az országba.” „NEM LEHETSZ RÉSZEG, HA KAPASZ­KODÁS NÉLKÜL TUDSZ A PADLÓN FEKÜDNI.” (Dean Martin) Egy karácsonyfa tündöklése és bukása Fotó: Gál Edit Mire és mennyit? A költségvetési vita uralja a helyi önkormányzat gondolatait is, hiszen a Parlament éppen csak, hogy elfogadta az ország költségvetését, és a kormány irányelvei után készülhet csak el a nagyközség költségvetése is. Előre láthatóan semmivel sem kap több pénzt egyetlen önkormányzat sem ’92-ben, mint amennyit ’91-ben kapott, csak ugyanannyi pénz jóval ke­vesebbre lesz elég. A nagyszénási polgármester, Kaczkó Mihály elmondta, hogy mintegy 110 millió forintból kell a településnek gazdálkodnia 1992-ben. Ebben benne van a megpályázott céltámogatások összege is. Tovább kívánják folytatni az intézmények mű­ködtetése mellett a már megkez­dett fejlesztéseket, beruházáso­kat. így a központi orvosi rende­lőt továbbépíteni, felszerelését megvásárolni, és az eddig fel­vett hiteleket is visszafizetni. A terveik között szerepel új sze­méttelep építése, egy szenyvíz- derítő kialakítása. A lakosság szempontjából az említetteken túl fontos a már lét­rehozott 30 ezer négyzetméter útalap lezárása, amelyet úgy ítél meg a testület, hogy akkor is meg kell tenni, ha a működés költségeit és a szociális keretet csökkentik. A nagyközség kép- viselő-testülete úgy döntött, hogy a lakosságot 1992-ben sem terheli adóval. Amennyiben az előirányzatok végleges költsé­geit meg tudják határozni, akkor január 13-án közmeghallgatást hirdet az önkormányzat, p j Leánykereskedelem Szegeden? A fél évvel ezelőtt elrabolt szegedi Farkas Helga édesapja tegnap az MTI munkatársának elmondta, hogy a nyomozás so­rán tudomására jutott: nemcsak az ő lánya tűnt el. Sok szülő hiába várja vissza 16-18 éves lányát. Nem véletlen, hogy ép­pen Szegeden rabolták el Helgát — állítja az apa —, hiszen ez a város Európa Bangkokja, virág­zik a leánykereskedelem. Maf­fiák csalnak, rabolnak el lányo­kat, egy ideig fogva tartják, megtörik őket, majd vagy a nagyvárosi éjszakában foglal­koztatják, vagy külföldre elad­ják a szerencsétleneket. Farkas Imre azt kéri az eltűnt lányok szüleitől, hívják fel őt, s mondják el, jelentkezett-e zsa­roló, esetleg suttogó hangon. Hasonló kéréssel fordul min­denkihez, aki munkája során kapcsolatba került telefonáló zsarolóval erőszakkal fogva tar­tott, vagy dolgoztatott lányok ügyében. Ettől az újabb akciótól azt várja az apa, hogy rábukkan­nak néhány, leánykereskede­lemmel foglalkozó bandára. Köztük talán arra is, amelyik Helgát rabolta el. Nem tartja ugyanis kizártnak Farkas Imre, hogy a lányát is eladták. A Far­kas család telefonszáma: 62/22-005, 62/23-624, illetve 62/51-433. Sakkba szárítva Nem vagyunk (mé)résen Mondhatnám azt is, hogy vörösre sírt, öklömnyi szemek­kel próbáltam tultenni a tragé­dián magam. Am ez nem igaz, legfeljebb annyiban, hogy vér­eres szemem már 32 éve dül- ledt. Annyi azonban biztos, hogy nem örültem annak, hogy egy rovatunk megszűnik. Per­sze a kimúlás a lapírásban is természetes, ám ebben az eset­ben a vég nem volt törvénysze­rű. A ,,Hol mér a trajfipax?” című hírblokkunk valóban nem tartozik a Pulitzer-díjra jelölt sorozatok közé, ám a sok táma­dás sebétől vérző autósnak leg­alább adott némi vigaszt, cse­kélyke illúziót, hogy az ő érde­ke is fontos valakinek, neki is jut a segítségből. Méghozzá le­gálisan. Hát, ennek lőttek. Idén az információt nem kaphatja meg a több, mint 60 ezer példány­ban megjelenő megyei napilap, hanem ez a Magyar Rendőr című újságé lesz. Laptársunk heti megjelenésben, maximum egy-kétezer példányban jut el Békésbe. így aztán a szabadon, bárki által elérhető információ csak ábránd marad. Aki pedig csak minket olvas, az a jövőben árgus szemmel lesse az utakat, a „gyanúsan” parkoló Ladá­kat. Tulajdonképpen most már azon sem csodálkoznék, ha a Békés Megyei Rendőr-fókapi- tányság üzleti ajánlattal for­dulna hozzánk, melyben java­solja, hogy az egész megye aprólékos térképét hozzuk le az orosházi városszéli dűlőktől a biharugrai kis utcácskáig. S jól kiemelve, hogy ma (holnap, holnapután) ott (is) várható fo­kozott ellenőrzés. K. E. Nekilátunk? Ha két szóval kellene jellemeznünk hazánk elmúlt évét, akkor minden bizonnyal „a politika évének” neveznénk. A rendszerváltás ugyanis a ' parlamentarizmus, a kormányzóképesség, az új erők megszilárdulásának követelményeit állította előtérbe, s ez együttvé­ve a politikai stabilitás alapjait volt hivatva megteremteni. Ez a tendencia folytatódjon idén is? Ami a politikai stabilitást illeti, az változatlanul a fejlődés elengedhetetlen feltétele. De jogosan és főleg igen időszerűen hangsúlyozta újévi köszöntőjében a köztársa­sági elnök: „A magyar gazdaság rendbetételére és megerősítésére kell fordítanunk minden erőnket. Mind a felelős politikai erőknek, mind az ország polgárainak nézetkülönbségeket félretéve azon kell munkálkodniok, hogy növekedjék az ország gazdasági ereje, és megszülessenek azok a szociális intézkedések, amelyek nagyobb létbiztonságot nyújthatnak mindenkinek.” Miként lehetne 1992 „a gazdaság éve”? A célok jól láthatók: a gazdaság strukturális átalakítása, az infláció mérséklése, valamint — a piacgazdaság építésével együttjáró—foglalkoztatási és szociá­lis gondok enyhítése. Megvannak-e a feltételek e célok eléréséhez? Mindenesetre van az országnak jóváhagyott költségvetése, megszülettek a legfonto­sabb külgazdasági megállapodások. A legfontosabb szférában, a termelésben azonban már rosszabb a helyzet, amit a privatizáció gyengesége és a gazdálkodás — az irányítás, a szervezés, az érde­keltség — sok tekintetben alacsony színvonala csak tovább nehezít. Ilyen körülmények között különösen sok függ az emberek maga­tartásától, szemléletmódjától, tenniakarásától. Attól, hogy már az év első napjaiban nekilássunk a rendszerváltás gazdasági feladatainak megoldásához. P.T.,FEB

Next

/
Thumbnails
Contents