Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

•BÉKÉS MEGYEI HÍRUp­Szeghalom, református temp­lom Az oldalt írta és szerkesz­tette: Nagy Ágnes. Foga­dóóra: Szeghalom, városhá­za, csütörtökönként 10 és 12 óra között. Telefon: (66) 27-844. Beszélik... Jobb időkre várnak Körösladány. — A Ma­gyar—Vietnami Barátság Ter­melőszövetkezetben mintegy 2350 hektáron elvetették az őszi búza 80 százalékát. A megma­radt 20 százalék földbe kerülése a kedvezőtlen időjárás miatt még várat magára. Vendéglőt, malmot... Füzesgyarmat. — A polgár- mesteri hivatalt eddig több mint 260-an keresték fel, hogy kár­pótlásügyben tanácsot kérjenek. Van aki a földjéért, más a ven­déglőjéért, megint más a mal­máért, vagy a cséplőgépéért vár kárpótlást. Vizet kér, mást visz Szeghalom. — Különösen Szeghalmon, de Körösladány- ban is gyakori mostanság a be­surranásos lopás. Az elkövetők vizet kémek, vagy más indokkal jutnak a lakásba, s onnan — amíg a háziak nem figyelnek — értékeket visznek el. A közel­múltban tízegynéhány ilyen eset történt. Az elkövetők mintegy 500 ezer forint értéket vittek magukkal. Karácsonyra Körösú jfalu. — Az aprócska településen élő gyerekeknek és a nyugdíjasoknak a karácsonyi kiadások enyhítésére 1450, il­letve 1000 forint segélyt biztosít a képviselő-testület a közeljövő­ben. Beszámol a KÉSZOK Vésztő.—A helyi képviselő- testület holnap reggel 9 órától tartja soron következő ülését, melyen többek között a KÉ­SZÜK Kft. helyzetéről hangzik el beszámoló. Mozi zárva Szeghalom. — Döntött a képviselő-testület az Ambrus- Mozgó sorsáról. Mivel működ­tetéséhez a város nem tud anyagi támogatást biztosítani, a mozi ajtaja a jövőben is zárva marad. Kábeltervek Füzesgyarmat. — A telepü­lésen eddig 255 lakásban van kábeltévé. Mivel akkora anyagi erővel nem bírnak, hogy helyi stúdiót hozzanak létre, egyelőre az utcák még tökéletesebb behá- lózását tervezik. Ha ez sikerül, akár hirdetéseket is sugározhat­nak s megoldódik a nagy kérdés, miként tájékoztassák a lakossá­got a település életéről, ügyes­bajos dolgairól? SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE A csődeljárás elkerülhetetlen? Körösújfalui kilátás(talanságjok „Azt mondtuk, ha a hétfői munkaelosztásra nem jön ki az elnök, mi megyünk be hozzá az irodába... Mert sok baj van itt kérem! Az a legkevesebb, hogy a közgyűlést már évek óta nem hívták össze (ennek a vezető­ségnek már úgysem lehet hinni). De hogy fizetést se, családi pót­lékot se kapunk! Ráadásul a vil­lanyt is lekapcsolták a munka­helyeken, mert nem fizette a tsz. És mi lesz jövőre? Lábon áll 100 hold tengeri, a föld is szántat- lan...” (Sinka József gépkocsi- vezető a tsz-ben) „Nézze! Én a pénzügyi dol­gokkal nem foglalkozom, csak annyira, hogy menjen a terme­lés. Dehát a pénz nagyon hiány­zik. Ember, gép lenne, de nincs világítás, víz, üzemanyag... A juhtelepen még van áram. Ha ott se lesz, akár saját zsebből, de összedobjuk azt a havi 5 ezret. Ezen a területen az élet nem áll­hat meg. Hogy mikor kapunk fizetést? Nézze! Ha bejönnek azok az összegek, melyekkel tartoznak nekünk, tizedikén. Ha nem? Mindenesetre a tb-juttatá- sokat már nagyrészt kifizettük, még ha utólag is. Hogy volt-e már ilyen csúszás a kifizetés­ben? Igen. Egy hónappal ezelőtt két részletben kaptak pénzt az emberek.” (Makrai Dénes fő- agronómus a tsz-ben) „Ha az ingatlanainkat értéke­síteni tudnánk, az a tsz teljes tartozását megnyugtatóan tisz­tázná. Addig igyekszem behaj­tani kintlévőségeinket. Állan­dóan úton vagyok, járom a bt- ket, a kft.-két, hogy fizessenek. A Titásznál is most voltam, megígérték, hogy mától lesz áramunk. Hogy tudjuk-e a dol­gozókat foglalkoztatni? Igen, de január 12-étől időszakosan szü­neteltetjük a munkaviszonyu­kat. Közgyűlés? Egyetlenegyet óhajtok csinálni, a végsőt, a sorsdöntőt...” (Kolozsvári Ká­roly, a Rákóczi Mgtsz elnöke) „A közgyűlésről csupán any- nyit: ha a tagok 10 százaléka levélben kéri ezt a vezetőségtől, az köteles összehívni a közgyű­lést. A levél másolatát jó hoz­zánk is eljuttatni, hiszen mi akár a szervezésben is segítünk. Hogy mi lesz a tsz-szel egyéb­ként? A csődeljárás kezdemé­nyezése januárban alighanem elkerülhetetlen, ám ehhez is közgyűlési határozat szükségel­tetik. Ha a hitelezőkkel sikerül megegyezni, úgy levegőhöz jut­nak egy kicsit, ha nem... Nos, akkor a felszámolási eljárás a következő lépés. Miben látok kiutat? Úgy gondolom, meg kell alakuljanak az utódszervezetek, melyek a föld megművelésével foglalkoznak majd. A miniszté­rium ígért egy alapot, melyet ilyen válsághelyzet esetén lehet igénybe venni. Az így nyert pénzből, a tsz ingatlanait, s egyéb tulajdonát meg tudják vásárolni az utódszervezetek. Egyébként azóta, hogy kint járt, az elmaradt fizetés 30 százalé­kát megkapták az emberek, a többit pedig akkor fizetik, ha ismét pénzhez jut a szövetke­zet.” (Gy'órfi Károly, a Mező- gazdasági Termelők és Szövet­kezők Szövetségének titkára.) 1991. december 10., kedd Madarakról s másokról... Mióta az országutakat járom, s szeg­halmi „száműzetésem" töltöm, nem csak az ott élő emberekhez—erről már írtam e jegyzetek egyikében—, de a természethez is közelebb kerültem. (S kérem ne higgyék, hogy valamiféle burkolt célzás lenne e sorok mögött!) Nap mint nap rácsodálkozom mindig változó arcára, érzem hűvös lehelletét, ha lehúzom autóm ablakát, s elszántan fékezek, ha félénk nyúl vagy butaságig szelídített fácán téved a kerekek elé. Mert barátaim ők is. A fűben, a bokorban meghúzódók. Aggódom értük. Látom, nem könnyű élelemhez, meleghez jutniok e zord időszakban. És még jobban aggódom értük, ha sötétség veszi őket körül. Mert aki nem lát az orránál tovább—tudjuk—, azt könnyen elkápráztatja az autók fényszórója. Különösen azokat, akik olyan szürkék, olyan né­mák, s olyan terepszínűek, mint ők... Persze vannak már előkelőbb ismerőseim is (tévedés ne essék, még mindig a természetről beszélek!), például a sas... A madarak királya. (Itt szándékosan nem madár igazgatóról, vagy madár polgármesterről beszéltem, hiszen a sas, nemes származású ugyan, de csak a saját zsákmányával törődik. Az igazgatók, a polgármesterek meg...) Sokat törtem a fejem azon, miért nevezik őt királynak a madarak között. Aztán rájöttem. Azért, mert csakis olyan magasra száll, amilyen magasról még jól látja a lenn maradókat. S mert jól tudja, milyen magasságig merészkedhet. De mondhatjuk úgy is, ismeri képességei hatá­rát... Meglesz a műtét! Bizonyára emlékeznek még olvasóink Bacsáékra. A szeghalmi fiatalasszony hirtelen halála nem csak azért volt megrendítő, mert két apró gyermeket hagyott hátra, hanem azért is, mert az édesapa is nagy beteg. Életét veseátültetés mentheti meg, ám a család anyagi ereje ezt nem teszi lehetővé... Á családról szóló cikk megjelenése óta naponta jelentős — ám még mindig messze nem elegendő — összeg érkezik a szeghalmi OTP-fiók 625-1031 -s számlaszámára. Magunk is láthattuk: á diákok kezdeményezésére!!) gyűjtenek a helyi gimnáziumban, sokan segí­tettek a volt munkahelyen, a Sárréti Tej Rt.-nél, az elmúlt héten pedig a művelődési központ rendezett jótékonysági estet Bacsa János megsegítésére. A nehéz sorsú fiatalember a korábbinál bizakodóbban nyilatko­zott a napokban: „Volt aki négy-öt ezret, és volt aki tíz forintot küldött. Én ez utóbbi adományozóra is nagy hálával gondolok. Ha ennyit tudott szánni a gyógyulásomra, ezt is köszönöm...” Ami a fórumon kimaradt Embercsempész ufók? A szeghalmi oldalak rendsze­res olvasói tudják, nem egy ufó­eset történt Körösladányban a közelmúltban. K. S.-né így em­lékezik: „Egy évvel a titokzatos jöve­vények látogatása előtt, reggel arra ébredtem, hogy a férjem fogta a térdét és üvöltött fájdal­mában. Álmában tört el a lába, úgy, hogy az égvilágon semmi­be nem verte be. Ráadásul úgy tört ketté a térdkalácsa, mintha éles késsel, vízszintes vonalban elvágták volna. A bőrön semmi elváltozás. (Legalábbis a térdén, mert a halántékán azóta is van egy barna folt, olyan, mintha valaki egyszer ott oltott volna el egy cigarettát...) Mentővel vit­tük a kórházba, a gyógyulás olyan tökéletes volt, hogy a gipsz levétele után egy héttel már a röntgen sem mutatta ki, hogy hol volt a törés. Egy év múlva (ez év elején) ismét különös dolog történt ná­lunk. Este az egyetlen pontos óránk vagy negyedórát késett. Akkor még nem tudtam, hogy ez jel lehet az ufók érkezésére. Tv-t néztünk, lefeküdtünk, mint más­kor. Éjjel arra ébredtem, mintha az ágy mellett állna és dohá­nyozna valaki. Arra azonban nem volt időm, hogy megszólal­jak, mert hirtelen úgy zuhantam álomba, mint mikor műtét előtt elaltatják az embert. Mikor újra felébredtem — még mindig sö­tét volt —, a lányom rajtam feküdt, szorosan átölelte a nya­kam és csak ezt hajtogatta: Nem adom, nem engedem, nem adom, nem engedem... Mikor megnyugodott, elmondta, hogy egy fekete ember volt itt értem, és el akart vinni... Később hal­lottam, hogy egy dévaványai asszonyt, aki állítólag hasonlít hozzám, elvittek és visszahoz­tak ezek a lények. A gyerekei látták őket. De ez még mind semmi! Édesapám is különös dolgokat tapasztalt akkoriban a jószágok körül...” Történetünk itt egy időre megszakad. Következő szeg­halmi oldalunkon K. S.-né lá­nyát próbáljuk szóra bírni. A szeghalmi oldalon írtunk annak idején a vésztői, cigány kulturális napról. Itt adunk he­lyet a fórum „parlagon maradt” kérdéseinek is. A válaszadó Sze­keres István, az OTP megyei igazgatója. Lássuk hát! 1. : Nehéz szociális helyzet­ben gyakorol-e méltányosságot az OTP a részletek visszafizeté­sénél? — Sajnos kamatcsökkentés­re, kamatelengedésre nincs módunk. Ha indokolt esetben néhány hónapos átmeneti ha­lasztást adunk is, az így megnö­vekedett részletet vissza kell fizetni a haladék lejártával. Nem hiszem, hogy ez igazán a megol­dást szolgálná. 2. : Munkanélküliek kaphat­nak-e kedvezményt lakástör­lesztéshez? — Átmeneti törlesztéscsök­kentés vagy felfüggesztés lehet­séges. Természetesen csak rö­vid időről lehet szó. és az elma­radt összeget utólag kamatostul vissza kell fizetni. Azt talán mondanom sem kell, hogy a ké­relmet nem akkor kell benyújta­ni, ha már nagy az elmaradás, mert akkor már nem segíthe­tünk. Ez esetben elkerülhetetlen a letiltás, a végrehajtás. 3. : Járható út, hogy az eladó­sodott családtól megvásárolják a házát, levonják a tartozást? A maradékból költöztessék kisebb lakásba! — Nem, mivel az OTP folya­matosan megszünteti a lakások értékesítését. Természetesen az ügyfél fordulhat magán ingat­lanközvetítő irodákhoz... 4. : Milyen lehetőség van arra, hogy az eladósodott cigány ne kerüljön az utcára? — Mint bankos, e kérdésre nem tudok válaszolni. Úgy hi­szem, az önkormányzatok hiva­tottak arra, hogy a szociális háló keretében segítsenek. 5. : Az IKV miért nem vesz vissza házat? — Mert a jogszabály ezt nem teszi lehetővé. A napokban nyílt meg, s máris népszerű Szeghalmon ez a diszkontáruház d+taA., közreadjuk Mint legutóbbi szeghalmi oldalunkon láthatták, mostaná­ban nem egy olvasónk kitüntet t bizalmával, s felkeres levelével, hogy a térség életéről, hétköz­napjairól tájékoztasson. Most ismét két levélrészletet szeret­nék közkinccsé tenni, abban a reményben, hogy a jövőben mások is írnak nekem... „Levelemben a közelmúlt­ban megjelent „Hídavatás” című néhány soros íráshoz sze­retnék hozzátenni. Valóban volt valamikor hajdanán Bucsa és Szerep határvonala közelében, a múlt század végén egy csárda, amelyet Gacsári-csapszéknek és Bucsai-csapszéknek említe­nek a régi írások. Ennek a „Csár­daépületnek” a környékét ne­vezték a XIX. század végén Csárda környékének vagy egy­szerűen Csárdának! Egy elsárgult 1885-ben írt feljegyzésben erről az alábbia­katolvashatjuk: „...az árok kele­ti Oldalán a Csárdától Délre an­nak Kertyének sövénye mellett méné a bucsai-szerepi határvo­nal...” Volt különben egy csárda a darvasi út mellett is. Ma már helyét és nevét nem ismerik. Gacsári István: Füzesgyarmat krónikában írja: „...vendégfoga­dó is van kívül a Városon az Kastélyon túl, az Sorházzal egy fedél alatt. Neve rendszerént Csárda, más kép Bósód...” Láthatjuk, hogy a hagyo­mány, illetőleg a szájhagyo­mány mindig a tényekre, való­ságra épít! Borbíró Lajos nyugdíjas, helytörténeti kutató Másik levelünk Zsadányból érkezett: „Az általános iskola 5. osztá­lyos tanulói, hogy történelmi ismereteiket fejlesszék, elláto­gattak a vésztő-mágori ásatá­sokhoz. A 6.—7. osztályos tanu­lók meglátogatták a geszti Ti- sza-kastélyt, az Arany János emlékházat és a Tisza-kriptát. Mivel a zsadányi művelődési ház nem tud fogadni vendég szí­nészeket — magas a fellépti díj, az érdeklődés sem kielégítő —, ezért szerveztünk színházláto­gatásokat 6 alkalommal Bé­késcsabára, a Jókai Színházba. Egy-egy színházlátogatást összekötünk múzeumok, em­lékhelyek megtekintésével és városnézéssel. Az általános is­kolás gyerekek 5.—6. osztályo­sai színdarabot készítettek ka­rácsonyra „Itt járt Mátyás ki­rály” címmel. Februárban pedig a 7. osztályos tanulók adnak elő egy színdarabot (címe: Ily és Gyula: Tűvétevők) a község la­kosságának. Szervezünk sza­bás-varrás tanfolyamot, vala­mint természetgyógyászati ke­zelést. (Január hónaptól rend­szeresen szombat-vasárnapi na­pokon.) Halottak napján megkoszo­rúzta a község vezetősége és hozzátartozók az I—II. világhá­borúban meghalt hősi halottak emlékművét. A 8. osztályos ta­nulók a temetőben gondozzák a második világháborúban meg­halt és ott eltemetett katonák sír­ját. Most kezdtük el Zsadány tör­ténetének, szokásainak, hagyo­mányainak felkutatását, bevon­va az általános iskola tanárait, tanulóit és a szülőket egyaránt, így készülünk a honfoglalás 1100. évfordulójára. Váczi Istvánná közművelődési igazgatóhelyettes Ez a gazda nem az a gazda Lassan húsz éve, hogy életre hívták Szeghalmon, a Sárréti Helytörténeti Közgyűjteményt, melyet a városban nemes egy­szerűséggel Sárréti Múzeum­nak neveznek azóta is. Mind­azok, akik figyelemmel kísér­ték, kísérik a kiállítások sorát, bizonyára nem gondoltak rá, hogy a gyűjtemény gazdája ed­dig a város volt. így arról sem tudtak, régi óhaj, hogy a helyi közgyűjtemény a Békés Megyei Múzeumi Szervezetbe kerüljön, s ezzel a múzeum hovatartozása végre tisztázódjon. E rövid visszatekintésre azért volt szükség, mert Kovács Imre polgármester és dr. Szabó Fe­renc, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója nemrég aláírta a megállapodást, mely­nek értelmében a Sárréti Mú­zeum a Békés Megyei Önkor­mányzathoz kerül. Döntöttek a költségek megosztásában is, 70 százalékban a megye, 30 száza­lékban pedig a város állja a fenn­tartást. Amennyiben a helyi és a megyei testület is jóváhagyja megállapodásukat, január 1-jé- től valósággá válik a címben foglalt állítás, ez a gazda...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents