Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31-1992-01-01 / 305. szám

1991. december 31.-1992. január 1., kedd-szerda SZILVESZTER ígk|)ÉKÉ$ MEGYEI HÍRLAP 0 Pattogatott gondolatok — Mi van ma vacsorára, szívem? — Nem tudom, mert a konzerven nem volt címke. Szent ég! — Doktor úr! Életemben elő­ször ettem osztrigát, és most pokolian fáj a gyomrom. Lehet, hogy az osztriga az oka? — Nagyon is könnyen lehet. Egyáltalán, friss volt az az osztriga? — Azt én bizony nem tudom. — Nem nézte meg, amikor felnyitotta? — Szent ég! Hát fel kellett volna nyitni? Kézzel fogható — Szabad véres hurkát en­nem, doktor úr? — Szó sem lehet róla. A hur­ka nagyon nehéz étel. — Nem baj, doktor úr. Majd két kézre fogom. Az orvos válaszol — Mondja, doktor úr! Egész­séges az éti csiga? — Bizonyára. Nálam leg­alábbis még nem jelentkezett azzal, hogy beteg. Munkalehetőség — Annak az ételnek, amit el­fogyasztunk, az egyharmada elég volna a létfenntartásunk­hoz. — Akkor mire szolgál a to­vábbi kétharmad? — Az biztosít munkát az or­vosoknak. Bece A belgyógyászhoz belép az egyik régi szívbeteg. — Isten hozta, kedves bará­tom ! — nyújtja felé kezét a dok­tor. — Hogy van a szívecskéje? — Köszönöm kérdését! — mondja a beteg. — A Szivecs­kém jól van. Éppen az ebédet főzi otthon. Nem igényes —A maga számára az volna a legjobb—mondja a doktor a be­tegnek —, ha mértékletesebben táplálkozna, azaz kevesebbet enne. — Valóban ez a legjobb, amit ajánlhat? — kérdi a páciens. — Ez bizony. — Akkor tán keressünk egy — Hogyan törött be az ablak? — Az apu hibájából. Félre- ugrott, amikor az anyu hozzá­vágta a vázát. más gyógymódot. Nem kényez­tetett engem el úgy az élet, hogy a legjobbhoz ragaszkodjam. A diétás beteg kérdez — Mondja, doktor úr, érde­mes éhen halni azért, hogy né­hány évvel tovább éljek? Éjjel a vendéglőben — Pista! Rendeljen nekem egy pörköltet. — Nem tehetem, Icuka! Én orvos vagyok, és csak reggel 8- tól délután 4-ig rendelek. Összefoglaló — Na, mit mondott az orvos? — Sok mindent, de az egész egy mondatban összefoglalha­tó: ami ételből jólesik nekem, az tilos. Frissítők — Mi a panasza? -— kérdi a körzeti orvos egy nyugdíjas bá­csitól. ' — Nagyon fáradékony va­gyok. — Ez az időjárástól van. Mennyi a nyugdíja? — Hatezer forint. — Egyen sok banánt és na­rancsot — mondja az orvos. — A vitamin segít. Fertályóra múlva benyit a következő nyugdíjas. Az is fá­radtságra panaszkodik. — Mennyi a nyugdíja? — kérdezi az orvos. — Ötezer forint. — Egyen meg naponta egy citromot, és fogyasszon minél több almát—hangzik a tanács. — És mi lesz, ha egy olyan bácsi jön, akinek négyezer a nyugdíja? — kérdezi az asszisz­tensnő. — Annak mit fog java­solni? — Levegőt! — válaszol a doktor. — Minél több friss leve­gőt. Orvosnál —Segítsen rajtam, doktor úr! Az utóbbi időben gyakran felej­tek... — És mióta tart ez a dolog? A beteg csodálkozva: — Mi­lyen dolog, doktor úr? Szakácsnő, ó! — A doktor eltiltott a főzés­től. — Tán beteg vagy? — Nem én vagyok beteg, hanem a férjem. Kezdőkör Az ifjú doktor tanácstalanul nézi a beteg leleteit, majd meg­szólal: — Jó lenne, ha ezentúl keve­sebb alkoholt fogyasztana. — Antialkoholista vagyok! — mondja a beteg. — Nem iszom én egy korty szeszt sem. — És hogy áll a dohányzás­sal? — Életemben nem dohá­nyoztam. — Önnek a zsíros koszt is árt. Ne egyen túl zsíros húsokat. — Semmilyen húst nem eszem. Vegetáriánus vagyok. — A nemjóját! Valamit csak szeret? — Igen. A cseresznyekom- pótot. —Jó. Akkor attól tiltom el. Rakoncátlan beteg — Ez a Bubomyák nem hall­gat az orvosra. — Honnan tudod? — No hallod! Az orvos min­den hústól eltiltotta, és az imént mégis egy töltött galambbal lát­tam karonfogva. Jó ám! — A szomszédasszony azt mondta, hogy ha fáj a fejem, dörzsöljem be a homlokomat savanyú káposztával, az elmu­lasztja a görcsölést. Valóban jó a savanyú káposzta, doktor úr? — Valóban jó, különösen füstölt kolbásszal. Mire fáj? — Tudod, mire fáj a fogam? — kérdezi férjét a feleség, majd sorolja is. A férj papírt, ceruzát vesz elő, oszt, szoroz, kivon, majd meg­szólal: — Csak egy megoldást látok: húzasd ki a fogad! Vigyázz! — Kislányom, jól vigyázz, mielőtt döntenél, mindannyian fűt-fát ígérgetnek, míg célt nem érnek. Utána már feledékenyek ám! — Anyu, te most mint válasz­tópolgárhoz vagy mint férjhez- menendő lányhoz szóltál hoz­zám?... Pontos cím A rendőr megkérdezi az egyik csavargótól: — Hol lakik? — Én? Sehol. — No és maga? — fordul a másikhoz. — Én vagyok a közvetlen szomszédja. Csodakalap — Ez a kalap legalább tíz évvel megfiatalít engem — mondja örvendezve férjének az asszonyka. A férj kiveszi a pénztárcáját és elgondolkodva dünnyögi: — Milyen kár, hogy egyszer­re nem hordhatsz két kalapot. Uszodában Egy szőke lány kijön a me­dencéből, és letelepedik a par­ton heverő barátnője mellé. —Milyen ma a víz?—kérde­zi az. Mire a szőke: — Remek! Tele van férfiak­kal. Érdeklődés — Magának mi a foglalkozá­sa? — Jegyszedő vagyok. — És mennyit tud egy hónap­ban összeszedni? Vendéglőben — No, főúr! Ettem már jobb rostélyost is. — De nem minálunk, uram. Apró örömök — Jó reggelt, kolléga úr! — üdvözli jókedvűen egyik koldus a másikat. — Minek örül annyira? — Képzelje el, mai horoszkó­pom nagy bevételeket jósol a munkahelyemen. Irány — Nem látja, hogy ez az utca egyirányú? — Hogyne lámám. De nem is megyek két irányban. Ősök — Mit henceg vele folyton, hogy milyen régi a családja? A végén még kiderül, hogy az özönvíz idején az ősei Noé bár­káján hajókáztak. — Ugyan, dehogy! Az én őseimnek az özönvíz idején már saját jachtjuk volt. Veszélyes — Melyik a legveszélyesebb betegség? — A szerelem, mert mindjárt két embert dönt ágynak egyszerre. Mitől? — Borzasztóan fáj a lábam. Csak tudnám, mitől! —Tán félrelépett. — Ugyan már. Attól miért a lábam fájna? Feltétel — Hallom, a férje válni akar. — Ő igen. De én csak akkor válók el tőle, ha úgy hagy ott, ahogy elvett. — És hogy vette el? — Özvegyen. Nyelvtanulás — Elkezdtem angolul tanul­ni, de azt hiszem, abbahagyom. — Miért? — Mert ez az angol egy lehe­tetlen nyelv. Csupa idegen szó­ból áll, s a legtöbbjét helytelenül kell kiejteni. Cakk — Ejtőemyősugrás közben készült el a rántotta. — Ez egy deszantosnak a múltkor csak félig sikerült. _???... — Nem nyílt ki az ernyő, de összetörte a tojásait. Bal-jobb A férj áramszünetkor érkezik haza. — Asszony, add ide a gyer­tyát! — Ott van a konyhaszekré­nyen, a bal kezednél. — Azt hiszed, látom ebben a sötétben, hogy melyik a bal ke­zem? Nem férnek el — Gyerekek, aludjatok már, szépen elférlek az ágyon! —Elférnénk hát, de Julika azt akarja, hogy ő legyen középen, én meg a két szélén! Előrelátás Miért építettek négyszáz ember számára művelődési há­zat, amikor a községnek csak kétszáz lakosa van? — Na, és mi van ak kor, ha egy programot kétszer néznek meg az emberek? — Kapcsold ki a tévét, markold meg a fegyvered, és lendülj támadásba! Arany mondások * Ma a bizonytalanság az egyetlen bizonyosságunk. * Ahogy hallgatom egyes politikusok szónoklatait, már magam előtt látom bronzszob­raikat. Ugyanolyan üresek. * Legalább a csontszú segí­tene a megcsontosodott néze­tek felszámolásában! * Az élet rövid—és kádere- zésekkel teli. * Az ősszel megint szorgal­masan vetették a gyűlölködés magvait. * Minden korszaknak meg­vannak az önfeláldozó aposto­lai. De sajnos a Júdásai is. * Igen sok nulla tudja ma is, ki mögé kell állni, hogy jelent­sen valamit. * A hírlapi kacsákkal sajnos nem lehet jóllakatni a munka- nélkülieket. * Szeretnék végre szemébe nézni az igazságnak, de évtize­dek óta hiába keresem. * Lassan már ugyanannyian úsznak az árral, mint a pártál­lamban. * „Felbecsülhetetlen szol­gálataikért” igen kevesen gaz­dagodnak meg. * Kiszámítható—beszámít­hatatlan. * A pénz soha nem pótolja az észt, viszont igen jól elfelejteti hiányát. * Ha ilyen ütemben halad az erdők irtása, a végén még kol­dusbot sem jut minden rászoru­lónak. * A mély hallgatás gyakran nem az elégedettség és a nyu­galom, hanem a közelgő vihar jele. * Az ember gyakran azt hi­szi, hogy már minden ostoba­ságot kitaláltak, de élete alko­nyán rájön, hogy a butaság for­rása kimeríthetetlen. * Az előítéletek gyakran ká­rosabbak és embertelenebbek, mint az ítéletek. * Magabiztosan haladunk a nagy kudarctól a kis kudarco­kon át az újabb kudarcok felé? * Kit erre, kit arra kerget a politika forgószele. Mikor lesz már szélcsend? — Most pedig felolvasom azok névsorát, akik nem mentek át a feddhetetlenségi vizsgálatokon.

Next

/
Thumbnails
Contents