Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31-1992-01-01 / 305. szám

♦ 1991. december 31.-1992. január 1., kedd-szerda SZILVESZTER Az 1989-es év első (battonyai) jó híre volt Hazakerülnek a kincseink! „Attila kincse”, a híres nagy- szentmiklósi aranylelet végre méltó helyére, a battonyai helytörténeti gyűjteménybe ke­rül. Mint ismeretes, a 23 igen dí­szes aranyedényből álló lelet­együttest idáig a bécsi Kunsthis­torisches Múzeumban őrizték. A krónika kezdete című könyv megjelenése után azonban or­szág-világ előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az osztrák „sógorok” jogtalanul birtokolják a kincset: két nyeles aranycsészén ugyanis Battonya korabeli neve szere­pel, igaz, csak rovásírással. Az aranytárgyakra bejelen­tette igényét az egyik szomszé­dos, baráti ország is. Lakói Nagyszentmiklós (Sinnicolaul Maré) községet elnöki dekré­tummal 2500 éves ősi települé­sükké nyilvánították. Döntöttek arról is, hogy a településrende­zési program keretében „agrár­ipari központtá” fejlesztik lakó­helyüket. Később ez az ország elállt a követelésétől. Az illetékes kor­mányszóvivő az aradi találkozó után így nyilatkozott: „Az újabb történelmi kutatások fényében ma úgy látjuk, hogy a leletegyüt­tes valóban Battonyát, a hun bi­rodalom egykori központját ille­ti. Vendégszerető népünk annak idején menedéket nyújtott Attila király egyik főemberének, s a kincs ekkor kerülhetett Sinnico­laul Maré ősi földjébe.” Ezek után már valóban sem­mi akadálya sem volt az arany­edények hazaszállításának. Vagy mégis? Ausztriában még nem csitultak el a pápa látogatá­sának utórezgései, valamint az ország közös piaci tagsága körü­li bonyodalmak. így az osztrák államelnök és a kancellár más irányú elfoglaltságai miatt sokat kellett vámunk arra a bizonyos pecsétre. S hogy végre megvan, ahhoz nagy mértékben hozzájá­rult Grósz Károlynak, korábbi miniszterelnökünknek, jelenle­gi pártfőtitkárunknak a bécsi útja, melyre — mint ismeretes — 1988 novemberének első napjaiban került sor. A nagyközségi tanácsnál megtudtuk, hogy helyi lakosok­ból már szervezik azt a hivatalos küldöttséget, amely 1989. ápri­lis 31-én Bécsbe utazik jogos történelmi örökségünk átvétele végett. És akiket nem választanak be a küldöttségbe? Azokkal mi lesz? Ok sem maradnak le a nem mindennapi eseményről. Az ünnepélyes ceremóniát — akárcsak annak idején a korona visszaadását — egyenesben közvetíti a Magyar Televízió az első műsorban. Azok számá­ra pedig, akik nem érnék be a té­véközvetítéssel, és a küldöttség­be sem delegálták őket, a gimná­zium felajánlota Mercedes autó­buszát, amit a közelmúltban a hollandiai Mikes Kelemen Kör ajándékozott az intézmény^ nek. Az utazásra a battonyai szer­kesztőnél lehet jelentkezni. Mivel már három évvel ezelőtt is én voltam a „battonyai szerkesztő”, készséggel elmesélem olvasóimnak fenti írásom történetét. Miért nem Battonyán őrzik a nagyszetmiklósi kincseket? Nos, minden bizonnyal azért nem, mert Púja Frigyes újranyomatta a Battonyai Hírek 1988. december 25-ei számának a borítóját. Ha ezt akkor nem teszi, azóta már bizonyára értesült volna a vi­lág arról, hogy mit forgatnak egyes battonyaiak a fejük­ben. S valakik talán méltá­nyolták volna is az ötletet. A történet a következő. El­határoztam, hogy megtréfá­lom szerkesztő kollégámat, aki a Battonyai Hírek nyom­dai előállítását intézte Buda­pesten, valamint ellátta az én felügyeletemet is. Közeledvén szilveszter napja, a felküldött anyagba becsempésztem a Hazake­rülnek a kincseink! című írá­somat. Kollégám annyira megörülhetett a jó hímek, hogy az első oldalra tette. Baklövését Púja Frigyes vet­te észre — a megjelenés után. Azonnal raportra kellett mennem. Szerkesztő kollé­gámról szakadt a víz, Púja (az egykori nyomdász, a későbbi diplomata) mosolygott a bajsza alatt. — Mi ez. Ménesi elvtárs? — mutatta fel a Battonyai Hírek egyik példányát.. — Tréfa — mondtam én, mire kollégám felcsattant. —... meg! Mi ebben a tré­fa!? Sajnáltam szegényt, de őszintén válaszoltam neki: — Az, hogy az első olda­lon hoztad. Az újranyomás selejt pa­pírra történt, kollégám a nyomdásznak adott egy 700 forintos Napóleon konyakot. Én meg egy táviratot kaptam tőle: „Remélem, tudod a kö­telességedet.” Tudtam. Pos­tán feladtam neki 350 forin­tot. Ménesi György <BflTTONYfll Battonya Nagyközség Tanácsa és a Battonyaiak Baráti Körének tájékoztatója «HÍREK I. évfolyam 4. szám ARA: 6,50 Ft 1988. december 25. Az új év első jó híre Hazakerülnek a kincseink! >TAttíla kincse”, & híres nagyszert t mik ló si arányidét végre méltán helyére, a battonyai helytörténeti gyűjteménybe kerül­Mint ismeretes, a 23 igen dísze* arany- edényből álló lelctcgyLittest idáig a bécsi Kunst historisches Múzeumban őrizték- A krónika kezdete című könyv megjelenése után azonban ország világ előtt nyilvánva­lóvá vált, hogy az osztrák ^sógorok” jog­talanul birtokolják a kincset: két nyeles tranycs<s?.én ugyanis Battonya korabeli neve szerepel, igaz,, csak rovásírással­Az aranytárgyakra bejelentette igényét az egyik szomszédos, baráti ország is. ba­kói Nagyszentmiklós (Sinnicolaul Maré) községet elnöki dekrétummal 2500 éves ősi településükké nyílvánították. Döntöt­tek arról is, hogy a településrendezési program keretében „agráripari központtá" fejlesztik lakóhelyüket. Később ez az ország elállt a követelésé­től- Az illetékes kormányszóvivő az aradi találkozó után így nyilatkozott: újabb történelmi kutatások fényében ma úgy lát­juk. hogy' a leletegyüttes valóban Batto­nyát, a hun birodalom egykori központját illeti. Vendégszerető népünk annak idején menedéket nyújtott Attila király egyik főembércnek, s a kincs ekkor kerülhetett Sinnicolaul Maré ősi földjébe/’ Ezek után már valóban semmi akadálya sem volt az aranyedények hazaszállításá­nak. Vagy mégis? Ausztriában még nem csitultak el a pipa látogatásának utó rezgé­sei, valamint az ország közős piaci tagsága körüli bonyodalmak. így az osztrák állam­elnök cí a kancellár más irányú elfoglalt­ságai miatt sokat kellett várnunk arra a bi­zonyos pecsétre. S hogy végre megvan, ah­hoz nagy mértékben hozzájárult Grósz Ká - folynak, korábbi miniszterelnökünknek, jelenlegi pártfőtitkárunknak a bécsi útja, melyre — mint ismeretes — 1988. novem­berének első napjaiban került sor. A nagyközségi tanácsnál megtudtuk, bogy helyi lakosokból már szervezik azt a hivatalos küldöttséget, amely 1989. ápri lis 31-én Bécsbe utazik jogos történelmi örökségünk átvétele végett. Ét akikéi nem választanak be a kül­döttségbe? Azokkal mi lesz? ők sein ma­radnak le a nem mindennapi eseményről. Az ünnepélye» ceremóniát — akárcsak an­nak idején a Korona visszaadását — egye­nesben közvetíti a Magyar Televízió az első műsorban. Azok számára pedig, akik nem érnék be a tévéközvetítéssel, és a kül­döttségbe sem delegálták Őket, a gimná­zium felajánlotta Mercedes autóbuszát. A közelmúltban Bckcs város ügyvédi munkaközösségének egyik tagja, dr. Csapó László, egy előzetes telefon beszélgetés után személyesen is felke­resi e középiskolánkat. Elmondta, hogy <3 a nemrég elhunyt Muesi Jó­zsef, békési pedagógus költő barátja cs a család ügyvédje. Ez utóbbi tiszt­ségében ás szeretne a költő végakara­tának teljesítését elősegíteni. Mucsi József, az egykori battonyai diák a feleségének egyetértésével és támogatásával úgy végrendelkezett, hogy halála után ösztöndíjként 250 ezer Ft évi kamatait kapja az a peda­gógusképző intézményben továbbta­nuló, volt battonyai középiskolás diák, aki a magyar nyelv és irodalom oktatását a jövőben élethivatásának tekinti. A feltehetően több pályázó amit a közelmúltban a hollandiai Mikes Kelem«» Kör ajándékozott az intézmény­nek. Az utazásra a battonyai szerkesztőnél lehet jelentkezni. közül a középiskola nevelőtestülete választja ki az erre legérdemesebb ta­nulóját. A számunkra eddig meg példa nél­kül álló alapítvány felkavaró gondo­latsort indított cl bennünk: Ki volt Mucsi József, aki személyes példájá­val még halála mán is nevel, és aki az ügy iránti elkötelezettségével peda­gógusoknak is példát mutat? Mitől lehetnek ilyen mélyek a Tagyökcrek ”? Tudjuk, hogy pedagógiai és költői élei müvéből — hitvese segítségéve] választ kapunk kérdéseinkre. S azt is tudjuk, hogy a majdani, magyarta­nárokká váló diákjainkkal együtt Mu­csi József továbbra is fellép a kátéd rára. Tiszta emberségre* hőségre, s a magyar nyelv iránti határtalan szere­tet re tanít valamennyiünket. F.I. Boldog új esztendőt kívánunk lapunk minden kedves olvasójának! Alapítvány a középiskolásoknak QflTTONYfll Baltonya Nagyközség Tanácsa és a Battonyaiak Baráti Körének tájékoztatója «HÍREK I. évfolyam 4. szám ARA: 6,50 Ft 1988. december 25. RZ ÓU0DRK HEIVZETE Községünkben Összastn 6 óvoda van: 4 magyar, 1 sznb ót 1 román nyolvü. A magyar nyelvűi óvodák egy igazgatás alatt működnek. Köztudott. Hogy az utóbbi időkben az óvodákban is sakat javultak a munkakö­rülmények, a tárgyi és személyi feltételek. 1985-ben fejeződött be a 4. számú nap­közi otthonos óvoda felújítása. A régi, életveszélyes épület helyére korszerű, bá­rom csoportos óvoda épült. Erre igen nagy szükség volt mát, hiszen a IV. kerü­letben sok az óvodáskorú gyermek, & ez az óvoda fogadja az SOS-Gyer makfalu óvodáskorú lakóit is. Sajnálatos azonban, hogy az átadás óta állandóan beázik. a fa­la egyre jobban nedvesedik. Esős időbért mindenütt tócsák állnak, ez balesetveszé­lyes, a gyermekeket ilyenkor nem lehet a folyosóra kiengedni. Jobban kellene az illetékeseknek vigyázniuk « már meglévő értékekre, különösért a mai gazdasági vi­szonyok között. 1987-ben felújították és bővítették a 2. sz_ napközi otthonos óvodát is. Ma már itt is három korcsoportban nevelnek ös oktatnak az óvodapedagógusok. Ugyancsak 1987-ben korszerűsítették 4 3. «C. óvoda fűtését, s ez az intézmény is tágasabb lett: egy eb ód ló helyiséggel gyara­podott. Itt ossz svont csoporttal dolgoz­nak, Tehát egy teremben van a kis, közép­ső és a nagy csoport is. Az 1. sz. óvodában nem végeztek az utóbbi időben felújítást! munkálatokat, bér időszerű lenne a fűtés korszerűntóse. Az óvodák feltöltöttság» 110K-os. A csoportok mindenütt 30, vagy afölötti létszámmal dolgoznak. Az ideális csoport létszám 20 fő lenne, így nagyabb lehető sóg nyílna a gyermekekkel való egyéni foglakozásra k Erre igen nagy szükség lenne, különösen a besxódhfeás és a gyen­gébb értelmi képességű gyermekek eseté­ben. Az óvodai épületekben tehát többnyi­re bcrtosítQttak az oktatás ót nevelés tár­gyi át személyi feltételei. Az udvar azon­ban a legtöbb óvodában rendezetlen, ki­alakításra vár. Mivel az óvodai nevelés egyik fő területe a testi nevelés és az egész séges életmód kialakításé, az elkö­vetkező időben nagy gondot kell fordí­tani a feltételek Javítására. {Játszóterek kialakítása, sportszerek, mászókák felál­lítása, parkosítás, fásítás, stbJ> Nagy segítséget kaptak és várnak az óvodák az úzomek szocialista brigádjai­tól ás a szu Ifi i munkaközösségektől. Ezen kívül minden óvodai dolgozó segíti a jobb és szebb környezet kialakítását. Osxlár JJnomé tudósító Alapítvány a középiskolásoknak A közelmúltban Békés város ügyvédi munkaközösségének egyik tagja, dr. Csapó László, egy előzetes telefon- beszélgetés után személyesen is felke­reste középiskolánkat. Elmondta, hogy 5 a nemrég elhunyt Mucsi Jó­zsef, békési pedagógus—költő barátja és a család ügyvédje. Ez utóbbi tiszt­ségében is szeretné a költő végakara­tának teljesítését elősegíteni. Mucsi József, az egykori battonyai diák — a feleségének egyetértésével és támogatásával — úgy végrendelkezett, hogy halála után ösztöndíjként 250 ezer Ft évi kamatait kapja az a peda­gógusképző intézményben továbbta­nuló, volt battonyai középiskolás diák, aki a magyar nyelv és irodalom oktatását a jövőben élethivatásának tekinti. A feltehetően több pályázó közül a középiskola nevelőtestülete választja ki •az erre legérdemesebb ta­nulóját. , A számunkra eddig még példa nél­kül álló alapítvány felkavaró gondo­latsort indított el bennünk: Ki volt Mucsi József, aki személyes példájá­val még halála titán is nevel, és aki az ügy iránti elkötelezettségével peda­gógusoknak is példát mutat? Mitől lehetnek ilyen mélyek a .gyökerek”? Tudjuk, hogy pedagógiai és költői életművéből — hitvese segítségével — választ kapunk kérdéseinkre. S azt is tutink, hogy a majdani, magyarta­nárokká váló diákjainkkal együtt Mu­csi József továbbra is fellép a kated­rára. Tiszta emberségre, hűségre, s a magyar nyelv iránti határtalan szere­tette tanít valamennyiünket. F.I. * * Boldog új esztendőt kívánunk X lapunk minden * kedves olvasójának! X * * * . ......................................................................................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents