Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31-1992-01-01 / 305. szám
Ma: Legyözi-e Gyula Csabát? Az Ország-Világ képes hetilapban ezen a címen jelent meg egy írás a megye- székhely visszatelepítésével kapcsolatban. Valóban komoly kérdés ez? (4. oldal) Megkésett karácsonyi levél Kalandos úton Kanadából érkezett hozzánk levél a napokban. A történet hősei 1944-50 között öt karácsonyt töltöttek orosz fogságban. Az egyik főszereplő a csabai Kvasz András. (5. oldal) Egy tucat nyeremény — Játsszon velünk Két keresztrejtvénnyel szórakoztatjuk olvasóinkat, természetesen a nyeremény reményében (14. oldal) Támasz egykori hadifoglyoknak Több olvasónk felkeresett egy december 20-án lapunkban megjelent írásunkra hivatkozva, amely arról szólt, hogyan lehet üdülni a Kaukázusban útlevél és pénz nélkül. Természetesen akik végigolvasták a riportot, azok számára kiderült, hogy a most 79 éves kötegyáni Ungvári Mihály 1942-től 1948-ig hadifogolyként „üdült” ezen a helyen. Kovács György, a volt hadifoglyok szövetségének Békés megyei elnöke—a cikk nyomán — levelet írt Ungvári Mihálynak, amelyben arról érdeklődik, vajon a volt kaukázusi fogoly kapja-e a neki járó nyugdíjkiegészítést. — Jelenleg 280 volt Békés megyei hadifoglyot tartunk nyilván — mondta —, ők rendszeresen fizetik a tagdíjat, amelynek fejében mi érdekvédelmi, szociális és kulturális jellegű feladatokat végzünk. Bizonyára ennél jóval több sorstársunk van még, ám ők valószínűleg nem tudnak erről a szövetségről, s a tevékenységünkről. —A volt hadifoglyoknak járó nyugdíjkiegészítés tehát nem automatikusan jár... —jegyeztem meg. — Természetesen nem, ezt igényelni kell. S hogy ennek mi a módja, mi kell hozzá, abban segítünk. Sokan azt sem tudják, hogy a volt hadifoglyok özvegyei is igényelhetik ezt. — Hol találhatják meg Önöket azok az emberek, akik most figyelnekfel erre a szövetségre? — Minden szerdán ügyeletet tartunk Békéscsabán, a Szent István tér 10. szám alatt, és akik tagjaink sorába is be kívánnak lépni, azok a hónapok első szerdáján intézhetik el a tagfelvételüket. —ria Törvény a betegszabadságról A Parlament hosszas név szerinti szavazást követően hétfőn kora hajnalban elfogadta a betegszabadságról szóló törvényt. A képviselők közül 168-an szavaztak igennel, 101-en nemmel és 18-an tartózkodtak. Az új jogszabály szerint a dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. Erre az időre nem a teljes fizetése, hanem átlagkeresetének legalább 75 százaléka jár. A betegszabadság költségei a munkáltatót terhelik. Táppénzre a dolgozó betegszabadsága éves keretének kimerülését követően, vagyis 10 nap letelte után válik jogosulttá. Az új törvény szerint nem kell a kereső- képtelenséget igazolni évente egy alkalommal legfeljebb három napig terjedő betegszabadság esetén. Jövőre emelkedik a munkáltatók által fizetendő TB-járulék is, mégpedig 1 százalékkal. Erről egy másik, a társadalombiztosítási alap jövő évi költségvetésének hatályba lépéséig szükséges átmeneti intézkedéseket meghatározó törvény keretében döntöttek. A kormány eredeti javaslata szerint ugyanis a betegszabadság éves kerete 25 munkanapra terjedt volna ki. Ez mintegy 20 milliárd forintos megtakarítást jelentene a társadalombiztosítási alapnak. Végül is a vitában kompromisszumos megoldást fogadtak el. Ennek keretében a betegszabadság éves keretét 10 napra csökkentették, viszont a jelenlegi 43 százalékos TB-járulék 1 százalékkal megemelkedik. A képviselők hétfőn hajnalban — mit sem törődve a késői órával — ismét hozzáláttak a jövő évi költségvetés törvény- tervezetének részletes vitájához, azt követően, hogy törvényt fogadtak el a betegszabadságról. A vita várhatóan kora reggelig tart annak érdekében, hogy még az idén megszülessen a törvény a jövő évi költségvetésről. (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlási jótanácsok Az előttünk álló hosszú téli esték alkalmasak lesznek arra, hogy mindazok, akik kárpótlási igényt nyújtottak be, fölkészüljenek a további tennivalókra. Zsíros Géza országgyűlési képviselőt kérdeztük erről a szinte minden második Békés megyei családot érintő témáról. •— Elégedett az igények számával? — A kisgazdapárt Békés megyei szervezete és így én is, eddigi működésünk legnagyobb politikai sikereként éltük meg, hogy 60 310 fő nyújtotta be kárpótlási igényét a megyében. Nagyon nagy a felelősségünk abban is, hogy minden olyan dologra felhívjuk ezeknek az állampolgároknak a figyelmét, amivel a törvény végrehajtása során a lehető legjobban járhatnak. —Mire kell figyelni a kárpótlási jegyek átvétele előtt? — Akinek 200 aranykorona értéknél több földje volt és nem töltötte ki az „A” adatlapon a 16. pontot, vagyis nem jelentkezett be mezőgazdasági vállalkozónak, az néhány soros, saját kezfj^ leg írt levélben nyilatkozzon, hogy erre vállalkozik. A levelet a megyei kárpótlási hivatalhoz kell elküldeni, feltüntetve rajta az igénybejelentéskori boríték hivatkozási számát. így a 200 aranykorona fölötti értéket is értékcsökkenés nélkül kapják meg. Ezt a nyilatkozatot addig lehet megtenni, amíg az igényét még nem bírálták el. — Földért licitálni csak földért kapott kárpótlási jeggyel lehet? —Nem! Azokkal a kárpótlási jegyekkel is lehet földre licitálni, amelyeket a házért, a tanyáért, a boltért, a gyógyszertárért vagy bármi más tulajdonért adtak. Ezeket a kárpótlási jegyeket összegyűjti a téesz és állami tulajdont vásárol érte, például egy üzemet, ez pedig a téesz- tagok tulajdonába kerülhet. Vagyis a falu népe növelheti a vagyonát. — Sokan nem tudják a föld művelését vállalni, ezért nem földre gondolnak. — Művelési kötelezettség nincs előírva, csak hasznosítási kötelezettség, s ez nagyon sokféle lehetőséget takar. De aki nem földet kér, annak a kárpótlási jegye maximum csak egyti- zedét fogja érni. Száz százalékos kárpótlást, tehát kártalanítást csak földdel kaphat az állampolgár. (Folytatás a 3. oldalon) Obstrukció December 23-án a Parlament Gobelin-termében tartott sajtó- tájékoztatón a szocialisták bejelentették: a továbbiakban nem vesznek részt a költségvetési vitában, a benyújtott módosító indítványaikat visszavonják. A szocialistákhoz hasonlóan más ellenzéki pártok képviselői is szóvá tették, hogy a koalíció szavazógépezete túlontúl jól működik, ezért halvány remény sincs a konstruktív együttműködésre, egy mindenki számára elfogadható költségvetési törvény megalkotására. Ezeket a megnyilatkozásokat a koalíció reprezentánsai obstrukciónak bélyegezték. Az obstrukció századunk első évtizedében kedvelt — és házszabályokba nem ütköző! — módszere volt a magyar parlamenti ellenzéknek. A vég nélküli, felszólalások, a kiprovokált viták, az időrabló név szerinti szavazások egyetlen célt szolgáltak: a döntés elodázását vagy meghiúsítását. Miért mondom el mindezt? Azért, mert nemcsak a parlamenti többség, hanem a helyi önkormányzatok ellen is lehet obstruálni. A helyhatósági választások vesztesei — tisztelet a kivételnek — élnek is ezzel a lehetőséggel. Nagy hangon számonkérik az elmaradt munkahelyteremtő beruházásokat, szemére vetik a képviselő-testületnek a veszteséges „vállalkozásokat”: az öregek napközi otthonát, a bölcsődét, a kultúrházat és egyebeket. „Azért ellenzék” — intézhetnénk el egy kézlegyintéssel. Csakhogy: a helyhatósági választásokon többnyire a kormánypártok jelöltjei maradtak alul! Gróf Tisza István egykori házelnök egyébként 1912-ben letörte a parlamenti obstrukciót. Ezután 6—8 éven keresztül az események a Tisztelt Ház falain kívül zajlottak. Ménesi György Hol lehet kérni az új útlevelet? Január 1-jétől a magánútlevelet igénylők kérelmüket személyesen az állandó, vagy ideiglenes lakhelyük — annak hiányában tartózkodási helyük — szerint illetékes jegyzőnél (körjegyzőnél), vagy a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalánál (Budapest VI., And- rássy út 93.), továbbá külföldön a külképviseletnél nyújthatják be a megadott feltételek alapján. Eszerint az útlevéligény benyújtásához rendszeresített forma- nyomtatványhoz mellékelni kell 2 darab 35x45 milliméteres fekete-fehér vagy színes igazolványképet, amely 1 évnél hamarabb készült az érintett személyről, ezen kívül csatolni kell egy 1000 forintos illetékbélyeget is. Amennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy részére kérnek útlevelet, akkor mellékelni kell a szülők (törvényes képviselő) hozzájáruló nyilatkozatát, amelyet a közjegyző vagy a gyámhatóság, illetve az útlevéligény átvételére jogosult szerv előtt hitelesítettek. A külföldön élő magyar állampolgárok mellékeljék a magyar állampolgárság megállapításához szükséges iratokat is. Az az állampolgár, aki 1988. január 1 -je után kiállított útlevéllel rendelkezik, és ennek cseréjét kéri, a kérelmet, amelyhez a feltételek szerinti mellékletekhez csatolja az útlevelet is, postai ajánlott küldeményként is elküldheti közvetlenül a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalnak (1903 Budapest, Pf. 314/47). Természetesen személyesen is intézhetik a cserét, oly módon, mintha új útlevelet kérnének, tehát a formanyomtatvány kitöltésén túl szükség van a két fényképre és az 1000 forintos illetékbélyegre is. Személyes ügyintézés esetén a lakhelyük szerinti jegyzőt vagy a BM Adatfeldolgozó Hivatalát keressék fel. A Magyar Köztársaság címerével ellátott új formátumú útiokmányokat a BM Adatfeldolgozó Hivatal postán küldi el a kérelmezők címére. A nonstop parlamenti ülés után a honatyák ahol tudták álomra hajtották fejüket Fotó: Gál Edit
