Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28-29 / 303. szám

CSALAD - OTTHON 1991. december 28-29., szombat-vasárnap <D jREKES MEGYEI HÍRLAP­Egészségünkért Meghűlés és influenza Bizonyára sokan úgy gondol­ják, hogy minden meghűléses, hurutos betegség azonos az inf­luenzával. Szó sincs róla! Kü­lönféle betegségek ezek. A nát­hát és más hurutos tüneteket a meghűlés váltjaki. Mi okozhat meghűlést? Az időjáráshoz és az alka­lomhoz nem illő, igazodó öltöz­ködés (például, amikor télen csizmában ülünk jól fűtött helyi­ségben, majd innen alacsonyabb hőmérsékletű helyre távozva megfázunk). Vagy ha esős, nyir­kos időben könnyen átnedvese­dő ruhát, vékony talpú cipőt vi­selünk, és az átkozott cipőt nem cseréljük azonnal át. A megfázást tehát megelőz­hetjük réteges öltözködéssel, meleg, kényelmes, tág, vastag talpú cipő viselésével, az átned­vesedett holmik azonnali cseré­jével. A megfázott ember szerveze­tének ellenálló képessége csök­ken, így az egyébként is mindig mindenütt jelenlévő kórokozók könnyebben elszaporodhatnak. A következmény: nátha, légcső­vagy hörghurut. Ezek a betegsé­gek általában nem járnak magas lázzal, a közérzetünk nem olyan rossz. Néhány lázcsillapítótól elmúlhatnak a kellemetlen tüne­tek. Ennek ellenére a náthás ember ne menjen csecsemők, gyermekek vagy idős emberek közé, mert azokat könnyen meg­fertőzheti. Mi az influenza? Vírusos fertőzés okozhatja. Szinte kizárólag cseppfertőzés útján, tüsszentéssel, köhögéssel terjed. Az influenza tünetei hir­telen jelentkeznek: láz, fejfájás, végtagfájdalmak, elesettség. A hurutos tünetek ritkák és nem jellemzők. Hogyan védekezhetünk? Járvány idején különösen ügyeljünk a szervezet ellenálló képességének megtartására. Csökken az ellenálló képesség, ha nem eszünk vitaminokat, tes­tileg vagy idegileg kifáradtunk, ha meghűltünk. De influenzá­sok csak akkor leszünk, ha vírus is van jelen! Akár hűléses megbetegedés­re, akár influenzára utaló tünete­ket vesz észre valaki magán, maradjon otthon, és forduljon orvoshoz. Csak ő tudja meg­mondani, milyen gyógyszert szedjünk vagy meddig marad­junk otthon. Sok ember hajla­mos a mértéktelen antibioti­kum-szedésre — ez helytelen. Ugyanis túlérzékenység is ki­alakulhat, de az indokolatlan gyógyszerszedés a kórokozókat ellenállóvá teszi, és a szervezet természetes védőképességét csökkentheti. A „kalapkúra” nem segíti a gyógyulást, és nem is véd a jár­ványtól. Ellenkezőleg, az alko­holfogyasztás gyengíti a szerve­zet védekező erejét. Dr. Katona Edit (MTI-Press) Nyugdíjas tanácsadó Szolgálati idő A megszerzett szolgálati idő­nek nagy jelentősége van úgy a nyugellátásra való jogosultság­nál, mint a nyugellátás összegé­nek megállapításánál. Szolgálati idő: a munkavi­szonyban, az ipari szövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szövet­kezeti tagként, a szakmunkás ta­nulóviszonyban, a bedolgozóként és a megbízás alapján rendszere­sen és személyesen végzett mun­kában töltött idő. Szolgálati időnek számít a ka­tonai szolgálatban töltött idő, a biztosított javító-nevelő munka vagy a szigorított javító-nevelő munka végzésének ideje, a szer­ződéses üzemeltetésű üzlet veze­tőjének így eltöltött ideje, az egyéni vállalkozó, gazdasági munkaközösség, gazdasági társa­ság tagjának segítő családtagjá­nak, a szerződéses üzletvezető közeli hozzátartozójának ilyen minőségben eltöltött ideje, ha utána járulékot fizettek. Szintén szolgálati időnek szá­mít az átképzési támogatásban, a munkanélküli segélyben, a mun­kanélküli járadékban, az ápolási díjban részesülés időtartama, a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott ta­nulmányoknak a képesítés meg­szerzéséhez szükséges ideje. Szolgálati idő továbbá az egyéni vállalkozóként, ügyvéd­ként, munkaviszonyban nem álló előadóművészként, gazdasági társaság tagjaként, ipari szolgál­tató szakcsoport tagjaként, jogta­nácsosi munkaközösség tagja­ként, gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, szel­lemi szabadfoglalkozásúként, mezőgazdasági szakcsoport tag­jaként, egyéni gazdálkodóként eltöltött idő, a társadalombiztosí­tásijárulék megfizetése esetén. Az 1990. XII. 31 -ét követően megállapításra kerülő nyugellá­tások esetében az anya ténylege­sen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal növelni kell, ahágy gyermeke született 1968. 1.1 -je előtt. Ha a gyermek tartósan betegnek minősült, a növelés 550 nap. A szolgálati időt naptári na­ponként kell számításba venni, és 365 napot kell egy évnek tekinte­ni. A szolgálati időt a társadalom- biztosítási szervek nyilvántartá­sai alapján kell számításba venni. Ha a hivatkozott idő ezekben nem található, akkor vehető fi­gyelembe, ha azt az igénylő mun­kakönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegy­zéseivel, egykorú okirattal, a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirattal, hitelt érdemlő egyéb módon (tanúnyilatkoza­tok) igazolja, illetőleg bizonyítja. A munkáltató egy évvel a dol­gozó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a betöltése előtt kö­teles az illetékes társadalombiz­tosítási szervtől kérni annak köz­lését, hogy a dolgozó mennyi be­számítható szolgálati idővel ren­delkezik. Ehhez a dolgozónak ki kell tölteni és alá kell írnia a „Szolgálati idő elismerési kére­lem” elnevezésű nyomtatványt. Ez a lehetőség az egyéni vállal­kozók és egyéb munkáltatóval nem rendelkező igénylők számá­ra is adott. Természetesen a kérelem be­nyújtása nem jelent kötelező ér­vényű nyugdíjba vonulást a kor­határ betöltésekor, célja az, hogy a rendelkezésre álló egy év alatt a legbonyolultabb szolgálati idő is tisztázásra kerülhessen, és ne ak­kor bonyolódjon, amikor már a nyugellátás megállapítása, illetve folyósítása szükséges. Az előbbi életkor előtt csak abban az esetben lehet szolgálati idő számítását kérni, ha az igény­lőnek korkedvezményre jogosító ideje van, előnyugdíjba vagy kor- engedményes nyugdíjba kíván menni, és ezt a munkaügyi köz­pont vagy a munkáltatója igazol­ja- Petri András osztályvezető Szíves szóval ,,A német, angol, francia gyerekek fél kilencre járnak iskolába." „Azt hiszem, az oktatás minden dolgok alfája és ómegája. No meg a sokat hangoztatott felemelkedésünk kulcsa. Igaz, csak akkor, ha kor­szerű és hatékony. Ezt segíthetné elő az új oktatási törvény, amelynek tervezete hosszan és több módosítással készült, s mint mondják, több dologban inkább visszafelé húz, mint előre mutat. Lehet. Én nem vagyok szakember, de még engem is megdöbbentett a tankötelezettség korhatárának leszállítása 5 évre. Erről bizony már van véleményem, de messzebbről kezdem. A múltkoriban a hetedikes fiam így szólt hozzám: mondd, anyu! Hogy lehet az, hogy a német, angol, francia gyerekek fél kilencre járnak az iskolába, mi meg folyton nulladik órázunk? Még a kicsik is. Amilyen bolond vagyok, lojalitásból azt mondtam, egyszerre a minisztérium sem tud rendbe tenni mindent. Holott őszintének kellett volna lennem, és megosztani csalódásomat a gyerekkel, mert igen is, a nulladik órákat gyorsan, minden bürokrácia nélkül már rég meg kellett volna szüntetni. A párhuzamos tantárgyakkal együtt. Ezt vártuk el szülők, pedagógu­sok, sőt, gondolom, az orvosok is, hiszen ki tudná jobban ezeknél, hogy milyen — nem egyszer maradandó — testi és szellemi kárt okoz a kora reggeli plusz egyórás terheléssel megnyújtott iskolai foglalkozás. Ami ifjúság elleni bűntettnek is beillik. És most még erre is rátesznek egy lapáttal, ha a parlament jóváhagyja ezt az oktatási törvénytervezetet, benne: azzal, hogy az ötéves életkor az iskolába lépés kezdete. Márpedig aki csak egy keveset is foglalko­zott gyerekekkel, jól tudja, milyen nagy szükségük van ekkor még a gondtalan játékra. És az is ismert, mennyire igyekezett már a múlt rendszer az iskolát becsempészni az óvodába. Bizonyára akadnak is olyan ötévesek, akik előtt nem szabad bezárni az iskola kapuját, mert oda valók. Mehessenek. De a többinek ne legyen kötelező, csak a hatéves korban. Nem is értem, miért nem lehet a szülőkre bízni, döntsék el ők, hogy az ő gyermeküknek mi a jobb.” Ez a korhatárkérdés eléggé zavaros. Még az illetékesek sem egyfor­mán nyilatkoztak. Talán tényleg leszállították a korhatárt, de talán nem kötelező élni vele. Helyette viszont, és ez biztos, az óvodába kell járni iskolaelőkészítőre egy évig. És bizony, ez az óvoda már inkább iskola. Vass Márta Természetes életmód Szemvédelem tévézéskor Itt a tél, a hosszú estéken egyre többet nézzük a televíziót. Szemészek és optikusok azt állítják, hogy a tévénézés nem árt a szemnek. Mégis adunk néhány jó tanácsot, hogyan védjük a sze­münket. — A tévéképernyőre való merev nézés következtében a szemünk természetellenes, nyugalmi helyzetbe kerül, és a nyakcsigolyánk megmerevedik. Ezért időnként fordítsuk fejünket jobbra és balra, ezáltal a szemünk is automatikusan mozog. — Unalmasabb részeknél álljunk fel, és járjunk körbe a szobá­ban, így a vérkeringésünk mozgásba jön. —Ha rossz a vétel, vibrál a kép, kapcsoljuk ki a készüléket, mert az ilyen zavarok csak idegessé tesznek. —Ügyeljünk a szoba megfelelő világítására. Annyi fényt biztosít­sunk, amennyi az olvasáshoz is elegendő. — Úgy világítsuk meg a szobát, hogy a fény ne tükröződjön vissza a képernyőről, és ne vakítson. Kitekintő Michael Jackson bocsánatot kér Amerika híres és dúsgazdag popsztárja, Michael Jackson új nagylemezének videoklipjével lepte meg hódolóit. Ezt köve­tően pedig azzal, hogy ünnepé­lyesen bocsánatot kért tőlük, mindenekelőtt a gyerekektől. A popvilág e szokatlan gesztusa azonban inkább üzleti felisme­rés, mint stíluskorrekció. A „Black or white”, „Fekete vagy fehér” címmel forgalmazott klip ugyanis — a tévészerkesztők szerint is — túlment a jó ízlés határán. A vasalt arcú énekes a kritikusok véleménye szerint korábban is szívesen folyamo­dott a vulgaritás és az obszcén kifejezési formájához, „mata­tott nadrágja villámzárja körül”, ezúttal azonban Jeff Fox, a New York-i rádió kritikusa úgy fogal­mazott, hogy „M. J. megőrült, egyszerűen elvesztette a fejét.” Jackson ugyanis a 11 perces klip utolsó 4 percében különös átala­kulás részese: kiderül róla, hogy tigris, egy vadállat lakozik ben­ne. Minden zenei háttér nélkül, így aztán a világ számos tévéál­lomása cenzúrázta az új Jack- son-klipet; egyszerűen kivágták belőle az utolsó 4 percet. S hogy nem a szerzői jog csorbításáról van szó, hanem komoly üzleti veszélyről, ezt vette észre az énekes menedzsere is. Michael Jackson tehát sietve közreadta nyilatkozatát: „Rettenetesen sajnálom, hogy fájdalmat és fé­lelmet okoztam a gyerekek és a szüleik körében, meg más vásár­lóknál is ezzel a tigrisbetéttel. Én mindig arra törekedtem, hogy jó példát mutassak. És most borzasztó arra gondolni, hogy ez a videoklip károsan be­folyásolja a gyerekeket, a fizikai és a szexuális erőszakot hirdeti a körükben. Bocsánatot kérek minden vásárlótól ezért a négy percért.” Őszinte szavak. És reklám­nak sem utolsó. Mézes zserbó Tudomány—technika Az emberformáló zsír Hozzávalók: 46 deka liszt, 15 deka cukor, 2 evőkanál méz, 1 egész tojás, 3 evőkanál tej, 3 deka zsír, 1 teáskanál szódabi­karbóna. A tűzhelyen, nagyon kicsi lángon az összes hozzávalót jól összekeverjük, majd három ci­póba osztjuk és 1 1/2 órára a hűtőszekrénybe tesszük. A sü­tés a megfordított tepsin törté­nik, hogy lapokat nyerjünk. Eh­hez a fordított tepsit lezsírozzuk, lisztezzük, majd a cipókból nyújtott lapokat előmelegített sütőben, nagy lángon hirtelen sütjük, vigyázzunk is rá, mert nagyon gyorsan sül. Töltelék: fél liter tejben 4 evőkanál grízt megfőzünk, s mikor teljesen kihűlt, hozzáad­juk 20 deka vaj, 20 deka porcu­kor vaníliával vagy rummal íze­sített, kikavart masszáját. S az egészet habosra keverjük, majd megtöltjük a lapokat. Csokoládémáz: öt evőkanál kristálycukrot, 2 evőkanál ka­kaót, 2 evőkanál vízzel kikeve­rünk, majd sűrűre főzünk. Még serceg, amikor 5 deka vajat adunk hozzá, s egy kicsit még ezzel is főzzük. Még forrón önt­jük a tortára, és simára egyen­getjük. Na tessék, megint egy új hír, ami megrengeti a tudományba vetett hitünket. Eddig azt hajto­gatta a tévé, a rádió, azt írták az újságok, hogy az egészséges élet­mód legnagyobb ellensége a zsír, a zsíros ételek, ezért ha lehet, egyáltalán ne együnk ilyet. Erre mit írt az egyik legnépszerűbb angol ismeretterjesztő folyóirat, a New Scientist? A zsír nagyon fon­tos az ember számára, úgy is mondhatjuk, hogy a zsír tette emberré az embert, a zsír tette lehetővé, hogy az evolúció során kiemelkedjen az állatvilágból, és azzá váljon, ami. Különben is a zsír utáni „vágy” belénk van épít­ve, és ha semmi akadály nem áll előttünk (mondjuk egy diétás nő­vér), akkor az energiafelvételünk körülbelül 40 százalékát zsírok­kal és olajokkal fedezzük. A kutatóknák először az keltet­te fel az érdeklődését, vajon miért van az, hogy szinte minden gaz­daságilag fejlett országban a zsír részesedése az energiaforrások­ból 40 százalék körül van. Ráadá­sul az olyan országokban is így van ez, mint például Japán, ahol hagyományosan nagyon alacsony volt a zsírfogyasztás, alig több, mint 8 százalék. Csak ott alacso­nyabb, ahol a gazdaság fejletlen­sége miatt nincs elég ilyen táp­anyag. A 40 százalékot viszont ott sem lépi túl, ahol tényleg dúskál­nak a javakban. A fenti tényekből vonták le a kutatók a meghökkentő követ­keztetéseket. Úgy vélik, ha az ember nem evett volna annyi zsírt, akkor könnyen kihalhatott volna az evolúció során, nem élte volna túl a hosszú éhezéseket, a nagy hidegeket, a fagyokat. Rá­adásul a zsír szabályozza a napi étkezési ritmusunkat, szabályoz­za az egyszerre elfogyasztott éle­lem mennyiségét, sőt csökkenti az étvágyunkat! Ezt a következő kísérlettel bizonyították. Három különböző csoportot első ráné­zésre minden tekintetben egyfor­ma pogácsákkal etettek. Az első csoport zsíros pogácsát kapott, a másik csoportban lévők közepe­sen zsíros, míg a harmadik cso­port tagjai zsírmentes pogácsákat kaptak. Azok, akik zsírszegény pogácsát kaptak, sokkal hama­rabb megéheztek, és sok szénhid­ráttal próbálták csillapítani az éhüket, különösen vacsoraidő­ben. Vagyis a' kutatók szerint a zsírok csökkentik az étvágyat, de ez a hatásuk nem azonnal, hanem elnyújtva jelentkezik. Buczkó Krisztina Újévre ,,Már ez az év, mint homok­óra fordul: / elfogy az ó, most kezd fogyni az új” — Babits Mihály versének folytatása a rejtvényben olvasható. VÍZSZINTES: 1. Az idézet foly­tatása (zárt betűk: N, Á, O). 14. A Karszt-hegység része Jugoszláviában. 15. A pincében iszogat. 16. Szardella­gyűrű. 18. Régi ukrán tanács. 19. Indu­latszó. 20. ... me tengere; ne illess en­gem! 21. Műsorvevő berendezés, név­elővel. 23. A lítium és a hidrogén vegy- jele. 24. Kettős betű kiejtve. 25. Női név. 26. A helyzethez fokozatosan al­kalmazkodó. 28. Hivatalban van! 29. Rendszeresen sok alkoholt fogyasztó. 31. Óír rovásírás. 32. Nyakas. 33. A ponty rokona. 35. A gallium vegyjele. 36. Szovjet filmrendező, Naumov tár­sa. 37. Becézett női név. 38. Nélküle semmi nem történik. 39. Síita szerve­zet. 40. Csúnyán veszekedő. 41. Né­met város, híres az üveggyára. 43. Rit­ka női név. 45. Haragban van! 46. Kas­sák Lajos irodalmi folyóirata volt. 48. Cirkuszi porond. 49. Hézag, aminek se eleje, se vége! 50. Szögletes betűtípus. 51. Olimpiai bajnok szovjet kardvívó. 53. Kettőzve: tengeri algákból nyert zselatin. 55. Bolt belseje! 56. Nincs egy szava sem. 57. Kortárs író (Bo- zorg), 58. A Beatrice zenekarvezetője. 61. Folyton háborgat. FÜGGŐLEGES: 1. Vidék Svéd­ország déli részén. 2. Fényes felületű fajansz. 3. Magyar—szlovák határfo­lyó. 4. Részére. 5. Női énekhang a for­dítottja. 6. Ugyanez, röviden. 7. Tabu egynemű betűi. 8. Állandóan magával visz. 9. Hatvan percnyi. 10. Tehetős. 11. Voznyeszenszkij verseskötete. 12. Súlyegység, röviden. 13. Magyar film Turay Ida főszereplésével. 17. Orosz vígjátékíró, szatirikus meséi is népsze­rűek. 21.... France; Nobel-díjas francia író. 22. Férfinév. 23. Páholy, ismert német szóval. 25. Az egyik Kisfaludy utóneve. 27. Becézett férfinév. 28. Az idézet befejező része (zárt betűk: Y, D, V). 29. Lendület régies szóval. 30. Agyagból égetett népi hangszer. 34. Külföldi fonalmárka. 37. Erdészeti egyetem végzős hallgatóinak ballagá­sa. 38. A másik helyre kerget. 39. Sváj­ci francia író (Claude). 40. Kikanalaz­za. 42. Napraforgómagból is sajtolják. 44. Lóápoló szerszáma. 47. Móka. 49. Látóhatár. 52. Sportöltözék, névelő­vel. 53. Vita az eladási ár körül. 54. Női név. 55. Részben fénytelen! 57. Két határozott névelő. 59. Liba mondja. 60. Bólé egynemű betűi. 61. Minden szabály része! Nagy Balázs Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 28. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1992. január 6. Cím: Békés Me­gyei Hírlap Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el.A december 14— 15-ei rejtvény megfejtése: Mosolyt, halálos szerelmes csó­kot. A mámoros tegnapra gondolok. Nyertesek: Rácz Lász­ló, Medgyesegyháza, Zsóri József, Dombegyház, özv. Kiss Sándomé, Gyula, Bujdosó Vilmos, Békés, Adamik István, Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents