Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-27 / 302. szám

A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata (2. oldal) Gorbacsov elment Csaknem hét évvel hatalomra kerülése után Mihail Gorbacsov szerda este a központi televízió­ban bejelentette: lemond elnöki posztjáról. Döntését a Független Államok Közösségének meg­alakulása után kialakult helyzet­tel magyarázta. Hozzátette azonban: elvi okokból cselek­szik. Az új államalakulat vezető­inek alma-atai találkozóján vég­legesítették: nincs szükség a szövetségi elnöki tisztre, lévén nem létezik a Szovjetunió, mint geopolitikai és nemzetközi jogi tényező. Gorbacsov 1985 már­ciusában lett az akkor még egyeduralkodó SZKP főtitkára, majd 1990 márciusától látta el a Szovjetunió elnöki tisztét. Tízperces, indulatoktól szinte teljesen mentes beszédét azzal kezdte: „A Független Államok Közösségének megalakulásá­val előállt helyzet miatt beszün­tetem tevékenységemet a Szov­„Mindannyiuknak jobbakat kívánom!” jetunió elnöki posztján. E dönté­semet elvi megfontolásból ho­zom”. A továbbiakban hangoztatta: mindvégig a népek függetlensé­géért, önállóságáért lépett fel, de sohasem tagadta: a szövetségi Elég a gyűlöletből és az elnyomásból II. János Pál pápa Urbi et Orbi üzenete II. János Pál pápa hagyomá­nyos karácsonyi „urbi et orbi” üzenetében a jugoszláviai pol­gárháború befejezéséért, vala­mint a népek közötti harmónia megteremtésére intézett felhí­vást a Szent Péter téren összese- reglett nyolcvanezemyi zarán­dokhoz, valamint a világ négy kontinensének ötven országá­ban a televíziók előtt szavait fi­gyelő mintegy egymilliárd né­zőhöz. — Elég a gyűlöletből és az elnyomásból — hangzott a Szentatya beszéde a napsütötte, de szeles téren. Beszéde után a katolikus egy­ház feje 54 nyelven, köztük magyarul üdvözölte a kará­csonyt ünneplőket. GORBI Homlokán egy furcsa, formátlan májfolttal a nyolcvanas évek derekán föltűnt a nagypolitikában egy kerek arcú, nyílt tekintetű, megnyerő modorú férfi, oldalán elegáns, vonzó mosolyú feleségével. Mindez önmagában még nem indokolná a megkülönböztetett figyel­met — csakhogy a középkorú házaspár a szovjet birodalom horizont­ján tűnt fel, ott, ahol mindig csak élemedett korú, megfellebezhetét­len tekintélyek trónoltak elérhetetlen magasságokban. S akkor jött egy „ifjonc” a maga 54 évével, homlokán a nagy folttal, szemében gunyoros-hamiskás mosollyal, férfitekinteteket vonzó feleségével: Mihail Szergejevics Gorbacsov és Raisza nevét hamar megtanulta a világ. 1985-öt írtunk, amikor — Csernyenko halála után — az SZKP KB március 11-ei ülésén Gorbacsovot választották főtitkárrá, majd ő lett 1990. március 15-én a Szovjetunió első elnöke. Nem emlékszem, mikor és hogyan született a Gorbacsov névből a „Gorbi”, de tény: nem a tiszteletlenség, nem a csúfolódó szándék jut ebben kifejezésre. Sokkal inkább az a megbecsülés és szeretet, amelyet azok iránt a „nagyok” iránt érezhetünk, akik vezetőként is megmaradnak esendő, vívódó, gyarló, de a hibái ellen küszködő, őszinte embernek. Mert Gorbacsov nagysága — emberi-politikusi nagysága egyaránt — elvitathatatlan. Két orosz szót biztosan megta­nult tőle a világ: a peresztrojkát és a glasznosztyot. S ezenközben a Szovjetunió eljutott a többpártrendszerig, külpolitikája pedig világ- politikai áttörést hozott: Gorbacsovnak nem kis része van abban, hogy a kelet-közép-európai országokban lezárult a szocialista társa­dalomépítés elnevezésű nagy kísérlet, hogy létrejött a német egység, hogy a nyáron aláírták a STÁRT-szerződést. Ám senki sem lehet próféta a saját hazájában — „Gorbi” sem —, esetleg az utókor szemében? Tény: a külpolitikai sikerek hazai kudar­cokkal, meg nem értéssel párosultak, mígnem elérkezett december 8-a és 21-e, Minszk és Alma-Ata, vélhetően egy új, reményteljes világ formálódásának kezdete a birodalom romjain. Egyszerre szo­morú és felemelő, hogy e romok olyan nagyszerű embert temettek maguk alá, mint Mihail Gorbacsov. Más szemszögből vizsgálva a fordulatot, fogalmazhatunk talán úgy is: Gorbacsov alól szép csende­sen elfogyott a birodalom. Köszönet néki ezért a csendért, a békeszeretetéért, a szabadsághoz vezető ösvényért, és a bátor félreállásért, amelyre csak azok képesek, akik sosem tartották fontosabbnak a saját személyüket annál az ügynél, amelynek szolgálatába szegődtek. Tóth Ibolva állam, vagyis az unió mellett te­szi le a voksát. Szerinte az ese­mények mégsem ebbe az irány­ba haladtak, és elkezdődött az ország felbomlása. Most is an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új államalaku­lattal kapcsolatban külön ki kel­lett volna kérni a nép vélemé­nyét. Ezzel együtt azt ígérte: mindent megtesz, hogy az Alma-Atában elfogadott egyez­mények meghozzák a valódi egyetértést a társadalomban, és megkönnyítsék a válságból ki­vezető utat és a reformokat. Végigtekintve a hatalom csúcsán eltöltött csaknem hét évét, hangsúlyozta: már főtit­kárrá választásakor tisztában volt azzal, hogy nagy bajban van az ország, a társadalom fuldok­lóit a parancsuralmi rendszer­ben. A részleges reformkísérle­tek kudarcba fulladtak, az or­szág elvesztette a távlatot, nyil- (Folytatás a 2. oldalon) Ma: Példabeszéd A barométer mutatója napok­kal ezelőtt megállapodott a „szép idő”-nél. Sőt, talán még soha nem időzött el annyit a félköríves értékrend jobb szé­lén, mint az idén. (3. oldal) Mire jó az agykontroll? Azt mondják, a feszültség le­vezetésének kiváló módszere, amely megteremti az egyén testi-lelki egyensúlyát. Mi igaz ebből? (5. oldal) Holnap: Szász János: A lámpát leütötték (7. oldal) Dicsőség Istennek, békesség embernek „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség és az emberek­hez jóakarat!”, vagyis: „Marire lui Dumnezeu in locurile prea inalte, si pace pe pámint intre oamenii plácuti Lui!” — hirdet­te a lelkész a gyulai román temp­lomban és a karácsony evangé­liumának gyönyörű üzenetét. E megkülönböztető ünnep­nap istentiszteletének jellegze­tessége a karácsonyi énekek, „colindák” éneklése. (A colin- ,dák a Megváltó születéséhez kapcsolódó események meg- éneklése. Az örömhír vitele már a szentestén elkezdődik. Isme­rősök, barátok keresik fel egy­mást egy-egy colindával, kelle­mes ünnepeket kívánva.) A szentmise során a hívek ünnepi hangulatban vettek részt a szertartásban, melyet ez évben Muleru vendégtiszteletes celeb­rált. A tiszteletes felolvasta az őboldogsága Teoctist, a buka­resti pátriárka karácsonyi körle­velét. melyben meleg szeretettel köszönti híveit és küldi áldását Jézus születése nagy ünnepe alkalmából. A szertartást a „prescura” — szentkenyér osztása — ideje alatt a frissen alakult gyulai ro­mán kórus colinda- és karácso­nyi énekcsokra zárta. A szertartást Muleru vendégtiszteletes celebrálta Fotó: Fazekas Ferenc „A nagy dolgok csendben történnek” A keresztény egyház advent negyedik vasárnapja után, Ádám és Éva napján éjféli misén köszönti karácsonyt, Jézus szü­letését, a szeretet ünnepét. A fehér lepelbe öltözött, hó borí­totta Orosházán a katolikus templom mint minden évben ka­rácsony előestéjén, így az idén is december 24-én zsúfolásig megtelt a hívekkel. Olyanokkal, akik rendszeresen részt vesznek az egyházi szertartásokon, és olyanokkal is, akik ritkábban, olykor évente csak egyszer, a család ünnepén lépik át a temp­lom küszöbét, hogy részesei le­gyenek a szentmisének. Az Isten házában tiszteletet paran­csoló külsőségek mellett Sóki Károly esperes mutatta be a szertartást és mondott ünnepi misét. A bibliai történet szerint a zsi­dók 500 éve idegen megszállás alatt éltek, s reménykedtek, hogy egyszer eljön a Megváltó, az Isten által küldött Messisás, ahogyan azt a próféták megjö­vendölték. A jövendőmondók ígérete Heródes királyt félelem­mel töltötte el és hogy hatalmát megvédje, legyilkoltatta a két­évesnél fiatalabb gyerekeket. Ám Mária és József Názáretből (Folytatás a 3. oldalon) Békéscsabán, a Kétegyházi úti menekülttábor lakóinak a városi Vöröskereszt ajándékokkal kedveskedett, csokoládét, szalon­cukrot, bébiételeket és tisztálkodási szereket nyújtottak át a gye­rekeknek. Az ajándékhoz tartozott a betlehemes játék is Fotó: Kovács Erzsébet Azonosították a robbantásos merénylet tetteseit Három napig tartó nyomozás eredményeként közel jutott a felderítés a hazánkon át Izraelbe kivándorló zsidók csoportja el­len december 23-án elkövetett merénylet tetteseinek azonosí­tásához. Azonosították azt a gépkocsit, amelyben a terroris­ták elhelyezték a csaknem egy- mázsányi robbanóanyagot. Áz XA 18-93 forgalmi rendszámú, kékeszöld színű, Fiat Tipo típu­sú gépkocsit 1991. december 14-én a Fővárosi Autótaxi Vál­lalattól bérelte Winfried Robert George Hamdaker, 1953. január 22-ei bonni születésű személy. Az általa megjelölt budapesti tartózkodási helyén — Ibusz lakásban — nem találták, ott soha nem is járt. A tanúk szerint az illető december 20-án meg­hosszabbította a kocsi bérleti szerződését. Az első megjelené­sekor nem viselt sapkát, a máso­dik alkalommal a fején szürke kötöttsapka volt. Körülbelül 25 éves, 175 centiméter magas, közepes testalkatú, sportos megjelenésű férfi combközépig érő dzsekit viselt. A haja vörö­sesszőke, az ormyerge hajlott. A bűncselekmény idején a közelben álló Golf gépkocsiban ugyanilyen kinézetű fiatalem­ber ült, aki a robbanás pillanatá­ban nagy sebességgel elhajtott. Lehetséges, hogy a robbanás után személygépkocsival vagy repülőgéppel elhagyta az orszá­got, de az sem kizárt, hogy még mindig hazánkban tartózkodik. Feltételezhető az is, hogy több személy követte el a támadást. Külföldi, esetleg arab terror­szervezetre gyanakodnak. Bizonyítékok vannak arra, hogy a merénylők hónapok óta készültek erre az akcióra. Több fenyegetés is érkezett, így a ki­vándorlók autóbuszát kísérő két rendőr tudta, hogy életveszélyes feladatot teljesít.

Next

/
Thumbnails
Contents