Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-18 / 296. szám
Ónodi Henrietta már Barcelonára készül — karácsonyi sport lapszámunk 32. oldalán 1991. DECEMBER 18., SZERDA Ára: 9,60 forint XLVI. ÉVFOLYAM 296. SZÁM Agrárágazatok a jövőben A Közös Piac országaiban akár már jövő évtől évente 150 millió dollárral növekedhet a magyar agrárkivitel — állítják a Fölművelés- iigyi Minisztérium szakértői. A tárca keddi sajtótájékoztatóján elhangzott: a Közös Piac társulási szerződésének aláírásával új korszak kezdődik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, mivel az integrációban való részvétel Magyaroszágon is lehetséges a termelési tényezők minél teljesebb kihasználására. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén jó alapja van Magyarországnak az integrálódásra, hiszen az ágazat kivitelének 40 százaléka már ma is a Közösség országaiba irányul. Gyermekeinkért Kár, hogy a közönség életkori sajátosságait nem vették figyelembe a szervezők, hisz több, mint két és fél órán át tartott — ráadásul szünet nélkül — az a jótékonysági est, melyet hétfőn este rendeztek Békéscsabán, az Ifjúsági Házban a „Gyermekeinkért, Békéscsabáért “ alapítványjavára. A nagyteremben több száz gyermek, szülő, pedagógus szorongott, amikor Molnár György alpolgármester megnyitotta a rendezvényt. A fél éve létrehozott alapítvány célkitűzése — mondta — egy lépéssel közelebbjutni a megyeszékhelyen is a gyermekközpontú oktatáshoz. Ehhez át kellene hidalni azt a hatalmas távolságot, mely az elképzelések és a pénzügyi lehetőségek között húzódik. E célt szolgálják az eddig befolyt alapítványi összegek, s ezért szerveződött ez a gyermekműsor is. A város általános iskolásai szolgáltatták a hosszúra sikeredett programot. A felkészítő pedagógusok arra törekedtek, hogy kisebbekből és nagyob- bakból egyaránt kihozzák mindazt, amit lehel. Valószínűleg nem rajtuk múlott, hogy ügyes mesemondókat, tehetséges tornászokat, gyakorlott zenészeket, színvonalas színjátszó-, és néptánccsoportokat váltottak semmitmondó, sőt, unalmas színpadi produkciók. De ezúttal nem ez volt a fontos, hanem a nemes cél és a lehetőség a bemutatkozásra. G.K. Sztrájk Aki jóslásba bocsátkozik, óhatatlanul ingoványos talajra I téved. A jövő szinte sohasem hajlandó beteljesíteni a minden- l kori jelenek jövendöléseit. Most azonban megkockáztatom, I hogy a tegnapi kétórás figyelmeztető sztrájk piciny mérföldkö- ! ve a magyar demokráciának. A távirati iroda telexjelentéseit j végigfutva kicsit elképed az ember a milliós szám láttán. Lehet | vitatkozni, hogy mennyire volt jogos avagy jogszerűtlen a | tegnapi munkabeszüntetés. Az tagadhatatlan, hogy mestersé- \ gesen ekkora hullámot kelteni nem lehet. A csaknem 400 ezer I munkanélküli, a — minden kedvező jel ellenére — feszítő ! létbizonytalanság országos demonstrációt gerjesztett. Gondolom a kormány azért van a helyén, hogy felelősen | cselekedjen, „vegye” a jelzést. A szakszervezetek pedig remé- | lem tudják, hogy hol vannak a teljesíthető követelések határai. | Ha nem helytállóak feltételezéseim, akkor felesleges az értelemre apellálni, az elszabadult érzelmek, indulatok ezerszer ; bizonyították már, hogy mire képes az elszabadult tömeg— í ember. Márpedig a sztrájk az első lépés efelé. Mert lehet-e ellent- j mondásosabb dolog, mint amikor a munkanélküliség réme ellen munkabeszüntetéssel próbál érvelni a legkiszolgáltatot- I tabb, akinek fizetése így sem elég a hóvégi bevásárlásokhoz. « ! Számomra ez a mostani országos demonstráció az első vészjósló ló figyelmeztetést jelenti: a társadalom tűrőképességének hatá- ? rát immáron nem kell túl messze keresni. Aki még ezután is jóslásokba bocsátkozik, az óhatatlanul | ingoványos talajra téved. Lovász Sándor Nem kabinetkérdés... Tömegek tették le a munkát Elévülés Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén folytatta az elévülési törvény előzetes alkotmányossági vizsgálatát. A zártkörű ülésen kifejtette véleményét az indítványt benyújtó Göncz Árpád köztársasági elnök. A testület vizsgálja az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését, és január 6-ai ülésén folytatja az elévülési törvény tárgyalását. Elutasították azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenes az a törvényi felhatalmazás, amely helyi adók megállapítására jogosítja fel az önkormányzatokat. Ma: Jó úton járunk „Az MDF centrumpárt, innen nem mozdul el..., most alakítja a belső demokráciáját.” (3. oldal) Holnap: Korlátok közé szorított anarchia A romániai forradalom eseményei óta két év telt el. Négyoldalas melléklet az aradi Jelen munkatársainak cikkeiből (7—10. oldal) Túlestünk tegnap az utóbbi évtizedek első valamire való sztrájkhullámán. Az MSZOSZ közel 30 szervezete kétórás figyelmeztető sztrájkot szervezett. Egyesített sztrájkbizottságot hoztak létre, ám gyakorlatilag a szakszervezeti tagokra bízták, hogy beszüntetik-e a munkát, vagy — szolidaritásukat kifejezve — a tiltakozás más formáját választják. A sztrájk oka: az MSZOSZ-t alkotó szakszervezetek alapvetően elégedetlenek a kormánnyal folytatott tárgyalások eredményeivel. A szakszervezetek az adórendszer mérséklését követelik, különösen azt, hogy a kormány ne növelje a bérből és fizetésből élők terheit. Tisztességes megélhetést garantáló béreket igényelnek, a munkanélküliség ütemének mérséklődését, megfelelő gondoskodást a munkanélküliekről. A követelések között szerepel a dolgozók privatizációba történő beleszólásának garantálása is. Az ország sok-sok kisebb és nagyobb üzemében állt le a munka. A bányák, a gyárak, a vonatok sokasága burkolózott vészt jósló csendbe. A sztrájk meghirdetői egymillió munkabeszüntetővei számoltak, s úgy tűnik, jóslatuk háromnegyed részben be is vált. Vajon hányán csatlakoztak a sztrájkfelhíváshoz Békés megyében? —- Pontos adataink még nincsenek — nyilatkozta tegnap délután Gácsi Péter, az MSZOSZ Békés Megyei Képviseletének vezetője —, több ezer sztrájkolóról tudunk, és több tízezren gyűléseken fejezték ki szolidaritásukat. Rendzavarásokról, provokációról nincsenek ismereteink. Megyei sztrájkbizottságot nem alakítottunk, de az MSZOSZ-tagszervezetek megyei vezetői folyamatosan összehangolták tevékenységüket. A sztrájk meghirdetésével (Folytatás a 3. oldalon) A munkanélküliekkel foglalkozó hivatalban nem gondolhattak a munka beszüntetésére Fotó: Fazekas Ferenc Engedett a miniszterelnök A halhatatlanság felé Kohán-emlékest Gyulán Az Országgyűlés tegnap folytatta az 1992-es költségvetés törvénytervezetének általános vitáját. Heves vita alakult ki a képviselők között arról, hogy lezárható lesz-e még a mai ülésnapon az általános vita. Tölgyessy Péter a szabaddemokrata frakció nevében még legalább két hetet kért módosító indítványaik elkészítésére. Kónya Imre (MDF) azt szorgalmazta, hogy még a keddi ülésnapon zárják le az általános vitát. A vitában, amelyben felszólalt Antall József miniszterelnök és Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője is, végül is az a hallgatólagos megállapodás született, hogy az általános vita mindaddig nem kerül lezárásra, amíg minden hozzászólni kívánó képviselő el nem mondja véleményét. Salamon László (MDF) védelmébe vette az igazgatási költségek átlag feletti növelését. Az SZDSZ nevében felszólaló Tölgyessy Péter, valamint az MSZP álláspontját kifejtő Katona Béla annak a véleményének adott hangot, hogy a továbbra is a kádári rendszer szellemében készült költségvetést csak úgy lehetne kijavítani, ha azt a kormányzat visszavonná és egy alapvetően új szellemű, a lakosság teljesítőképességét figyelembe vevő és nem a kiadási tételekhez igazított költségvetési tervezetet nyújtana be. A Házbizottság rendkívüli ülésén áttekintette a Ház december 24-éig tartó munkarendjét és úgy döntött: szerdán, szombaton, vasárnap és hétfőn egész napos plenáris ülésre kerül sor, csütörtökön és pénteken pedig bizottsági üléseket tartanak. A változás oka: elhúzódó költség- vetési vitára számítanak, ám a tervezetet az országgyűlésnek az év végéig meg kell szavaznia. Szokolay Zoltán „gombügyét” várhatóan csütörtöki rendes ülésén tárgyalja a Házbizottság. Hétfőn este a Kohán Képtár új kiállítással várta a festőművész halálának 25. évfordulóján az emlékezőket. A tárlatot megnyitó dr. Pocsay Gábor polgár- mester hangsúlyozta: Gyula adósa Kohánnak, de az ország, a világ képzőművészeti élete is. A század egyik legnagyobb festőtehetsége művészetének bemutatása, kiállítások rendezése a szülőváros feladata, elindítva őt a mind szélesebb körű megismertetéssel az igazi elismertség felé. A halhatatlanság mibenlétét feszegette dr. Supka Magdolna művészettörténész. Ki tudja felmérni, ki lesz halhatatlan, és Nagy Lászlót idézve, ki viszi át őket? — fogalmazta meg a kérdéseket. Gyula felelőssége és öröme, hogy Kohán, a világtehetség itt született és élt. Akkor lesz halhatatlan, ha megismerik életművét. Dr. Supka Magdolna elmondta, egyidőben Kohánt az „Alföld témákban” a Tornyai hagyomány folytatójaként tartották számon. Képei azonban nem tűrik a beskatulyázást. Dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum igazgatója, aki Kohán vásárhelyi éveiről beszélt, megerősítette: Tornyai művészete, a tájszeretet egy-egy gyökér, a koháni életmű ennél sokkal szélesebb. Individuális művészete az alföldi realizmustól az analitikus kubizmusig egyedülálló ötvözet. Dr. Dömötör János visszaemlékezését az 1966. december 18- ai temetésen elhangzott szavaival zárta: „Az alkotó tovább él műveiben, míg élnek a földön emberek, akik szeretik a szépet”. Az irodalom, a zene is „emlékezett”. Simonyi Imre, Koszta Rozália, Tóth Menyhért, Korin Géza versei, elbeszélései idézték Kohánt. Beethoven, Erkel és Bartók műveit zongorán szólaltatta meg Csonka Barna. Sz.M. r Kellemes Karácsonyt és Boldog Új esztendőt kíván az UNTVERZÁL
