Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-16 / 294. szám
1991. december 16., hétfő KÖRKÉP ►BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Cselekvő programok felé Beszélgetés Varga Zoltán országgyűlési képviselővel — 1991. szeptemberében 26 képviselő létrehozta a Programplatformot a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportján belül. Egyikük, Beke Kata átült a függetlenek padsorába. A többiek hogyan érzik magukat? — kérdezte lapunk a platform egyetlen Békés megyei tagját, Varga Zoltán orosházi képviselőt. — Mindenekelőtt megtisztelő, hogy a Békés Megyei Hírlap interjúra kért fel, különösen annak fényében, hogy ez év júliusában — ha jól emlékszem — Szokolay Zoltánnal egyetemben nem kívánatos személynek nyilváníttattunk a lappal szembeni, úgymond ellenséges felfogásunk miatt. Azt hiszem, külön kell választani Beke Kata átülését és a Programplatform kérdését. A platform nem tett egyebet, mint hogy elemző munkát vállalt, melynek összesítését a kormány és az MDF-frakció asztalára szeretnék letenni. Ugyanakkora platform fölvállalta, hogy továbbra is a nyugodt erő célkitűzéseinek szellemében elsősorban az ország, a társadalom gondjaira ügyel és figyelmeztet másokat. —Eddig elég ritkán jelentkezett a Programplatform, legalábbis a nyivánosság előtt. — A Programplatform elsőként üdvözölte Antall József miniszterelnöknek a Párizsban tett nyilatkozatát, mely a Mar- shall-segéllyel foglalkozik. Tavaly novemberben egy 12 pontos deklarációval a frakció elé terjesztettem egyéni elképzeléseimet, és ebben már szerepelt a Marchall-program. Meggyőződésem, hogy helyesen látta a miniszterelnök, hogy Kelet-Eu- rópa felemelkedése elképzelhetetlen új gazdasági segítség- nyújtás nélkül. Mindezen túl nem vagyok híve annak, ha egy frakción belüli szabad műhely — mintegy pótcselekvésként— a nyilvános szereplést vállalja fel a konkrét munka helyett. —Napvilágot láttak az elmúlt napokban olyan hírek, hogy a platform tagjai közül többen is foglalkoznak az átütés gondolatával. Ön ezek közé tartozik? — Azt hiszem, hogy az átülés végső, valamiféle cselekvés- képtelen állapotot jelenthet. Én nem tartok ezen a ponton. Változatlanul hiszek abban, hogy a kormány, az MDF-frakció és a Magyar Demokrata Fórum, mint párt is mostantól kezdve egyre inkább a valódi cselekvő programok felé fordul. Ugyanakkor természetesen nem hallgathatjuk el különvéleményünket, amelyeket belső használatra, a frakció munkájának javítása érdekében szeretnénk minél gyakrabban közzétenni. Számunkra az MDF-tagkönyvben található rövid idézet a mértékadó, amelyik azt mondja: „A Magyar Demokrata Fórum vállalt feladatát annak az alapelvnek a jegyében akarja ellátni, amely a többség demokratikus jogainak az érvényesítését az emberi méltóság tiszteletével, a kisebbség és a személyiség jogainak tiszteletben tartásával, a kisebbségi és az egyéni vélemények nyilvánosságával együtt tartja megvalósíthatónak.” Semmi mást nem tesz a Programplatform, mint hogy ragaszkodik ezen alapelv érvényesítéséhez. Ha ez az alapelv kikerüle az MDF célkitűzéseiből, akkor valóban el kellene gondolkodni azon, hogy az MDF keretein belül van-e a helyünk. Beke Katát én személyesen is nagyra becsülöm. Igen sokat veszített az MDF a távozásával. Azt hiszem azonban, hogy ebben a harcban kissé túldimenzionálta őt a sajtó, és ezáltal akaratlanul is kívül került bizonyos kohéziós erőkön, és ez nehezítette meg igazán az ő helyben maradását. Nagyon bízom benne, hogy tanácsaival, okos éleslátásával segíteni fogja továbbra is munkánkat. Végezetül nagyon remélem, hogy a Békés Megyei Hírlap olvasói nem utoljára találkoznak a személyemmel a lap hasábjain. Úgy vélem, hogy az a bojkott, az a politikai kirekesztés, amit a szerkesztőség elhamarkodottan megfogalmazott néhány hónappal ezelőtt, feltehetően ma már idejét múlta, és feltehetően ezzel kapcsolatban a szerkesztőség is felülvizsgálja önnön álláspontját. S.Á. *** Varga Zoltán a fenti beszélgetésben szerkesztőségünknek is címez néhány megjegyzést. Ha szó nélkül hagynánk, úgy nézne ki, mintha az interjú közlése burkolt formában a képviselő megkövetése lenne. Márpedig erről nincs szó. Csak emlékeztetőül idézzük fel, hogy ez év nyarán sorozatot készítettünk a megyei képviselőkkel arról, milyen mérleget vonnának meg egyesztendei parlamenti munkájukról. Varga Zoltánt és Szokolay Zoltánt nem szólaltattuk meg, ahogy akkor írtuk: a lapunkhoz való közismerten ellenséges viszonyuk miatt. Hogy Varga Zoltán ezt személye elleni „bojkottnak és politikai kirekesztésnek” tekinti, az természetes. Az már kevésbé, hogy hallgat arról, a lap a vele szembeni alapvető tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, vagyis a nyár eleje óta a képviselő úr szerepelt a lap hasábjain. Hogy nem annyit, amennyit ő szerette volna, az más kérdés. Mint ahogy az is más kérdés, köteles-e egy lap az általa indított interjúsorozatban azokat is megszólaltam, akik a szerkesztőség legitimitását és szakmai tisztességét a legkülönbözőbb fórumokon rendre megkérdőjelezik. Mert erről volt szó ' a nyár elején. Ilyenformán akkori döntésünket átgondoltan hoztuk, nem elhamarkodottan. Ma is vállaljuk. Megkövetni tehát nincs okunk Varga Zoltánt. Ugyanakkor az MDF megyei képviselőivel november 15-én tartott találkozón — amely a párt kérésére jött létre — elmondtuk: nyár eleji döntésünk nem örök érvényű. Jóindulattal közelítünk mindenki felé, aki hasonló viszonyra törekszik szerkesztőségünkkel. Ez Varga Zoltánra és Szokolay Zoltánra is vonatkozik. A fenti interjú ebbe a gondolkodásunkba illik bele. Sajnáljuk, hogy a képviselő úr még mindig önkritika nélkül akar kikerülni abból a kínos helyzetből, amelybe saját magát hozta. A történteket a magunk részéről lezártnak tekintjük. Szerkesztőség Olvasóink írják Mi lesz még itt? Az átállás nem lesz zökkenőmentes Rendszerváltást emlegetünk, de ebben a hazában soha nem látott méreteket ölt a munkanélküliség, világstatisztikát vezetünk válásban, öngyilkosságban. Kétmillió ember a napi bevetőfalat előteremtésében folyamatosan vereséget szenved. A magyar külkereskedelemben temérdek a hozzá nem értő ember, amit tetéz, hogy a magyar gazdaság alig tud olyan terméket fölmutatni, amelyre a fényévekkel előttünk járó Nyugat legalább a szemét rávetné. Bajban vagyunk. A Parlamentben felelős törvényhozás zajlik ugyan, de szó szerint értendő személyes egyéni sérelmek, perpatvarok hangzanak el. Méltatlan helyzetben van ez az ország, pedig azt gondolhattuk, hogy a kommunista uralom vértelen megszakítása újdonatúj világot teremt. Nem teremtett. Mi több, olyan helyzetbe sodorta a nemzetet, amelyből igen nehéz lesz kilábalni. A jelenlegi kormányzattal nem is sikerülhet. Csoda-e hát, hogy ebben a magyar Parlamentben nemrég az egyik, magát függetlennek valló képviselő, bizonyos Dénes János a régi rend vezéreinek fölakasztását szorgalmazta? Magam igen-igen megszenvedtem a Kádár-rezsimet, a kommunista diktatúrát. Ötvenhatban egyetemistaként minden bűnöm az volt, hogy Tószegen a falumbelieknek fölolvastam az akkori tizenkét pontot, ezért a pufajkások véresre vertek. Tsz-elnökként járási párttitkárokkal hadakoztam, nem a sötétfejű ideológus távozott, hanem én vettem a kalapomat, hogy nyugtot lelhessek. Mégis. Ez a Dénes János nevű képviselő vajon járt-e az emberek között? Hányuk véleményét kérdezte meg? S vajon azokkal, akik valóban megszenvedték a puha diktatúra keménylegényeinek ütlegeit, akik Recsket, a büntetőtáborokat megjárták, találkozott-e? S ha igen, egyet is tud-e mutatni közülük, aki idáig jutott volna, aki közülük akár csak sugallta volna is az akasztást? Nem talált ilyet egyet sem közöttünk! És nem is fog. Úgy gondolom, hogy minden jó érzésű ember elutasítja a dénesjá- nosok szélsőségeit. A megbékélést kívánó emberek nevében kérem, hogy szülessenek végre országjavító programok, azok mihamarabb hajtassanak végre és a hatalom gyakorlói emberséggel szolgáljanak választóiknak. Csak akkor válaszolhatunk a kérdésre — mi lesz még itt? — jó szívvel: béke, tisztes élet és derű. Ezt akarjuk. Törőcsik Mihály, a Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt országos elnöke Jövőre már a háziorvosok gyógyítanak Visszhang A békéscsabai kórházban a napokban osztották azokat az azonosító pecséteket, amelyekkel receptet írhatnak az orvosok Fotó: Gál Edit Betegbiztosítási kártyát a megyei társadalombiztosító dolgozói még csak az újságokban és a televízióban láttak. Az orvosok receptíráshoz szükséges pecsétjét viszont már folyamatosan osztják. Dr. Kiss Viktória megyei tiszti főorvos és dr. Juhász László, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság egészségügyi osztályának vezető főorvosa segít az új esztendő egészségügyi változásainak megértésében. — Az első hónapokban nem jelent gyökeres változást a reform — mondja a tiszti főorvos asszony. — Két-három év, mások szerint ennél is több, amíg minden megváltozik, várhatóan ésszerűbb lesz a rendszer. Először az egészségügyi alapellátás átalakítása valósul meg. Ez jelenti a felnőtt- és gyermekgyógyításban a háziorvosi rendszer bevezetését. Adott a szabad orvosválasztás lehetősége. Az eddigi állampolgári jogon járó ellátás helyett biztosítási ellátás lesz. — Természetesen nem kell megijedniük az embereknek, ezután sem ők fizetnek — tájékoztat dr. Juhász László. — Az év elején megkapják a betegbiztosítási kártyát, a dolgozók a munkahelyükön vagy postán, a nyugdíjasok postán, a munka- nélküliek a területileg illetékes munkaügyi hivatalban. (Erről sem tudnak még megyénkben, reméljük, időben fel tudnak készülni a feladatra. A munkanélküli-segélyben és járadékban részesülők után ugyanis a munkaügyi hivatalok fizetnek tb. és nyugdíjjárulékot. — A szerk.) A vállalkozók a társadalombiztosításnál kapják majd meg a kártyákat. Az eltartottak családtagjuk jogán részesülnek az egészségügyi ellátásban. Akik rendszeresen szociális segélyből élnek, közgyógyellátottak vagy önhibájukon kívül nem dolgozhatnak, azokról az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. A munkaképes korú, netán dolgozó, de társadalombiztosítási járulékot semmilyen formában nem fizető betegnek térítenie kell az ellátás költségeit. A tb.- nek adós cég dolgozóját nem érheti hátrány, munkáltatójának kell viselnie a tartozás következményeit. — Az alapellátás biztosítása, megszervezése az önkormányzatok kötelessége — folytatja Kiss Viktória. — A velük szerződést kötő alapellátásban dolgozó orvos számára biztosítaniuk kell a gyógyítás feltételeit, a rendelőt, a műszereket. Bérleti díjat attól az orvostól kérhetnek, aki vállalkozóként dolgozik, szerződésben a társadalombiztosítással, vagy szabadúszó magánvállakozóként. 1992-ben egész évben élhetnek a betegek a szabad orvosválasztás jogával, később majd csak egy adott hónapban. Orvost egy éven belül csak egyszer lehet választani, az esetleges további változtatás csak tiszti főorvosi engedéllyel lehetséges. — A sürgősségi ellátás, például baleset vagy életveszély, mérgezés esetén mindenkinek jár — egészíti ki a főorvos. — Az ügyeleteket pedig az alapellátásban dolgozóknak kell ellátniuk továbbra is, ezt ugyancsak az önkormányzatok szervezik meg. A szakorvosi ellátás, a járó és fekvő beteg rendelés változásainak kidolgozása a későbbi évek feladata. Maradnak a főállású üzemorvosok, mint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat dolgozói. Az orvosok bére egyenlőre nem változik, kapják a korábbi év szerintit, a teljesítményfinanszírozási rendszer végleges formáját a tapasztalatok alapján vezetik be. A többféle kritérium, amelyek alapján a végleges jövedelmüket megkapják a szakmai képzettséget, a betegségmegelőző ellátást és a színvonalas gyógyítást ösztönzi. Adminisztrációs feladataik megnőnek, mert a betegellátástól a családlátogatáson, gondozáson át a receptírásig mindent dokumentálniuk kell. Lehetséges, hogy az elmondottak még valamiben változnak a reform bevezetésekor. Számtalan munkabizottság, az Orvosi Kamara állásfoglalása, viták sorozata, egyéni vélemények alapján formálódik a rendszer. Amit leírtunk, ez a mostani állapot és mint tudjuk, koncepció, az egészségügyi törvénnyel csak jövő év elején foglalkozik a Parlament. Bede Zsóka Meglepetések a kerékpárúton? A Hírlap 1991. december 3-ai számában megjelent,,Meglepetések a kerékpárúton" címmel Katona Istvánná által leírtakra ezúton közöljük az alábbiakat: a levélben említett helyeken a városgazdálkodási vállalat végezte a kerékpárút javítási munkáit 3-4 centiméter mélységben. A munkálatok végzése során a kivitelező vállalatnak lett volna a kötelessége, hogy a kerékpárúton a közlekedők figyelmét KRESZ-táblákkalfelhívják és a munkaterület elkorlátozásáról gondoskodjanak. A Tisztelt Levélírónak a kerékpárján bekövetkezett kárösszeget a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodája megtéríti és ezzel együtt a kivitelezést végző városgazdálkodási vállalat felé a szükséges intézkedést megtesszük. Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda, Békéscsaba, Bánfí Adám irodavezető PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A méhkeréki önkormányzat pályázatot hirdet — művelődési ház vezető — könyvtárvezető munkakörökre. A munkakörök betölthetők 1992. január 1-jétől. Pályázati feltételek: Művelődési ház vezetőnél: — szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség — 3 év szakmai gyakorlat — iskolai végzettséget igazoló okirat másolata — konkrét program a közművelődés érdemi munkájának javítására. Könyvtárvezetőnél: — középiskolai érettségi — iskolai végzettséget igazoló okirat másolata — konkrét elképzelés a könyvtári munka színvonalának emelésére, kölcsönzési forgalom javítására. Pályázat benyújtásának határideje: 1991. december 30. A pályázatot a polgármesteri hivatalhoz, dr Rúzsa György polgármester címére kérjük megküldeni. Cím: Méhkerék, Kossuth u. 80., telefon: 75-606.
