Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-11 / 290. szám
1991. december 11., szerda {ÉKES MEGYEI HÍRUPSzerkesztő: Papp János. Telefon: (66) 27-844, Csorvás 14. Röviden... Sporttámogatás Tótkomlós. — A nagyközség önkormányzati testületé november végi ülésén a tótkom- lósi úszóegyesület póttámogatására 50 ezer forintot szavazott meg, a labdarúgó-szakosztálynak 100 ezer forintot. Mindkettőt a költségvetés bevételi többletének terhére. Politikus vendégek Csorvás. — Az MSZP nagyközségi szervezete az idei évben több pártpolitikust is vendégül látott. Kasuba István, a párt csorvási elnöke legutóbb Vitányi Iván szociológust kérte fel rövid előadás megtartására. Ezt megelőzően Nagy Attila, korábban Vastagh Pál országgyűlési képviselők, azt megelőzően Nyers Rezső volt vendége az MSZP-nek. Évadzáró Pusztaföldvár. — Az idei év utolsó testületi ülésére kerül sor december 11-én, amikor is az önkormányzati képviselők megvitatják és rendeletet alkotnak a helyi adóról, döntenek a költségvetés módosításáról, valamint az év befejezésével kapcsolatos időszerű községpolitikai kérdéseket beszélik meg. Szilveszter előtt Tótkomlós. — Az utolsó előtti munkanapon, december 30-án 14 órától 16 óráig közmeghallgatást tart a nagyközség önkormányzata. A képviselők ezt követően az 1991-es év utolsó testületi ülésén vesznek részt. Karácsonyi segély Gerendás. — Kevés önkormányzat mondhatja el magáról, hogy nincs költségvetési hiánya. Ebben a községben még némi plusz is akad, hiszen minden 70 év feletti lakosnak, közel 170 személynek, karácsonyi segély címén 1200 forint egyszeri segélyt adtak. Ugyancsak támogatták a középiskolások és főiskolások étkezési hozzájárulását is, egyenként 1500 forinttal. Döntés született arról is, hogy minden 18 éven aluli gyermeknek 800 forint rendkívüli nevelési segélyt nyújtanak. Miből élünk? Kardoskút. — Az 1992-es év előtt számot ad a település önkormányzata arról, hogyan, milyen módon kívánja végezni jövő évi munkáját, s beszámol a jegyző arról is, hogy az idei évben gyámügyi és egyéb segélykeretüket hogyan használták fel. A testületi ülésre, amely nyilvános lesz, december 12-én, csütörtökön kerül sor. Felkínálja... Gádoros. — ...a volt általános iskola épületét, amely 150 négyzetméter alapterületű és jelenleg üresen áll egyéni és társas vállalkozóknak. Az érdeklődők a polgármesteri hivatalban kaphatnak részletes tájékoztatást. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szentkereszty Alapítvány Tujafa Orosháza azon megyei városaink közé tartozik, amelyik igencsak elmondhatja magáról, hogy vendéglátó-ipari egységek számában nemigen körözi le senki. Mégis valahogy más színt adott e szolgáltatás területén belül a nemrégiben megnyílt Korona Kávéház. Az üzemeltető, Czina Sándomé és az üzlet tulajdonosa nem szeszkiméréssel, hanem a korszerű táplálkozás igényeit kielégítő termékekkel, cukrászsüteményekkel, sokféle kávéval és teával, füstmentes környezetben várja vendégeit. Ügyeltek a belső környezeten túl a külső, piactéri előtér rendben tartására is. Létrehoztak mintegy 36—40 négyzetméternyi betonozott előteret, s körbeültették fiatal tujacsemetékkel. Egészen öt hétig, talán egy kicsivel tovább díszítették az ártatlan növények a fákban nem bővelkedő piactér kávéház előtti részét. Még csodálkozott is mindenki, hogy felnek a napok és senki nem próbálja ki fizikai erejét áfákon. Am nem sokáig kellett várni az erős emberekre, vagy a különösebb kiadás nélkül saját házi kertjét díszíteni kívánó tolvajra. Történt ugyanis, hogy az egyik éjjel lövéstől kiszedték a tujafák mindegyikét. Nem tudja senki, ki a tettes, egy azonban biztos, szereti a növényeket. De vajon mennyivel lett szegényebb a tulajdonoson kívül a város és milyen véleményt lehet megfogalmazni a tolvajról? De messze van még Európa... p. Kérdőjelek a könyvesbolt körül Gerendás. Egy országos pályázaton 130 ezer forintot nyert a helyi általános iskola. A nevelőtestület elhatározására ezt az összeget egy alapítványba fektették, amelynek kamatát, mintegy évi 30 ezer forintot, olyan tanuló(k)nak adják, aki vagy akik tanulmányi munkájukkal hímevet szereznek az iskolának. Az idén három gyerek kapott nettó 9-9 ezer forintot: Sutyinsz- ki Mária, Vidovenyecz Erika és Kovács Anita. A díjazottakra a tanári karon túl maguk a tanulók is javaslatot tehetnek, s a kuratórium dönti el, kinek adja el a pénzjutalmat. Ki is volt Szentkereszty Tivadar, akiről az alapítványt elnevezték? O volt Gerendás első Csorvás. Kevés település mondhatja el magáról azt, amelyet Csorvás nagyközség: „nincs hitelünk, nincs adósságunk, s nem tartozunk senkinek", hallhattuk a közelmúltban Szilágyi Menyhért polgármestertől a közmeghallgatáson. Csorvás sem mentes azoktól a gondoktól, amelyek általában a magyar falut sújtják. A költségvetés sarokszámai híján csak nagyvonalú gazdálkodási tervet készíthetnek, nem tudni azt sem, hogy a ma önkormányzati kezelésben álló vagyontárgyakat az állami vagyonügynökség mikor adja a település tulajdonába. Itt is nő a munkanélküliség, a faluban 160-an kapnak ilyen címen segélyt, s ebből adódóan gond a munkahelyteremtés is. — Több más feladatunk mellett kötelességünknek érezzük, hogy helyben munkalehetőséget biztosítsunk a lakosságnak. Határozott elképzelésünk egy 120 személyt foglalkoztató kisállat-feldolgozó üzem építése. Készen vannak a tervek, megvan hozzá a terület és a szükséges tőke, ám egyelőre adminisztratív okok miatt az építkezés nem kezdődhet el, pedig jövő év szeptemberében már termelni kellene az új létesítményben — mondta a polgármester. Csorváson az idén havi 100 forint kommunális adót szedett tanítója, aki 1871. december 12- én született Nyitra megyében, Vágvecsén. Az iskola első osztályait kitűnő eredménnyel végezte el, de apja nyugdíjaztatása után abba kellett hagynia a tanulást. Szülei betegsége miatt már gyermekként munkába kellett állnia, hogy hozzájárulhasson a család anyagi bevételéhez. Még csak 15 éves, amikor egy újság- hirdetés nyomán jelentkezik Sóhlya Antalnál, a csongrádi főkántomál, hogy kitanulja a kántorságot. Emellett magántanulóként elvégzi a polgári iskola négy osztályát. A magánvizsgák díjainak költségeit is önállóan teremti elő. Ebben az időben már rendszeresen írogat, számos verse és prózai írása jelenik az önkormányzat, s terveik szerint ennél többet jövőre sem kívánnak kivetni. Hogy mire megy el az adó? Közvilágításra az idén 600 ezer forinttal többet költött a polgármesteri hivatal, mint tavaly (1990-ben 1 millió 850 ezer forint volt), járdaépítésre 381 ezret, kohósalak beszerzésre. amelyet útalapnak vásárolnak, még többet. Sokan bírálták a választási időszakban az ún. kijárásos politikát, ám tisztán kell látni, hogy az a település, amely nem járja ki önmagának a szükséges pénzt, nem tud előre haladni. Békés megyében Csorvás első helyen jár a céltámogatások pályázat útján történő megnyerésében, így számtalan beruházás központi pénzből valósulhatott és valósul meg. Jövőre sem lesz könnyebb a települések helyzete, de az iskola rekonstrukciójának befejezése és a szennyvíztisztítótelep megvalósítása a célok között szerepel. A közmeghallgatás résztvevői számtalan kérdéssel és javaslattal segítették az önkormányzat munkáját, s talán legszembetűnőbb volt, hogy a megkezdett beruházások befejezéséért, a környezetvédelemért és a fásításért kardoskodtak a hozzászólók. meg a csongrádi és az országos lapokban. Később, 1892-ben elhatározza, hogy tanító lesz. Minden idejét a pedagógiai tárgyú művek tanulmányozására fordítja. A csíksomlyói tanítóképző intézet igazgatójához 1893. márciusában kérvényt nyújt be, hogy a tanítói képesítő vizsgát megszerezhesse. Erre csak kivételesen kap engedélyt. Még ebben az évben, június elején néhány nap alatt különbözeti vizsgát tesz a tanítóképző három évfolyamának anyagából, majd megszerzi a kántori és a tanítói képesítést. Gerendási állását 1893. szeptember 1 -jén foglalja el az Ap- ponyi-major iskolájában. A mindennapi és az ismétlő iskola vezetése mellett esti analfabéta- tanfolyamot is szervez. Minden bizonnyal a megyében elsőként. Házasságot is Gerendáson köt, a birtok jószágkormányzójának a leányával, Korossy Júliával. Tízévi gerendási tanítóskodás után megpályázza és elnyeri a nagyváradi tanítóképző intézet egyik tanítói állását. 1908-ban kinevezik Ung vármegye segédtanfelügyelőjének, hat év múlva pedig a vármegye tanfelügyelőjévé lép elő. Az első világháború, majd a trianoni békekötés után is Ung- váron marad, de a cseh megszállást követően eltávolítják hivatalából. Ekkor tér vissza Magyarországra, 1922-ben Gyulára. Ettől kezdve 1933. március 31 -ei nyugdíjazásáig Békés vármegye királyi tanfelügyelője. Számos egyéb funkciója mellett elnökévé választja Békés vármegye Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága és tagja lesz a gyulai képviselő-testületnek is. 1932-ben könyvet ír a megye népoktatásáról. Kárpátalja vísz- szacsatolása után, 1939-ben visszamegy Ung várra, hogy megszervezze a magyar nyelvű népoktatást. A munka elvégzése után, 1945-ben visszatér Gyulára, ahol 1959-ben, 88 éves korában elhunyt. Kábeltévé Tótkomlós.—A helyi kábeltelevízió egyesülete kezdeményezésére némi huzavona után tovább terjed a lakóházaknál a televízió beszerelése. Korábban az egyesület kezdeményezte, hogy szórólapokon név- és cím- megjelöléssel jelentkezzenek azok az egyedi és tömblakásban lévők, akik úgy gondolják, hogy szükségük van erre a szolgáltatásra. Az önkormányzat támogatja a kábeltelevízió egyesület kérését, és szakembereivel, s ha kell anyagi támogatással is segíteni kívánja a szervezők munkáját. Ingyenkocsi Tótkomlós. — A település 1991. júliusa óta mondhatja el önmagáról, hogy rendőrőrs vigyázza lakóinak nyugalmát. Tisztában vannak azonban azzal, hogy a szűkös anyagi háttérrel dolgozó szervezet komolyabb, az erkölcsit meghaladó anyagi támogatásra is rászorul. Ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy két darab járőrrádiót és a hozzá tartozó technikai felszereléseket, mintegy 126 ezer forint értékben vásárol a rendőröknek. Szintén állást foglaltak abban is, hogy egy Niva típusú személygépkocsi megvásárlásához 110 ezer forint támogatást nyújtanak a bevételi többlet terhére. Orosháza. A városnak egyetlen egy áfész-tulajdonban lévő könyvesboltja körül viták kerekedtek. Ennek oka, hogy a tulajdonos értékesíteni kívánja a mintegy 130 négyzetméternyi üzletet és a hozzá tartozó raktár- helyiséget. Az áfész elnöksége egy javaslattal állt elő, s arra kérte az önkormányzatot, hogy a Rákóczi úti 4,5 millió forint értékű könyvesboltot cseréljék el az önkormányzat tulajdonában lévő 5,2 millió forint értékű vasbolt helyiségével. Természetesen a két üzlethelyiség közötti különbözetet az áfész kifizeti. A javaslat elfogadása esetén az önkormányzat felelőssége a könyvesbolt üzemeltetése. Dani József képviselő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy talán más ingatlan cseréjéről is lehetne tárgyaim a szövetkezettel. Támogatta azt a javaslatot, amelyet Koszorús Oszkár, a könyvesboltot vállalkozásban vezető szakember előterjesztett, mely szerint ha 3,5 millió kölcsönt adna részére az önkormányzat 6—8 évre kamatmentesen, akkor kis nyereséggel, de Pusztaföldvár. — A közelmúltban közmeghallgatáson kérte ki az önkormányzat a falu lakosságának véleményét arról, hogy milyen módon adózzanak. Döntés még nem született, ám a véleményt mondók többsége a magánszemélyek, s vállalkozók kommunális adóját látja megfelelő formának. Az elképzelések szerint magánszemély a törvény adta lehetőségeken belül 3000 a bolt működése zavartalan maradna, s a város is magáénak mondhatna egy viszonylag korszerű készlettel rendelkező könyvesboltot. Dr. Varga István elengedhetetlennek ítélte a könyvesbolt létét, hiszen a városban ez az egyetlen egy „valamire való” bolt, ahol már megszokott színvonalhoz mérve is kiváló szerzők műveihez lehetett hozzájutni. Pintér János is úgy gondolta, hogy szégyen lenne, ha a város lemondana erről az üzletről, s a csereajánlat megvizsgálását ajánlotta. Kocsis János nem támogatta Koszorús Oszkár kérését, szerinte az önkormányzatnak meg kellene vásárolni ezt az épületet. A képviselő-testület úgy döntött, hogy könyvesboltra szükség van és a vasbolt. mezőgazdasági szaküzlet, valamint az autósbolt kivételével más csereingatlant, esetleg más megoldást ajánlanak majd az áfész elnökségének. A tárgyalások lefolytatására dr. Gulyás Mihály polgármester kapott megbízást. forintot fizet, amelyből 800 forint marad helyi adónak, hiszen a vízi közmű, amely a 2200 forint hozzájárulást is magában foglalja, a már említett 3000 forint. A vállalkozók a foglalkoztatott létszám után 2000 forintot fizetnek akkor, ha a legközelebbi testületi ülésen az önkormányzati képviselők szavazatukkal is megerősítik az adófizetés formáját és tervezetét. Évek óta eredményesen gazdálkodik a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet. Békés megye több területén, pontosabban hat településen működik fiókrészlege. A lakosság szívesen helyezi el pénzét náluk, s hitelfelvételeinek ügyében is szívesen fordul a takarékszövetkezethez. A képen a gádorosi központ ügyféltere látható Szentkereszty Tivadar, Gerendás neves tanítója és Békés vár- megye egy kori tanfelügy elője ,JVincs hitelünk, nincs adósságunk..." Mire megy el az adó? A helyi adófizetésről
