Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09-10 / 263. szám

1991. november 9-10., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON Kertészkedjünk Gyümölcsöskert létesítése Tudomány—technika Röfögő vesék Kialakításánál sokféle szem­pontot kell figyelembe venni. Lényeges például az, hogy hányszor vagyunk képesek a nö­vényvédelmi munkálatokat el­végezni. Meghatározó az is, hogy friss fogyasztásra, illetve befőzésre, téli tárolásra kívá­nunk-e különféle gyümölcsöt megtermelni. Éppen emiatt a meggynek, cseresznyének tele­pítése mindenféleképpen indo­kolt. Az utóbbi általában nagy koronát nevel, ezért körültekin­tően határozzuk meg helyét. El­lenkező esetben könnyen kiszo­ríthat más növényt a kertünkből. Öt-nyolc őszibarackfáról — szakszerűen összeválogatott érési sorrendben — akár júli­ustól szeptemberig is folyama­tosan szüretelhetünk. A legfino­mabb gyümölcsök egyike a kajszibarack, nyilván érdemes valamelyik fajtájának helyet szorítani a kertben. A szilva nemcsak frissen, hanem kom- pótnak is finom csemege. A sza­móca koraisága és kis terület­igénye miatt ajánlott. Kitűnő vi­taminforrás a kertben a ribiszke, a köszméte és a málna is. Az almafajták közül inkább a nyári fajtáknak van nagyobb jelentő­ségük a kertekben. Természete­sen egy-két téli alma minden­képpen hozzájárulhat a család folyamatos téli gyümölcsellátá­sához. A mandula, a mogyoró, a dió, a birs szintén ajánlható, hi­szen viszonylag kevesebb ápo­lási munkával lehet nevelni. Mogyoróbokrokból kitűnő sö­vény is kialakítható. A fák és cserjék telekhatártól való ültetési távolságát jogsza­bályok határozzák meg, ame­lyeket a későbbi viták elkerülése érdekében érdemes betartani. A belterületen szőlőt, valamint három méternél magasabbra nem nővő gyümölcssövényt és egyéb választónövényt a telek­határtól fél méterre, három mé­ternél magasabbra nem nővő gyümölcsfát, díszfát egy méter­re szabad ültetni. Ha a növeke­dési magasság díszfáknál, gyü­mölcsfáknál a három métert meghaladja, úgy kettő méter a telekhatártól mért, előírt ültetési távolság. A zártkertben a szőlő, ribiszke, málna, illetve sövény­gyümölcsös 80 centiméterre te­lepíthető. Nagyobb növekedésű növény, mint a mogyoró vagy naspolya a „mezsgyétől” kettő méternyire lehet. A kevésbé magas növekedésű körte, őszi­barack a telekhatártól 2,5 méter­nyire ültethető. A törpe alanyra oltott almánál, meggynél, szil­vánál és manduláknál ez a távol­ság 3,5 méter legalább, míg vad­alanyra oltott almánál, körténél, kajszibaracknál 4 méter. A dió, a gesztenye, cseresznye, valamint más, fel nem sorolt, nagyobb növésű gyümölcsfa, díszfa ese­tében a jogszabály 8 méteres távolságot ír elő. Külterületen az 1 méternél magasabbra nem nővő sövény a telekhatártól 80 centiméterre, két méternél ma­gasabbra nővő esetében pedig 1,2 méterre ültethető. Ha a sö­vényt alkotó növények, illetve gyümölcsbokrok két méternél magasabbra nőnek, úgy 2 méter az előírás. Két méternél maga­sabbra nővő gyümölcsfák, dísz­fák viszont a telekhatártól mért 8 méteren belül nem telepíthetők. Dr. Beliczai Géza I--------------------------------------------------------------------------------------------1 1 Csalad-ünnep-ajandek j | A CSABA TV és a BAGE áruház 7 hetes | játéka | 1. kérdés: Hányféle márkájú televízió kapható a békéscsabai BAGE áruházban? I Név: _____ | Cím: ____ I A tippszelvényt 1991. november 13-ára kérjük beküldeni a következő . címre: CSABA TV, 5600. Békéscsaba, pf. 60. I A beküldött szelvények sorsoláson vesznek részt. » I-------------------------------------------------------------------------------------------1 0 E3 Az emberi szervátültetés óriási léptekkel halad előre. Szinte alig van már sebészileg, technikailag megoldatlan prob­léma az orvosok előtt. Mégis nagyon sokan várnak ilyen mű­tétre szerte a világon, hiszen a beültethető szervek száma ke­vés (gondoljunk arra, hogy a szerv gyakran csak egy másik ember halála árán lesz hozzáfér­hető), és csak ritkán sikerül immunológiailag megfelelő szervet találni. Marad tehát a hosszú, sokszor évekig tartó vá­rakozás. Nemrégiben a tudományos­fantasztikus könyvek világába illő ötlettel állt elő egy amerikai orvos. Az emberi szervekhez méretben, felépítésben nagyon hasonlítanak a sertés szervei. Mi lenne, ha ezeket próbálnánk beültetni? Természetesen az emberi szervezet kilökné magá­ból a számára idegen szerveket. És itt következik a kutatók ötle­te: a sertésembriókba biotech­nológiai, génsebészeti módsze­rekkel be kellene ültetni a szer­vekre váró betegek immun- rendszerének jellemző génjeit. Ha ez sikerülne, akkor a beteg szervezete sajátjának fogadná el a sertésből származó sejteket. Ilyen egyszerű lenne? Sajnos nem. Az emberi génkészlet olyan hatalmas, hogy ebben né­hány gént megtalálni sokkal nehezebb, mint a tűt a szénaka­zalban. Ráadásul az ilyen kuta­tások nagyon drágák. Énnek el­lenére már régóta folynak ilyen vizsgálatok, és néhány gént már sikerült is megtalálni. Az ötlet mindenesetre érdekes, és remél­jük, előbb-utóbb megvalósítha­tó lesz. Buczkó Krisztina, MTI-Press Szövegelés Értelmező szótár Bank: „A bank az a hely, ahol esernyőt kölcsönöznek, amikor szép az idő, és azonnal visszaveszik, ha esik az eső.” Jerome K. Jerome Gina Lollobrigida: Mitől maradok szép? Gina Lollobrigida még ma, hatvanadik életévén túl is igé­zőén szép és jó alakú. Az olasz filmsztár azt állítja, hogy a fia­talság megőrzésének titka a sok munka és a kevés alvás. Emel­lett azonban természetesen na­gyon ügyel étkezésére, hiszen azt vallja, hogy sokkal köny- nyebb megőrizni testsúlyunkat, mint időnként szigorú diétával gyötörni szervezetünket. Ha va­laki nem képes mértékletesen étkezni és állandóan vissza­szedni a nehezen lekínlódott ki­lókat, elsősorban a szívének árt vele. A „jojo-diétázók”, azaz, akik hol meghíznak, hol lefogy­nak, sokkal könnyebben kapnak szívinfarktust, mint akik „csu­pán” dohányoznak vagy egyéb módon rongálják szervezetü­ket. Gina egészségesen étkezik, rengeteg gyümölcsöt és salátát fogyaszt, és szinte semmit sem sóz meg. Csak ásványvizet iszik, lehetőleg szénsavmente­set. A kenyérnek már az ízére sem emlékszik, évtizedek óta nem eszik, mint ahogyan tésztát és édességet sem. Ne gondoljuk azonban, hogy diétája egyhangú vagy íztelen. íme, bizonyságul két recept az „isteni Lollo” konyhájából. Ratatouille: Egy teáskanálnyi olajon üve­gesre párolunk 1 kis fej hagy­mát, majd hozzáadunk 20—20 dkg megtisztított, kockára vá­gott cukkinit és padlizsánt. Pár perc múlva beledobunk egy le­héjazott paradicsomot, beleke­verünk egy teáskanálnyi paradi­csompürét, kevés vizet és meg­pároljuk. Sóval, borssal, majo­ránnával és kakukkfűvel ízesít­jük. Tengeri hal kapormártás­ban: 12 dkg halfiiét citromlével meglocsolunk és halízesítő fű­szerkeverékkel megszórunk. Kevés vízben megpároljuk. Két evőkanál tejfölben csomómen­tesre keverünk egy teáskanálnyi lisztet és besűrítjük a hallét. Só­val, fehér borssal és frissen vá­gott kaporral ízesítjük. Egy szem, héjában főtt burgonyával körítjük. Gina emellett napi egy órát szán nyújtó-, lazító- és torna- gyakorlatokra, jógázik és úszik. Bőrét tejjel és tejtermékkel, va­lamint különböző, természetes alapanyagú krémekkel ápolja, így őrzi sokak által csodált szép­ségét. Piros Christa FEB Egyszerű praktikák Hogyan küzdjük le a csuklást? Csaknem mindenkivel elő­fordult már, hogy csuklott. A csuklás általában nem okoz kü­lönösebb problémát, ritkán tart 1 -2 percnél tovább, és rendsze­rint magától elmúlik. Előfordul, hogy a csuklás ennél hosszabb ideig tart, néha napokig, esetleg hetekig is. Ilyen esetekben zavarja az étke­zést, a pihenést, és az alvást is. Nagyobb műtétek után a csuklás például késleltetheti a hasi vá­gás gyógyulását is. Mi is tulajdonképpen a csuk­lás? A csuklás a rekeszizom ismé­telt, akaratunktól független ösz- szehúzódása. A hangrések hir­telen összezáródása megszakít­ja a levegő belélegzését, és ezál­tal keletkezik a csuklás tipikus hangja. A rekeszizom a mell- és hasüreget választja el egymás­tól. Az izmok normál összehú­zódásánál a rekeszizom lefelé mozdul, miáltal a levegő a tüdő­be nyomódik. Ez a normál léleg­zés mechanizmusa. A rekesz­izom bal oldali része pontosan a gyomor felett helyezkedik el, és leggyakrabban ez a rész okozza a csuklást. Mi okozza a csuklást? Bizonyos idegszálak, melyek a nyaktól a mellüregig húzód­nak, irányítják és ellenőrzik a rekeszizom mindkét felének normál működését. A csuklás ezen idegek izgatásának a kö­vetkezménye. A rövid ideig tartó csuklás oka általában az, hogy a túl sok evés vagy ivás által a gyomor túlzottan kitágul. Ez pedig nyo­mást gyakorol a rekeszizomra. Van-e megfelelő segítség? Régi jól bevált házi módsze­rekről már biztosan mindenki hallott: visszatartani a lélegzést, néhány korty vizet inni, a csukló személyt váratlan rákiáltással meg kell ijeszteni, mézet vagy ecetet keli elszopogatni, bors vagy ammóniák belélegzésével tüsszentésre kényszeríteni az érintetteket. Ha a csuklás hosszab ideig tart vagy nagyon gyakran visz- szatér, az orvosok megpróbál­koznak a nyugtatókkal. Sok esetben segít a hipnózis vagy az akupunktúra. Ha mindezen pró­bálkozások hatástalanok, meg­kísérlik az idegek időszakos ki­kapcsolását, érzéstelenítő sze­rekkel vagy az idegszál átvágá­sát. Normál esetekben azonban általában semmilyen beavatko­zás nem szükséges, mert a re­keszizom rövid időn belül ma­gától megnyugszik. — vi — Tetőtől talpig Új sláger a kabátruha flitteres csíptetővel Sokan azért ódzkodnak a piaci vásárlástól, mert ott igen korlátozottak a ruhapróbálási lehetőségek. Ám ha ismerjük méreteinket, legtöbbször olcsóbban megússzuk a piaci vásárt, mintha ugyanazt a holmit valami jól menő butikban vennénk meg. Mindebből egyenesen következik, hogy a fotóinkon látható három manöken ezúttal a piacról — mégpedig a bé­késcsabai piacról, Pavuk László divatáru-kereskedő sátrából — válogatta öltözékeit. Az első képen pamutdzsörzéből készült erősen karcsúsított kabátruhákat láthatunk, amelyeket stretchnadrággal. kötött cicanadrággal vagy ruhaként harisnyával is hordhatunk. Di­vatosak a tompa (pasztell) színek, amelyek éppúgy érvénye­sülhetnek a tarka mintás anyagon (balról), mint a batikolt kelmén (jobbról). A középen álló manöken kabátruhája egy­színű, ám hátul egy flitteres összecsíptetővel érdekessé és igen elegánssá varázsolható. A második képen őszi-téli dzsekiket mutatunk be. Nagy divat a csípőben összehúzható impregnált (vízmentes) rövid­kabát, amelynek kapucnija szétcipzározva gallérként hordha­tó. (Balról!) Középen az olajzöld selyemanginból készült, prémkapucnis dzsekit „direktbő” farmerrel viseli a manöken. Jobbról egy adidas márkájú bordó szaténdzsekil Iáhatunk, amelyet bordó színű edzőcipővel kifejezetten sportossá tehe­tünk. ma—ria Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents