Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09-10 / 263. szám

Minisztérium a vállalkozókért Külkereskedelmi nyitás- a vidék felé! A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megbízásából A HIT Investcenter—Tradeinform Békés megyei irodája szervezésében regionális napot tartottak csütörtökön Békéscsabán, a megyeháza nagytermében. A rendezők a „Minisztérium a vállalkozókért” program ke­retében a vidéki vállalkozókat szeretnék mozgósítani, hogy bekapcsolódjanak a külkereskedelembe. Békés, Szolnok és Bács-Kis- kun megyéből mintegy 150 vál­lalkozó, gazdasági szakember jött el Csabára, hogy piaci, gaz­dasági és nem utolsósorban kül­kereskedelmi ismereteket sze­rezzenek. Nyolc külföldi ma­gyar kereskedelmi kirendeltség vezetője, képviselője valóban naprakész hírekkel szolgált az általuk ismert országokról. Va­lamennyien kitértek a piaci le­hetőségekre, a termelési koope­rációra, a vegyes vállalatok ala­pítására. Mindezeken túl rész­letes írásos anyagot hoztak ma­gukkal egy-egy ország kereske­delmi-gazdasági abc-je gya­nánt. Bereményi Lajos helyettes államtitkár egyebek között arról beszélt, hogy a kormánynak van egy úgynevezett Nyitás Európa felé, a minisztériumnak pedig Nyitás a vidék felé programcso­magja. Az importliberalizációról szólva elhangzott, hogy jelenleg a termékek 92 százalékát szaba­don lehet behozni az országba. Alanyi jogon 40 ezer magyar vállalatnak van külkereskedel­mijogosítványa, de ténylegesen tízezer él a lehetőséggel. Nap­jainkban 9 ezer vegyes vállalat van Magyarországon, a tőke- beáramlás idén meghaladja az 1 milliárd dollárt. A kormány az export fokozását jövőre mégin- kább ösztönözni fogja, ami to­vábbi lehetőségeket jelent a vál­lalatoknak és vállalkozóknak. Legtöbben Kónya Lászlóhoz, a romániai kereskedelmi kiren­deltségünk tanácsosához ' for­dultak kérdéssel. A tanácsos elmondta: Romániában az im­port szinte teljesen liberalizált. A román jogszabályok a vegyes vállalatok alapítását preferálják, 224 romániai bejegyzésű, ma­gyar—román vegyes vállalat működik annak ellenére, hogy a román üzleti partnerek rendre fizetési nehézségekkel küzde­nek, konvertibilis fizetőeszköz hiánya miatt. A minisztérium szakemberei végül elmondták, hogy a HIT Békés megyei irodája — Bé­késcsaba, József Attila u. 2—4., irodavezető, Szatmári János — készségesen áll a vállalkozók, gazdasági vezetők rendelkezé­sére, minden külkereskedelem­mel kapcsolatos kérdésben. L.S. A világ vége? A Dacia-expressz első osztályú fülkéjének ablaka időnként kéretlenül le-lecsúszik ugyan, mégis bizakodom... Ugyanis — hiszik, nem hiszik —, amikor megkérdeztem az információt, késik-e a vonat, s mennyit, a hölgy határozottan állította: „ren­des”, ami vasúti nyelven annyit jelent, pontos. Azaz, tette hozzá, 10 percet késik csupán. Kicsire ne adjunk. Az expressz a jelzett időben elindult. Attól természetesen még messze vagyunk, hogy olyan „laboratóriumi” utazásokban legyen részünk errefelé, mint amilyenben például néhány éve Münchentől Stuttgartig nekem is megadatott, egy hasonló, hétköznapi gyorsvonaton. De hát az ember önkéntelenül is hasonlít(gat). Például egy minapi parlamenti felszólalást is egy régebbihez. Képviselőnk azt tudakolta a kormányfőtől, hogy ugyan mitől élvez a Nyírség, meg Borsod előnyt Békéssel szemben, amikor a számok (nem pártalapon!) arról tanúskodnak, ez a tájék is bírja a „megkülönböztetetten hátrányos” jelzőt. A kormány képviselője híméit, hámolt, tulajdonképpen elismerte, hogy nekünk is járna a különtámogatásból, mégis, talán majd legközelebb. De vissza a hasonlításokhoz! Ilyen felszólalásokat régebben nemigen engedtek meg maguknak honatyáink, helyette inkább bíztak a „majd mi kigazdálkodjuk” hamis reményében. Pedig az idő a vidéknek (is) dolgozik. Minden naivitás ellené­re. E z é r t jó, ha az annyiszor elnyomott „pátriahang” minél többször és minél hangosabban szól a tüntetésre invitálás he­lyett... Hogy meggyőzze a hangosan káromkodókat, akiket az sem zavar, ha mondjuk egy közeli városunk tekintélyes vendé­geitől azt halljuk: „Ilyen nagyszerű körülmények Pesten biztos nem vártak volna bennünket”. O, a káromkodó ti. akkor is fújja: „Ki a ...-a (a kifejezésre ne pazaroljuk a nyomdafestéket) találta ki, hogy nekünk ma 180 kilométert kell vidékre utaznunk?!” (fábián) Három alapvető kérdés vár megoldásra Fotó: Kovács Erzsébet A vasutasok Csabán sem akarnak sztrájkolni A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) által kezdeményezett sztrájkfelhí­vásra csütörtökön megkezdő­dött az egyeztető tárgyalás a MÁV-val a sztrájktörvénynek megfelelően. A VDSZSZ tájé­koztatása szerint a három órán át tartó tárgyaláson a sztrájkfelhí­vásban megfogalmazott négy követelés közül az egységes bértarifarendszer 1992. január 1-jei bevezetéséről született megállapodás. A további három követelésről nem sikerült meg­állapodásra jutniuk. A munkáltató azonban egyik követelés teljesítésétől sem zár­kózott el, álláspontjának kiala­kítása után kezdeményezi — a törvény szerinti hétnapos határ­időn belül — a tárgyalások foly­tatását. A VDSZSZ a továbbiakban is fenntartja a november 18-án, hétfőn reggel 5—7 órára meg­hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkfelhívását. A MÁV Békéscsabai Vonta­tási Főnökségén három szak- szervezet működik. A Vasuta­sok Szakszervezetének (VSZ) 480 tagja van, három alapszer­vezetben. A Mozdonyvezetők Szakszervezete 200 tagot szám­lál, míg a sztrájkfelhívást hirde­tő Vasutas Dolozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) mintegy 50 helyi dolgozót kép­visel. Gonda József, a Vasuta­sok Szakszervezete — az előbb már említett három békéscsabai alapszervezet egyikének — tit­kára a sztrájkfelhívásról a követ­kezőket mondja: — A VDSZSZ által felsorolt követelésekkel egyetértünk, de a sztrájkfelhívással nem. Egyébként jelenleg álláspon­tunk azonos a Mozdonyvezetők Szakszervezetének vélemé­nyével! Mindketten a tárgyalá­sok sikerében bízunk, s vállal­juk, hogy amíg lehet, a kérdése­ket párbeszéddel kell rendezni. Megítélésünk szerint fontossági sorrendben három alapvető kér­dés vár megoldásra: & foglalkoz­tatási biztonság', a munkakörül­mények javítása és a dolgozók bérszínvonalának rendezése. (l.s.) Beszervezésre alkalmatlan Torgyán-sajtótájékoztató „Kedves olvasó! Az itt követ­kező dokumentumok tisztázó szándékkal kerülnek a nyilvá­nosság elé, abban a hitben, hogy az igazság kimondása az egyet­len, ami kivezetheti a magyar politikai életet a jelenlegi, vál­ságból.” E szavak vezetik be Torgyán József dokumentum- gyűjteményét, amelyet „Be­szervezésre alkalmatlan” cím­mel pénteken hozott nyilvános­ságra a Független Kisgazdapárt Országos Dokumentációs Köz­pontja. Az FKGP elnöke, Tor­gyán József ez alkalomból nem­zetközi sajtótájékoztatót hívott össze, hogy a legszélesebb nyil­vánosság előtt tisztázza magát az őt ért vádak alól. Torgyán József sajtótájékoz­tatóján többek között hangsú­lyozta, hogy pártja soha nem volt olyan egységes, mint most. S arra kérte fel a kormányfőt, hogy ő is tárja fel büntetőügyé­nek iratait, s nyilvános tévévitát ajánlott fel egymás kölcsönös átvilágítására. Ma: Bombázott vesekövek (3. oldal) Kommandós kiképzésen (4. oldal) Hétfőn: Halál hajnalban (7. oldal) Kisgazdák különvéleményen Békés megye 7-es számú választókörzetének kisgazda alapszervezetei kérték, hogy közöljük nyílt levelüket. Hosszú ideje folyik a huzavo­na megyénk és a mindenkori országos vezetés között. Ma már világosnak kellene lennie mindenki előtt, hogy megyénk nagyhatalmú vezetői csak és kizárólag azt a vezetést tudják támogatni, amit ők vezethetnek. Békés megyében már elosz­tották a hatalmi helyeket és en­nek megfelelően minden érde­kelt a pozíciója — vagy felesé­gének pozíciója — arányában harsogja az előre megkompo­nált forgatókönyv rá kiosztott szerepét. Vízhányó László, aki csak rövid ideje tagja pártunk­nak, de családja máris élvezi a rendszerváltás előnyeit, igazi hálabeszédet tartott, félrevezet­ve, félretájékoztatva a jóhisze­mű alapszervi elnököket és tit­károkat. Természetesen csak a megjelenő, mindössze 50 száza­lékot. A tagságunk és alapszer­vezeti vezetőink unják a mester­ségesen előkészített, bolsevista módon vezetett gyűléseket, ahol (Folytatás a 3. oldalon) Szabaddemokratákkal a nyilvánosságról Természetes szembenállás? A nyilvánosság, a sajtónak a demokráciában betöltött szere­pe, a független újságírás, a tár­gyilagos tájékoztatás volt a té­mája annak a beszélgetésnek, amelyen szabaddemokrata poli­tikusok és lapunk munkatársai vettek részt tegnap. A találkozás időszerűségére a hatalomnak a nyilvánosságra gyakorolt nyo­mása, befolyásolási szándéka adott okot. A véleménycsere a korábbi esztendők történéseinek rövid összegzésével, illetve a jelenle­gi állapot felvázolásával kezdő­dött, melynek keretében Futaki Géza szabaddemokrata ország- gyűlési képviselő elmondta: a megyei hírlap — az ismert szük­ségszerű tulajdonosváltás után — ma erejéhez, lehetőségeihez képest igyekszik tájékoztatni a közvéleményt. Emellett azon­ban a hatalom megpróbálja rá­tenni a kezét az újságra, ami ellen egyetlen eszköz jöhet szó­ba: a nyilvánosság. Hangsú­lyozta, a sajtónak nem a hatal­mat kell kiszolgálnia, sokkal inkább bírálnia kell a tárgyila­(Folytatás a 3. oldalon) (El)gondolkodók Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents