Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

1991. november 5., kedd o BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE Haragtartás helyett kézszorítás A gyomai katolikus templom Szerkesztő: Csete Ilona Telefon: (66) 27-844; reg­gel és este: (68) 11-974. ffiÉSÜftMÜ Gyógyszálló épül A Thermál Invest Befektetési és Gyógy-idegenforgalmi Rész­vénytársasággal aláírt szerző­dés szerint Gyomaendrődön jövőre kezdik el annak a gyógyszállónak az alapozását, amely több mint 100 vendég be­fogadására és ellátására alkal­mas. A mai árak mellett a beru­házás közel 600 millió forint. Az élet nem áll meg Dévaványán három adófajta tervezetét ismertették a lakos­sággal a közmeghallgatáson: a magánszemélyek és a vállalko­zók kommunális adóját, vala­mint az iparűzési adót. Papp Ti­bor polgármester még a hozzá­szólások előtt leszögezte: — Nem bólogató egyetértésre szá­mítunk, de konszenzusra kell jutnunk, mert a település fejlő­désének üteme csökkenhet ugyan, de nem állhat meg! Az utcanévtáblák elkészültek Az utcanévváltozások miatt Gyomaendrődön a polgármes­teri hivatal 94 darab utcanév- tábla készítését rendelte meg egy Örkényi kft.-nél, amely az elkészült táblák mellé még az új ipari iskola tábláját is megcsi­nálta díjmentesen. Továbbtanulás helyben Ipari szakiskola indul Déva­ványán a jövő év szeptemberé­ben. A minisztériumból a na­pokban érkezett meg az a levél, amely a község számára enge­délyezi szakiskola létesítését. Az új oktatási intézmény két lány osztálya újabb anyagi ter­het ró az önkormányzatra, de a lehetőséget nem szalaszthatja el a nagyközség. Életmentő műszerek Gyomaendrődön a város egészségügyi ellátásában a műszerpark fejlesztése nem tűr halasztást. A legsürgősebb fel­adat a szemészeti szakrendelő gépeinek felújítása, mert bárme­lyik pillanatban lehetetlenné válhat a rendelés. A tüdőgondo­zó intézetben a vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen a légzésfunk­ciós készülék. Haszon reményében Dr. Frankó Károlyt választot­ták meg a Szarvasi Baráti Társa­ság alelnökévé. Gyomaendrőd polgármestere azzal a nem tit­kolt szándékkal vállalta el ezt a feladatot, hogy a városnak sze­rezhet majd némi üzleti hasznot. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet készítette. A polgármesterek életében is vannak felejthetetlen pillanatok, dr. Frankó Károlynak ilyen pél­dául 1990. október 29-e, amikor hivatalba lépett. A kinevezést követően őt sem várta a Kánaán, mégis magabiztosan, lelkesen látott munkához. Azóta eltelt egy év. Arra kértük Gyomaend­rőd első számú vezetőjét, adjon rövid számvetést az önkor­mányzat eddigi munkájáról. — A városban felépült egy Shell-kút, szállodát terveztünk, és készül az új piactér terve is. Az iskolásoknak — ahogy az idén — minden esztendőben ingyenes tankönyvellátást sze­Gyomaendrődön, a rendőrőr­sön dolgozik egy fiatalasszony, beosztását tekintve a közrend- védelmi csoport tagja. Herman- né Sallai Erzsébet két gyermek édesanyja, két éve költözött fér­jével vissza szülőhelyére. Addig Budapesten, a Közbiztonsági Parancsnokság objektumőre­ként tevékenykedett. A magán­élet és a rendőri munka össze­hangolásáról így vall Erzsiké: — A lányok még kicsik (két és fél és négy és fél évesek), anyukám segítségére szorulok. Ezért is költöztünk haza. A férjem szintén rendőr, őrsügye­letes. Rengeteg jótanácsot ka­pok tőle, mindenben számítha­tok rá. — Hogy érezte magát az ut­cán? — Remekül, annak ellenére, hogy ért kritika. Sok emberrel — jóval és rosszal — találkoztam, foglalkozhattam velük. A ren­dőri munkában az a szép, hogy az intézkedésre nem lehet fel­készülni. Rögtönözni kell. Én mindig megpróbáltam higgadt retnénk biztosítani. Gyomaend­rődön a közlekedésben kaotikus állapotok uralkodnak. Ennek megoldásán fáradozunk, parko­lókat építünk, sárgán villogó jel­zőlámpákat helyezünk el a gya­logos-átkelőhelyeknél. A Shell- kúthoz még annyit szeretnék elmondani, hogy a beruházás a töltőállomással nem fejeződött be. A húszezer négyzetméteres terület beépítésének terve elké­szült, ott egy emeletes vásárcsar­nokot szeretnénk megvalósítani a PECTEN Kft.-vel közösen, körülbelül 30 millió forintos költséggel. A városban az a hír járja, hogy maradni, így nem is szereztem rossz tapasztalatokat. Azt azért nem mondom, hogy az emberek szívesen fizettek bírságot, de nem szidtak, nem mocskolódtak. Sőt! Egy intézkedés alkalmával — 500 forint volt a helyszíni bír­ság — még ebédmeghívást - is kaptam, de természetesen nem fogadtam el. — Mostanában nem látják Gyomaendrődön egyenruhá­ban... —Izgatja a fantáziámat a nyo­mozói munka. Az utcai munká­nak megfeleltem, ott már bizo­nyítottam. Most ezen a területen szeretnék. — Tanulgatja, „ízlelgeti” az új munkakört vagy vannak már teendői is? — Két ügyem van, mindkettő lopás. — Mint rendőrnő, milyen ta­pasztalatokat szerzett Gyo­maendrődön? — Felháborító, mennyire ér­dektelenek az emberek. A baj láttán méltatlankodnak, de a se­gítségnyújtástól, például a tanús­kodástól, elzárkóznak. dr. Frankó Károly és a reformá­tus lelkész között a választások óta megromlott a viszony, mert mindketten indultak annak ide­jén a polgármesteri székért. Arra is kíváncsiak voltunk, igaz-e a hír? — Rivalizáltunk, de hely­reállt a béke. Sipos Tas Töhö- tömmel kibékültünk, megtör­tént a baráti kézfogás. Nem va­gyok a haragtartás híve, jobb az ember lelkiismerete, közérzete, ha az utcán jön-megy, és bará­tokkal találkozik — mondta beszélgetésünk végén a polgár- mester. » A sporthoz pénz kell A Gyomaendrődi Spartacus Testnevelési Kör kérelemmel fordult a művelődési, sport- és kisebbségi ügyekkel foglalko­zó bizottságához, mert a sport­kör — az egyre nehezedő gaz­dasági helyzetben — fokozot­tan igényli a vállalatoktól, a ma­gánszemélyektől a pénzbeli jut­tatást. Ezért kérik, hogy a támo­gatásokat a képviselő-testület közérdekű kötelezettségválla­lásnak tekintse. Csend és rend legyen! A csendes övezet Gyoma­endrőd belterületén, a falualji holtág által határolt üdülőhely területére és a Népliget területé­re terjed ki. Aki itt „zajkeltő tevékenységet” folytat, sza­bálysértést követ el, és tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Tiszta vizet a pohárba! Az elmúlt évtized elején Dé- vaványa bekerült az arzénnal szennyezett vizű települések közé, igaz, csak a legkevésbé szennyezett kategóriába. Az üzemmódváltoztatásnak kö­szönhetően (két új kutat fúrtak) megoldódott a határérték alatti arzéntartalmú víz szolgáltatása. Hír a Híradóról A polgármesteri hivatal pá­lyázatot írt ki a Gyomaendrődi Híradó felelős szerkesztői fel­adatainak ellátására. A felhí­vásra öten nyújtottak be pályá­zatot. Az elbírálást követően Hajdú László magyar—nép­művelés—könyvtár szakos ta­nár kapott megbízást a főszer­kesztői teendők ellátására. Közel 1 milliót költöttek fásításra Az idén 700 ezer forintot ter­veztek Gyomaendrődön a fásí­tási terv végrehajtására. Ez az összeg azonban kevésnek bizo­nyult, mert a Fő úti parkoló ki­építésével több fa elhelyezése vált szükségessé, az egységes utcakép kialakítása érdekében a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Hősök útja közötti szakaszon is. A többletköltség fedezésére a képviselő-testület az 1991. évi tartalék terhére még 200 ezer forintot biztosított. S hogy miből ered ez a drága­ság? A kiültetésre alkalmas fák (8-10 évesek, 20 cm törzsátmé- rőjűek) darabja 4600 forint. Bözsi hallgass már! A szokásostól eltérő módon kezdődött Dévaványán a helyi adók kérdésében rendezett közmeghallgatás. Dr. Pelcsinszki Boleszláv országgyűlési képvilselő titkára kért szót a fórum legelején, hogy tolmácsolja a sertésértékesítés kapcsán szer­zett legfrisebb képviselői információkat. A hallgatóságot vi­szont nem hatotta meg a néhány — már jól ismert — ígéret. A zúgolódás, a hangos véleménynyilvánítás közepette Bözsi ragadta (túlságosan is elragadtatva magát) magához a szót, a gazdák azonban lehurrogták. —Százhúsz napja várok a pénzemre! Azt mondja meg, kik ülnek rajta, kik kamatoztatják az én jussomat? — faggatta a titkárt egy sertéstartó. Más arra volt kíváncsi, miért a falusi emberen verik el a pénzintézetek a port? Ugyanis az állami húsipari vállalatok a bankokon keresztül juttatják el a tée- szekhez a pénzt. A bankok viszont az adósok törlesztése címén visszafogják azt. — Addig interpelláljon a képviselő úr az érdekünkben, amíg tűr a tömeg! — hangzott a vészjósló kérés. A rendőrnő, aki tud rögtönözni „Izgatja a fantáziámat a nyomozói munka” Kaptárlakók vagy kertes háziak Az újságíró számára egy-egy falugyűlés és a mostanában oly gyakori közmeghallgatás igazi csemegének számít. Az őszinte emberi megnyilatkozások mel­lett sokszor felszínre törnek eze­ken a fórumokon az indulatok, az önző egyéni érdekeiket szaj­kózok pedig ellentmondást nem tűrő hangon harsogják vélt iga­zukat. Nemrégiben egy közmeg­hallgatásra voltam hivatalos én is, ahol a helyi adók bevezetésé­ről vitáztak a lakók. A magán- személyek kommunális adójá­nál felállt egy úr, és javasolta, hogy akik kaptárlakásokban laknak, azok kevesebbet fizesse­nek. A válasszal nem maradt adós /egy kertes házi gazda: a kalitkából mindenkinek joga volt és van kitörni, nem kénysze­rítenek senkit a 48 négyzetméte­res odúba. Aki vállalta a több­éves, önerős építkezést, az vál­lalta a ház körüli teendőket, sőt az árokpart, az utca, a járda tisztán tartását, rendben tartá­sát is. Bezzeg a lakótelepen! Pro és kontra. Ki tesz le töb­bet a közösbe, ki a nagyobb már­tír, ki az, akit a padlóra küld az adórendelet stb. Kaptárlakók és kertes háziak, mind egy város­ban élnek, és tudják jól, hogy a kommunális adó bevételeivel saját kistelepülésük infrastruk­túráját fejleszthetnék. A gazos, szemetes, szürke panelrengete­get szebbé varázsolhatnák, a sáros, tengelyakasztó utcákat járhatóvá tehetnék. Közösen, együtt. (jxfoy A polgármester és a jegyző nem kap fizetésemelést Gyomaendrőd képviselő-tes- alacsony bérszínvonal miatt tületenek pénzügyi ellenőrző bizottsága kimutatást készített az önkormányzati apparátus alapbérének alakulásáról, és megállapította, hogy a város hasonló jellegű szervezeteihez képest nagy a lemaradás. Szük­ségesnek látszik a béremelés több lépcsőben való megvalósí­tása, hiszen a szakemberek megtartása egyre nehezebb. Az Múzeum az Az Endrődi Cipész Szövetke­zetben műszaki klubot és szak- könyvtárat nyitottak, ahol a bőr­és cipőipari szakkönyveken kí­vül számos magyar és idegen nyelvű szakfolyóirat kölcsönöz­hető. A gyűjteményben megta­lálható 1910-ből Klernp Gusz­táv: Tímárság című könyve, il­letve 1911-ből Ardos Frigyes: Batik munkálatok és bőrdombo­rítás című munkája. romlik a dolgozók hangulata, és hiába a munkaszeretet, ha más­hol többet ígérnek, az apparátus tagjai munkahelyet változtat­nak. A bizottság véleményét, érveit meghallgatva, a képvise­lő-testület legutóbbi ülésén a hi­vatal dolgozóinak differenciált bérfejlesztést határozott meg, ami nem érinti a polgármestert és a jegyzőt. Éneiben A klub alapítói szeretőnk, ha példájukat más üzemekben is követnék, ha mások is találná­nak egy helyet azoknak a tár­gyaknak, emlékeknek, amelyek kapcsolódnak a cég múltjához, történelméhez. Az Énei kollek­tívája szeretné megőrizni elő­deinek hagyományait, a 20—40 évvel ezelőtt itt dolgozók keze nyomán született, ma már mu­zeális értékű darabokat. A beee...rezeit bárány láttán Tréfás kedvű olvasóinkat arra kértük előző városoldalunkon, hogy a fotóhoz írjanak képalá­írásokat. A beee...rezeit bárány láttán a megye számos települé­séről küldték el a toliforgatók szellemes irományaikat. ízelí­tőül íme néhány: — Inkább utazom a lassú bir- katúrsszal, mint a lassú Ikarusz- szal. (Áchim Pál, Békéscsaba.) — Ember, sebeseee...bben! (Stseit János, Békéscsaba.) — De birka vagyok, mehet­tem volna busszal is! (Oláh Ká­roly né, Békéscsaba).

Next

/
Thumbnails
Contents