Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
1991. november 25., hétfő SPORX Nyolcvanesztendős az első budapesti golfklub A Screensport műholdas televíziós adásainak jóvoltából a hazai sportszerető közönség berkeiben némiképp ismerős lehet a golfjáték, noha kevesen értik ma Magyarországon annak szabályait. Napjainkban igyekeznek újra meghonosítani ezt a minden testrészt megmozgató sportformát. De nézzük: hogyan is alakult honi története, annál is inkább, mert már nyolcvan esztendővel ezelőtt akadtak hazai hódolói. Valahol Európában A magyar főváros kissé lemaradt annak idején a hazai golfsportban, hiszen csak kilenc esztendővel az első bemutató után, 1911. augusztusában alakult meg az első budapesti egyesület, a Budapest Golf Club. A feljegyzések szerint a játék magyarországi bemutatója 1902. december 13-án zajlott le a Lóversenytéren, szervezője gróf And- rássy Géza volt. Nem sokkal később Tátralomni- con már életre hívták a Tátra Clubot és csak ezt követte a budapesti klubalapítás. Az egyesületnek munkáját rendíthetetlen kitartással szervezte és segítette Lauber Dezső, aki 1906 és 1915 között a Magyar Olimpiai Bizottság titkára is volt. A Budapesti Goll Club 1915-től Magyar GC néven működött tovább. Pályájukat a Sváb-hegyen — a mai Széchenyi-hegyen — alakították ki. Először csak kilenc szakaszt játszottak, 1921-re azonban a teljes táv, a 18 szakasz is elkészült. Ez volt akkoriban Európa egyik legszebb fekvésű, de legnehezebb pályája. A magyar golfozók — zömükben a Magyar GC tagjai — a következő évtizedekben a kontinens legjobbjai közé számítottak. Lauber Dezső tucatnyi hazai bajnoki címe mellé háromszor nyerte el a Müncheni Nagydíjat, ami egyben a trófea végleges birtoklását is jelentette. Szlávy Béláné Hevesi Erzsébet a húszas és harmincas években tizenkilenc magyar bajnoki címet szerzett. Minden idők legsikeresebb magyar hölgygolfozója 1926-ban megnyerte a német bajnokságot és a Pless-vándor- díjat, így az akkori értékelések szerint Európa legjobbjának számított. Szlávyné az említetteken kívül ötször nyert osztrák és négyszer csehszlovák bajnokságot, a nemzetközi szaksajtó a világ öt legjobb női játékosa között említette. A férfiak közül — Lauber Dezső mellett — Gyurkovics Béla és Kovács Jenő aratott sok sikert itthon és külföldön egyaránt. A Magyar Golf Clubot 1951 végén tiltották be, a Széchenyi-hegyen lévő pályát részben szovjet katonaság szállta meg. Az utóbbi esztendőkben a magyar golfsport újraéledt. Érdekesség, hogy az 1989 őszén megalakult Magyar Golfszövetség leglelkesebb szervezői között szerepelt Szlávyné két gyermeke i& — akik ezekben az években már nem éppen az ifjúsági korosztályban játszanak. 1990. november 12-én újjáalakult a Magyar Golf Club, amely céljául a régi pálya visszaszerzését tűzte ki. Jelenleg ugyanis Magyarország egyetlen használható (nemzetközi mértékkel mérve fél-) pályája Kisorosziban található. Sakksarok Az első megyei diákolimpiái bajnok Rovatszerkesztő: Petró József É A rovat hasábjain ezen a héten a megye egyik fiatal, teheséges játékosát, Mokcsay Róbertét mutatom be. (Az oroszlán- körmöket mára saját bőrömön is tapasztaltam!) 1973-ban született Mezőhegyesen. Az orosházi sakkcsapat ifjúsági tábláján szerepelt általános iskolás kora óta. 17 évesen megyei ifjúsági és felnőtt bajnok is. Az országos ifjúsági bajnokságon az eddigi legjobb eredménye „csak” egy negyedik helyezés, reméljük, hogy még jobban szerepel az elkövetkező években. Az idén a diákolimpián az V. korcsoportban az első helyen végzett. Eredményei alapján a magyar ifjúsági válogatottba is meghívták. Klagenfurtban az Alpok—Adria Kupán a legeredményesebben szereplő magyar X • A X a # A A * így & 0 A 1 A & A A a £. <4> a C DB F C. II ifiválogatott: 10 játszmából 8,5 pontot szerzelt. A múlt hónapban az Erkel Ferenc-sakkemlék- versenyen is sikeresen szerepelt és 2300 körüli Élő-pontszám- mal került fel a jövő évi Rating listára. A Magyar Sakkszövetség új versenyszabályzata értelmében nemcsak az Orosházi MTK csapatát, hanem az OB II- ben szereplő Szentesi Sparta- cust is erősítheti. Az alábbi játszmát a Szentes—MAFC csapatbajnoki mérkőzésen játszotta. Csendes derűvel figyeltem sötét játékát a régebben általam is játszott cselváltozatban. Világos: Mokcsay Róbert. Sötét: dr. Góczán László. Spanyol megnyitás. 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. FbS f5!? (Ezt az ellentámadást Karl Jänisch vezette be a versenygyakorlatba 1847-ben. Kombinációs bonyodalmakhoz vezet, pontos játék esetén világosnak jobbak az esélyei.) 4. Hc3. (A lehetséges legjobb folytatás, az '50-es években élte ez a változat a virágkorát. Nem ad előnyt a 4. d3: 4. d4: 4. Ve2 vagy 4. Fc6: folytatásban.) 4. — fe4: 5. He4: d5 6. HeS: (Hatalmas kavarodás bevezető lépése. Szolidabb kezelés a 6. Hg3 Fg4 7. h3 Ff3:8. Vf3: Hf6 9. Hh5 a6 10. Fa4 Vd6 11. Hf6: + gf6: 12. Vh5+ Kd7 13. c3 Be8 = egyenlő játékkal Bala- sov—Kuprejcsik 1969.) 6. — de4: 7. Hc6: (A természetes visszaütés most nem jó, mert 7. — bc6: 8. Fc6:+ Fd7 9. Vh5+ Ke7 10. Ve5+ Fe6 11. F4! Hh6 12. F5! Hf5: 13. Bfl Hd4 14. Vc5+ Vd6 15. Vg5 és nyíltszíni matt!) 7. — Mokcsay Róbert Vg51? (Az elmélet jobbnak tartja a Vd5 folytatást.) 8. Ve2 Hf6 9. Ha7:+ (A következő lépés igazolja a mondást: ,,A sakktáblán könnyű eltévedni, hiszen a kockák olyan egyformák...”) 9. — c6? (A helyes lépés Fd7!) 10. Hc6: Fd7 11. Hd4 Vg2: 12. Vfl Vg6. (A vezércsere nem jó, mert a végjáték megnyerése már csak ujjgyakorlat.) 13. Bgl Vh5 14. He6! (A játszma kimenetelét eldöntő lépés. Természetesen a futó nem üthető pl. 14.—Fb5:15. Vb5: Vb5: 16. Hc7+) 14. — Vh2: 15. Fd7: Hd7:16. d4! Vd6. (Egyetleneket húz sötét, minden más veszít.) 17. Vc4 Hb6. 18. Vb5+ KÍ7. 19. Vf5. (Sötét további játék nélkül feladta, mert 19. — Kg8-ra 20. Ff4 Ve7 21. Fe5 vagy 21. Vd5-re 22. Vf8:+ Bf8: 23. Bg7 matt. Egyéb lépésekre világos döntő anyagi előnyt szerez.) 1:0. Az ábrán a végállás látható. Érmek az ifjúsági vívóbajnokságról Csak az MTK-VM állította meg a békéscsabai lányokat Az ezüstérmes békéscsabai párbajtőrcsapat. Balról: Tóth Ha jnalka, Arany Rita, Jantyik Tímea. A felvételről hiányzik Hanczár Tímea Fotó:Gái Edit A közelmúltban Budapesten rendezték meg az országos ifjúsági vívóbajnokságot két fegyvernemben. A Békéscsabai Előre Vívó Egyesület fiataljai jól szerepeltek a viadalon. Összességében egy ezüst- és egy bronzérmet gyűjtöttek a lila-fehérek. Női párbajtőrben igen népes volt a mezőny, 104 vívónő lépett pástra. A mindössze tizenöt esztendős Tóth Hajnalka kitett magáért, a három évvel idősebbek mezőnyében bronzérmet szerzett. A nyolcas döntőben először 2:0-ra verte a honvédos Simákat, majd a döntőbejutásért az idei kadett világbajnokság ezüstérmesétől, a Fless SC-ben versenyző, görög származású, de hazánkban élő Szidiropulosz Nikétől kapott ki 2:0 arányban. A harmadik helyért folytatott csatában Galli Zsolt tanítványa az MTK-VM-es Fábiánt verte nagy küzdelemben 2:1 -re. Ezzel a sikerrel Tóth tovább növelte előnyét a hazai kadett ranglistán. A sérülten versenyző Hanczár Tímea a tizedik helyen végzett. Csapatban is kitűnően szerepeltek a csabai lányok. A csoporttalálkozók során egyaránt 5:1-re győzték le a BSE-t, az Újpesti TE-t és a debreceni Pire- mon együttesét. A táblán előbb a nagy hagyományokkal rendelkező BVSC gárdáját lépték le 5:1 arányban, majd következett a döntőbe jutásért a Budapesti Honvéd csapata. Rendkívül izgalmas küzdelemben Tóth három, és a végig jó teljesítményt nyújtó Arany Rita két győzelmével 5:4 arányban a lila-fehérek bizonyultak jobbnak. A jelenlévő szakemberek elismeréssel szóltak az Előrések teljesítményéről. Sikerük értékét növeli, hogy egyik legjobbjuk, Hanczár sérülten vívott, de küzdeni tudásáért minden dicséretet megérdemel. A döntőben a válogatottakat felvonultató MTK-VM-től 5:0-ára kikaptak, így végül ezüstérmet nyertek a lányok. A csapat tagjai: Tóth Hajnalka, Hanczár Tímea, Arany Rita és Jantyik Judit. A férfi tőrözők közül Fekete Gábortól vártak döntős helyezést a szakemberek. A 73 indulót felvonultató mezőnyben egyenes ágon a junior világbajnoki bronzérmes MTK-VM-es Marsi Márktól szenvedett vereséget Fekete. A vigaszágon a szolnoki Csigó — akit eddig mindig legyőzött a csabai fiú — verte meg, így nem került a döntőbe. Fekete továbbra is őrzi vezető helyét a kadett ranglistán. A csapatversenyben a várakozáson felül szerepeltek a lilafehérek. A kilenc együttest felvonultató mezőnyben a 4. helyen végzett a Fekete Gábor, Vári Zsolt. Horváth Tamás. Ko- váts Tibor összeállítású együttes. (verasztó) Tenisz Edberg a „világ tetején” Pete Sampras frankfurti sikerével egy hellyel előrébb lépett a világranglistán, a francia Guy Forget-ot szorította vissza a hetedik helyre. Sampras egyben az idei kereseti listán is átvette a vezetést. Az elődöntő egyik vesztese, a szintén amerikai Andre Agassi a nyolcadikról a tizedik helyre esett vissza. A világranglista élcsoportja: 1. Stefan Edberg (svéd) 3515 pont, 2. Jim Courier (amerikai) 3205, 3. Boris Becker (német) 2822, 4. Michael Stich (német) 2675, 5. Ivan Lendl (csehszlovák) 2565, 6. Pete Sampras (amerikai) 2492. v A kereseti lista élcsoportja: 1. Sampras 1 millió 783413 dollár, 2. Courier 1 millió 748 171, 3. Edberg 1 millió 713 575, 4. Stich 1 millió 217 636,5. Becker 1 millió 216 568, 6. Forget 1 millió 072 252... Hol vannak a sportkönyvek? Sehol. Ez hamar kiderült, amikor a nagy könyvtárban végignéztem a havonta megjelenő könyvekről tájékoztató füzeteket. Egyetlen látott csak napvilágot 1991-ben Atlétika címmel, azonban az sem a nagyközönségnek készült, hanem szakemberek és sportolók számára. Nagyon meglepődtem, mivel arra számítottam, hogy jó pár izgalmas, egy-egy sportág mai helyzetét gondosan, tárgyilagosan átvilágító olvasmányt találok. Olyanokat, mint az elmúlt esztendőkben, köztük persze híres sportolók pályafutását — küzdelmeit, megtorpanásait, sikereit — tárgyaló könyveket. Még szenzációkat, sőt isten bocsáss, eddig diszkréten titkolt dolgokat előhozókat is. Amiket falni szokott a nép. Ám ebben az esztendőben, aminek már a végén járunk, egyetlenegy sem született meg, se ilyen, se olyan. Vajon mi lehet az oka? Talán az, hogy a sportújságírók elvesztették az érdeklődésüket? Vagy úgy gondolják, az olvasókkal történt ugyanez? Azaz nem lenne rá vevő? Netán a sportvilág vált oly szürkévé, hogy nem érdemes vele foglalkozni? Egyiket sem tudom maradéktalanul elhinni, sem az elszürkülést, sem a közömbösséget, sem azt, hogy a jól megírt sportkönyvek ne kellenének. Olyan állapotban nem lehet a sportélet, a sokágú élsport, hogy ne lenne érdemes írni róla, s ne volna meg az olvasói közönsége. Már csak azért is, mert az olvasók tábora egyre bővül, újabb sportszerető, sportra kíváncsi nemzedékkel szaporodik, s talán nem túlzás azt feltételezni, hogy közülük sokan vennék kézbe a sportról, sportolókról szóló könyveket. Ha lennének. V. M.
