Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
V 1991. november 25., hétfő KÖRKÉP kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Békésen tűrjük sorsunkat, amíg tűrni lehet Állatorvosok Békés megyében Tanácskozás Bécsben Régiók Európája Másfél évvel ezelőtt alakult meg a Békés Megyei Állatorvosi Kamara, amelynek kezdetben 73 tagja volt, mára 180-an vannak. Megyénkben körülbelül 200 állatorvos dolgozik, tehát döntő többségük a szakszervezet mellett a kamarától is várja az érdekeik védelmét. — Ha érdekvédelemről van szó, az egyik szemem sír, a másik meg szomorú — mondja dr. Mile Sándor, a Békés Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. — Sír a szemem, mert a körzeti állatorvosok több mint fele magánállatorvosi státusba került, egyszerűen felmondtak nekik. Megszűnt a korábban is alacsony, de mégiscsak biztonságot adó jövedelmük. Történik mindez az agrárválság idején, amikor jelentősen zuhan az állatlétszám, csökken a szolgáltatásaink iránti fizetőképes kereslet. — Sír az egyik szeme, és a másik miért szomorú ? — Fel vagyok háborodva, amiért a kiszolgáltatott helyzetben lévő kollegákat megalázzák. Korábban arról volt szó, hogy a magánállatorvosok piaci árakon végeznek majd hatósági feladatokat, ám fizetési gondokra hivatkozva az állam e bevétel 70 százalékát eleve elvonja. Például egy sertés húsvizsgálati díja 100 forint, de csak 30 forint illeti a kollegát. Ebből kell fizetnie az 53 százalék társadalom- biztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint az adót. Még 10 forintos órabért sem kap egy diplomás ember. Elképesztő, hogy társadalmunk így becsüli meg a kiművelt emberfők sokaságát. —Ilyenkor kell az erős érdek- védelem, amely sarkára áll. — Valóban, minden fórumon hallatjuk a hangunkat, sajnos nem sok eredménnyel. Főhatóságunknak is szűk a mozgástere, a jószándék kinyilvánításán túl nem sokat tudnak tenni. Ebben az évben a költségvetés éppen a felére csökkentette az állat- egészségügynek szánt összeget, s közben az infláció olyan, amilyen. Aki még megmaradt állami szolgálatban, őt se fizetik meg tisztességesen. Egyik kollégám épp most ment nyugdíjba: 30 év szolgálat után 8000 forint nyugdíjat sem kap, el lehet képzelni, mennyi volt a fizetése. Áz idei évre ígért 30 százalékos fizetésemelés helyett csak 20 százaléknyi bérjavítást kaptunk, s közben az infláció közel 40 százalékos. Szó volt a 13. havi fizetésről, már nincs szó róla. Hiába hajtották végre a létszámcsökkentést, az alkalmazottak élete mit sem javult. Pedig most járványmentes „békeidőt” élünk. Gondolni se jó arra, hogy ezzel a megalázott állatorvosi karral miként lehetne egy komolyabb járványt leküzdeni. —Mégis, mit tesz a kamara e szorongatott helyzetben? — Megfogunk minden fillért, amely segít az állatorvosok helyzetén. Ezért is hoztuk létre a gyógyszerforgalmazó kft.-t, amely egy csekélyke jövedelmet biztosít a tagjainak. Újságunk országos terjesztésű lap lett, amely a szakmai továbbképzésen túl a legfrissebb információkkal látja el a kollégákat. Megalkottuk az etikai kódexet, ám ha megélhetési gondok lépnek elő, akkor az etikát lesöprik a farkastörvények. Ezt az állapotot szeretnénk elkerülni. Az állatorvos-társadalom együtt él, együtt gondolkodik az állattartókkal. Békésen, méltósággal tűrjük sorsunkat, amíg tűmi lehet. Nem fenyegetőzünk sztrájkkal, de elvárjuk, hogy munkánk fontosságának megfelelő, tisztességes életet élhessünk. Most figyelmeztetünk erre, amikor még érdemes odafigyelni azok szavára, akikről a döntések születnek. A. T. Ingyen gyógyszer 70-en túl? A hetvenen túliaknak — a BKV és a posta jóvoltából — sem utazási költséget, sem tévéelőfizetési díjat nem kell fizetniük. Többen felvetették, hogy szép gesztus volna a népjóléti tárcától, ha ingyenessé tenné a korosztály gyógyszerellátását. Sok kispénzű embernek okoz ma súlyos gondot létfontosságú gyógyszerének kifizetése. Szóba jöhet-e ez a kedvezmény? — kérdeztük a Népjóléti Minisztériumban dr. Surján László minisztertől. — Nem. És nem is kívánunk ilyen irányban lépéseket tenni, mért a hetven éven felüli nyugdíjasok ugyanolyan változó anyagi helyzetben élnek, mint a társadalom többi, jövedelemmel rendelkező tagjai. Magyarán: vannak közöttük gazdagok és szegények is. Évente jelenleg mintegy 500 milliárd forintot költünk szociális ellátásra. Az életkorhoz kötött szociálpolitikai támogatás tovább élezné a mai feszültségeket, nevezetesen, hogy a szociálpolitika anyagi juttatásai a szegények helyett a gazdagokat támogatnák. Ezek azok az anomáliák, amelyek miatt a mai ellátási rendszer nem tud elég hatékonyan működni. Az igazán rászorultak a közgyógyellátási igazolványok révén amúgy is ingyenes gyógyszerellátásban részesülnek. Az önkormányzatok által méltányossági alapon kiadott igazolványok most „olcsóbbak” lesznek a korábbinál: felére csökken az az összeg, amelyet egy-egy igazolvány kiadása után az önkormányzatoknak a társadalombiztosítás kasszájába be kell fizetniük. Ha beteg, mutassa az íriszét! Csi Kung = életerő Nem tudni, vajon a hagyományos orvoslás iránti csalódottság hozta magával, hogy manapság reneszánszukat élik a természetes gyógymódok. Mindenesetre nagy keletjük van az újból felfedezett tudományokkal foglalkozó szakkönyveknek, s nemegyszer bizony sorban állnak a gyógyulni vágyók egy-egy ismertebb természet- gyógyász ajtaja előtt. Az érdeklődést követve megyeszerte több művelődési ház indított ilyen jellegű képzést az utóbbi időben. A békéscsabai Vasutas Művelődési Házban például nemrég két természetgyógyászattal foglalkozó csoport tartotta összejöveteleit. A kínai lassú tornát nálunk igen kevesen ismerik, pedig a Magyarországon megjelent, nehezen megszerezhető szakkönyv szerint növeli az emberi szervezet belső energiáit, védi az egészséget, gyógyítja a betegségeket. A Qi Gong (Csi Kung) alapfoka egyszerűen elsajátítható gyakorlatok sora, melyben megtalálhatók a jóga és az európai gyógytorna elemei. — Mint minden tornánál, itt is fontos a rendszeres gyakorlás. Már napi pár perc is eredményes; javul az ember közérzete, kiegyensúlyozottabb, jobban tud védekezni a stressz ellen — állítja a tanfolyam vezetője, Forgács Lajos. A békéscsabai műszerész fiatalember az egyetlen a megyében, aki részt vett a Csuangtung Kínai Klinika Kft. alapfokú Qi Gong képzésén, s ismereteit szeretné átadni másoknak is. Tanfolyamára elsősorban olyanok jelentkeztek, akik erőre, magabiztosságra, a betegségekkel szembeni nagyobb ellenálló képességre szeretnének szert tenni. Az ázsiai zene ritmusát követő különös, lassú gyakorlatok csak látszólag köny- nyűek: valójában az ember minden testrészét megmozgatják, s másfél óra után bizony az edzettebbek is alaposan megizzadnak.-*-*•*Legalább harmincán ülnek szombat délelőtt a „Vasutas” kistermében, s feszülten figyelik a táblát, ahová az előadó furcsa jeleket rajzol. Az íriszdiagnosztika jó pár éve kezdte érdekelni Csorba József szegedi mérnököt. Habár az első szakkönyvet magyar tudós írta a századfordulón, nálunk mégsem ismert, s főképp nem elismert tudomány ez. Pedig Nyugat-Európában már komoly szakemberek foglalkoznak a szem íriszében található elváltozásokkal. —A diagnoszta egy egyszerű vizsgálattal szinte belepillanthat a szervezetbe — mondja Csorba úr. — Az íriszen topog- rafikus rendben megtalálhatók az egyes szervek helyei, s a különböző szín- és alakbeli elváltozásokból lehet következtetni a betegségre. A ma már főfoglalkozású íriszdiagnoszta szegedi rendelőjében fogadja a betegeket, s terápiát is javasol. Diagnózisa rendszerint megállja a helyét. Bár a hivatalos egészségügy nem mindig fogadja megértéssel a természetgyógyászok működését, Csorba úr úgy véli, hogy a kétféle gyógymódot ösz- szekapcsolva sokkal jobb eredményeket lehetne elérni a gyógyításban. Gubucz Katalin Minden mozdulat lassú, de fárasztó. A kínai tornagyakorlatok hamar kifejtik jótékony hatásukat Fotó: Kovács Erzsébe! November elején Bécsben rendezték meg a „Régiók Európája” konferenciát, a hely szellemének megfelelően a „Duna- monarchia, mint az európai re- gionalizmus bölcsője” címmel. Az Auersperg palota adott helyet e jelentős nemzetközi tanácskozásnak, melyet nem hivatalos szervezetek hívtak össze immáron 14. alkalommal, hanem a magánalapítású The Foundation for International Understanding. A most 83 éves dán Former Wisti 1974-ben 1 millió dán koronával hozta létre a nemzetközi megértést előmozdító alapítványát, melynek vagyona most 12 millió dán koronára tehető. Az alapító — aki évtizedeket töltött a Balkánon — megnyitó szavaiban mai gondokat vetett fel. Két megállapítása, miszerint „ahol nacionalizmus van, ott nem lehet demokrácia” és hogy a „horvátok és szlovének nélkül nincs Jugoszlávia” a konferencia alapgondolatai is lehetnek. Köszöntőjében az osztrák monarchiáról szólva dr. Josef Möchtl, az Osztrák Emberijogi Liga elnöke figyelmeztetett: nem a nosztalgia erősítésére, hanem valódi értékeinek bemutatására van szükség. A közel kilencven résztvevő döntő többsége az úgynevezett utódállamokból és a közvetlenül érintett környező országokból (Olaszország, Lengyelország, Németország és Románia) érkezett. Az előadások foglalkoztak a közép-európai regionalizmus kezdeteivel, az emberi és szabadságjogokkal, az egyházak, vallások helyzetével, az Alpok—Adria együttműködéssel, a régió mai helyzetét is meghatározó Párizs környéki békékkel. Sokan képviselték Horvátországot és Szlovéniát. A legtöbb vélemény és vitatkozó álláspont is éppen ezekhez az előadásokhoz kötődtek; a résztvevők átérezték a két nép önállósági törekvéseinek szélesebb nemzetközi következményét, mint az európai új politikai gondolkodás és együttműködés zálogát. Történelmi, kulturális és gazdasági érvek özönét hangoztatták a függetlenség mellett érvelve, és nagy hangsúlyt helyeztek a kisebbségek jogaira. Magyar nézőpontból úgy tűnhet, hogy a Habsburg monarchia és Magyarország viszonyát kevés előadás választotta témájául. Dr. Csáky Móricz profesz- szor (Bécs) nagylélegzetű, átfogó előadása — mely Magyar- ország mint partnerállam szerepét. értelmezte a Dunamonar- chiában — nagy tetszést aratott. A másik magyar vonatkozású előadást dr. Bárki Éva Mária ügyvéd (Bécs) tartotta igen érzékletesen bemutatva a két kultúrkör közti híd szerepét betöltő Erdélyt. A szervezők ebbe a blokkba sorolták dr. Dán Berendei professzor (Bukarest) előadását, megteremtve a vita lehetőségét. Indokolt lenne, hogy ez a nagy múltú nemzetközi konferencia gondolati és földrajzi értelemben is közelebb kerüljön a kelet-közép-európai régiót megosztó problémához, a nemzetiségi és etnikai kérdésekhez. Egy ilyen tematikát felvállaló konferenciát gondolom, Békés megye is szívesen fogadna. Dr. Ambrus Zoltán Olvasóink írják Szívmelegítő ünnepség November 16-án délelőtt szívmelegítő órák részesei lehettek, akik részt vettek az Értelmi Fogyatékosok Békés megyei Szervezete által rendezett ünnepségen az ifjúsági házban. A rendezvény kiállítás-megnyitóval indult, Ritterné Józsa Judit, az ÉFOÉSZ főtitkára Molnár György alpolgármester jelenlétében nyitotta meg az „MDFa fogyatékosokért” vándorkiállítást. A kiállított alkotások — az ország különböző vidékein élő fogyatékos gyerekek, felnőttek munkái-— 1991. november 28-áig tekinthetők meg. Felejthetetlen élményt jelentett körülbelül 400 fiatalnak az az ajándékmíisor — szereplői voltak többek között Zoltán Erika, Forgács Gábor, Straub Dezső —, amely a Cólorscoop Kft. támogatásával jött létre. Ezúton is megköszönjük a kft. vezetőjének, Jurt Lajosnak. hogy segítségükkel önfeledt órákat tölthettünk el gyermekeinkkel együtt ezen a délelőttön. A Békéscsabai F iatalok Napközi Otthon fiataljainak és a szülők nevében: Wolf Klára szülő Felajánlom a telkem Doboznak Az I—II. világháborúban elesett Doboz községi hősi halottak, akik idegen földben porladnak, özvegyei és árvái a kegyelet virágait nincs hova elhelyezzék. Én a szerencsésebbek közé tartozom, mert hadifogságból szülőfalumba hazatértem. Földterületemet 1949-ben minden térítés nélkül a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet birtokba vette. Az új földtörvénnyel kapcsolatosan úgy gondoltam, telkemet visszaigénylem, mivel a községi temetővel szemben, a müút másik oldalán van. „Hősök temetőjének" kiválóan megfelel, s felajánlom Doboz községnek. Kértem a honvédelmi miniszter urat, hogy elgondolásom megvalósításához az engedélyi adja meg és a haza szolgálatáért elesetteknek a végtisztességet. Emlékművet állítsanak nyílfákkal és fenyvesekkel beültetve, bekerítve, hogy méltó helyen mondhassunk áldást és sirathassuk meg apáinkat, példát mutatva fiataljainknak a hősök tiszteletére. Köteles János, Hódmezővásárhely
