Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
1991. november 25., hétfő KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL iBFKÉS MKCVKI HÍRLAP Jeszenszky-Sevardnadze telefonbeszélgetés Nem, kérem, ez nem egy hadijelentés illusztrációja, ez a fegyver nem olyan fegyver, ámbár a neve!...: Ultima Ratio — vagyis az utolsó, döntő érv, amelynek „meggyőző” voltáról mostanában bőven hallhatunk döbbenetes híreket. A képen látható új, 7,62 kaliberű mesterlövész puskát — áruljuk már el végre — az 1992 évi téli olimpiára készítette egy francia fegyver mester. A jövő évi albertville-i téli olimpián ezt használják majd a francia elit egységek. Bár ez legyen az egyetlen hely és esemény, ahol 1992- ben, és egyáltalán, fegyvert használnak!... -th Az Amnesty International a vajdasági magyarok védelmében Antall-prognózis A jövő héten, illetve az azt követő napokban bizonyára sorsdöntő változások várhatók a jugoszláv válságot illetően, s remélhetően megkezdődik a függetlenségüket, önállóságukat kikiáltó köztársaságok elismerése — jelentette ki Antall József miniszterelnök egynapos római látogatásáról hazatérve a Ferihegyi repülőtéren rendezett sajtóértekezleten. A kormányfő ebbéli véleményét arra alapozta, hogy az Európai Közösség kormányfői, illetve külügyminiszterei folyamatosan tárgyalnak a kérdésről, s igyekeznek előre, még a maastrichti csúcs előtt kialakítani álláspontjukat. Afgán—szovj et- határincidens Határincidens történt a szovjet—afgán határon, a Pamír- hegyvidéken, ahol súlyos harcokat vívnak az afgán kormánycsapatok és a felkelők. A szovjet határőrség válaszul kisebb erődemonstrációt tartott a Pjandzs- folyó völgyében húzódó határ- szakaszon. A Tadzsikta hírügynökség szombati beszámolója szerint afgán területről csütörtökön lövések értek egy szovjet országúton haladó gépkocsit, amelynek vezetője és utasa megsebesült. Az incidens ügyében megindított vizsgálat előzetesen azt állapította meg, hogy nem célzott lövéseket adtak le afgán oldalról. A szovjet fél az eset kapcsán határozottan tiltakozott az afgán határőrség képviselőinél. Wallenberget kivégezték? Vagyim Bakatyin KGB-fő- nök egyik tanácsadója szerint 1947-ben kivégezték Raoul Wallenberget. — A második világháború idején magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatát két évvel budapesti őrizetbe vétele után lőtték agyon — vélekedett Vjacseszlav Nyikonov, a Wal- lenberg-ügyet kivizsgáló svéd—szovjet vegyesbizottság tagja a svéd Dagens Nyheter című lapnak. Szerinte azért nem maradt fent semmiféle dokumentum Wallenberg sorsáról, mert 1947-ben hivatalosan nem volt halálbüntetés a Szovjetunióban. Jeszenszky Géza külügyminiszter szombat délelőtt telefonon beszélt a szovjet szövetségi külügyminiszterként a napokban újból hivatalba lépett Eduard Sevardnadzéval. A magyar diplomácia irányítója — aki maga kezdeményezte a beszélgetést szovjet kollégájával — Garajszki Istvánnak, az MTI diplomáciai tudósítójának adott nyilatkozatában elmondta: gratulált az érezhetően jó hangulatban lévő, energikus szovjet politikusnak újbóli tisztségválVasámapra virradóra 46 sebesültet vittek be az eszéki kórházba, hatan életüket vesztették az összetűzésekben. A horvát rádió jelentése szerint különösen a város déli részén voltak heves harcok, Emőfalváról (Er- nestinovóról) nincs hír. Ezt a horvát védelmi központot két napja foglalta el a hadlalásához. Biztosította Sevard- nadzét arról, hogy Magyarország a maga szerény lehetőségeivel segíteni kívánja az unió új államszerkezetének kialakítását, s bízik Sevardnadze személyes képességeiben, tapasztalataiban. Az MTI érdeklődésére a külügyminiszter megerősítette, hogy december első felében Moszkvába látogat Antall József kormányfő, s Gorbacsov elnökkel aláírja a magyar—szovjet alapszerződést. Az út egyben sereg, és szombaton azt közölték, hogy szilárdan védik a katonai állásokat. Szentlászló- ról — amelyet Emőfalvával együtt szálltak meg a katonai alakulatok — azóta kiszorították a hadsereget. A zágrábi rádió jelentése szerint a horvát erők „szilárdan tartják Eszéket”. alkalmat kínál megbeszélésekre az orosz köztársaság vezetőivel is. Ez beleillik a magyar külpolitikának azon stratégiai törekvésébe, hogy új típusú gazdasági, politikai kapcsolatokat építsen ki az unió egyes köztársaságaival, mindenekelőtt Ukrajnával és Oroszországgal. Ezzel összefüggésben a külügyminiszter cáfolta, hogy a magyar külpolitikai reorientáció elfordulást jelentene keleti szomszédunktól. Igaz viszont, hogy míg az orosz szellemi élet meglepően jól tájékozott a magyarországi átalakulási törekvésekről, addig a magyar társadalom a változások sodrában nem tudott kellő figyelmet fordítani a szomszédunkban kibontakozó szellemi reformfolyamatokra. Kérdőjelek Új lecke? A Közös Piac mind nagyobb befolyásra törekvő biztonság- politikai szervezete, a Nyugat- Európai Unió elhatározta, hogy konzultatív tanácsot, szakmai fórumokat kezdeményez, s a szervezet mindenkori elnökének szintjén egyéb módokon is intézményesíti kapcsolatait a „keleti partnerországokkal”. Mi történt nemrég Rómában? A NATO csúcsértekezletéről Bush elnök térhetett haza a leg- magabiztosahban. Az amerikai szándékok érvényesültek az At- lati Szövetség új stratégiájának megfogalmazásában, és Washingtonnak sikerült elkerülnie azt is, hogy a NATO kötelező garanciákat vállaljon a forrongó kelet-európai térségben. S mi történt Bonnban? A nyugat-európai külügyminiszterek — elsősorban német ösztönzésre— „csiklandós” döntések sorát hozták. Áldásukat adták például hadihajók küldéséhez a dalmát partok körzetébe. A VSZ volt országainak ügyében pedig továbbmentek eredeti szándékaikon is: az egykori kicsiken — így Magyarországon — túl, partneri viszonyt kívánnak a baltiakkal és a Szovjetunió nyugati köztársaságaival is. Ez jóval több, mint a NATO meghirdetett programja. Ez munkamegosztás vagy konkurencia? A Die Welt szerint ,,a Nyugat-Európai Unió megnövelte hatósugarát". A NATO viszont — Bush szándékaihoz igazodva—éppen ezt a látszatot kerülte. Nem kis lecke ezNATO- és Európa-tanhól a magyar diplomáciának. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Kolumbusz- szuperfilm Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából szuperfilmet gyártanak. A „Cristóbal Colon, el descubri- miento” (Kolumbusz Kristóf, a felfedezés) című monumentális film forgatását ma kezdik meg Máltán, majd a Karibiszigeteken és Spanyolországban folytatják. A filmet John Glen rendezi. A főszerepet Matt Dillon játsz- sza. Marlon Brando a főinkvi- zítort, Torquemadát alakítja, míg Isabella Rosselini castiliai Izabella királynőt, Tom Sel- leck pedig aragóniai Ferdinand királyt alakítja. Egyelőre nem tudni, hogy a neves színészek gázsija milyen összeget tesz ki, de az El Pais című spanyol lap értesülése szerint Marion Brando esetében ez az összeg két és fél millió dollár a kéthetes spanyol- országi forgatásért. Az Amnesty International, a nagybefolyású, londoni székhelyű emberjogi szervezet világszerte terjesztett felhívást adott ki a jugoszláviai polgárháború ellenzői, többségükben vajdasági magyarok védelmében. A felhívás leszögezi: az adai illetőségű Szabó Jánost— a jugoszláv hadseregbe behívottak szüleit és a tartalékosokat tömörítő válságközpont elnökét—és az újvidéki Menad Canakot, a jugoszláv Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökét november elején letartóztatta a szerb katonai rendőrség. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy népszavazást javasoltak, amely kiderítené, támogatja-e a lakosság a polgárháborút és a tartalékosok Milliárdnyi muzulmán A 2000-ik évre szakértők becslései szerint 2,5 milliárdra emelkedik a földkerekségen élő muzulmánok száma—jelentette Mekkából, az Iszlám szent városából az IINA iszlám hír- ügynökség. 1950 és 1975 között a muzulmánok száma 500 millióról 750 millióra emelkedett. A jelentés szerint a világ valamennyi vallása közül az iszlám vallás híveinek száma emelkedik a legnagyobb arányban. / Ego prostituált Bourg-en-Bresse franciaországi városban pénteken 15, illetve 18 évi börtönbüntetésre ítéltek három lyoni prostituáltat, amiért 1987 decemberében elevenen elégették egy negyedik társukat. A három elítélt, Veronique Ferro és Fatiha Sziddhum (ők ketten 18 évet kaptak), illetve a 15 évre ítélt társuk, Lila Ben Abdallah, tőrbe csalták a 24 behívását. Szabó letartóztatása idején — korábbi szívrohama után — orvosi kezelés alatt állott, míg Canaknak letartóztatása után katonai behívót adtak át. Vádat emeltek a zentai Bozó- ki János, Vera Hebel Tatic, Bakos Mária, Farkas Nándor és Mészáros Nándor ellen, mert egy adai gyűlésen a helyi lakosság katonai behívása ellen tiltakoztak. Hír szerint fennáll az a lehetőség, hogy mások ellen is vádat emelnek és a háborúellenes aktivistákat hadbíróság elé állítják—figyelmeztet a Nobel- békedíjas Amnesty International, amelynek nagy szerepe volt a szovjet és a kelet-európai politikai foglyok megvédésében. Ma az országgyűlés egyik témája az adó. Pista bácsi: — Ez az egyetlen, amire nincs antennám... éves Dzsamila Szakhrit — „sétára” hívták Lyon elhagyott keleti negyedébe. Ott azután mindhárman nekiestek, súlyosan megverték, majd leöntötték benzinnel és elevenen elégették. A nyomozás során fény derült arra, hogy a négy prostituált — mindegyikük francia állampolgár és kábítószer-élvező — már hetek óta többször is súlyosan összeveszett egy jövedelmező „munkahely”, a városközponthoz közel fekvő Rhone-rakpart fölött. Borostyánszoba - bomba A Németországban tartózkodó Borisz Jelcin bombát robbantott Bonnban azzal a bejelentésével, hogy „tudjuk, hol van a híres borostyánszoba”. A Bild című bulvárlap szombati kiadásában azt írja, hogy a bejelentés a Bundestag külügyi bizottságának ülésén hangzott el, és Borisz Jelcin engedélyt kért a németektől az acélládákba rejtett borostyánok kiásására. A legendás borostyánszobát I. Frigyes porosz uralkodó megbízásából Gottfried Wolffram dán mester készítette a berlini városi kastély számára: egy 55 négyzetméter alapterületű szoba falait borította be gazdagon díszített borostyánnal. A szobához egyéb, borostyánból készült tárgyak is tartoztak. A németek Leningrád ostromakor az egészet lebontották, először Königs- bergbe, a mai Kalinyingrádba hurcolták, de attól kezdve nyoma veszett. Eddig több mint száz forró nyomról derült ki, hogy nem az. A legújabb forró nyom állítólag Türingiába vezet. Merényletkísérlet Walesa ellen? Merényletet kíséreltek meg Lech Walesa lengyel államfő ellen— állította szombati számában a Gazeta Wyborcza című újság. A lap három, egymástól független és szavahihető forrásból úgy értesült, hogy november 11-én, a függetlenség nemzeti ünnepén az Ismeretlen Katona Sírjánál tartott ünnepség alatt késsel támadt a* köztársasági elnökre egy ismeretlen férfi, akit Lech Walesa testőrsége oly gyorsan tett ártalmatlanná, hogy az egészből az államfő észre sem vett semmit. Az újság minden illetékest megkeresett az ügyben, de mindenki tagadta, hogy bármit is hallott volna. Az MTI varsói tudósítójának forrásai is cáfolták a hírt. Ami azonban bizonyos: a napokban leváltották és áthelyezték a kormányőrség parancsnokát, és az elnöki palota, a Belweder őrzését megerősítették. Eszéki harcok
