Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám

Mezőkovácsháza: felújított templomtorony Szerkesztette: Halasi Mária Telefon: (69) 81-011 Kihelyezett ülés Bánkút. — A medgyesegy- házi önkormányzat november elején kihelyezett képviselő- testületi ülést tartott Bánkúton a mezőgazdasági kombinát kul­túrtermében. Az ülés napirend­jén szerepelt: a térségi gázháló­zat kiépítésének lehetősége a te­lepülésen, valamint a jelenlevők tájékozódhattak az 1991. évi költségvetés, a községet érintő felhasználásáról. Elmaradt Mezőkovácsháza. — Leg­utóbbi városoldalunkon olvas­hattak egy balesetmegelőzést célzó programról. A hír — a szerkesztés technikája miatt — a téma jelen idejű megfogalma­zása volt. Sajnálattal közöljük azonban, hogy a meghívóban szereplő előadás érdektelenség miatt elmaradt, amelyet a szer­vezők a hír beszerkesztésekor nem feltételeztek. Családvédelem Magyar bán hegyes. — A magyarbánhegyesi művelődési házban október végén új klubot avattak a nagycsaládosok védel­mében. Az alakuló ülésen 50-en jelentkeztek tagnak, majd kép­viselőjük a cégbírósági bejegy­zéshez, illetve az éves program kidolgozásához kérte a helyi önkormányzat segítségét, támo­gatását. Védett házak Mezőkovácsháza. — A Me­zőkovácsházi Városvédők Köre figyelemmel kíséri a városképi jelentőségű, helyi védelmet igénylő épületeket, amelyek a városban az alábbiak: általános iskola épülete (Árpád u. 120.), városi könyvtár (Árpád u. 162.), IPOSZ-székház (Árpád u. 224.), diákotthon (Hősök tere 1.), 2. számú általános iskola épülete (Táncsics u. 48.). Piacrendelet Kunágota. — A településen az alkalmi árusok, bátyusok, átmenő piacozók hol itt. hol ott tűntek fel portékáikkal. Megje­lenésükkel zavarták az állami, szövetkezeti helyi kereskedők munkáját. Ennek megakadályo­zására, az év második felétől az önkormányzat rendelettel sza­bályozta a piac működését. E szerint szerdán és szombaton a Bereczki Máté park előtti közte­rületen úgynevezett heti piacot rendeznek, illetve hétközben is ezen a területen kínálhatják árui­kat az alkalmi kereskedők. A fotókat készítette: Gál Edit-----------------------------------MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE / E n adózom, te adózol, mi adózunk — A mezőkovácsházi önkor­mányzat ez évben nem élt az adóbevezetés lehetőségével. Az eddigi kategóriák, ami egyéb­ként 1,7 milliós költségvetési kiesést jelent, december végén megszűnnek — mondta Szilbe- reisz Sebestyén, a polgármesteri hivatal adóügyi vezetője. Beve­zetését sokszori tárgyalás, ter­vezés előzte meg, amíg meg­született a végleges adórendelet. Az önkormányzat arra töreke­dett, hogy a közösségi kiadások­hoz a teherviselőképesség fi­gyelembevételével lehetőleg mindenki járuljon hozzá. — Milyen adónemekről van szó? — kérdeztük Szilbereisz Sebestyéntől. — Építményadó fizetésére köteles a nem lakás céljára szol­gáló (hétvégi ház, garázs, mű­hely, raktár) építmény tulajdo­nosa. Az adót az épület hasznos alapterülete után kell fizetni. Hétvégi háznál évi 100, egyéb építménynél évi 50 Ft négyzet­méterenként. Magánszemélyek kommunális adója terheli azt, aki a naptári év első napján a lakás tulajdonosa, illetve a va­gyoni értékű jog jogosultja, va­lamint aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. Ennek mértéke a lakás komfort- fokozata és a hasznos alapterü­let függvénye: 100-tól 1500 fo­rintig terjedhet. Vállalkozók kommunális adóját kell fizetni minden olyan gazdálkodó szervnek, amely az önkormány­zat illetékességi területén nem rendelkezik építménytulajdon­nal és nincs kimutatható nettó árbevétele. Az adó mértéke a foglalkoztatottak után 840 Ft személyenként. A negyedik for­mula a helyi iparűzési adó, amely a magánvállalkozókat terheli, különböző módozatok­ban. — Van-e valamilyen kedvez­mény a fizetendő összegek csök­kentésire? — Magánszemély az önkor­mányzat területén végzett beru­házását (járda-, útépítés) az éves adóból egészében levonhatja, nem magánszemély pedig az 50 százalék erejéig. — Hogyan kell fizetni és a város polgárai minderről hogy értesülnek? — Az adózók január 15-éig kötelesek bejelentkezni az e cél­ra szolgáló nyomtatványon. Mind az adóelőleg, mind az adó két egyenlő részének befizetési határideje az adóév március 15-e, illetve szeptember 15-e. A lakosság a kifüggesztett rende­letekből tájékozódhat, valamint a lényegi tudnivalókat szóró­anyagként postázzuk. A helyi adókról szóló rende­let az önkormányzati hivatalban megtekinthető és részletes in­formáció is itt kapható. Óvodái oktatás Csoportos foglalkoztató-játék a mezőkovácsházi 1. számú óvo­dában Mezőkovácsházán ez évben valamennyi óvodás korú gyer­mek elhelyezést nyert a város intézményeiben. Év elején a szülők igényeit felmérve tervez­ték meg a nevelő-oktató mun­kát. Élve a szakmai önállóság lehetőségével hazai és külföldi példák mintájára próbálkoznak a „sokféleséggel” a gyakorlati munkában. A szülők elsősorban a vallásnevelés és a nyelvokta­Először is elnézést, ha bántó a tegező hang. de a bizalom szó­beli megegyezésünk volt. A kovácsházi paprikáról szóló cikkről írtál, úgy érzem, meg- bántódva. holott az írás éppen személyed, munkád iránti tisz­teletem kifejezésének szándéka volt. A mezőkovácsházi hely- történeti szakkör munkáját di­cséret illeti, s az anyagban sze­replő tudományos magyarázatot is elfogadom. Sajnálom, hogy félreértetted! Magam is végigol­vastam az anyagot, miközben tás iránt mutattak érdeklődést. Kihasználva a belső tartaléko­kat a vezető óvónő kezdemé­nyezte e két tárgy bevezetését a csoportoknál. így került sor az 5-ös és 1-es számú óvoda kö­zépső csoportjában a vallásos nevelés, az 1-es számú óvoda nagycsoportjában pedig a német nyelv oktatásának bevezetésé­re. felötlött: a téma érdekessége ta­lán új adatokat, új kezdeménye­zéseket hozhat felszínre. Hisz. egyszer te magad mondtad: „bármikor előkerülhet egy újabb adat. érdekes dokumen­tum". Erre tettem kísérletet — igaz a helytörténészek megkér­dezése nélkül —. ami talán hiba. de a jószándék vezetett. A szak­kör elismerten jó munkát vég­zett és bízom abban, hogy a jö­vőben is jóhíréről, eredményes feldolgozásairól számolhatunk be. A 22-es csapdája? A mezőkovácsházi testépítők önálló klubot alapítottak azért, hogy hivatalosan is küzdőtérre léphessenek. A kiskunhalasi országos válogatón Kovalik Ist­ván bejutott az országos me­zőnybe, ami további lehetősé­gekkel kecsegtet. A klub azon­ban még nincs olyan anyagi helyzetben, hogy egy országos versenyen finanszírozni tudja versenyzőjét. Úgy tűnik ez a 22- es csapdája: van egy hosszú évek munkájával elért ered­mény, de nincs hozzá megfelelő (ruha, cipő, útiköltség) felszere­lés, amellyel továbbléphetne. ✓ írásos emlék N agy bánhegy esről A települések múltját első­sorban a kortörténeti dokumen­tumokból ismerhetjük meg. A nagyobb városokban külön mú­zeum, levéltár gondoskodik a tárgyi emlékek, régi írások őrzé­séről. A kistelepüléseken leg­többször egy-egy lelkes ember, esetleg egy helytörténeti szak­kör gyűjti, védi a múlt emlékeit. Ezért is nagy kincs ha felbukkan valami új, érdekes múltbéli bi­zonyíték. Nagybánhegyesen Sztankó István polgármester féltve őrzött dokumentuma egy 1877-ben készült 20 oldalas jegyzőkönyv, amelyre egyik bu­dapesti könyvtárban bukkantak rá. Az írás egy 1877. június 21- étől 25-éig tartó egyházlátogatá­si jegyzőkönyv másolata, amely igen részletesen feltárja a falu akkori életét. A dokumentum egyedisége mellett azért is érde­kes, mert az írást követő évek­ben alakult újjá a település arcu­lata. Ezért a benne foglaltak kor­hűnek tekinthetők. A jegyzőkönyv 1877. június 25-én készült Bánhegyesen — ma értékes dokumentum Magánválasz B.Gy. olvasói levelére Kedves Gyuri bácsi! 1991. november 21., csütörtök Szoros nadrágszíj Járva a településeket azt tapasztalom, hogy — ellentétben a parlamenttel—az embereket egyetlen fő kérdés foglalkoz­tatja: hogyan és miből fogunk megélni? Nincs olyan testületi ülés, közmeghall ga­tás, fórum, nemzeti ünnep, hogy e kérdés fel ne merülne. Úgy tűnik, amikor a kor­mány a „nadrágszíjpolitikáját” meghir­dette, elfeledkezett egy fontos tényről. Történetesen arról, hogy a nadrágszíjnak is van vége. Sőt, ha már az utolsó lyukba fűzi a csatot sok millió állampolgár, akkor hamarosan csak az üres nadrágot szoríthatjuk vele. Ismerőseim­mel összetalálkozva, beszélgetve fiatal családosokkal, nyugdíja­sokkal — legyen az kicsi vagy nagy település — ugyanazokat hallom: tele vagyunk adóssággal, magas a rezsiköltség, drága az élelem, sarcolják a gépkocsit, nem jut ételre a gyereknek a napköziben, kevés a munkahely, nem érdemes semmibe se bele­fogni, alacsony a fizetés és még sorolhatnám. Bármerre megyek panasz és panaszkodás. Olyan ez, mint a vírus: egyre nagyobb tömeget fertőz meg. A baj azonban ott van, hogy már nem csak az átlagember él rosszul, de egyre több vállalkozó, eddig átlag fölöttinek ítélt társadalmi réteg is csúszósnak látja a lejtőt. Vészesen nyílik, távolodik egymástól a társadalmi olló két szára. Csak nehogy úgy járjunk, mint ahogy azt az egyik kistelepülés polgármestere mondta: itt lent kikiabálhatjuk a tüdőnket is, mert a sok kicsi panasz úgysem hallik az égig. Aztán nehogy késő legyen észrevenni: azt a bizonyos nadrágszíjat, ha előbbre aka­runk lépni, nem csak lent, de „odafönt” is szorosabbra kellene húzni. Kunágotán közel 150-en vettek részt a Balázs Tibor festőművész tervei alapján készült II. világháborús emlékmű felavatásán Fórum az oktatásról A magyar közoktatás napján, november 22-én 14 órától a pe­dagógus-szakszervezet Mező­kovácsházán fórumot szervez a közoktatás helyzetéről. A város­háza nagytermébe várják azokat az érdeklődőket, akik véle­ményt kívánnak formálni az or­szágos, valamint a helyi oktató­nevelő munkáról. A témán belül szó lesz az óvodában, iskolában folyó oktatás jelen helyzetéről, a várható és szükséges változá­sokról, a pedagógusok munka- körülményeiről, a társadalmi megítélésről, pénzügyi kérdé­sekről és az önkormányzatok oktatásban vállalt szerepéről. Zöld rovat így látjuk mi! A magyarbánhegyesi általá­nos iskolában is működik ter­mészetbarát szakkör. Ennek néhány tagja: Bartha Nóra. Ramasz Rita. Jónás László. Frank József vállalkoztak rá. hogy leírják, ők hogyan látják saját településük környezetvé­delmét. Az észrevételeikhez ja­vaslataikat is hozzátették, amit elküldték zöld rovatunkhoz, íme: „A mezőgazdaságban még most is alkalmaznak tarlóége­tést. Tiltja a törvény, mégis ad­nak rá engedélyt. (A kiégett táp­anyagokat pótolni kell. Biztos lenne gazdaságosabb megol­dás.) A településen nagy problé­ma a szemétlerakó. Pár évtizede ezen a hely en volt egy tiszta vizű tó. színes növény- és állatvilág­gal. A szarvasmarha- és sertés­telep azonban teleengedte az ál­latok ürülékével. Mellette az akkori tanács engedélyével egy szemétlerakó hely létesült. En­nek következtében kipusztult az itteni növényzet és az állatvilág. Olyan növények honosodtak meg. amelyek nagy tűrőképes- ségűek: gyékény, csalán, szőrös disznóparéj. piros árvacsalán, nád. Falunk központjában kevés á szeméttároló, ami van az rossz állapotú. A szemetet még a fel­nőttek is eldobálják. A problé­mák után érdemes felsorolni a jót is: a fontosabb épületeket karbantartják (iskola, templom, orvosi rendelők). Mi és a felnőtt természetbarátok odúkat és ete­tőket teszünk ki a madaraknak, állatoknak. A problémákon sa­ját érdekünkben segítenünk kell. így azok megoldásában szí­vesen vállalunk részt.”

Next

/
Thumbnails
Contents