Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-20 / 272. szám
SRÉKÉSMFmiHfRÍÁP BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1991. november 20., szerda 0 Türelem - hajat terem Mit kenjünk a fejünkre? Az oldalt szerkesztette: Nyemcsok László Telefon: (66) 27-844. ^fát-iu£x> A közoktatásról Békéscsaba. — Szülőket, pedagógusokat, társadalmi szervezetek képvselőit várják arra a fórumra, melyet a magyar közoktatás napján, november 22-én, pénteken szervez a Szak- szervezetek Házában a Pedagógusok Szakszervezete körzeti bizottsága. A délután 2 órakor kezdődő gyűlésen elsősorban a magyar közoktatás helyzetéről, gondjairól, társadalmi megítéléséről, költségvetési kérdésekről esik majd szó. Dobozi mozi Doboz. — Ez év februárjától a községi művelődési ház üzemelteti a dobozi mozit. Felújították a korábban népszerű iskolamozi hagyományát, s kiegészítésként videotékát is üzemeltetnek. Úgy tűnik, sikerül minél kevesebb veszteséggel működtetni a filmszínházat, bár az utóbbi években jelentősen csökkent a nézőszám; egy-egy előadásra a tervezett hetven helyett átlagosan ötven mozirajongóra számíthatnak. Medencefedél Békéscsaba. — A Szigligeti utcai óvodában 1982-ben épült tanmedence a gyerekeknek. A vízforgatóval működő tanuszoda állagát meg kell óvni, emiatt le kell fedni. A befejezése 1992 közepére várható és több mint tízmillió forintba kerül. Új ügyvezető körzeti orvos Újkígyós. — Dr. Papp János ügyvezető körzeti főorvos huszonöt éves, megszakítás nélküli munka után nyugdíjba vonult. Helyére az önkormányzat ügyvezető körzeti orvosnak dr. Ma- rossy Lászlót nevezte ki. Szabadság Rádió Békéscsaba. -— Valószínűleg már kevesen emlékeznek arra, hogy 1956 októberében Békéscsabán is működött egy rádióadó Szabadság Rádió elnevezéssel. A városi önkormányzat emléktáblát kíván elhelyezni a rádió volt működési helyén, a városháza falán. Kérik azokat a csoportokat, magánembereket, akik részt vettek a rádió munkájában, hogy jelentkezzenek Molnár György alpolgármesternél. Szeretnének számukra találkozót szervezni. A kelet virágai Békéscsaba. — Ajándékozási gondjainkhoz nyújt segítséget egy kiállítás, amely november 25-én lesz 10-től 17 óráig a Fegyveres Erők Klubjában. Távol-keleti selyemvirágokat és fákat láthatnak az érdeklődők. Az oldalt írta: Bede Zsóka, Béla Vali, Gubucz Katalin, Nyemcsok László és Vass Márta. Fotó: Gál Edit és Kovács Erzsébet Ha békéscsabai valaki, és némi lokálpatriotizmus is pislákol benne, már az óriásira duzzadt Hair (Mr. és Ms.) reklám elején arra gondolt, ugyan mi van manapság a jó öreg Bánfi- hajszesszel? Most meg, az új szer kilencszáz forintot verdeső ára hallatán, különösen kíváncsi. Ezért is beszéltem Barkász- né Eördögh Mártával, a helyi Herbária üzlet vezetőjével, s először a reklámról kérdeztem. — A hatalmas reklámkampány szerintem összefüggésben van a piacra dobott termék igen borsos árával — mondta. — Vagyis azt is előkészítette, hogy ez nem lesz egy olcsó mulatság. A Bánfi-féle hajnövesztő szer mennyibe kerül? Ülünk Lakatos Lászlóval, a békéscsabai lakberendezési és képzőművészeti centrum vezetőjével nemrég nyílt üzletükben, és papíron percek alatt összeállítunk egy ruhásszekrényt. Nem kell hozzá más, mint két oldal-, egy-egy fenék- és tetőlap, valamint néhány polc. Közben arról beszélgetünk, hogy ez a „bútorlapos” vállalkozás miként jutott Lakatos űr eszébe. — Építésztechnikusként láttam, hogy sok lakásba nehéz — Kevésbe. Egy flakon 73 forint. — Valamikor hosszú sorok álltak érte a bolt előtt. Kelendő még mindig? — Ma már keveset adunk el belőle, de külföldön még jelenleg is kapós. —■ Manapság a természetes gyógyanyagokfénykorát éljük,s úgy tudom, e szer gyógynövény- összetételű. Akkor miért nem kapkodnak utána? Az önök cége miért nem reklámozza? — A reklámra a válaszom anyagi természetű: a pénzhiány. Nagyban befolyásolja a forgalmat az is, hogy az emberek gyors sikert szeretnének elérni, márpedig a gyógyhatáshoz idő kész és elemes bútorokat bezsúfolni, és egy szekrénysoron általában akad a vevőnek nem tetsző részlet, megoldás — mondja. —• Mivel minden bútor lapokból áll össze, elhatároztuk, hogy olyan boltot nyitunk, ahol a vásárló maga tervezheti meg leendő bútordarabját. Száztízféle lapból több ezer variáció valósítható meg, és a hozzánk betérő olyat szerel vagy szereltet össze, amilyet megálmodott vagy amilyenre az adott helyzetben pénze van. kell. Akarat és türelem. És azt hiszem, főleg a türelem a kulcsa a dolognak. Mert hogy jó, az biztos. — Hajhullás ellen főleg, ezt magam is többektől hallottam... — Hajnövesztőnek is, ha nincsenek teljesen elhalva a hajhagymák. Az elpusztultakon viszont már semmi sem segít. Már rég letettük a kagylót, amikor még mindig a türelem járt a fejemben, meg a természetgyógyászat, kombinálva az olcsósággal, ami nem biztos, hogy jó ajánlóvelél. Sokan inkább gyanúsnak tartják, de azért csak közkinccsé teszem a családi tapasztalatot. A tojáskúrát, amivel egyikőnk egy év alatt megduplázta a haját. Minden fejmosáskor két tojás elkevert sárgáját kell a hajra dörzsölni, majd belemasszírozni a fejbőrbe. S a rendszeres alkalmazásnak meglesz a jutalma. Pályadíjnyertes csabaszabadiak A Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a kisebb, nagyobb települések foglalkoztatási helyzetének javítására. Az egész országból 50 pályamű érkezett, köztük a csabaszabadi- ban élő Kesjár családé, Kesjár Mátyással az élen. Örömmel hallottuk, hogy pályamunkájukkal különdíjat nyertek. A szerzők szép kis falut álmodtak meg, amely nemrégiben nyerte el a részönkormányzati jogokat a békéscsabai megyei jogú város közgyűlésétől. Érdemi támogatást azonban csak részben tudnak nyújtani számukra, ezért az elképzelések is csak részben valósulhatnak meg. A hagyományok őrzése, ápolása, a környezet kialakítása elsősorban az ott élő emberek feladata lesz. A megyei kastély- program része, a település értéke a műemlék jellegű Beliczay- kastély, amely a körülötte lévő erdővel vadászkastélyként funkcionálhatna. Hosszú távon, különböző intézményekkel tudnák a lakók életét könnyebbé tenni, például általános iskolát, postát, orvosi rendelőt, közösségi házat, öregek napközi otthonát, az alapellátást biztosító kereskedelmi, vendéglátó egységeket működtethetnének. Ács Andrásné a bevételt számolja A vécés néni monológja Miután leszázalékoltak, sehol nem találtam olyan munkát, amit fizikailag bírnék. Hallottam viszont, hogy itt a békéscsabai vasútállomáson bérbe adják a mosdókat és kivettem a női helyiséget. Havonta 2250 forint bérleti díjat fizetek, s 9 ezer forint körüli hasznom marad. Ebből egy asszonyt fizetek, aki éjszakánként helyettesít. Általában reggel hatkor jövök, kitakarítok, szappant, tiszta törölközőt teszek. A hölgyek többsége rendesen viselkedik és fizet, de a külföldiekkel néha adódnak vitáink. Ez nem fürdő, hogy itt tisztálkodjanak, és nem is bank, hogy hitelt kapjanak. Tisztában vagyok azzal, hogy nem a vécés nénié a legszebb foglalkozás, de valamiből nekem is élni kell. Bútorlap az alap Valyuch Mária az előszobájába keresett és talált szekrényt Átvilágítva BárTorgyán doktor mégnem szólított fel, hogy világítsam át magam, mégis úgy éreztem, hazafias kötelességem önként vállalkozni erre. Kapóra jött az is, hogy Békéscsabán, az Univerzál Aruház előtt a Plastexpress Kft. munkatársai 100 forintért hajlottak arra, hogy ,,átnéznek rajtam" . Csak a tenyeremet kellett ráhelyezni egy masina sötét üveglapjára és néhány pillanat múlva— miután a gép „lámpása" alulról mindent átvilágított—kezemben tarthattam a múltam, a jelenem és a jövőm. Kicsit félve kezdtem az elemzés olvasásába. Mi lesz velem, ha a szerkentyű fényt derített arra, hogy tisztaságfelelősként toltam az úttörő- mozgalom szekerét, majd gimnazista koromban puszit kaptam a KISZ-titkár lánytól, pedig nem is volt születésnapom. Ehelyett Viszont többek között az állt a másfél oldalas analízisben, hogy a múltban számtalan akadályt kellett leküzdenem és rettenetes nehézségeken verekedtem át magam, miközben értékes dolgokat sajátítottam el. Már éppen lubickoltam volna az átvilágított, tiszta ember boldogságában, amikor az idézett részletet jobban átböngészve megdöbbentem. Nemrégiben egy kasszafúró nyilatkozta azt, hogy számtalan akadályt kellett leküzdenie és rettenetes nehézségeken verekedte át magát, amíg a páncélszekrény értékes dolgait „elsajátíthatta”. Gyorsan zsebrevágtam a kezem és piaci koldus ismerősöm szavaira gondoltam: „Ma már a tenyerében sem bízhat az ember.” Harisnya háziasszonyoknak és bankrablóknak Harisnyaviselet hó végére Hölgyeim! Önök a harisnyaipar legújabb modelljét látják képünkön. Kidolgozása hűen tükrözi a magyar valóságot. A gyártók terméküket főleg háziasszonyoknak ajánlják hó végére, amikor elfogy á kosztpénz. Ilyenkor ha felhúzzák, ott a bizonyíték férjüknek: olyan szegények, hogy még a fenekük is kilátszik. Persze az új harisnya a bankrablókat is verítékes munkától szabadítja meg. Ezentúl nem kell otthon bíbelődni az átalakítással, hogy fejükre valót készítsenek, mert a gyártók ezt már elvégezték. Mivel az új modell minden bizonnyal forradalmi változást hoz a harisnyadivatban, nem értjük B.-né békéscsabai olvasónkat, hogy 71 forintot miért sajnált ezért a szupertermékért. Békéscsaba: Illyés Gyula utca Régi utcanév: Majakovszkij utca (1968). Illyés Gyula (1902—1983): költő, dráma- és regényíró, műfordító, esszéista. Háromszoros Kossuth-díjas, négyszer kapta meg a Baumgarten-díjat. Rácegrespusztán született, ősei pásztorok, cselédek voltak, apja uradalmi gépész. 1920-ban előbb Bécsben tanult, majd Párizsban a Sorbonne-ra járt, irodalmi és lélektani tanulmányokat folytatott, megismerkedett a fracia szellemi és művészeti törekvésekkel. 1926-ban tért haza Budapestre. A ’30-as évek elején a népi írók mozgalmának egyik elindítója. 1941—44 között a „Nyugat” utódját a „Magyar Csillagot”, majd 1947— 48-ig a „Válasz” című folyóiratot szerkesztette. Költészetében megújította a magyar elbeszélő költészetet. Líraian szép monográfiája a Petőfi. Szociográfiai irodalmunk megrázó alkotása a Puszták népe, amelyben az uradalmi agrárproletárok nehéz életét írja meg. Ifjúságának emlékeit regényekben is rögzítette. Drámáiban — 1945 után — a nemzeti sorsfordulókat jeleníti meg, bennük a forradalmi hagyományokat idézi: Ozorai példa, Fáklyaláng, Dózsa György. Mint műfordító is kiváló, modern francia költők és francia klasszikusok műveit tolmácsolja (Aragon, Éluard, Racine, Mo- liere). Dr. Sonkoly Kálmán
