Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
John Major: „Együtt kell dolgozni az új európai demokráciákkal” (2. oldal) 1991. NOVEMBER 19., KEDD Ára: 9,60 forint XLVI. ÉVFOLYAM 271. SZÁM Veszélyben az állam semlegességének elve? Sürgős lett a T. Háznak Az igazságtétellel kapcsolatban hozott törvény, valamint a múlt heti — ugyancsak e téma körüli —heves politikai szócsata hatása tükröződött az Ország- gyűlés hétfői munkanapját nyitó két napirend előtti felszólalásban. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ)—jogelméleti fejtegetéssel megalapozva mondandóját — azon a véleményen volt, hogy a modem demokráciák egyik alappillére, nevezetesen az állam semlegességének elve került veszélybe az igazságtétel címén már meghozott, illetve még megalkotásra váró törvények révén. A szabaddemokrata politikus úgy ítélte meg: a Zété- nyi—Takács-féle jogszabály, valamint a III/III-as törvényjavaslat értelmében a jogegyenlőség nem terjed ki a társadalom teljes körére, sőt bizonyos csoportok politikai fenyegetésnek és diszkriminációnak lesznek kitéve. A jogállamisággal ellentétesnek minősítette a képviselő, hogy — mint mondotta — a hatalmon lévők számára ellenszenves társadalmi csoportok ne tartozzanak a törvények védelme alá. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Jánosi György szocialista képviselő is, hangsúlyozva: a nyílt erőszakra való felhívás, a megfélemlítés szándéka immár a Parlament falain belül is tetten érhető. A napirend előtti felszólalalá- sokat követően újabb törvény- tervezetek tárgysorozatba vételéről döntöttek a képviselők. Eszerint sürgőséggel fogja tárgyalni a Ház a társasági adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatot, csakúgy mint azokat a tervezeteket, amelyek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos átmeneti szabályozást, illetve a képviselők tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó rendelekezést hivatottak módosítani. Ezek után a képviselők döntöttek arról, hogy rész(Folyt at ás a 3. oldalon) Elévülési törvény SZDSZ-elnökjelöltek a porondon Göncz Árpád az Alkotmánybírósághoz fordult Göncz Árpád, a köztársaság elnöke hétfőn „az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló, az Országgyűlés által november 4-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt — mivel azzal kapcsolatban több oldalról alkotmányossági aggályok merültek fel — véleményezésre megküldte az Alkotmány- bíróságnak. A köztársasági elnök azért döntött így, hogy még a törvény kihirdetése előtt az erre hivatott szerv, az Alkotmánybíróság egyértelmű döntést hozhasson a törvény alkotmányossága tárgyában, és ezáltal elkerülhető legyen a törvény alkalmazásával kapcsolatos későbbi jogbizonytalanság. Üldözők és üldözöttek A közelmúlt viharos politikai botrányai, szenzációi ismét megerősítettek valamennyiünket abban, hogy belátható időn belül nem telepszik meg a nyugalom, a békesség Magyarországon. S bizony, a helyzet már csak ilyen: a kisgazdák és a szoedemek, akik párton belül az egymás elleni hosszas, kitartó aknamunka eredményeként a napokban a figyelem középpontjába verekedték magukat, ezúttal kénytelenek lesznek — ha időlegesen is — háttérbe szorulni. Nem kell különösebb jósnak lenni ugyanis ahhoz, hogy előre lássuk: a közéleti céltáblán mostantól hosszú ideig a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság lesz. Göncz Árpád tegnap döntött: alkotmányossági felülvizsgálatot kér a korábbi évtizedekben politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények elévülésének újrakezdéséről szóló törvényről. Nem lehet tudni, mi játszódhatott le Göncz Árpádban, midőn e lépésre elszánta magát, de hogy nagy adag bátorság kellett hozzá, az kétségtelen. Pedig bizonyosan számtalanszor végiggondolta, önpusztító lavinát zúdít ezzel magára, hiszen a törvény támogatói közül még azok is megtámadják, akik valaha közös cellában raboskodtak vele. Úgy tűnik azonban, az elnök lelkiismerete ezúttal is erősebb volt a félelemnél. És, ahogy az már megtörtént néhányszor, az Alkotmánybíróság sem ússza meg sima kis ejnye-ejnyével. A vitában várhatóan újra felerősödnek a szervezet létét megkérdőjelező kijelentések, s még azt is megkockáztathatjuk, hogy a téma egyszer parlamenti napirenddé „minősül”. A furcsa az egészben csak az, hogy akik annak idején oly erőteljesen sürgették az Alkotmánybíróság létrehozását, most pontosan ők tagadják, mondván, igazi demokráciában, jogállamban nincs szükség ilyen biztosítékra. Nos, ha ez így van, akkor az Alkotmánybíróság a jogállamiság próbája, s kíméletlenül fel kell számolni, mihelyt munkanélkülivé válik. De csak akkor! Büntetni vagy nem büntetni? Üldözéssel, megbélyegezéssel, akasztással, leszámolással, félelemkeltéssel vagy nemzeti önérzetünkben csorbát nem szenvedő, s az előttünk haladó, fejlett társadalmaktól elismerést kiváltó megoldással zárjuk le múltunkat? Ez, s nem kevesebb most a kérdés. Félő, hogy amíg a választ megkapjuk, újabb üldözők és üldözöttek csatája ejt sebet nemzetünkön. László Erzsébet „Cél: az MDF legyőzése” A Szabad Demokraták Szövetsége az elnökválasztások előtt előkészítő reginoális ülésein mutatja be a párt elnökjelöltjeit. A hétvégén Hódmezővásárhelyen Békés és Csong- rád megye szabad demokratái előtt mondta el rövid programját Tölgyessy Péter, Mécs Imre és Dörnbach Alajos. Mindhárom politikus egyetértett abban, hogy a demokratikus változások és a többpárti parlamentáris rendszer alapkritériuma az erős ellenzék jelenléte. A szabad demokraták az MDF-kormány politikáját, s magát a pártot is élesen bírálták. — Az MDF legyőzése az SZDSZ felelőssége —jelentette ki Tölgyessy Péter, hiszen a politikai változások nem elégítik ki a társadalmat. A kormány munkájában a régi reflexek élednek újra, s tovább folytatja az államközpontú irányítást. Kádár János pozíciója is erre volt alapozva. A közvélemény, elfordul a politikától. Az Antall- kormány jól érzi magát a hatalomban, s ezért mindenütt erősíti pozícióit. Az SZDSZ tisztában van saját szerepével, s programjában, amelyet határozottan meg kell hogy fogalmazzon, az utóbbi időszak tapasztalatai alapján. Tölgyessy Péter, a párt szervezeti átalakításáról is szólt, amelyben a jelenleginél erősebb vidéki szervezetek létrehozását tartja fontosnak. A felsővezetésben — mint mondotta — több döntéshozó testületet kell létrehozni. — Mi megbízást kaptunk arra, hogy segítsünk kialakítani a parlamenti váltógazdálkodást. A hatalom nem szereti az ellenőrzést, hamar a diktatúra irányába fordul, s a Magyar Demokrata Fórum eddigi tevé(Folytatás a 3. oldalon) Az eső szüntelenül esik, az utak vizesek, sárosak, csúszósak. Szinte elképzelni sem lehetne rosszabb időt gépjárművezetésre. A fokozott balesetveszélyre egyetlen gyógyír lehet a nyugalom. Lehet, hogy reggel csak kétszer kell elmondani: „Nem rohanok, nem rohanok” Fotó: Gál Edit Deszkába faragott történelem Miholcsa József alkotásai Orosházán Erdélyi, pontosabban marosvásárhelyi szobrászművész mutatkozik be alkotásaival Orosházán, a Szántó Kovács János Múzeumban november 17-e és 1992. január 15-e között. A hétvégi ünnepélyes megnyitón a szegedi Bálint Sándor Művelődési Ház és az orosházi múzeum közösen támogatott kiállítását Banner Zoltán, három éve Erdélyből Békés megyébe áttelepült művészettörténész mutatta be a művész, Miholcsa József életútját. —Az erdélyi kultúra az egyetemes művészettörténetben a magyar kultúra szerves részének tekintendő. Sajnos a politika ezt mesterségesen szétválasztotta, ám a mintegy 2 és fél millió erdélyi magyar alkotásai révén, s elért eredményei által maradandót alkotott az emberiség számára. Miholcsa József szobrász fába vésve örökíti meg az újrateremtés különböző mozzanatait, felhasználva alkotásaiban az évszázadokra visszanyúló magyar fafaragás technikáját, a kopjafák, a pogánykori bálványok, a rovásírás egyes elemeit — mondta Banner Zoltán. A klasszikus szobroktól eltérő, s a művészettörténész által „szellemi bútoroknak” nevezett fafaragások az ember lelki, tudati gyötrődését, s gazdag érzelemvilágát próbálják összegyűjteni. A nem körbejárható, hanem falra akasztható alkotások — miként hallottuk, bútorszobrok —, deszkába faragott szellemi termékek. Az erdélyi művészet támogatását szolgálja, hogy a rendezők lehetőséget teremtenek a fafaragások megvásárlására. P. J. Ma: Gyerekek a padlón Elkeserítő helyzet. Soksok gyermek szorulna gyógytornász kezelésre. Viszont, csupán egyetlen gyógytornász ismeri a módszert. (4. oldal) Holnap: Mesterségének címere: képviselő Pásztor Gyula Amerikában járt, nem turistaként, hanem mint körzete képviselője. (4. oldal) Miholcsa József bútorszobrai Kisgazdák a pártegységért Tíz fő alá csökkent a Torgyán Józseffel tartó kisgazda képviselők száma — tájékoztatta a sajtó képviselőit Pásztor Gyula, a FKGP frakcióvezetője a hétfői frakcióülés után. A tanácskozáson Tóth Imre, Szabó Lajos és Hajdú Istvánná bejelentette: a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben ők nem írták alá az elnök „hűségnyilatkozatát”. A frakció hétfői határozata leszögezi: „A frakció a párt egyedüli illetékes képviselőcsoportjának tartja magát. A képviselőcsoport a pártegység, a választói bizalom megőrzése érdekében tiltakozik egy új frakció létrehozása ellen”. íír ELEKTROHAZ 5600 BÉKÉSCSABA. BAROSS ÚT 10 TELEFON : 26 568- TELEFAX 25 632 Nyitva tartás: 9—19 óráig, szombaton: 9—16 óráig. Friteuse-ből van sokféle,de a világon a legjobb az olasz De’ Longhi FR-M típusú forgókosaras készüléke, melynek olaj-, zsírigénye mindössze 1 liter! Süthető benne hús, burgonya, gomba, tészta stb. Ára: 11 200 Ft. Már most gondoljon a karácsonyra, mi széles áruválasztékunkkal felkészülünk az Ön fogadására! ____________________