Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-19 / 271. szám

John Major: „Együtt kell dolgozni az új európai demokráciákkal” (2. oldal) 1991. NOVEMBER 19., KEDD Ára: 9,60 forint XLVI. ÉVFOLYAM 271. SZÁM Veszélyben az állam semlegességének elve? Sürgős lett a T. Háznak Az igazságtétellel kapcsolat­ban hozott törvény, valamint a múlt heti — ugyancsak e téma körüli —heves politikai szócsa­ta hatása tükröződött az Ország- gyűlés hétfői munkanapját nyitó két napirend előtti felszólalás­ban. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ)—jogelméleti fejtege­téssel megalapozva mondandó­ját — azon a véleményen volt, hogy a modem demokráciák egyik alappillére, nevezetesen az állam semlegességének elve került veszélybe az igazságtétel címén már meghozott, illetve még megalkotásra váró törvé­nyek révén. A szabaddemokrata politikus úgy ítélte meg: a Zété- nyi—Takács-féle jogszabály, valamint a III/III-as törvényja­vaslat értelmében a jogegyenlő­ség nem terjed ki a társadalom teljes körére, sőt bizonyos cso­portok politikai fenyegetésnek és diszkriminációnak lesznek kitéve. A jogállamisággal ellen­tétesnek minősítette a képvise­lő, hogy — mint mondotta — a hatalmon lévők számára ellen­szenves társadalmi csoportok ne tartozzanak a törvények védel­me alá. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Jánosi György szocialista képviselő is, hangsú­lyozva: a nyílt erőszakra való felhívás, a megfélemlítés szán­déka immár a Parlament falain belül is tetten érhető. A napirend előtti felszólalalá- sokat követően újabb törvény- tervezetek tárgysorozatba véte­léről döntöttek a képviselők. Eszerint sürgőséggel fogja tár­gyalni a Ház a társasági adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatot, csakúgy mint azokat a tervezeteket, amelyek a helyi önkormányzatokkal kap­csolatos átmeneti szabályozást, illetve a képviselők tiszteletdí­jára, költségtérítésére vonatko­zó rendelekezést hivatottak módosítani. Ezek után a képvi­selők döntöttek arról, hogy rész­(Folyt at ás a 3. oldalon) Elévülési törvény SZDSZ-elnökjelöltek a porondon Göncz Árpád az Alkotmánybírósághoz fordult Göncz Árpád, a köztársaság elnöke hétfőn „az 1944. decem­ber 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselek­mények üldözhetőségéről” szó­ló, az Országgyűlés által no­vember 4-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt — mi­vel azzal kapcsolatban több ol­dalról alkotmányossági aggá­lyok merültek fel — véleménye­zésre megküldte az Alkotmány- bíróságnak. A köztársasági elnök azért döntött így, hogy még a törvény kihirdetése előtt az erre hivatott szerv, az Alkotmánybíróság egyértelmű döntést hozhasson a törvény alkotmányossága tár­gyában, és ezáltal elkerülhető legyen a törvény alkalmazásá­val kapcsolatos későbbi jogbi­zonytalanság. Üldözők és üldözöttek A közelmúlt viharos politikai botrányai, szenzációi ismét megerősítettek valamennyiünket abban, hogy belátható időn belül nem telepszik meg a nyugalom, a békesség Magyarorszá­gon. S bizony, a helyzet már csak ilyen: a kisgazdák és a szoedemek, akik párton belül az egymás elleni hosszas, kitartó aknamunka eredményeként a napokban a figyelem középpontjá­ba verekedték magukat, ezúttal kénytelenek lesznek — ha időle­gesen is — háttérbe szorulni. Nem kell különösebb jósnak lenni ugyanis ahhoz, hogy előre lássuk: a közéleti céltáblán mostantól hosszú ideig a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság lesz. Göncz Árpád tegnap döntött: alkotmányossági felülvizsgálatot kér a korábbi évtizedekben politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények elévü­lésének újrakezdéséről szóló törvényről. Nem lehet tudni, mi játszódhatott le Göncz Árpádban, midőn e lépésre elszánta magát, de hogy nagy adag bátorság kellett hozzá, az kétségtelen. Pedig bizonyosan számtalanszor végig­gondolta, önpusztító lavinát zúdít ezzel magára, hiszen a törvény támogatói közül még azok is megtámadják, akik valaha közös cellában raboskodtak vele. Úgy tűnik azonban, az elnök lelkiis­merete ezúttal is erősebb volt a félelemnél. És, ahogy az már megtörtént néhányszor, az Alkotmánybíró­ság sem ússza meg sima kis ejnye-ejnyével. A vitában várhatóan újra felerősödnek a szervezet létét megkérdőjelező kijelentések, s még azt is megkockáztathatjuk, hogy a téma egyszer parlamenti napirenddé „minősül”. A furcsa az egészben csak az, hogy akik annak idején oly erőteljesen sürgették az Alkotmánybíróság létrehozását, most pontosan ők tagadják, mondván, igazi demok­ráciában, jogállamban nincs szükség ilyen biztosítékra. Nos, ha ez így van, akkor az Alkotmánybíróság a jogállamiság próbája, s kíméletlenül fel kell számolni, mihelyt munkanélkülivé válik. De csak akkor! Büntetni vagy nem büntetni? Üldözéssel, megbélyegezéssel, akasztással, leszámolással, félelemkeltéssel vagy nemzeti önér­zetünkben csorbát nem szenvedő, s az előttünk haladó, fejlett társadalmaktól elismerést kiváltó megoldással zárjuk le múltun­kat? Ez, s nem kevesebb most a kérdés. Félő, hogy amíg a választ megkapjuk, újabb üldözők és üldözöttek csatája ejt sebet nemzetünkön. László Erzsébet „Cél: az MDF legyőzése” A Szabad Demokraták Szö­vetsége az elnökválasztások előtt előkészítő reginoális ülé­sein mutatja be a párt elnökje­löltjeit. A hétvégén Hódmező­vásárhelyen Békés és Csong- rád megye szabad demokratái előtt mondta el rövid prog­ramját Tölgyessy Péter, Mécs Imre és Dörnbach Alajos. Mindhárom politikus egyet­értett abban, hogy a demokrati­kus változások és a többpárti parlamentáris rendszer alapkri­tériuma az erős ellenzék jelenlé­te. A szabad demokraták az MDF-kormány politikáját, s magát a pártot is élesen bírálták. — Az MDF legyőzése az SZDSZ felelőssége —jelentette ki Tölgyessy Péter, hiszen a po­litikai változások nem elégítik ki a társadalmat. A kormány munkájában a régi reflexek élednek újra, s tovább folytatja az államközpontú irányítást. Kádár János pozíciója is erre volt alapozva. A közvélemény, elfordul a politikától. Az Antall- kormány jól érzi magát a hata­lomban, s ezért mindenütt erősí­ti pozícióit. Az SZDSZ tisztában van saját szerepével, s program­jában, amelyet határozottan meg kell hogy fogalmazzon, az utóbbi időszak tapasztalatai alapján. Tölgyessy Péter, a párt szer­vezeti átalakításáról is szólt, amelyben a jelenleginél erősebb vidéki szervezetek létrehozását tartja fontosnak. A felsővezetés­ben — mint mondotta — több döntéshozó testületet kell létre­hozni. — Mi megbízást kaptunk arra, hogy segítsünk kialakítani a parlamenti váltógazdálkodást. A hatalom nem szereti az elle­nőrzést, hamar a diktatúra irá­nyába fordul, s a Magyar De­mokrata Fórum eddigi tevé­(Folytatás a 3. oldalon) Az eső szüntelenül esik, az utak vizesek, sárosak, csúszósak. Szinte elképzelni sem lehetne rosszabb időt gépjárművezetésre. A fokozott balesetveszélyre egyetlen gyógyír lehet a nyugalom. Lehet, hogy reggel csak kétszer kell elmondani: „Nem rohanok, nem rohanok” Fotó: Gál Edit Deszkába faragott történelem Miholcsa József alkotásai Orosházán Erdélyi, pontosabban maros­vásárhelyi szobrászművész mu­tatkozik be alkotásaival Oroshá­zán, a Szántó Kovács János Múzeumban november 17-e és 1992. január 15-e között. A hét­végi ünnepélyes megnyitón a szegedi Bálint Sándor Művelő­dési Ház és az orosházi múzeum közösen támogatott kiállítását Banner Zoltán, három éve Er­délyből Békés megyébe áttele­pült művészettörténész mutatta be a művész, Miholcsa József életútját. —Az erdélyi kultúra az egye­temes művészettörténetben a magyar kultúra szerves részé­nek tekintendő. Sajnos a politika ezt mesterségesen szétválasz­totta, ám a mintegy 2 és fél millió erdélyi magyar alkotásai révén, s elért eredményei által mara­dandót alkotott az emberiség számára. Miholcsa József szob­rász fába vésve örökíti meg az újrateremtés különböző mozza­natait, felhasználva alkotásai­ban az évszázadokra visszanyú­ló magyar fafaragás technikáját, a kopjafák, a pogánykori bálvá­nyok, a rovásírás egyes elemeit — mondta Banner Zoltán. A klasszikus szobroktól elté­rő, s a művészettörténész által „szellemi bútoroknak” nevezett fafaragások az ember lelki, tu­dati gyötrődését, s gazdag érze­lemvilágát próbálják összegyűj­teni. A nem körbejárható, ha­nem falra akasztható alkotások — miként hallottuk, bútorszob­rok —, deszkába faragott szelle­mi termékek. Az erdélyi művészet támoga­tását szolgálja, hogy a rendezők lehetőséget teremtenek a fafara­gások megvásárlására. P. J. Ma: Gyerekek a padlón Elkeserítő helyzet. Sok­sok gyermek szorulna gyógytornász kezelésre. Viszont, csupán egyetlen gyógytornász ismeri a mód­szert. (4. oldal) Holnap: Mesterségének címere: képviselő Pásztor Gyula Ameriká­ban járt, nem turistaként, hanem mint körzete képvi­selője. (4. oldal) Miholcsa József bútorszobrai Kisgazdák a pártegységért Tíz fő alá csökkent a Torgyán Józseffel tartó kisgazda képvi­selők száma — tájékoztatta a sajtó képviselőit Pásztor Gyula, a FKGP frakcióvezetője a hétfői frakcióülés után. A tanácskozá­son Tóth Imre, Szabó Lajos és Hajdú Istvánná bejelentette: a sajtóban megjelent hírekkel el­lentétben ők nem írták alá az elnök „hűségnyilatkozatát”. A frakció hétfői határozata leszögezi: „A frakció a párt egyedüli illetékes képviselőcso­portjának tartja magát. A képvi­selőcsoport a pártegység, a vá­lasztói bizalom megőrzése érde­kében tiltakozik egy új frakció létrehozása ellen”. íír ELEKTROHAZ 5600 BÉKÉSCSABA. BAROSS ÚT 10 TELEFON : 26 568- TELEFAX 25 632 Nyitva tartás: 9—19 óráig, szombaton: 9—16 óráig. Friteuse-ből van sokféle,de a világon a legjobb az olasz De’ Longhi FR-M típusú forgókosaras készüléke, melynek olaj-, zsírigénye mindössze 1 liter! Süthető benne hús, burgonya, gomba, tészta stb. Ára: 11 200 Ft. Már most gondoljon a karácsonyra, mi széles áruválasztékunkkal felkészülünk az Ön fogadására! ____________________

Next

/
Thumbnails
Contents