Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

Gyula, Eszperantó tér. Veszp­rémi Imre: Fésülködő nő. Jö­vőre a szökőkút is működik Uiajd. Fotó: Fazekas Ferenc Szerkesztő Szőke Margit. Telefon: (66) 27-844, reggel és este 62-110 Zászlóavatás A 236. Számú Maróthi János Cserkészcsapat 45 év után ismét zászlót bontott Gyulán. Novem­ber 17-én, vasárnap 15 órakor a belvárosi római katolikus temp­lomban zászlóavatási és fogada- lomtételi ünnepséget tartanak. Falugyűlés Lökösházán november 18- án, hétfőn 18 órakor falugyűlés lesz a művelődési házban. Olyan fontos témák szerepelnek a napirenden, in in l-a vízmű üze­meltetése, a gázellátás, a helyi adók. A képviselő-testület kéri, a gyűlésen vegyenek részt a köz­ség lakói. Segíteni szeretnénk! A Gyulai Mozgáskorlátozot­tak Egyesülete ingyenes lelki segélyszolgálatot nyújt minden hozzájuk fordulónak, a Béke sugárút 45. szám alatti iro­dájukban, pénteken délutánon­ként 13.30-tól 15.30 óráig. Bejelentkezni szerda délelőt­tönként lehet 9—12 óráig a (66) 61 -767-es telefonszámon. Koncert Csíkszeredán November elején Csíkszere­dán jártak a gyulai muzsikusok. NovemberVi-én este a romániai testvérváros művelődési házá­nak nagytermében adott koncer­tet az Erkel Ferenc Zeneiskola tantestülete és a Gyulai Kamara- zenekar. Műsorukon a Mozart- év tiszteletére a zeneszerző több darabja is szerepelt. Emellett Telemann, Beethoven, Bras- kóczy műveit, Bartók Csík me­gyei népdalait, Vári Ferenc, Far­kas Ferenc kompozícióit és Bi­hari János verbunkosait szólal­tatták meg. A gyulaiak nagy si­kert arattak, s mint utólag kide­rült, ráadást is szívesen fogadott volna a Csíkszeredái közönség. Tárlat Ditzingenben Ditzingenben november 13- án megnyílt az első gyulai kép­zőművészeti tárlat. A 40 alkotás reprezentálja a mai gyulai és a városhoz kötődő képzőművé­szetet, elsősorban a festészetet, a szociografikus szemlélettől az expresszív irányzatokig. A né­metországi testvérvárosban kiállít Koszta Rozália, Székely­hídi Attila, Oroján István, Fá­bián Irén, Lakatos Tibor, Stei­gerwald István és Kiss László éremkészítő. A Gyulai Művész­telep tagjai közül Balogh Gyula, Bodor Zoltán, Marosvári György és Szakáll Agnes fest­ményeit ismerhetik meg a dit- zingeniek. A gyulai képzőmű­vészeti tárlatot Fábián Irén mu­zeológus nyitotta meg. GYULA ÉS KÖRNYÉKE Esélyegyenlőtlenség — Kevésnek tartjuk a pénzt, ami Békés megyébe irányul — mondta Kádár Péter országgyű­lési képviselő nemrégiben Ele­ken. Kötetlen beszélgetésen ta­lálkozott Elek, Kétegyháza és Lökösháza polgármestereivel, jegyzőivel, önkormányzati kép­viselőivel. Szerények lennének az ön- kormányzatok? Mint kiderült, nem hiányzik a kezdeményező­készség a térségből. A polgár- mesteri hivatalok pályáznának, ha tudnák, mikor mire lehet. Ám gyakran az utolsó pillanatban jutnak információhoz, vagy még akkor sem. Nincs esélyegyenlő­ség „lent”, „fent” a kijárósdi dívik. Míg a kormányzat ki nem dolgozza a pályázati rendszerek egységes szempontjait, marad­nak a párt- és a személyes kapc­solatok. A helyzetet tetézi, hogy az önkormányzatok kasszájából hiányzik néhány milliócska, a pályázat beadásához szükséges önerő. A kivetendő helyi adó is bűvös kifejezés ott, ahol nincs ipar, vállalkozás, földtulajdon, csak elöregedő lakosság. A gyógyír a településfejlesztési koncepció, a támogatási elvek mielőbbi kidolgozása lenne. Kutyaszorítóban vannak az önkormányzatok. A lakosság számonkérése, az átmeneti tör­vények végrehajtása rajtuk csa­pódik le. Feladataik, tulajdonaik nem eléggé tisztázottak, miköz­ben közszolgálati kötelezettsé­geik nőnek. A képbe két bizako­dást keltő hír is vegyült. A tá- gabb térség kilenc faluja társu­lásban készül gázvezeték kiépí­tésére, így bankkölcsönre is szá­míthatnak. A vállalkozások ösz­tönzésére pedig a munkanélkü­liek, a vállalkozásaikat bővítők várhatóan kamatmentes kölcsö­nöket vehetnek igénybe. Áfész: Tagi vásár A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági ülésén többek kö­zött szó volt a szövetkezet há­romnegyed évi üzletpolitikai célkitűzéseinek végrehajtásá­ról. Árbevételük bázisszinten alakult, eddig több mint egymil- liárd forint. A kiskereskedelmi ágazat kiemelkedően forgalma­zott, nem így a vendéglátás a nyári idegenforgalmi szezon pangása miatt. A tervezettől ki- sebb-nagyobb mértékben elma­radt a felvásárlási ágazat, de a javuló piaci lehetőségek re­ményt keltőek. Az áfész várha­tóan eléri évi 25 millió forintos nyereségtervét, így az igazgató­ság hozzájárult, hogy a tagok­nak személyenként 500 forint öszszegben vásárt tartsanak no­vember 15-étől december 31- éig. Átvezető fények A DÉMÁSZgyulai kirendelt­sége takarékossági és világítás- technikai okokból korszerűsí­tette Gyulán a közvilágítást. A határátkelőhelytől a Békéscsa­ba felé vezető főútvonal mentén az 500 és 250 wattos izzók he­lyett egységesen 150 wattos nát- riumizzós armatúrákat szereltek fel. A város belterületén, a faoszlopos hálózatokon a 80 wattos izzókat 11 wattos Philips kompakt fénycsöves armatúrák­ra cserélték. Ezzel a városban az áramfogyasztás nyolcadára csökkent, a fényerő lényegesen növekedett. A vállalat nagyrészt önkonnányzati beruházásból végezte a korszerűsítést, melyet a héten fejeztek be. Kiállítás Hétfőn nyílt meg a sarkadi születésű, Budapesten élő Kesz­tyűs Ferenc grafikus- és festőművész kiállí­tása Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Külön­leges olaj- és tűzzo­mánc-kerámia fest­ményei december 6- áig, naponta 14—18 óra között tekinthe­tők meg. Felvételün­kön Fér jtisztelet című képe Fotó: Fazekas Ferenc Erkel-évforduló a fővárosban Erkel Ferenc születésének (Gyula, 1810. november 7.) év­fordulójára emlékezett szomba­ton Budapesten az Erkel Társa­ság. A Kerepesi úti temetőben, a zeneszerző síremlékénél beszé­det mondott Erkel Tibor, a társa­ság elnökhelyettese és dr. Po- csay Gábor polgármester, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és Zeneakadémia, il­letve a gyulai önkormányzat nevében koszorúkat helyezetek el a síron. Koszorúzott a Magyar Állami Operaház nevében Med- veczky Adám főzeneigazgató és Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója is. Az Erkel Társaság gyulai és budapesti tagjai ezután elhe­lyezték a kegyelet virágait az Erkel család ebben a temetőben nyugvó tagjainak sírjain, va­lamint Czigler Antal építész és Bokody Károly mérnök síremlé­kein. A megemlékezésen részt vet­tek a Magyarországon, illetve külföldön élő Erkel-leszárma- zottak, családtagok. 1991. november 15., péntek Halló, dr. Pocsay Gábor! Gyula polgármestere nemegyszer utalt rá, békési születésű. Olva­sóink azonban úgy tudják, a békési Pocsaiak így, vagyis nem y-nal írják nevüket.-— Halló, mi az igazság az Ón y-ja körül? — 1944-ben, amikor születtem, édesapám az akkori divatnak megfelelően y-nal íratta be nevemet az anyakönyvbe. — Ha már nálam van a szó... Ezúttal a képviselő-testület tagjait idéztem. Nem mintha bárkitől megtagadná a szót, inkább szemláto­mást attól tartanak a képviselők, nem kerül rájuk sor... — Én komolyan veszem a demokrácia gondolatát és viszolygok attól, hogy bárkibe is belefojtsam a szót. Nem tudni, mikor hangzik el egy fontos érv, a kisebbségi vélemény is elfoglalhat majd többségi pozíciót. Tagadhatatlanul hosszúak a testületi ülések. Házi feladat­nak tekintem, hogy jobban tudjam egyeztetni az időtartamot a demokrácia játékszabályaival. De nemcsak én vagyok bűnös: 27 tagú testületünkben mindenki igen aktív. Ha valaki csak kétszer szólal fel, és első alkalommal sem lépi túl a szervezeti és működési szabályzatban rögzített három percet, máris tetemes idő a végered­mény. — Volt szó róla, hogy az üléseket az alpolgármesterekkel felvált­va vezeti. — Egy szomszéd város testületé észrevételt kapott a köztársasági megbízottól. Az önkormányzati törvény értelmében az üléseket csak a polgármester vezetheti, kivéve az akadályoztatásokat, például a betegséget. — Gyulán erős az ellenzék, Ón megválasztásától kezdve össztűz­ben áll. — Nem mondom, hogy minden esetben kellemes, ha az embert támadják és főleg, ha igaztalanul. Véleményem szerint azonban a demokrácia feltételezi az erős, szemben álló véleményt. Mikor elkezdtük, sokan értelmiségiek a politikában való aktív részvételt, hogy megváltoztassuk a diktatórikus társadalmi rendet, az ellenzék szerepéért is küzdöttünk. A véleménykülönbség elengedhetetlen, Számoltunk vele, én pedig még bírom a csatákat. — Tehát nem igaz a híresztelés, hogy visszakészül a megyei kórházba? — Jelenleg nem. Gazdasági háztűznéző Budrióban Az elmúlt héten négytagú gyulai küldöttség járt az olasz- országi testvérvárosban, dr. Pocsay Gábor polgármester, Lebenszky Attila alpolgármes­ter, a Magyar Vállalkozók Ka­marája gyulai szervezetének képviseletében Kiss József és a Gyulai Vállalkozók Egylete képviseletében Csomós János részvételével. A látogatás első­sorban gazdasági jellegű volt, burgonyafeldolgozó, bútorgyár, építkezés megtekintése szere­pelt a programban. A gyulaiak találkoztak Bologna, Budrio és környékük gazdasági, kereske­delmi vezetőivel. Várhatóan születik ruházati, kertészeti, esetleg mezőgazdasági termé­nyeket feldolgozó, forgalmazó üzlet. Nem látszik azonban könnyű feladatnak az együttmű­ködés: a követelmények maga­sak, így az üzletek gazdaságos- sági sávja keskeny. Jó hír vi­szont, hogy a testvérváros a gyu­lai megyei kórházból ideggyó­gyászokat, idegsebészeket ké­szül fogadni tanulmányúton — tájékoztatta lapunkat a polgár- mester. Tizennégy oklevél a nyugdíjasoknak „Az éjfél vetett haza bennün­ket” — írta nemrég tartott han­gulatos estjükről Medve György, a kétegyházi Márki Sándor Nyugdíjas Klub vezető­je. Együtt vacsoráztak a Gerlai Nyugdíjas Klub tagjaival, közös ünnepségen. Megemlékeztek minden, a közösségben előfor­duló névnapról, az idősek világ­napjáról. Szó esett a kétegyházi nyugdíjasok községszépítő munkájáról is, amelyért nem maradt el az önkormányzat elismerése. Dr. Eisele József polgármestertől oklevelet, jutal­mat vehettek át azok az idős emberek, akik példamutatóan rendben tartják a főteret, a par­kokat. „A jövőben is megmutat­juk, ez a nyugdíjasklub nemcsak kirándulni, mulatozni képes...” — mondta az ünnepségen Med­ve György, aki az országos szö­vetség Békés megyei csoportjá­nak vezetője is. Hallotta? A gyulai városháza dísztermét, melyet az épület középpontjá­ban, az emeleten helyezett el tervezője, két irányból lehet megkö­zelíteni. Balról és jobbról, illetve jobbról és balról. Mindegy merről, a fokok száma egyforma. A lépések iránya azonban...! Állítólag, az ülésekre sereglő városatyák — és őket az avatott szeműek — titkon kifigyelik, ki választja a jobb, ki a bal oldalt. Dönteni muszáj, hisz középút nincs. Ha lenne, a rossznyelvek szerint úgysem használnák, ugyanis a független magatartás olyan ritka, mint a fehér holló. Olykor egy fecske is csinál nyarat Három gyulai középiskolás kollégium diákcsapata mérkőzött szellemiekben november 7-én este a Jókai Művelődési Házban. A vetélkedő magánkezdeményezésre jött létre. Nyolcfős csapatok vá­laszoltak a szervező-játékvezető Nagy Béla kérdéseire, népes szurkolótáborral megerősítve. Például arra, hogy meddig élt Matuzsálem, kik voltak az idióták és még sorolhatnák a komoly, avagy kevésbé komoly feladványokat. Végül is a jó hangulatú találkozón az alábbi sorrend alakult ki: Erkel Gimnázium, szakmunkásképző iskola, román gimnázium. A győztes csapat boszorkányt kapott emlékül a Gyöngyház butiktól és belépőt a 48-as Klubba. Képűnkön a zsűri értékeli az „elöl csíkos, hátul kockás, oldalt gombos gőtepete” rajzokat. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents