Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

1991. október 10., csütörtök © OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Kárpótlásról ingyen Konténerek az utcán A kárpótlási törvény elfoga­dása után a végrehajtás szaka­szában minden településen gond a formanyomtatványok ki­töltése. Békéssámsonban az ön- kormányzat elébe ment a problémának, tájékoztat ben­nünket Lakatos Károlyné jegy-, ző. Itt úgy oldják meg a dolgot, hogy a kárpótlási igényre jogo­sultak a polgármesteri hivatal adóügyi dolgozóitól a szüksé­ges felvilágosításon túl gyakor­lati segítséget is kapnak. Azon túl, hogy a hozzáértő hivatal­nokok megmondják milyen ok­iratokat szerezzen be a kárpótlá­si igényért folyamodó, itt hely­ben díjmenetesen fénymásolják a hivatalos okiratokat és teljesen ingyen kitöltik az adatlapokat is. A csorvási műkedvelők A közelmúltban jelent meg a Csorvási Híradó októberi szá­ma, amelyben Kiss Lajos tollá­ból gondolatokat olvashatunk az ősz politikai évfordulóiról, vala­mint a betakarítási munka kez­detéről. Megismerkedhetünk a csorvási műkedvelő színjátszás 19f)0-as évek elejére visszanyú­ló hagyományairól. Annak ide­jén négy apáca, Krémer Mária Vunibalda, Kalach Mária Van­da, Raab Mária Janka és Né­meth Mária Demetria teremtette meg a falusi színjátszás alapjait. Később a ’40-es évek elején a Kisgazda Egylet és az Iparoskor is támogatta, sőt gyakorolta is az írott szó megelevenítésének ezen formáját. Kasuba István helytörténeti kutató számtalan érdekességgel szolgál cikkében, s közzéteszi a Jairus lánya és Az elnémult harangok 1927-ben, il­letve 1930-ban előadott színda­rabját ábrázoló képeket. Falugyűlés... ...lesz Csanádapácán 1991. december 2-án a helyi művelő­dési házban. A témája: beszá­moló az önkormányzat eddig végzett munkájáról. Előadó Mórocz László polgármester. Szó esik még egyéb közérdekű gondokról, feladatokról, s ter­mészetesen a lakosság is tehet fel kérdéseket, elmondhatja vé­leményét. Mire e sorok megjelennek, bi­zonyára elkészül Orosházán a Hotel Alföld előtt, a Kossuth szobor körül az új járda. Ezzel a beruházással nemcsak a gya­logos közlekedés válik egysze­rűbbé, hanem a környezet is szebb lesz Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépis­kola háztartásgazdasági sza­kán tanuló érettségizett lá­nyok elsajátítják a varrás for­télyait is. A képen Bukta Gizel­la vesz méretet Bőrös Andreá­ról Csorváson, a település külön­böző helyein új, felirattal ellátott zöldszínű konténereket helyez­tek el. — Mire valók és mennyibe kerültek ezek a konténerek? — kérdeztük Szilágyi Menyhért polgármestertől. — Környzetünk védelme a település jövőjének fontos meg­határozója. Ez a gondolat vezé­relte a képviselő-testületet ak­kor, amikor úgy határozott, hogy megkezdi az oszályozott hulladékgyűjtés feltételrend­szerének kialakítását. Első lé­pésként konténereket helyez­tünk el a piactéren, a vasútállo­másnál, a tsz. irodaházánál, a Batthyány—Sallai utcák ke­reszteződésében. A konténere­ken feliratok jelzik, hogy me­Sokan biztosak abban, hogy a jövő hírnöke, a korszerű hírköz­lés eszköze a kábeltelevízió. Csorváson a Göncöl Teleká- bel Szolgáltató Betéti Táraság — Kocsis József magánvállal­kozása — meghatározott terv szerint folyamatosan szervezi és végzi a kábelrendszer kiépíté­sét. Az önként jelentkezők 10 ezer forint ellenében vezethetik be saját lakásukba a rendszert. A jelentkezéskor 5 ezer forintot kell fizetniük és a bekötéskor a fennmaradó, szintén 5 ezer fo­rintot. A betéti társaság a folya­matos karbantartásra havonta 150 forintot kér. Eddig közfel fél ezren igényelték a szolgáltatást. lyikben milyen hulladék elhe­lyezését kérjük a következő cso­portosításban: 1. üveg, 2. fém, 3. papír, textil, műanyag. Kérjük a lakosságot, nyújtson segítséget azzal, hogy a feliratoknak meg­felelően helyezi el a hulladékot a lakóhelyéhez legközelebb eső konténerben. Kiürítésükről rendszeresen gondoskodunk. Az osztályozottan gyűjtött hul­ladék értékesíthető, az ebből származó bevételt újabb konté­nerek beszerzésére fordítjuk. A mostaniak 180 ezer forintba ke­rültek. — Mi a sorsa a vegyes háztar­tási szemétnek? — Az egyéb házi szemét el­szállítását az eddigi gyakorlat­nak megfelelően a jövőben is a szolgáltató szervezetünk végzi. A Csorvásiak Baráti Társasá­ga — hagyományosan a búcsú­hoz kapcsolódva — október 19- én 10 órakor az új általános isko­la előcsarnokában tartja ünnepi közgyűlését. Immár hagyomány, hogy a társaság elnöksége ekkor ad számot az egy év alatt végzett tevékenységéről. Felhasználva az alkalmat, hogy a településről elszármazott csorvásiak a búcsú rendezvényeihez igazodva láto­gatják meg rokonaikat, szeret­teiket. Az elnökség bízik abban, hogy a számtalan rendes és pár­toló tag időt szakít arra, hogy az ünnepi közgyűlésen megjelen­jen. Golyós sakkverseny Ilyen még nem volt Oroshá­zán — hirdette a felirat, s tény­leg nem fordult még elő, hogy amerikaibiliárd-versenyt rende­zett volna bárki is. A hét végén azonban megtört ajég, ugyanis a megújult IPOSZ Klubban há­rom napon keresztül mérték össze tudásukat a „golyós sakk” virtuózai. Nyerges László, az Országos Nemzeti Poul-biliárd Szövetség alapító tagja a helyszínen így nyilatkozott szándékaikról: — Szeretnénk ezt a csodála­tos sportot megismertetni az orosháziakkal, hiszen nyugaton és Magyarországon is sokfelé nagyon népszerű. Ennek a talál­kozónak ez az apropója. Néhány szót a győztesekről: első Nagy János, második Ben- kő Mihály és harmadik Nagy Attila lett. Régi szakma Talán minden kultúra küzd azzal, hogy őseink kézügyessé­gét, szakmai folytonosságát nem visszük tovább. Legalábbis nem olyan mértékben, miként ezt szeretnénk. A magyar nép lovas nép, halljuk gyakorta, s így a legősibb mesterség, a ló­szerszám- és nyeregkészítés, valamint általában a bőrös szak­ma gyökerei messzire nyúlnak vissza. Kishonti Pál Orosházán élő népi iparművész már kisgyer­mek korában észrevette, hogy valahogy „nem bír a kezével”. — Amikor édesanyám varro- gatott, én mindig kértem tőle egy darab szövetet és kértem, hogy engem is tanítson meg varrni, hímezni. Fiúk körében nem volt ez akkoriban sem szo­kás. Ám hímzett térítőim ma is lakásom dísze. Kishonti Pál vonzódott a kéz­művesség mellett az állatokhoz, különösen a lovakhoz is. Plutz Béla bácsi lovasiskolájában kezdte megismerni a lovaglás művészetét és hordta a trágyát naponta. De nem lehetett vele „megutáltatni” a ló szeretetét. A gimnázium elvégzése után mű­szaki egyetemre kerül, ahol bu­dapesti tanulmányai időszaká­ban megcsodálja Pánczél Mik­lós és fia, Attila szíjgyártó cso­dálatos lószerszámait. Kishonti Pál lószőrből font ékszerei: gyűrű és nyak- bavaló harangmedál Fotó: Szűcs László — Elmentem Pánczél Mikló- sék lakására, ahol kértem az öreg mestert, engedje meg, hogy bűrhulladékból valamit én is csi­nálhassak. Előbb elküldött, majd látva hajthatatlanságomat, teljesítette kérésemet. A két iparművésztől sokmindent el­lestem. Számomra mint póttevé­kenység, rendkívül hasznosnak bizonyult a műhelyben eltöltött idő. Az egyetem elvégzése után sem hagyta abba a népi művé­szetekkel és kézművességgel kapcsolatos ismeretek felkuta­tását. Autodidakta módszerrel megtanulta a szűcs munkát Je- vai Zoltántól, a lószőrfonást Bodnyi Sándortól, a népművé­szet mesterétől. Ekkor már Kis­honti Pál alkotásai országszerte ismertek voltak. Pályázat útján az 1980-as évek elején elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Számtalan kiállításon mutatkozott be hazánkban és ta­lán a világ kontinenseinek na­gyobbik felén is. Zsűrizett ter­mékei ma is értéket képvisel­nek. Szinte nem volt olyan pá­lyázat, amelyre ha benevezett, ne díjazták volna. A 36 éves népi iparművész e címet 1987-ben kapta meg. O készítette például a Magyar Köztársaság parla­menti tagjainak irattartó map­páit. Kishonti Pál emellett meg­tanulta a szövés művészetét is. Orosházán, a közelmúltban ki­alakított alkotóházában az ér­deklődők megtekinthetik egye­di alkotásait és különleges, ló­szőrből font ékszereit is. Aki szeretné elsajátítani a kézmű­vesség alapjait, a mester ebben is hajlandó segíteni. PappJános Az oldalt írta és összeál­lította Papp János. A fotó­kat Gál Edit, Kovács Erzsé­bet és Szűcs László készítet­ték OETL-motorok Október 5-én és 6-án az Agro- süd Kft. és az OETL Motorgyár Rt. mezőgazdasági kisgépbe­mutatót és vetőmagvásárt szer­vezett. A kiállított kerti egyten­gelyes kistraktorok, rotációs kapák, benzinmotoros szivaty- tyúk, áramfejlesztők mind az OETL-motorok vízszintes és függőleges tengelyű változatai. A motorokat orosz és bolgár munkaeszközökhöz (kultivátor- hoz, fűkaszához, pótkocsihoz) kapcsolták. A kedvező nagykereskedel­mi ár alatti termékek közül sok vevőre talált. Leginkább a toli­kapa és a 7500 forintos BMX- kerékpár fogyott. Békéssámsonban korábban két óvodában nevelték az iskola előtt álló gyerekeket. Az 1. szá­mú óvodában három csoport­ban, osztott nevelési terv szerint foglalkoztak a kicsikkel, míg a 2. számúban egy tanteremben, összevont rendszerben. 1989- ben úgy döntött az akkori taná­csi vezetés, hogy korszerű, 100 férőhelyes óvodát építenek. A beruházás költsége 8 millió 700 ezer forint volt. Az új -óvoda terveit Szemenyei Bálint oroshá­zi tervezőmérnök készítette, s a műszaki munkát is ő irányította. A kivitelezők: az önkormányzat (korábban tanács) házi brigád­jai, valamint a már elhúnyt helybéli Jambrik Imre kőmű­Stílus A szocialistának nevezett építészet megcsúfolásának lehet tekinteni Orosházán az Eötvös Téri Általános Iskola udvara köré felállított új kerí­tést. A környékbeliek kocka­panel lakásaik ablakából kite­kintve eleinte barátságtalanul figyelték a kivitelező, Dér Ist­ván és munkatársai sürgés-for­gását, akik a gondosan elvég­zett terepigazítás után látvá­nyos munkába kezdtek. Szinte az eső utáni fű növekedésének sebességével nőttek ki a talajból a tartóoszlopok, a „galambdúcban” élők nem kis csodálkozásá­ra. Ilyet sajnos még nemigen volt módjuk megfigyelni. S amikor ezt kijelentem, akkor nemcsak az építkezés tempójára gondolok, hanem az udvart körülhatároló szerkezet megjelené­sére is. Való igaz, hogy a tetszetős kerítéselemek komoly határvona­lat emelnek a két stílus közé. Élesen elkülönül a minden városban fellelhető szürke, megjelenésében egyforma, egykap- tafára készült lakótelep és a modem, de nem hivalkodó térelvá­lasztó. Harmonikusan illeszkedik a kerítés a nem régen átadott impozáns általános iskolához. Karakterisztikusan, ám nem otrombán veszi körbe az udvaron felépülő sportlétesítménye­ket. Gratulálunk a tervezőnek. PappJános Négy és fél milliós kerítés — Előre bocsátom, hogy nem _ a lakótelepet kerítettük be, hanem az iskola udvarát — kez­di beszélgetésünket Patyi Béla építésvezető Orosházán, az Eöt­vös Téri Általános Iskola udva­rán. Az eredeti terv szerint ez a kerítés 20 millióba került volna. A szegedi székhelyű Vasbeton- ipari Kft. mindössze 4,5 millió­ért vállalta. Olyan hosszú életű anyagból igyekeztünk kerítést készíteni az iskolaudvar köré, amelynek a karbatartása olcsó, anyaga időtálló. A betonból készült kerítés hossza közel háromszáz méter, végleges átadási határideje de­cember 31. Mi lesz majd a kerí­tés mögött? Bitumenes sportpá­lya, 160 méteres futókör, egy távolugró' és egy magasugró hely, salakos teniszpálya, pa­dok, zöldterület s mindezek az iskola üzemeltetésében. Ám miként az iskolaigazgató, Pus­kás Tibor elmondta, a városi rendezvények is helyet kapnak itt. A beruházás költsége minte­gy 16 millió forint. A Békéssámsoni Előre Mgtsz az idén 409 hektáron termelt cukorrépát, amelynek cukortartalma 15,8 százalék. Eddig 40 tonna répát takarítottak be átlagosan egy hektárról. Az összes területből mintegy 120 hektár a háztáji. A 200 hektáron vetett nagy olajtartalmú napraforgóból 45 hektár a tagoké és a bérlő­ké. Ä betakarításhoz a napokban kezdtek hozzá. A várható nettó árbevétel 20—30 ezer foririt/hektár vesmester és jó néhány külső Jánosné irányítása alatt négy vállalkozó voltak. óvodai csoportban nevelik az Ma Békéssámsonban Nagy óvodás korú gyerekeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents