Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
„...az egész országban csodaváró hangulat uralkodik” — véli a lélek kutatója (5. oldal) 1991. OKTÓBER 8., KEDD Ára: 9,60 forint XLVI. ÉVFOLYAM 236. SZÁM Vita a vagyonpolitikai irányelvekről Nő az önkormányzatok szerepe? Kádár Péter szabaddemokrata képviselőnek a határátlépést szigorító új intézkedés ellen fellépő hozzászólalásával kezdődött hétfőn az Országgyűlés plenáris ülése. Csaknem félórás szavazási procedúra után a plénum elfogadta a hétfői—keddi ülésnap tárgysorozatát. Miután néhány témában több, közel azonos tartalmú előterjesztést is benyújtottak, a törvényhozóknak szavazással kellett kiválasztaniuk a megvita- tandókat. így a Munka törvény- könyve módosítását célzó variációk közül a kormány előterjesztését fogadták el, miközben Fiiló Pál és Paszternák László szocialista képviselők ugyanerre vonatkozó indítványukat módosító javaslatként fenntartják. A Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályának állományára vonatkozó változatok közül ugyancsak a kormány előterjesztését vitatja meg a Ház, szemben Hack Péter (SZDSZ), illetőleg Pásztor Gyula és Ómol- nár Miklós (FKGP) indítványaival. Ezután a képviselők az ország új vagyonpolitikai irányelveiről tanácskoztak. Máté Ferenc tárcanélküli miniszter vázolta a kormány koncepcióját. Eszerint a beterjesztett javaslat az elmúlt másfél év kialakult gyakorlatára és elveire alapoz. Egyidejűleg — folytatta előterjesztését a miniszter — érvényt kívánt szerezni annak a követelménynek, hogy az állami vagyon reális áron, átlátható versenyfeltételek mellett kerüljön értékesítésre. Alapvető tényként fogalmazta meg a vagyon minél hatékonyabb működtetését is. A javaslat a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a privatizáció összkormányzati jellegére, a társadalmi egyeztetés fontosságára is. Az előterjesztő intenzívebb együttműködést ígér az önkormányzatokkal, és határozottan leszögezte, hogy ki kell kérni a munkavállalói közösségek véleményét minden megszületett döntés előtt, azokról pedig részletes tájékoztatást (Folytatás a 3. oldalon) A kormány meglepetése „A hétvége folyamán mintegy 50 ezer ember kényszerült arra, hogy vagy letáborozik a határnál vagy visszafordul. Az útrakelők többségét, mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a kormány októberi meglepetése, úgy látszik, ha október, akkor meglepetés” — mondta napirend előtti felszólalásában Kádár Péter SZDSZ-es képviselő. „Tisztelt Ház! Szívből fájlalom, hogy magyarok ezrei nem hajthattak fejet az aradi 13 emléke előtt, egy ostobán időzített intézkedés miatt. Fájlalom, hogy az egyszerű ember már megint keserves csalódáson ment keresztül. Ha e panasszal megvárhattam az interpellációs besorolást, azt kérdeztem volna a kormánytól, hogyan kívánja helyrehozni ezt a súlyos hibát? Lesz-e végre elképzelésük az intézkedés aláíróinak, illetve ellenjegyző minisztereinek a keleti idegenforgalom gondjainak átfogó, rendszerszerű megoldására? Ehelyett most csupán ennyit hadd kérdezzek: Uraim, legalább nem akarnak bocsánatot kérni?” Hamburgi dramaturgia Bár a címet Lessingtől, a klasszikus költőtől és drámaírótól, a német színház megújítójától kölcsönöztem, jegyzetem témája nagyon is mai, még gyermekcipőben jár. A neve: német egység. Néhány éve csak viccben létezett, ott is csak a legmerészebbek között persze, például április elsején: „Hallottad már, hogy egyesítik a két Németországot?!” S ami egészen addig elképzelhetetlennek tűnt a „Kettészelt égbolt” alatt, * tavaly valóra vált. Olyan volt, mint egy álom. ~ Hirtelen fel sem fogtuk, hogy történelmi pillanatot élünk át. Örömmámor, népünnepély, sok pezsgővel és könnyekkel. „Újra együtt van, ami összetartozik” — állapították meg a bölcsebbek az ex-NSZK-ban. Miközben külföldön, Keleten és Nyugaton egyaránt némi félelemmel vagy legalábbis fenntartással figyelték a fejleményeket, Európa átrendeződését az új nagyhatalom megjelenésével, az együttélés, a jövő esélyeit latolgatták. Nem csak a gazdasági és politikai térképet kellett újra rajzolni, hanem sürgősen a katonait is... Egy év elmúlt, a németek kijózanodtak, és most az első évfordulót alaposan beárnyékolják a gondok. Elégedetlenség itt is, ott is. Akkor lelkesedés volt és remény, ma csüggedés van, fogytán a megértés. Munkanélküliek milliói és bevándorlók tízezrei. A hamburgi központi rendezvény szónoka arra kérte honfitársait, hogy vállalják „az eltérő és ellentétes életsorsokat” és tanúsítsanak több türelmet a külföldiek iránt. A higgadtabb nyugatiak jól tudják, hogy a vendégmunkásoknak is részük van a gazdasági fellendülésben, a jólét megalapozásában. Mások viszont hangoztatják, hogy már így is elég mélyen nyúltak a zsebükbe, s egyébként sem szeretik, ha fejős tehénnek nézik őket... Az egykori keletiek a korábbi „játékpénz” helyett rendes márkával a kezükben, a parancsuralom, a gyámkodás alól túl hirtelen csöppentek bele a piacgazdaságba, a bezártság helyett kinyílt a világ, és a nagy szabadságukkal most nem tudnak mit kezdeni. Azonnal akarják a Nyugaton megszokott béreket, életszínvonalat, s ha nem kapják, máris „a kapitalizmus farkastörvényeitől” szenvednek, meg attól, hogy „a gazdag NSZK bekebelezi a szegény NDK-t”. Nem tudom, az újraegyesítésre milyen forgatókönyv készült, volt-e elég idő rá egyáltalán. De amennyire a németeket ismerem, valószínűnek tartom, hogy „a dolgok kezelésére” akad elképzelés. Niedzielsky Katalin Az elmúlt hétvége előtt még azt gondolhattuk: különösen nagy forgalom lesz a magyar—román határátkelőkön. Ami a zsúfoltságot illeti, az sajnos, megvolt, ám Romániából csak nagyon kevesen jutottak át... Ez aztán meglátszott a békéscsabai sportcsarnok előtti „nagypiacon'’ is, ahol láthatóan megcsappant a forgalom Kárpótlási jegy vagy saját tulajdon? Ne dőljenek be! Ma: Orosháza első női orvosa (3. oldal) Papp László visszatért (8. oldal) Holnap: A Széchenyi-díj kitüntetettje • • Ünnepre készülnek a kisgazdák Hatvan esztendővel ezelőtt Békésen bontott zászlót a Független Kisgazdapárt. Ez alkalomból ünnepségsorozatot rendeznek, s megemlékeznek az évfordulóról. A rendezvényről dr. Zsíros Géza , a párt megyei elnöke elöljáróban kiemelte: (Folytatás a 3. oldalon) Cement a megyében a legolcsóbb! Magyar cement 480Ft áfával. 30 q felett díjtalan házhoz szállítás a megye területén. Szovjet pala reklámáron! Békéscsaba, Berényi út 140. ÚjTüzép Telefon: (66) 24-454. Olvasható Békés megyében a szinte minden lakótelep környéken megtalálható szórólapon. A Nemzeti Fórum és a Magyarok Nemzeti Szövetsége közös (egyesek úgy vélik, hogy e kiadvány mögött nem az előbbiekben felsorolt aláírók állnak, hanem egyes szélsőséges kisgazda körök) kiadványukban úgy vélik, „hogy a kárpótlási törvény a legalattomosabb módon semmi- zi ki a volt tulajdonost, az elrabolt tulajdonából”. Felhívják a figyelmet arra, hogy minden magyar állampolgárnak alanyi joga, hogy a Strassburgi Emberjogi Bírósághoz forduljon tulajdona teljes visszaszerzéséért. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a miniszterelnök által 1990. november 6-án Rómában aláírt Emberjogi Egyezményt a magyar Országgyűlés ratifikálja. Az iromány szerzői arra biztatják a károsultakat, hogy a földhivataltól megkért tulajdoni lapokkal igazolják saját birtokaikat, majd továbbítsák ezt a megyei kárpótlási hivatalhoz, s minden nyomtatványra az alábbi szöveget vezessék rá: „TELJES KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELEK! A KÁRPÓTLÁSI JEGYET NEM VAGYOK HAJLANDÓ ELFOGADNI! VALÓDI ÉRTÉKET KÉREK!” A kárigény bejelentésének másolatát a Nemzeti Fórum ingyen eljuttatja a Strassburgi Emberjogi Bírósághoz (megadták a Jurta Színház címét is). Biztatják továbbá arra is az állampolgárokat, hogy Szabad Györgynél követeljék az Emberjogi Egyezmény Országgyűlés általi ratifikálásának elősegítését. Arra is ösztönzik a károsultakat, hogy mindegyikőjük kérelemben forduljon az Alkotmánybírósághoz, hogy helyezze hatályon kívül a kárpótlási törvényt. Dr. Gondos Józsefet, a Békés Megyei Kárpótlási Hivatal vezetőjét arra kértük, kommentálja a felhívást. — Sajnos ismerem e szórólapot. El kell hogy mondjam, csalatkozik az, aki hiszékenyen elfogadja a röplap tartalmát. Még ha ratifikálnánk is a római egyezményt, akkor sem lehetne a kárpótlási törvényt hatályon kívül helyezni. Semmilyen nemzetközi bíróság nem szólhat bele Magyarország szuverenitásába, nem változtathatja meg a nálunk hatályos jogszabályokat. Nincs remény arra sem, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezze a kárpótlási törvényt, hiszen e bíróság két esetben megvizsgálta s minden alkalommal összhangban találta a magyar alkotmánnyal, valamint az európai polgári jogszabályokkal. Ne dőljenek be a károsultak ennek a szórólapnak! Az a kérésünk, hogy éljenek kárpótlási igényeikkel, s vegyék fel azt, ami nekik jogszabály szerint jár. PappJános lUM HIRDESSEN A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPBAN! JS/ MAGYAR POSTA Hirdetését feladhatja 1991. október l-jétol a megye minden postahivatalánál.
