Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

1991. október 30., szerda O feBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­SARKAD ÉS KÖRNYÉKE Mezögyán, református templom Szerkesztő: Magyar Mária Telefon: (66) 27-844 Még a 200. évforduló előtt Mezögyán 1794-ben épült református temploma ez év ele­jére katasztrofális állapotba ke­rült. A felújítás elkerülhetetlen­né vált. Lakossági összefogás­sal, önkormányzati segítséggel, megyei támogatással azonban a nyár folyamán sikerült újjáva­rázsolni a község amúgy leg­szebb régi épületét. A felújítást, valamint a templom falán elhe­lyezett 1. és II. világháborús em­léktáblák leleplezését ünnepelte a falu az elmúlt hétvégén. A há­laadó istentiszteleten Nagy László gyulai esperes prédikált. A padsorok között a gyániak mellett ott ültek a szomszéd tele­püléseket képviselők is, sőt, a község romániai testvérfalvai- ból, Magyarhermányból és Kis­baconból csaknem hatvanan jöt­tek el, hogy ezen az ünnepen együtt örüljenek a helybéliek­kel. A megalázottak „kárpótlása” Az 1956-os forradalom több geszti résztvevőjét is elhurcol­ták, megverték vagy börtönbe zárták a forradalom után. Közü­lük hárman (Fenesi Mihály, Szé­kács Sándor és Farkas János) emlékplakettet vehettek át októ­ber 23-án az MDF és a kisgaz­dák helyi szervezeteinek közös ünnepi ülésén. Az idő közben elhunyt Bagdi Sándor posztu­musz emléklapját fia kapta. Hogyan készül a jó költségvetés? Mindazok a sarkadi vagy Sar­kad környéki települések képvi­selői, akik az önkormányzatok költségvetéseinek tervezéséről többet szeretnének tudni, hol­nap, október 31-én 9 órakor a sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban találkozhatnak Keményné Koncz Ildikóval, a Pénzügymi­nisztérium e kérdésekben illeté­kes szakemberével. Elmarad a közoktatási fórum Dr. Biszterczki Elemér, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára november 1-jére Sarka­don meghirdetett közoktatási fórumja az előadó külföldi útja miatt elmarad. A fórumot, mely­re hivatalos valamennyi sarkadi és Sarkad környéki oktatási, ne­velési és közművelődési intéz­mény dolgozója, valamint a téma iránt érdeklődő egyházak képviselői egy későbbi időpont­ban tartják meg. Kiss Viktória Sarkadon Dr. Kiss Viktória, a megyei tiszti főorvos holnap, október 31-én megbeszélést tart Sarka­don a helybéli, valamint a kör­nyékbeli települések vezetőivel, egészségügyi dolgozóival. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette Ha minden simán megy Január 1-jén új község születik! Előnye a településnek, hogy keresztülszeli a Békéscsaba—Deb­recen főútvonal A megoldás Egyszer Rúzsa György méh­keréki polgármester mesélte, olyan nehezen tudta telefonon utolérni Nagyszalontát, hogy dühében kocsiba ült, és szemé­lyesen intézte el a dolgot. Mosolygásra ingerlő anek­dotája többször is eszembe ju­tott az utóbbi hónapokban, ami­kor Gesztet vagy Mezőgyánt szerettem volna telefonon meg­kapni. Mint köztudott, ezeken a településeken még nem működik a crossbar, így sokszor órákba telik, amíg végre vonalhoz jut az ember. Legutóbb, amikor egy sürgősre hívott geszti telefonra vár­tam (étien, szomjan, hiszen nem mertem elmozdulni a kagyló mellől), a megoldáson gondolkodtam. A crossbar ugye eleve ki van zárva, hiszen akkor most nem kellene gondolkodnom... A tam-tam dob használata vagy a nemzetközi füstjelzés bizonyta­lan a nagy távolság és az összevissza fújó szelek miatt. És ekkor —akár hiszik, akár nem—-óriási ötletem támadt! Villámgyors, Gesztre és Mezőgyánra idomított postagalambokat kellene tenyésztenem a szerkesztőség padlásán! Már csak két dolog aggaszt: Mit fognak ehhez szólni a szerkesztőség udvarán parkoló kollegák, és mit fogok majd kitalálni, ha a mezőgyáni vadászok megkezdik a gerle szezont? JUjLm*, „Gombaszakértok” a geszti kastélyban Nagygyanté hét kilométerre fekszik Mezőgyántól, ahová közigazgatásilag tartozik. Több mint egy éve, a választások ide­jén merült fel először az önálló­ság gondolata, amelyről aztán az idén augusztusban falugyűlést is tartottak. Itt a lakosság többsé­ge támogatta a „leválást”, ezért a „procedúrák” lebonyolításá­val egy háromtagú bizottságott bízott meg. Szeptember elsején titkos szavazás volt, ahol Nagy­gyanté lakossága írásban is lete- hette a voksát az önállóságra vagy ellene. — Sajnos, kevesen jöttek el — panaszolta Kovács Sándor, a bizottság elnöke. — Száznegy­venegy szavazásra jogosultból csupán hetvenegyen voltak je­len, így éppenhogy csak érvé­nyes lett a szavazás. — A megjelentek többsége az önállóság mellett döntött — folytatta Varga Albert, a másik bizottsági tag —, így aztán elin­dítottuk az ilyenkor szokásos el­járást. Mezögyán örült az elha­tározásunknak, sőt, azt ígérték, mindenben a segítségünkre lesznek. — Érzésük szerint van reális alapja az önállóságnak?—kér­deztem. Szeptember végétől új tech­nológiával működik a geszti szeszfőzde. Brandt Ferencné, aki éveken keresztül vezette a Gyulai Áfész tulajdonát képező egységet, tövéről hegyére elma­gyarázta az új eljárás lényegét, ám szégyen, nem szégyen, mindössze annyit sikerült a do­logból megértenem, hogy most könnyebben ellenőrizhető a pá­linka mennyisége. No és annyit, hogy amennyiben Geszt nem tért volna rá a zárt rendszerű — Tudjuk, hogy a legrosz- szabb pillanatot választottuk az önállóság megszerzésére — vá­laszolták. — A Szellőző Művek itteni gyáregysége bezárt, az erdőgazdaság is alig-alig áll a lá­bán. Ezzel szemben hisszük, hogy a helyben keletkezett problémákat (segélyek, idősek gondozása) csakis helyben lehet felelősséggel megoldani. Csu­pán az orvosi és iskolai ellátás maradna Gyánban, ahogy ed­dig. Óriási előnyünk, hogy a Bé­finomítványmérésre, be kellett volna csukni a szeszfőzde ka­puit, hiszen erre rendeletet adtak ki.. Az áttérés több százezer fo­rintba került, ám mint Brandtné elmondta, a falu „mindent elintézőjének”, Szerb Józsefnek köszönhetően megoldódott az átállás. Az áttéréssel egyidőben új vezetőt is kapott a szeszfőzde Farkas József személyében, akinek „jobbkeze” továbbra is Brandtné maradt. késcsaba—Debrecen út a tele­pülésünkön megy keresztül, ta­lán ezzel is kezdhetünk valamit. Sokat nyernénk vele, ha a Tisza- kastély bal oldali részét meg tudnánk szerezni a Szellőzőtől, mert így megoldanánk a kultúr- ház és a polgármesteri hivatal helyének kérdését is. — Ha minden simán megy, mikorra várható, hogy Nagy­gyanté önálló község lesz? — Január elsejétől. Ha min­den simán,megy. Járdalopás A geszti polgármesteri hiva­tal vágóhídjáról csatornát, a régi temetőből járdalapokat loptak el az elmúlt hónapokban, de gya­kori volt a zöldség, gyümölcs, kukorica és egyéb termények megdézsmálása is a faluban. Ez az oka, hogy a november 4-ei testületi ülés fő napirendi pontja a község közbiztonságának a megtárgyalása lesz. Csinosodik a hivatal Befejeződött az újszalontai polgármesteri hivatal külső va­kolása, elvégezték az épület vil­lamos hálózatának szabványo­sítását, elkészültek a belső vi­zesblokkok. Ami a tervek sze­rint még hátravan, az a belső festés, valamint a hivatal mel­léképületének aláfalazása, va­kolása, tetőszerkezete javítása. Molotovból Gárdonyi A sarkadkeresztúri önkor­mányzat a közelmúltban hét ut­canévváltozásról hozott határo­zatot. Ennek megfelelően a Vö­rös Hadsereg út egyik része Vö- rösmartyra, a másik része Ár­pád közre változott. A Lenin ut­cát Hunyadi Jánosra keresztel­ték, az Engels utcát Erkelre, a Molotovot Gárdonyira, a Révait Kölcseyre és a Vorosilovot Széchenyire. Timi Timi néven új méter-, rövid- és vegyiáru kereskedést nyitot­tak a közelmúltban Sarkadon, a Losonczy utcában. Az üzlet — olcsó áraival — elsősorban a helybéli vagy a Sarkad környéki nagycsaládosokat kívánja segí­teni. Támogatás az egyházaknak A sarkadkeresztúri önkor­mányzat a korábban adományo­zott 200 ezer forinton túl újabb 60 ezer forintos támogatást nyújtott a község református templomának felújításához. Időközben hasonló igény merült fel a baptista egyház részéről is, akiket 40 ezer forinttal segített a képviselő-testület. Saját rendőr November elsejétől Varjú Pál személyében saját körzeti megbízottja lesz Mezőgyánnak. Az új rendőr szolgálati lakásba költözik, amelynekM'elújítását a helyi önkormányzat végezte. Gombaszakértők érkeztek Gesztre, akik a kastély tetőszer­kezetének, gerendáinak „gyil­kos galócáit” keresik, azaz a fa­gomba és a szuvasodás elterje­désének mértékét vizsgálják. Erre azért van szükség, hogy a gerendapótlást vagy cserét a szakértők véleményének figye­lembevételével tudják elvégez­Mielött jegyző lett Cseke Lajos bácsinak, az al- máskamarási hentesnek csak lányai voltak, ezért úgy a szívé­be zárta a négyéves Rigó Pisti­két, hogy még akkor se haragu­dott meg rá, mikor a kisfiú a kur- tafarkú malackát ábrázoló bé­lyegzőjével végigstemplizte a csomagolópapírokat. A fiúcska pedig „hálából” beleszeretett a hentes szakmába, amit annak rendje és módja szerint ki is ta­nult hamarosan. Mivel az étel akkor jó, ha megfőtt — és a fiú bizony enni is szeretett —, a hadseregnél szakácskodásra adta a fejét. Később felsőfokú végzettséget szerzett pénzügyi, számviteli és áruforgalmi sza­kon, majd pedig gombaszakér­tői vizsgát tett. Szabad idejében halászni és kertészkedni szo­kott. A tétlenkedést nem ismerő Rigó István ma Ujszalonta meg­bízottjegyzője. — Sarkadon él. Hogyan ke­rült Új szalontára? — kérde­zem. — Épp akkor hagytam ott az előző munkahelyemet, amikor pályáztatták a jegyzőket — vá­laszolja. — A szalontai polgár- mester pedig megkérdezte, nincs-e kedvem megpróbálni... — A telefonban azt mondta, bármikor jöhetek, akár délben is, mert nem jár ebédelni, most pedig arról beszélt, nagyon is szeret enni... — A kettő nem zárja ki egy­mást. Kiadós reggelivel indu­lok, aztán ahogy délután haza­érek, nekiesek a hűtőnek. És ez­zel még nem zárul le a nap, ugyanis ezután kezdünk vacso­rát főzni a feleségemmel. — Mi volt élete legelső emlé­ke Újszalontáról? — Jó húsz évvel ezelőtt, mint a Sarkad és Vidéke Áfész dolgo­zója egy szombat délután átjöt­ni. A tetőszerkezet teljes átvizs­gálása várhatóan november vé­géig tart. A tetőszerkezet megerősíté­sén túl a felújításra kapott köz­ponti pénzforrásból a kastély homlokzatának egy részét beva­kolják, és a kastélyban működő általános iskola számára vizes­blokkot alakítanak ki. „Szalontának annyit jelent az önállóság, mint az emberek­nek a szabadság” tem Szalontára árváltozásos lel­tárt kászíteni. Mire elértem a helységjelző táblát, szétment a Skodám termosztátja, elfolyt a hűtővizem, elolvadtak a gyer­tyapipák. Végül a szövetkezet Volgája húzott haza. „Szép” emlék... — Újszalonta a választások óta önálló község. Jegyzőszem­mel hogyan ítéli meg: jobb így a településnek? — Szalontának annyit jelent az önállóság, mint az emberek­nek a szabadság. — Úgy döntöttek, nem vetnek ki helyi adót. Ennyire jól áll a község? — Alig több mint százhetve­nen lakják a falut, ebből hetven- ketten 60 év fölöttiek, húszán 18 év alattiak. A többiek alacsony fizetésből élnek, a házak több­nyire komfort nélküliek. Vállal­kozóink, idegenforgalmunk nincs. Milyen adót és kire ves­sünk ki? — Mi lenne a legnagyobb öröme Új szalontával kapcsolat­ban? — Ha a lakosság száma gya­rapodna. Majdnem non-stop Korábban már hírt adtunk róla, hogy Sarkadkeresztúr meggye- si részén a Sarkad és Vidéke Áfész új vegyesboltot és „csapszé­ket” építtetett. A kereskedelmi egységeket idő közben Érdős Gizella helyi vállalkozó bérbe vette, s néhány héttel ezelőtt megkezdődött az árusítás is. Mint a bérlő elmondta, a kínálatot napról napra bővítik a lakosok igényei szerint, akiknek külön öröm, hogy a vegyesbolt vasárnap délelőtt is nyitva tart. Szeszről szólva... Kurtafarkú malacokat stemplizett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents