Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

KÖRKÉP 1991. október 25., péntek Arzént a csapból — csökkentett díjért Mitől volt zavaros a víz? (Folytatás az 1. oldalról) óta á mérések alapján folyama­tosan kimutatható. A vízművál­lalat kifogásolta, hogy az alpere­si oldalon nem a békéscsabai önkormányzat áll, ám a bíróság nem fogadta el ezt a védekezést, hiszen — mint indokolta — a közvetlen szolgáltatást a vízmű látja el. Nem találtatott alapos­nak a felperesek 80 százalékos csökkentési igénye sem, mert a Szocialista esték címmel in­dított új sorozatot a Magyar Szo­cialista Párt orosházi szerveze­te. Nem titkolt céljuk, hogy tag­toborzásra is szeretnék felhasz­nálni a havonta megrendezendő politikai estéket. Az októberi nyitó fórum — mert kölcsönös előadó és hallgatóság közötti párbeszédre épül a sorozat — első vendége Szekeres Imre, az MSZP országos ügyvezető alel- nöke volt. Előadásában a szocia­listák aktuális pártpolitikájáról beszélt. — A nemzetközi környezet, melyben politizálunk, nagyban hasonlít az első világháború utá­ni állapotokra. Lassan megér­jük, hogy ismét a kisantant tag­államai veszik körül országunk határát. Újra biztonsági kocká­zattá váltunk Európa számára. Hazai vonatkozásban úgy ér­zem, pártunk kinövi azt az álla­potot, amikor a múlt bűneit ránk olvasták. Ma már belátják ellen­feleink is, hogy nem mi voltunk hatalmon a rendszerváltás előtt, s az ilyen képzettársítás hamis. Most kezdődik a szocialista párt komoly időszaka—jelentette ki Szekeres Imre. A jelenlegi kormányról el­mondta, hogy az nem dilettáns, nagyon is jól tudja, mit akar. Az bíróság álláspontja szerint a víz szennyeződése nem állandóan, nem minden lakásban és nem azonos mennyiségben mutatha­tó ki. Az arzénon kívül pedig más káros anyagok jelenlétére a perindítás előtt semmilyen ada­tok nem álltak rendelkezésre. Mindezek mérlegelésével hir­detett ítéletet a megyei bíróság, amely ellen a feleknek már nincs jogorvoslati lehetőségük. l g más kérdés, kinek jó ez a politi­ka és kinek nem? A belpolitika fő kérdésének a tulajdonviszo­nyok rendezését, a legveszélye­sebbnek a demagógiát tartja. Szekeres Imre a jövő kibontako­zását — nyugat-európai példá­ból merítve — kizárólagosan egy szociáldemokrata program megvalósításában látja. S az MSZP az egyetlen párt Magyar- országon amelyben ez az erő megvan. A kérdések és az MSZP-ről alkotott vélemények a párt bal- oldaliságát járták körbe. —Az MSZP erősen baloldali — hangoztatta az előadó, de nem ideológiai alapon. A szak- szervezetek gyengesége, hogy a baloldal nem működik, s fordít­va is igaz, mert a szakszerveze­tek parlamenti képviselet nélkül nem lehetnek hatékonyak. A kölcsönösségre jó példát talál­hatunk a szociáldemokrata pár­tok politikai gyakorlatában. Az MSZP alelnöke a követ­kező választáskor komoly esélyt jósol pártjának. Statiszti­kai adatok szerint a szocialisták népszerűsége erősödik, a párt bázisa a tavaszi hat százalékról őszre már kilenc százalékra emelkedett. PappJános Hatályba lépett a végkielégítés Mostantól törvény garantálja a végkielégítést abban az eset­ben, ha a dolgozó munkaviszo­nya a munkáltató felmondása, vagy jogutód néküli megszűné­se következtében szűnik meg. A végkielégítésre jogosult­ság feltétele, hogy a munkavi­szony a munkáltatónál legalább három évet meghaladó időtarta­mú legyen. Ez esetben egyhavi, legalább öt év esetén két, lega­lább tíz év esetén három, lega­lább tizenöt év négy, legalább húsz év esetén pedig öthavi át­lagkereset illeti meg az elbocsá­tott dolgozót. (Mindez nem érinti a fegyel­mi okokból elbocsátottakat.) A végkielégítés mértéke három­havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a dolgozó munka- viszonya az öregségi nyugdíjjo­gosultság megszerzését mege­lőző öt évben szűnik meg. A végkielégítés alapjául figyelem­be veendő egyhavi átlagkereset a minimálbér ötszörösét (jelen­leg 35 ezer forintot) nem halad­hatja meg. Ezt a szabályozást október 19-étől kell alkalmazni. Művelődési házat avattak Kunágotán Kunágotán 1991. október 23-a feltehetően emlékezetes dátum lesz a község életében. S nem csak azért, mert e jeles nap a nemzeti összefo­gás, az elszántság ünnepe, hanem azért, mert ezen a napon beteljesült a lakosság régi vágya: átadták az új művelődési házat. A két évig tartó építkezés eredményeként az épület szépségét megőrizve alakítottak ki egy 170 személyes színház- és mozi­termet, valamint két kisebb klubszo­bát. Ezek egyikében kapott helyet és egyben bemutatkozott a helytörté­neti szakkör rögtönzött kiállítása. Pápai Zoltán polgármester köszön­tőjében kiemelte az összefogás jelen­tőségét és a kivitelezők jó munkáját. A színházteremben elsőként az álta­lános iskola tanulói adtak műsort, majd délután a gyermekeket, este pedig a felnőtteket invitálták filmve­títésre. H. M. Szocialista esték Orosházán Kibontakozás = szocdem-program Könyvbemutató szekéren Sarusi Mihály Kazal című regényének bemutatójára kissé szokatlan körülmények közt ke­rült sor október 22-én délután Békéscsabán. A szemerkélő esőben a Jókai Színház előtt állt meg egy szalmával megrakott szekér, melynek bakján maga az író ült, fogadva a dedikálásra váró olvasókat. A szerzőnek immár a tizedik kötete látott napvilágot, s nem véletlen, hogy a Kazal épp az októberi forradalom évfordulója előtt került a könyvárusokhoz. — Könyvem arról szól, ho­gyan élte meg az alföldi paraszt­ság a téeszesítést, hogyan jutott el ’56-hoz, mi váltotta ki a falu, a kisváros lázadását — foglalta össze a kötet lényegét az író. — A főszereplő Szabó Károly (va­lódi nevén Balogh Károly), egy­kori rendőrtiszt, majd sarkadi forradalmár, aki az üldöztetések elől anyósa okányi portáján egy szalmakazalban bújt meg. Nem is jött elő, csak 1963-ban, az amnesztiarendelet idején. Még azután is kísértette a múlt: lehe­tetlenné tették a faluban, ezért a fővárosba kellett költöznie, ott halt meg egy évvel ezelőtt. A Tevan Kiadó ötlete volt a szeke­res bemutató, s úgy tűnik, való­ban felkeltette a figyelmet. A bemutatón jó néhány könyv el­fogyott, így valószínűleg hamar gazdára talál a kiadott ezer pél­dány. A Kazal egyébként nem csak békéscsabai utcai árusok­nál kapható, hanem a budapesti Püski Könyvesházban, sőt, érdeklődött iránta két New York-i könyvkereskedő is. G.K. Sarusi Mihály (a kép jobb szélén) legújabb kötetét dedikálja Fotó: Fazekas Ferenc Mit mondott Simonyi Imre Gyulán? „...bejelentem, én most elhárulok'. Isten velük...” Fotó: Fazekas Ferenc A város első, rendszervál­tás utáni díszpolgára, Simonyi Imre költő október 23-án dél­után az ünnepi képviselő-tes­tületi ülésen a rá jellemző fa­nyar és önironikus mondatok kíséretében vette át a kitünte­tő címet. Az alábbiakban rög­tönzött beszédét közöljük, szerkesztett formában. Tisztelt Közönség! Kissé zavarban vagyok. Ké­szültem arra, hogy itt valamit mondjak, miután megtudtam, hogy mi vár rám. Hát most el­mondok egy egysorosat. Ehhez tudni kell: a Dob utcában laktam 56—58 évig. így hangzik az egysoros: „Gyula, Dob utca 6., egyszemélyes fegyenctelep.” Ez kivetül keletkezése előttre és utánra és napjainkra, és mind­örökké, ámen... Ez volt az én gyulai élményem. Ezért nem egészen értettem, hogy miért kaptam ezt a díszítményt. Lé­vén, hogy vadhajtásnak hittem itt magam, meg giz-gaznak. Díszvirágnak semmiképp. Ezt éreztette is velem évtizedeken át ez a település, mert rég nem vá­ros, csak település. Előszedtem néhány írásomat, hogy majd el­mondom. Untatnám’ magukat. Ha azt mondom, hogy egysze­mélyes fegyenctelep, elmond­tam mindent. Még egyszer se­gítségül hívom — életemben utoljára — bizonyos Márai Sán­dort, akiről már két éve nem szoktam beszélni, miután min­den félhülye róla beszél. Azóta én beszüntettem. Amikor csak én mertem kimondani a nevét, akkor mindenki lapított. Márai Sándornak egy ideillő kis pasz- szusát, a Szegények iskolájából kiemeltem. Hogy is mondja? „Ekkor tudtam meg, hogy éle­tem célja semmi esetre sem a karrier, semmi esetre sem a mó­dosított aljasságok és ügyeske­dések összessége, amit általá­ban pályafutásnak szokás ne­vezni. Hanem egyszerűen csak annyi, hogy mentői kevesebb súrlódással és horzsolással, mentői bensőségesebb ismere­teket szerezzek a világról. Eh­hez kissé oldalt kellett állnom. Félre kellett vonulni mindattól, ami az életben a sikert jelenti. Úgy vettem észre, hogy a siker a legostobább, alacsony rendű tel­jesítmények jutalma, míg az iga­zi bölcsek, az egészen finom emberek és a nagy szellemek oly keveset törődnek a sikerrel. mint hiányzó nadrággombjuk­kal. Nem bírom megérteni, mi örömük telhet szellemi képessé­gekkel megáldott embereknek egy jó indulatú halkereskedő tá­jékozatlan lelkesedésében, egy tájékozatlan esztéta idomtalan dicséretében.” Ez volt Márai Sándor, akiről én mostanában már nem szoktam beszélni. Te­hát a halkereskedő és az esztéta között kitette az egyenlőségje­let, ebben is teljesen igaza van, mint mindig, mindenben. És itt van az a pont, ahol ez erősen passzol az én mai napomhoz és állapotomhoz. Nem értem, ez az igazság. Én voltam a rossz fiú, én voltam a csúnya, én voltam a hivatásos csavargó, én voltam a kislányok elcsábítója, a bizal­mukkal való visszaélő. Hogy lehet egy kislány bizalmával visszaélni? Nem tudom. Miben bízhat például egy nagylány? Férfirelációban. Abban, hogy előbb-utóbb a férfi hanyatt dön­ti. Na most, ha ez nem követke­zik be, akkor hiába volt a bizal­ma, a férfi visszaélt a bizalmá­val. Másképp nem tudom, hogy lehet visszaélni egy lány bizal­mával. No én sok lány bizalmá­val éltem többek között vissza. Mi van még? Tulajdonképpen semmi nincs más, hogy írtam egy olyan prózaverset, aminek az volt a címe, hogy Harmadosz­tályú temetés. Ott játszásiból magamat neveztem ki hullának, bele is feküdtem a koporsóba, aztán később lepöccintettem a koporsó fedelét és mindenki csodálkozására valami ismeret­len égtáj felé elgyalogoltam. Ez a Harmadosztályú temetés. Ab­ban van egy pillanat, aminek örülök. Mondom, akkor még játszásiból haltam meg, most már nemsoká igazándiból, min­denki megkönnyebbülésére. Akkor így fogalmaztam meg, mi voltam én ebben a városban: „forgalmi akadály”. És íme, most elhárultam. Hát hölgyeim és uraim, most bejelentem, én most elhárulok. Isten velük, érezzék magukat továbbra is jól és tekintsék úgy, hogy mi sem történt. Az idős költő beszéde után felállt, és egy fiatal lány karjába kapaszkodva elhagyta a díszter­met. Lejegyezte: Sz. M. „CSAK ÚGY SZE­REZHETÜNK TÖBB­LETET, HA NEM HA­GYUNK ELEGET EM­BERTÁRSAINKNAK (Babeuf) s Óvoda volt, varroda lett Balogh Sándorné legmeré­szebb álmában sem gondolta volna, hogy az óvodában, ahová évekig hordta gyermekeit, egy­szer majd dolgozni fog. Mégis így történt... „Nyugdíjazták” ugyanis a régi óvodát (új épült helyette), s a képviselő-testület tagjai azóta is azon törték a fejü­ket, miként lehetne az épületet úgy hasznosítani, hogy ezzel a munkalehetőségeket is bővít­sék? Nem csoda hát, ha öröm­mel fogadták a Gyula-Coop Kisszövetkezet ajánlatát, mely szerint varrodát lehetne nyitni e falak között. Hát így lett Balogh- né telepvezető gyermekei óvo­dájában, s így talált munkahe­lyet 35 okányi asszony is, ponto­san egy hónappal ezelőtt. Két műszakban gyártják a kórházi ágyneműket, pelenká­kat, műtős ruhákat. Persze itt sem egészen felhőtlen az élet, hiszen a délutáni műszakpótlé­kért még meg kell harcolniuk— mondta a telepvezető. n. Á. 1 órán belül hidraulika és pneumatika rendszerek tökéletes tömítése. Seai-Jet tömítések és műanyag alkatrészek gyorsszervize. Egy órán belül 250 mm-ig bármilyen tömítést * elkészítünk Önnek. A különleges tömítéseket és a műanyag alkatrészeket kérésének megfelelően a megadott méretek szerint a legrövidebb időn belül elkészítjük. Forduljon bizalommal a Seal-Jet partneréhez! Kőolajkutató Vállalat Gépészeti Üzeme, 5000 Szolnok, Úri-Szabó J. u. 5. Telefon: (56) 44-895. Telefax: (56) 41-392. Gyorsaság, pontosság, megbízhatóság! 1991. október 21. és 1991. december 31. között 10 db feletti megrendelés esetén 15% árengedményt adunk termékeink árából. * *66987/2*

Next

/
Thumbnails
Contents