Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22-23 / 248. szám
MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. október 22-23., kedd-szerda o ittam Zöld oldal Környezet és egészség Őszi hangulat a medgyesegy- házi százéves park fái alatt Szerkesztette: Halasi Mária Telefon: (69) 81-011 Élet(?)bolygó A Föld egyenlítői sugara 6378 kilométer, s az a bizonyos bioszféraburok, amelyben az élőlények 99,7 százaléka él, maximum 10 km vastag. Gyakorlatilag az élet fő színterét a felszín felett körülbelül 100 méterig számíthatjuk. Mihez hasonlíthatnánk a földsugárbioszféra vastagságát, arányát? Például az alma és a héja összefüggéshez? Kilométer helyett vegyünk millimétereket, így képzelettel könnyebben felfogható mértékhez jutunk. E szerint 637,8 mm és 1 mm aránylik egymáshoz. No ugye? A héj vastagsága még csak-csak egyezik, de hol találni több mint egyméteres átmérőjű almát? S most gondoljuk el, milyen vékony rétegben közlekedik, fűt, mezőgazdálkodik, termel, pazarol, szemetel több millió ember. Oh, ne cigaretta! Másfél órán át cigarettafüstben tartózkodni olyan hatást vált ki, mintha a nemdohányzó is elszívott volna egy cigarettát. Magyarországon évente 4000 ember hal meg tüdőrákban. A napi 30—40 cigarettát szívók és a 15—20 éven át dohányzók, között 70-szer nagyobb a megbetegedés valószínűsége. Hihetetlen igaz — Minden egyes tonna újrafeldolgozott és felhasznált papír kereken 1700 kilogramm rönkfa és 1000 liter víz n^egtakarítását jelenti. — Egyetlen alumínium italdoboz újrafeldolgozása és -fel- használása annyi energiát ment meg, amennyivel egy TV három óra hosszat tudna működni. — A fővárosi szemétégetőben termelt villamos energiaegy 40 ezer lakosú város szükségleteinek felel meg. A salakból évente 13 ezer tonna vasat választanak ki. Le(el)bomlás Egy külföldi egyetem kutatói feltártak egy 10 éves, tökéletesen leszigetelt, levegőtől elzárt szeméttelepet. Ebben találtak olyan levágott füvet, amely még zöld volt, kenyeret, ami nem rohadt el és olyan újságpapírt, amin a fő címeket el lehetett olvasni. Ha váratlanul elébünk toppanna egy mesebeli tündérA, hogy három kívánságot teljesít, alighanem az egyik ez lenne: szép, tiszta környezetben és egészségesen szeretnénk élni. A kívánság jogos, de varázslat híján vissza kell pottyannunk a valóságba. Az pedig körülöttünk olyan, amilyenné formáljuk. Alig múlt 10 éve, hogy Lovelock angol vegyész szimpatikus elmélettel állt elő: a bioszféra egyetlen globális élőlénynek tekinthető. Hatalmas szervezet, amelynek „szervei” a talaj, a víz, a levegő, a növény-, állatvilág és technikai civilizációjával mag az emberiség. Találó a megközelítés, mert az ember saját szervezetének gondjai kapcsán könnyebben megérti a „beteg Föld”, az „üvegházhatás’«, a „lyukas ózonpajzs”, a „tápSzámunkra, akik az Európához vezető út elején vagyunk a szemét, a hulladék az egyik legnagyobb tömegű környezetszennyező. Úton, útfélen találkozunk elszórt műanyag zsákokkal, papírdobozokkal, kiürült flakonokkal. Ezek a tárgyak, mintegy útjelzői környezetünk megbecsülésének, a magyar ember igényszintjének. Az elmúlt évtizedek műszaki-technikai fejlődésének világszerte legjellemzőbb kísérő- jelensége az urbanizáció. Hazánk lakosságának 60 százaléka városlakó. Egyre nagyobb teher hárul a városok üzemeltetésében a kommunális szolgáltatásokra. Ez alól városunk sem kivétel. A szemétgyűjtés és -szállítás a városgazdálkodási üzem feladata, amelyre kétféle technológiát alkalmaz: konténeres és zsákos begyűjtést. Az ipari hulladékok elhelyezéséről a vállalatok maguk gondoskodnak. A városban egy központi szemétlerakó hely van, ahová a lakosság is kiviheti az otthon keletkezett felesleges hulladékot. A begyűjtés szintje alacsony, nincs szelektálás, az újrafelhasználás gondolata pedig fel sem merült. A nyugati országokban már A Mezőkovácsházi 2. Számú Általános Iskolában szeptembertől felújított környezetben kezdhették a tanévet a tanulók. A nyári szünidő alatt új, korszerű ablakokat építettek be a régiek helyére, valamint a belső festés után teljes külső tatarozást kapott az épület. A felújítás anyagdúsulás”, a „savasodás” problémáit. Ha a világ emberei, de legalábbis a „jobbak” a maguk helyén és lehetőségeikkel környezetbarát szemlélettel cselekednek, akkor tetteik a Föld és a rajta élők egészségében tükröződnek. Egyre több szervezet, klub, egyesület alakul, amelynek tagjai szívesen foglalkoznak a természet- és egészségvédelemmel. A zöld rovatunkhoz érkezett jelzések alapján állítottuk össze zöld oldalunkat, amely a teljesség igénye nélkül hívja fel a figyelmet és próbál ráébreszteni a hétköznapi környezet- és egészségvédelem fontosságára. Azt szeretnénk, ha ezentúl minden ember minden napot a Föld napjának tekintene és folyamatosan vigyáznánk Földanyánk „szerveinek” épségére, harmóniájára. jóval korábban felismerték az újrahasznosítás gazdasági előnyeit. Felismerték, hogy az üvegek mosás után újratölthetők, az allumínium doboz beolvasztható, az üvegcserepek, rossz üvegek úgyszintén. A papír újrahasznosításával pedig több millió hektár erdő menthető meg. Sokszor mondjuk, tapasztaljuk: műanyag korszakban élünk. Itthon nem tudunk mit kezdeni vele, pedig feldolgozása esetén szigetelőanyagokat, kerítéselemeket is gyárthatnánk belőle. A jövő feladata, hogy biológiailag lebontható műanyagokat gyártsunk. Fel kellene ismerni végre (helyi és országos szinten), ahhoz, hogy a szemétből is gazdagodjunk, ahhoz meg kell szervezni a szelektív begyűjtést, a fogyasztókat érdekeltté kell tenni a gyűjtésben, a válogatásban és az iparvállalatokat ösztönözni az újrahasznosításra. A nyersanyag-felhasználás csökkentése, az újrafeldolgozás a hulladékmennyiség csökkentése mellet nemcsak a kömyzetet védi, de a szelektív begyűjtés és feldolgozás új iparokat, új munkalehetőségeket is teremt. Talán érdemes lenne ezeken komolyan elgondolkodni! Bálint Ferenc költségeire a mezőkovácsházi önkormányzat több mint félmillió forintot fordított. A társadalmi munkák zömét, egy kőműves szakember irányítása mellett 15—20 szülő vállalta és jelentős segítséget nyújtottak a helyi tűzoltóparancsnokság dolgozói. Nem szúrja a szemét... Uj környezetben Magyar szokás? Gyermekfejjel úgy gondolja az ember, hogy amit a felnőttek tesznek, az helyes, példaként elfogadható. Az évek múlásával azonban lassan rádöbbenünk: ez korántsem így igaz. Lehet, hogy mosolyt fakasztó, de kifejezetten „allergiás” vagyok a gépkocsiból szemetelőkre. Sokan úgy . vélik, hogy a gépkocsi egy kis „lakás”, ahol rendet lehet (kell) tartani, ezért, ami felesleges, ki kell dobni. Igen ám, de nem mindegy, hogy hol és milyen környezetszennyező módon. A minap a város főutcáján gyermekemmel együtt tapasztaltuk, amint egy megálló gépkocsiból a kövezetre borították a hamutartó tartalmát. Tették ezt éppen akkor, amikor a köztisztaság, városgazdálkodás gondokkal küzd. Másik esetben kerékpárral haladtam a közúton, amikor egy előzésben levő piros Ladából kidobott csokoládépapír-halmaz borította el arcom, ruhám — megzavarva a kereszteződés előtt. Még szerencse — gondoltam —, hogy nem égő, parázsló cigarettavégről van szó, mert sajnos sok példa van rá. Személyesen is igyekszem családomtól, gyermekemtől megkövetelni: a szemetet a hamutartóba, kis tasak- ba, papírba vagy ha ilyen nincs, a padló egyik sarkába gyűjtjük és a gépkocsi elhagyásakor a tárolóba tesszük. Megjegyzem, a legtöbb parkoló közelében van ilyen. Nem könnyű a feladat, mert a rossz példa lépten-nyomon ellentmond. Annyi mindent átveszünk nyugati országokból, miért ne lehetne importálni a jó példákat is, hogy ne mondják rólunk: a szemetelés magyar szokás. Halasi Mária Szemétlerakó Kaszaperen Fásítás Kunágotán a Bercsényi Mgtsz vezetése az elmúlt években úgy döntött, hogy a termőföldek védelmében fásítást végez. Két év alatt 4 hektár nemes nyárfaerdőt telepítettek a domb- iratosi út mellett egy mély fekvésű területen. Nemesnyárfa- csemetét 3500 darabot ültettek, amely az egybefüggő 5,7 hektáron kiválóan sikerült. A Kecskeméti Erdőfelügyelőség százszázalékos állapotúnak minősítette, egyetlen fát sem kellett pótolni. Fasorokat is ültettek a táblák közé, az utak mellé, összesen 14 600 darab nemesnyárt. A fasorok szépen fejlődnek, de sajnos elég sok a vadkár. Remélik, az ősz folyamán pótolni tudnak minden elpusztult fát. Parkrendezés Magyarbánhegyesen a Faluszépítő Egyesület november 2- án tervezi azt a parkrendezési társadalmi munkát, amelyet az iskola előtti parkban végeznének el. Ezt az őszi nagytakarítást az elmúlt önkormányzati ülésen ajánlották fel. A parkot egyébként tavaly telpítették be díszcserjékkel és fákkal egy gyulai kertészmérnök szaktanácsai mellett. Mivel kellően megerősödtek a növények, ezért tavasz- szal még egy keresztutat is kiépítenek átlós vonalban egészen az iskola bejáratáig. Hulladék Mezőkovácsházán a vas- és papírgyűjtési napon gyűjtött hasznos anyag értéke: 1. Számú Általános Iskola 21 ezer, 2. Számú Általános Iskola 9 ezer forint. Végegyházán, ebben az alig 1300 lelket számláló kis faluban lelkes pedagógusok — köztük Kálmán János — olyan szabadidő-központot álmodtak, terveztek meg, amely megvalósulása esetén modellként állhat az ország bármely települése előtt. — A Pedagógiai Intézet felkérte természetvédelmi szakkörünket egy bemutató és oktatófilm elkészítésére. Év közben téma volt, hogy az úttörőmozgalmat hogyan lehetne átszervezni — mondja Kálmán János pedagógus.—Ekkor jött az ötlet a természetvédelmi irányultságra. Ha már van egy ilyen program készítésére lehetőség és kijelöltük a profdját, kellene egy bázis. Egyetlen feltétele, hogy természetes közegben legyen. A falu belterületén nincs, ilyen hely, így esett a választás a régi lőtér helyén, a temető mögött egy illegális szemétlerakó helyre. Ide álmodtuk meg a természetvédelmi és kultúrparkot, amely megvalósítására összesen nulla forintunk volt. Maradt tehát a lelkesedés — derül ld a beszélgetés során —, egy alapítvány lehetősége, valamint szponzorok keresése. A terv (bár nem fért írásunkba a részletes bemutatása), talán elhiszik: nem mindennapi. A természetvédelmi növényzetet a szarvasi arborétum főkertésze Kaszaper község önkormányzata rendkívüli ülésen döntött a helyi szeméttelep sorsáról. A településen régóta gond a hulladék elhelyezése és megsemmisítése. A település Nagy- bánhegyes felé' vezető útjának bal oldalán évekkel ezelőtt kialakult egy félig-meddig illegális szemétlerakó hely. Kerítés nem lévén, nem volt ami kordában tartsa az „anyagokat”. A szél és a guberálók viszont néha eltúlozták a „munkát”. A telepet rendbe kell rakni — határozott a testület. E szerint 1992-ben egytervezi, a Száraz-ér partján levő nádast maghagyják az élővilágával együtt. A park szabadidős területrészén sportolásra, kikapcsolódásra lesz lehetőség. Középen áll majd egy kis nádtetős házikó szalonnasütővel és itt lesz az oktatási bázis. A második lépcsőben tervezik a park szoros bekapcsolását az óvodai, iskolai életbe. A technikai háttér biztosítására (parabolaantenna, számítógép, irodatechnika, video, könyvek, újságok) eddig 100 kiadóvállalattal vették fel a kapcsolatot. Érdekesség, hogy felajánlásként kaptak egy amerikai öntözőrendszert, japánból filmeket, képanyagot ígértek. Tárgyalnak budapesti, békéscsabai, dunántúli cégekkel és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásában is bíznak. Jelentős lesz a társadalmi munka értéke, az ismeretségen szerzett fák, bokrok, építőanyagok, egyéb eszközök mennyisége. A sok merész ötlet megvalósítása nem a hagyományos pedagógiai tevékenységbe tartozik. Miért teszik mégis? Mert egy hollandiai típusú kis falut, egy országosan is modell értékű példát szeretnének arra: néha az álmok is valóra válthatók, főként akkor, ha gyerekekről van szó. millió forint körüli ráfordítással bekerítik a területet, bevezetik a vizet és egy kis épületet állítanak fel az alkalmazásba kerülő dolgozónak. A későbbiekben tervezik még egy égető kialakítását. És hogy ki vihet ide szemetet? A vállalatok és minden lakos egyelőre még ingyen, de számítani lehet rá, hogy később valamilyen formában a fenntartást is biztosítani kell. Az úgynevezett Karkus-tanya környéki szemetesnek tehát jövőre esztétikus, higiénikus környezete lesz. Három E Egyre többet hallani az egészségügyön belüli magánvállalkozásról, amely minden várakozás ellenére gyermekcipőben jár. Mit jelent a 3 E? Erőnlét, életmód, egészség. Ezekre kínál védelmet az a kezdeményezés, vállalkozás, amellyel a budapesti Medisan poliklinikán (Marek J. u. 31.) találkoztunk. Az ajánlás három egymásra épülő programból áll. Az első a testi-lelki egészségállapot felmérése, a jelenlegi életmód értékelése. Második a részletes életmódterv kidolgozása. Harmadik a tagsággal járó adatnyilvántartás és további szakellátás. Szokatlan és egyedülálló kezdeményezés, amelynek módszereit korszerű, az amerikai, japán orvosi gyakorlatban több éven át tesztelt módszer alapján formáltak át a magyar sajátosságokra. A program részenként is igénybe vehető. Bejelentkezés alapján egy nap alatt komplex analízis (20 féle laboratóriumi paraméterrel) a testi-lelki állapotról. Ezt követően 3 napon belül egyéni életmód-változtatási terv. A gyors és minden részletre kiterjedő vizsgálat egyetlen hátránya az ára: 20 ezer forint. A fotókat készítette: Gál Edit és Ábrahám László Szemétdombból kultúrpark
