Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-18 / 245. szám

1991. október 18., péntek KÜLFÖLDI HÍREK MS MEGYEI HlffiP Szlovénia önálló pénze, a tolar. Egy szlovén asszony mutatja be a köztársaság új fizetőeszközét a tolart, amelynek fokozatos beve­zetéséről külön végrehajtási rendeletet adnak ki. A szlovén parlament három házának együttes ülése a közelmúltban fogad­ta el az új pénzegység használatára vonatkozó törvényt Világpolitika sorokban BONN — Nagy többséggel, ám nem egyhangúlag szavazta meg csütör­tökön a német Bundestag a német—lengyel alapszerződést és a korábban kötött határszerződést. A kereszténypártok, a CDU/CSU soraiból húsz képviselő ellenezte a szerződéscsomagot, amelyben megerősítik: a korábbi NDK—lengyel és nyugat-német—lengyel szerződésekkel megegyezően az egyesült Németország és Lengyel- ország határát is az Odera és a Neisse folyó képezi. A nemmel szavazó honatyák a potsdami megállapodás alapján Lengyelország­hoz került területekről kitelepített németek képviselői, akik szerint a szerződés nem kellőképpen szavatolja a Lengyelországban élő német kisebbség jogait. TOKIÓ — A két Korea képviselői megállapodtak csütörtökön abban, hogy a Korea-közi kormányfői megbeszélések újabb fordulóját október 23-án és 24-én tartják Phenjanban. Ez lesz a negyedik kormányfői értekezlet azután, hogy a múlt év decemberében találkoztak a miniszterelnökök. Mindkét Korea vég­célnak tekinti az országegyesítést, de ahhoz eltérő módon szeretne eljutni. Dél-Korea az enyhülés konkrét elemeinek — a gazdasági és emberi kapcsolatok szélesítésének — Észak-Korea viszont a két ország katonai enyhülésének, megnemtámadási szerződés rrtegkö- tésének biztosít elsőbbséget. Jelcin hamarosan a süllyesztőben? Fidesz­felhívás A kormányválság és a sűrűn tapasztalható erőszakos jelensé­gek is azt jelzik, igen feszült román belpolitikai helyzetben került sor az október 19-ei agyagfalvi székely nagygyűlés meghirdetésére. A Fidesz Országos Választ­mánya álláspontja szerint, eb­ben a helyzetben a viták túlfű­töttségét tapasztalva magyar ál­lampolgárok jelenléte ártalmas lehet a magyar külpolitika meg­ítélésére. Ezenkívül rendkívül megnehezítheti a szélsőségek­től elhatárolódó, konszenzust kereső román belpolitikai erők törekvéseit is. Az OV ezért kijelenti, hogy a Fideszt Agyagfalván október 19-én hivatalosan senki sem képviseli és felkéri a Fidesz tag­jait és szimpatizánsait is, hogy lehetőleg tartózkodjanak az ügyvivő román kormány által betiltott rendezvény meglátoga­tásától. A Fidesz Országos Választmánya A NATO nem hagyhatja magára Közép-Európát A NATO nem hagyhatja ma­gára Magyarországot, Lengyel- országot és Csehszlovákiát — jelentette ki Manfred Wömer, az atlanti szövetség főtitkára a Le Figaro című francia lapnak. A lap csütörtöki számában megje­lent interjújában leszögezte: ha a három ország csatlakozásá­nak, vagy akár társult tagságá­nak még nem jött is el az ideje, el kell mélyíteni a velük kialakított konzultációs és együttműködési rendszert, konkrétabbá kell ten­ni a kapcsolatot. A legfontosabb most az, hogy megmutassuk nekik, nincsenek magukra hagyatva, biztonságuk kérdése bennünket is érdekel — hangoztatta a főtitkár. „A NATO azonban nem lesz vi­lágcsendőr és nem kíván beavat­kozni olyan belső konfliktusok­ba, mint a jelenlegi jugoszláv válság”—szögezte le a főtitkár. Borisz Jelcin ugyanolyan gyorsan eltűnhet a poltikai szín­ről, mint amilyen sebesen az élre tört, ha nem használja ki a kezé­be hullott hatalmat és nem tölti fel az üzleteket. így összegezik a moszkvai lapok és az oroszor­szági televízió az elnöki mandá­tum első száz napja után kiala­kult helyzetet. A rendkívül szókimondó Komszomolszkaja Pravda Jel­cin népszerűsége csökkenésé­nek okait öt fontos tényezőben látja. Az első az, hogy a mandá­tum elején ugyan kitiltotta a pártszervezeteket a közintéz­Mindinkább úgy tűnik, hogy Örményország pragmatikus ve­zetője, a függetlenségi mozga­lom legismertebb alakja, Levon Ter-Petroszjan elsöprő győzel­met aratott a köztársaságban szerdán megrendezett elnökvá­lasztáson. A 46 éves, nyugodt külsejű politikus mozgalmi családból származik: édesapja a szíriai és a libanoni kommunista párt egyik alapítója volt. A szíriai Aleppóban született 1945-ben; egyéves volt, amikor családja hazatelepült Örményországba, s azóta Jerevánban él. 1968-ban végzett a jereváni egyetem böl­csészkarán; a filológia doktora, keletkutató, Szíria és Ör­ményország középkori kapcso­latainak kiemelkedő specialis­tája. Tíz nyelven beszél, számos tanulmányt és monográfiát pub­likált szakterületén. A világ leg­nagyobb örmény könyvtára, a jereváni Matenadaran-könyvtár kézirattárában dolgozott. Fele­sége, Ludmila újságíró; fiuk, Dugót nyelt Tizenhárom éven át szünet nélkül köhögött egy brit polgár, mire az orvosok rájöttek, mi a baja: 16 éves korában véletlenül lenyelt egy dugót, amely tüdejé­ben kötött ki. Gavin Marshall, egy london környéki városká­ban, Worthingben dolgozó biz­tosítási ügynök (most 29 éves), mikor végre folyamatosan szó­hoz jutott, elmondta, hogy az orvosok először gyengének mi­nősítették tüdejét és óva intették a fertőzésektől. Később asztmát diagnosztizáltak, majd allergiát, ményekből és a hadseregből, de ezzel egyidejűleg semmiféle gazdasági intézkedést nem ho­zott az életszínvonal javítása érdekében. A második: túl sok' energiát fordított az új unió lét­rehozására, s eközben az Orosz- országi Föderáció reformja hát­térbe szorult. Harmadik: az augusztusi puccs utáni eufória kiválóan al­kalmas lett volna a korábban elmulasztott gazdasági lépések megtételére. Negyedik: Gorba­csov fölé nőtt ugyan, de most már azzal kell számolnia, hogy a köztársaságok őt támadják David közgazdasági egyetemi hallgató. Ter-Petroszjan egész életét az örmény ügynek szentelte. Még egyetemista korában röplapokat terjesztett, amelyeken az 1915- ös népirtás tényének elismerését követelte—ellenzéki tevékeny­ségét már 1966-ban néhány napi elzárással „jutalmazták”. Az Örmény Nemzeti Mozga­lom egyik vezetője, s mint ilyen, a Karabah-hegyvidék Örmény- országhoz csatolásáért küzdő Karabah-bizottság egyik alapí­tója volt. 1988 decemberében a bizottság 11 másik tagjával együtt letartóztatták, s hat hóna­pot töltött egy moszkvai börtön­ben. Kiszabadulásakor nemzeti hősként fogadták Jerevánban, az Örmény Nemzeti Mozgalom elnökévé, majd 1989 augusztu­sában az örmény Legfelsőbb Tanács képviselőjévé, 1990 au­gusztusában pedig elnökévé vá­lasztották. Politikai ellenfelei szerint Trer-Petroszjan határozatlan a végül rosszindulatú daganatra gyanakodtak. Közben kivették a manduláját és orrpolippal is megoperálták — ő még csak kö­högött tovább. De most szep­temberben már vért köpött — a dugó nyilván elmozdult —, ezért kórházba vonult. Telesz­kópos fogóval végre eltávolítot­tak egy tic-tacos dobozka beto- kosodott fedelét tüdejéből, s azóta nem köhög. 13 évvel eze­lőtt cigányútra ment a műanyag­darab. Anyja kis kenyeret és vizet adott, hogy lemenjen és még a hátát is megveregette, hogy ne köhögjön. Nem hasz­nált. (Oroszország túlzott hatalma miatt), nem pedig a szövetségi elnököt, akivel időközben békét kötött. Ötödik: csapatának je­lentős része visszament Gorba- csovhoz és nyilvánvalóan szem­beszegül Oroszország túlzott befolyásával az új unióban. Az oroszországi televízió elemző műsorában hasonló következte­tésre jutott, drámai képsorokkal ecsetelve: vagy lesz mit enni a fő támogató tábort adó városiak­nak, vagy még a tél derekán népi elégedetlenség tör ki, s akkor már senki sem emlékszik majd Borisz Jelcinre, az augusztus­ban győztes vezérre. vezére köztársaság teljes függetlensé­ge felé teendő lépések terén. Parlamenti elnökként tisztelet­ben tartotta azt a szovjet alkot­mányban szereplő alaptörvényt, mely szerint egy tagköztársaság kiválásához népszavazás, s a szavazók kétharmadának támo­gatása kell. így az örmények tör­vényesen döntöttek a teljes füg­getlenség mellett: a szeptember 21-iki népszavazáson az „igen” aránya 99,3 százalék volt, s ez egyben a mérsékelt nacionalista irányzat győzelmét is jelentette. Ter-Petroszjan elszántan küzd Örményország politikai függetlenségéért, ugyanakkor támogatja a gazdasági kapcsola­tok fenntartását a Szovjetunió­val, mivel ez elengedhetetlen az elsősorban . mezőgazdasággal foglalkozó köztársaság fennma­radása szempontjából. Árnyalt politikai stratégiája a Karabah-hegyvidék kérdésében az azeri vezetőkkel folytatott tárgyalásokon is megnyilvánult. Jóllehet mindig is az örmény többségű terület Azerbajdzsán­tól való elszakadásáért küzdött, szeptemberben mégis aláírta Bakuval az orosz—kazah köz­vetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodást. Egy hölgy kérdezi barátnőié­től az ABC-ben: — Elmehetek ezzekkel a szemem alatti rán­cokkal a kozmetikushoz? Pista bácsi, aki kihallgatta a beszélgetést, nem bírta ki, hogy közbe ne szóljon: — Jobb ha régészhez megy kedvesem... Az örmények régi-új Garanciarendszert sürget az Együttélés memoranduma Gheorghiu-Dej Az AP amerikai hírügynök­ség bukaresti értesülései szerint eltávolítják a román főváros mauzóleumából és egy közte­metőben hántolják el Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, Románia első kommunista vezetőjének hamvait. Gheorghiu-Dej állott az 1947-es kommunista hata­lomátvétel hátterében és 64 éves korában bekövetkezett haláláig, 1965-ig tartotta kezében a hatal- mat Romániában. Őt tekintik a mauzóleumban nyugvó több száz román kom­munista vezető legjelentősebbi­kének. Az A. M. Press független hírügynökség jelentése szerint Gheorghiu-Dej hamvainak eltá­volítására még ezen a héten sor A MARGARÉTA SZERETI ÖNT! Margaréta Katalógusáruház, 1300 Budapest, pf. 130. is költözik? kerül, leányának, Tantának je­lenlétében. Azt nem közölték, hogy melyik temetőbe szállítják át. Az AP azt is közölte, hogy az idézett értesülés szerint — ame­lyet egyébként nem sikerült azon nyomban megerősíteni — Gheorghiu-Dej szobrát is eltá­volítják és helyére az Ismeretlen Katona emlékműve kerül. Ismeretes, hogy Gheorghiu- Dej volt az, aki a sztálinista orto­dox kommunizmust és a Moszk­vától való nacionalista megala­pozottságú függetlenséget öt­vözte. Ezt a politikát követte és kiterjesztette utóda, Nicolae Ceausescu, akit az 1989-es kommunistaellenes forradalom megdöntött és kivégzett. AKCIÓ! Kereskedők, vendéglátósok! 10 literes lédig szeszek reklámáron, valamint egyes cigaretták leértékelt áron, amíg a készlet tart! Cím: Békéscsaba, Ady E. u. 22. (Előre-pálya mögött.) A Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom a minap memorandumot tett közzé, amelyben felvázolja a szlovákiai nemzeti kisebbsége­ket érintő problémákat, és felvet néhány megoldási javaslatot. A memorandum megállapít­ja, hogy a szlovák nemzetállam megteremtését célzó törekvések és a kisebbségek jogállásának megváltoztatására irányuló ki­sebbségi érdek ütközései során kemény politikai harc alakult ki. Emlékeztet arra, hogy a máso­dik világháború után a csehszlo­vákiai német és magyar nemze­tiségű lakosságot diszkrimina­tív módon fosztották meg elemi állampolgári jogaitól, majd a kommunista puccs után általá­nos kisebbségellenes politikai gyakorlat következett. A '68-as alkotmány másodrendű állam- polgári sorba utalta a kisebbsé­geket, mert kimondta: „Cseh­szlovákia a csehek és a szlová­kok közös állama”. Az Együttélés memorandu­mának értékelése szerint „a rendszerváltás két éve alatt nem javult az új hatalom politikája a kisebbségek iskolaügyében a kommunista rendszer elképze­léseihez képest”. Elvetették az önálló magyar felsőoktatási in­tézményről szóló javaslatot, miniszteri körlevélben tiltották be a szlovák—magyar össze­vont iskolák kettéválását, sőt, a minisztérium további összevo­násokat kezdeményezett. „1990 október 25-én szlovák nacionalista politikai erők ja­vaslatára az összes kormánypárt támogatásával nyelvtörvényt fogadtak el, amely a kommunis­ta időszakhoz képest lényege­sen korlátozza a nemzeti kisebb­ségek anyanyelvének használa­tát...” — állapítja meg a memo­randum. Arra is emlékeztet, hogy a szabadságjogokról és az alapvető emberi jogokról szóló alkotmánytörvényt és a földtör­vényt is kifogásolhatónak tartja, nemkülönben pedig a kárpótlási törvényt, amelynek megszava­zásakor a törvényhozók zöme elutasította az 1945—1948 köz­ti időszakra esett sérelmek utó­lagos mérséklését, az érintettek rehabilitálását. A memorandum szerint a fo­lyamatban levő alkotmány-elő­készítésben „kizárólag a nem­zeti elv uralkodik”. Az okmány szól az idegengyűlölet már-már szervezett kereteket öltő jelen­ségeiről, a magyarok kitelepíté­sét oly gyakran emlegető szlo­vákok intoleranciájáról, és le­szögezi: „Érthető, hogy a ma­gyar, de a többi kisebbség is a szövetségi állam fennmaradását kívánja”. Az Együttélés szorgalmazza, hogy az alkotmány révén épülje­nek be a jogrendbe a helsinki folyamatban elfogadott elvek, s hogy az alkotmány előkészítés során hozzák létre a kisebbsé­gek képviselőinek alkotmányo- zó bizottságát. E bizottság mun­kájának eredményeképpen jö­hetne létre az új alkotmánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló önálló fejezete. „Olyan jogbiztonságot kell te­remteni a kisebbségeknek, amely lehetővé teszi identitá­suk, kultúrájuk, anyanyelvűk megőrzését, valamint olyan te­rületi igazgatási rendszer kiala­kítását, amelyen belül e jogok megvalósíthatók. Tekintettel arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek egy része szór­ványban él, egy része pedig egy­séges településrendszerben la­kik, helyzetük megoldása a kul­turális és a regionális (területi) autonómiák bevezetésével segíthető elő” — vélekedik az Együttélés. „A területi autonómia — amellett, hogy a jogok kiteljese­désének és érvényesülésének a feltételeit biztosítaná — védel­mezné is a kisebbségeket a több­ségi nemzet agresszív naciona­lizmusával szemben, valamint megteremtené a jogi és közigaz­gatási feltételeit a különböző nemzetek együttélésének” — olvasható a memorandumban, amelynek szerzői úgy vélik, hogy a szélesebb térségre vonat­kozóan ki kell dolgozni „egy új biztonsági, együttműködési és kölcsönös garanciarendszert”. „Ebben a politikai átalakulási folyamatban döntő hangsúlyt kapnak a nemzeti és nemzetha­talmi szempontok, ezért félel­meink vannak a nemzeti kisebb­ségek jövőjével kapcsolatban. Emiatt is tartjuk fontosnak, hogy létrejöjjön a térség átalakulását politikailag szabályozó és jövő­beni békéjét előkészítő állandó konferencia, amelynek példa­adó kiindulópontja az ez év fe1 bruárjában megrendezett viseg­rádi hármas találkozó”. Az Együttélés szerint az ál­landó békekonferencián nem csak az érintett országoknak, hanem más országoknak és a nemzeti kisebbségek képvise­lőinek is ott lenne a helye.

Next

/
Thumbnails
Contents