Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-17 / 244. szám
Szerkesztette: Gubucz Katalin Szerdánként Heti Mérleg Október 2-án az első, 9-én a második számot láthatták az ingyenes városi újság, a Heti Mérleg olvasói. A megyei jogú város közgyűlésének kiadványa szeretné tájékoztatni a polgárokat az önkormányzati döntésekről. Ehhez persze minél több olvasóhoz el kellene jutnia. A magunk tapasztalata alapján mondhatjuk, a terjesztés nem zökkenő- mentes. A Lencsési lakótelep különböző pontjain lakóktól érdeklődve megtudtuk, nem kapják az újságot, megjelenésének tervéről tőlünk értesültek. Lehet, hogy a város más pontjaira eljutott a kiadvány! Itt a Suli-lap Megjelent a Szabadkígyósi Szakmunkásképző Intézet házilagosan előállított újságja, a Suli-lap. Megemlékeznek a szabadságharc leveréséről, október 23-áról, Az életutam címmel verset közölnek Osztás Líviától, és információkkal zárják a diákönkormányzat által szerkesztett lapot. Pályázatot a közgyűlés hirdethet A helyi képviselő hirdetett állást a mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház vezetői tisztére. Kifogásolták ezt az intézkedést a legutóbbi közgyűlésen a Fideszesek, hiszen az ifjúsági házhoz tartozó intézmény vezetésével a közelmúltban bízták meg Herzberger Tibort. Véleményük szerint egyébként sem a képviselő, hanem a közgyűlés hirdetheti meg ezt az állást. A jelentkezők leveleit ezért is a polgármesterhez fogják továbbítani és újabb lépés csak január 1-je után várható. A döntést a képviselő tudomásul vette. F ütéskorszerűsítés A dobozi általános iskolában a tervek szerint még ebben a tanévben korszűsítik a fűtést. Az olcsóbb, gázkonvektoros megoldást választották, ám gondok merültek fel az engedélyezés körül. Ezért új tervet készített a Thermál Invest, amelyet most ismét megküldenek az illetékes minisztériumokhoz. Bíznak benne, hogy a hatóságok ezúttal nem gördítenek akadályt a terv megvalósítása elé, s mintegy egymilliós költséggel korszerű fűtést kaphatnak az alsó tagozatos tantermek. Diákok és pedagógusok egyaránt remélik, hogy mire beköszönt a hideg, már nem a hagyományos cserépkályhák adják majd a meleget a dobozi iskolában. Az oldalt írta: Béla Vali, Bede Zsóka, Gubucz Katalin, Vass Márta BÉKÉSCSABA ES KÖRNYÉKÉ 1991. október 17., csütörtök Egy legenda és a tények A Békés Megyei Hírlap szeptember 30-ai számában „Sze- kerka János utca” címen megjelent ismertetőre szeretnék reflektálni. Elöljáróban leszögezem, mélységesen tisztelem a szándékot, amely arra irányult, hogy a helyi hagyományok a város utcaneveiben is megjelenjenek, mert az valóban hozzájárul egy település egyéni arculatához. Még a szájhagyománybeliek is, hacsak nem akarják azt történeti hitelességűnek feltüntetni. Nem Szekerka János „kezdeményezésével” és nem 1718-ban „kezdődött el városunk újraalapítása”. Csaba első lakói — az „előőrs”, s köztük szlovákok is! — már 1716-ban lerakták a település alapjait. Az első családok nevei a megyei protokollum I. kötetében, az 1717. januári részben olvashatók. Csabának ugyan már 1717- ben is volt elöljárósága, de a közigazgatás hivatalos megszervezéséről a község „Csaba- 1720" feliratú, első pecsétje tanúskodik. 1718-ban legfeljebb a nagyobb mérvű bevándorlás kezdődött el és az sem kizárólag csak szlovákokkal, lásd az akkor betelepülők közt „Molnár, Illés, Farkas Tamás, Varga Pál, Kardos Jancsi, Fekete Márton, Hegedűs Tamás, Süveg János, Gaál Márton, Sárközi István stb. neveit. A Haan Lajos által elsőként ismeretetett, három „Impopula- tor”, településszervező személye és ténykedése alighanem az ő korának szájhagyománybeli legendája volt, amit visszavetített a 100 évvel korábbi eseményekre. Szekerka János személyét a korabeli adatokból nem lehet igazolni, ez a név nem fordul elő és Gyurkovics Mihállyal való azonosítása tévedés. Gyurkovics Mihály — ezen a néven! — 1719-ben szökött el a Nógrád megyei Hradistye községből. Az más lapra tartozik, hogy az impopulatorok általában nem voltak szökevények. Azt, hogy Gyurkovics Mihály valóban Csabára települt, az 1725. évi összeírásból tudhatjuk meg. A kitelepülteket felsoroló fejezetben, a 63-as sorszámon áll: „Michael Szekerka. Ante annos nr. 1. Ad comitatum; Nescitur quo.” Vagyis Szekerka Mihály—a meghallgatott tanúk állítása szerint— 1 éve ismeretlen helyre távozott. Az elköltözés tényét adatok hiányban sem igazolni, sem cáfolni nem lehet. Az viszont tény, hogy az anyakönyv 1729. évi adatai közt már újra szerepel és „Gyurkovics Mihály” néven vették fel az adókötelesek közé az 1730. évi összeírási tisztviselők is. A Gyurkovics tehát nem álnév, inkább a Szekerka lehetne az, de valószínű, hogy ez a foglalkozásra utaló neve volt, amely a szlovák „sekera”= fejsze, balta, szekerce jelentésű főnév, a szlovákban gyakori kicsinyítő képzős származékából keletkezett, s a nevek azon csoportjába tartozik, amikor egy adott mesterség — pl. az ács — valamilyen eszköze szolgált alapul a névadásban. Az idén megjelent „Békéscsaba története” című kötetben, az újratelepüléssel foglalkozó Molnár Ambrus sem tudott szakítani a hagyománnyal és Szekerka Jánost szintén megpróbálta azonosítani Gyurkovics Mihállyal, de hozzáfűzte: „Haán ...nem közölte Szekerka keresztnevét, csak a későbbi tanulmányokban nevezték el Jánosnak.” Mellesleg az 1721. évi adóösszeírásban, a 71-es sorszámon szerepel egy Szekerka András nevű családfő, akit inkább lehetne Szerkerka Jánossal azonosítani, de nem tudunk róla semmit, mert „egy adatos”. Jelenlegi ismereteink szerint tehát a Szekerka János fiktív név, nem volt szerencsés határozat utcát elnevezni róla. Born Miklós Csabai képeslap 1916-ból Ugye ismerős? A templomtornyok, a háztetők, az ablakok... ugyanaz és mégis más. Vajon melyik környékbeli faluból cipelte megrakott kosarát a csabai hetipiacra a parasztasszony? Vajon mire gondol a kocsis a bakon, hogyan kínálja portékáit a kofa, miről pletykál a két nagykendős asszonyság? Nagyanyáink, nagyapáink életének megszokott eseménye rögzült a századelőn készült felvételen. De hol van már a békeidők csendje, nyugalma? A kényelmesen ballagó lovakat elsöpörték a technika száguldó csodái; a széles utcát felszabdalták a közlekedési lámpák, s a piac kiszorult a város szívéből. Az a világ bizony már eltűnt. Egy kicsit azért sajnáljuk, ugye ? Beliczey István utca (Csabaszabadi) Az utca régi neve: Münnich Ferenc utca. Beliczey István (1827—1902) békéscsabai nagybirtokos. Részt vett a reformmozgalmakban, a szabadságharc után gerendási birtokára vonult vissza. 1865-ben Gyula országgyűlési képviselője. A kiegyezés után a Tisza-párt egyik megyei vezetője. 1876— 1889-ig Békés megye főispánja. Főispánsága alatt Békés megye szellemi és anyagi felvirágozását mozdította elő, a megye gazdás- zati és szellemi tekintetben magasra emelkedett. Elnöke volt a Békés megyei gazdasági egyletnek, mely ezernél több tagjával valóságos mintaegyletté vált és sokban felülmúlt más hasonló egyleteket. Gyakorlati felfogású volt, udvariassága közismert: nem volt olyan parasztember, aki képes lett volna őt a köszönésben megelőzni. 1889-ben — mivel a választások alkalmával az ő hibájának vélték, hogy Békés megyében egy kormánypárti képviselő sem lett megválasztva — lemondott a főispánságról és visszavonult ismét gerendási birtokára. A gerendási tanyavilágból alakult ki Csabaszabadi. A település Békéscsaba megyei jogú városhoz tartozik közigazgatásilag. Békéscsabán a jelenlegi Med- nyászky utca 1910—1949-ig viselte Beliczey István nevét, mivel a háza ebben az utcában volt. Dr. Sonkoly Kálmán Gyerekszáj —Anya, mi az hogy prostituált? —Hát tudod, azok a nénik, akik pénzért árulják magukat. —Ja, úgy mutogatják a cicijüket? —Azt is, meg mást is... —Csak ennyi? — Meg pénzért szerelmeskednek. — Ja, már értem! De mondhattad volna egy szóval * * * —Anya, mi az az óvszer? — Amit a bácsik használnak. ■— Hogy ne legyen gyerekük? — Azért is, meg akkor, ha nem akarnak betegek lenni. —Akkor nekem miért nem vettél, amikor influenzás voltam? Nyári csizma A divat fontos dolog, nem is hinnék, hogy mennyire, hisz a külső az egyéniség lenyomata. Kifejez egyfajta világnézetet, gondolko- dásmodot, társadalmi hovatartozást. Nálunk az emberek különösen adnak a divatra. Tapasztalatom szerint az általános gazdasági leromlás ellenére sokkal jobban odafigyelnek rá, mint Európa más, esetenként jóval fejlettebb országaiban. Míg ott inkább a minőség, a kényelem, a tartósság egy-egy ruhadarab fő erénye, errefelé inkább az a fontos, mit hord az utcán a járókelők többsége. E megfigyelésem fényes bizonyítéka a nyári csizma. Már az elnevezés is abszurd, hiszen a szóban forgó lábbeli köztudottan téli viselet. Am a nyári csizma — mint elfogadott fogalom — villámgyorsan beépült a köztudatba. S ezzel párhuzamosan kezdett szaporodni az utcákon. Szó, ami szó, aligszoknyával igen csinos viselet. Több erény nem is írható a számlájára. Vegyük sorra például a nyári időjárás lehetséges variációit. Huszonötharminc fokban bizony nemhogy csizmát, de még azt a bizonyos lenge kis alsóneműt is nehezen viseli az ember. Ha netán nyári zápor permetez, akkor pedig pillanat alatt átázik a vászonból készült, mellesleg csöppet sem olcsó alkotmány. De hát a divat nagy úr! Fejemet meghajtva, alázatosan várom következő szeszélyét. Csak remélni merem, hogy nem a téli szandál lesz az... _ A Fantom színre lép Kilenc hónapos nyomozás után tehetett pontot a rendőrség egy kilátástalannak látszó ügyre. Történt, hogy a Békéscsabai Állami Gazdaság bélyegzőjének felhasználásával valaki nagyarányú vásárlásokat végzett, természetesen a BÁG tudta és beleegyezése nélkül. A rendőrség 1991 februárjában kapta a jelzést, hogy az a bélyegző, amivel a vásárlásokat végzik, nem létezik. Megkezdték a nyomozást, s az elkövetőt — miután semmiféle leírást nem kaptak róla — még az elején Fantomnak keresztelték. Fantom Orosházán 197 ezer forint értékű műszaki cikket vásárolt. A sértettek nem tudtak róla használható információt adni. Az elkövető pedig lubickolt, mint hal a vízben és vásárolgatott ütre-főre. (Furcsa dolog, hogy a kereskedők térdre esnek egy bélyegző előtt és eszük ágában sincs például személyi igazolványt kérni.) 1991 május 31-én ismét Orosházára látogatott, ahonnan már jó személyleírást tudtak róla adni. Ekkor készült el róla egy fantomkép. Azután Mezőhegyes következett, ahol 40 ezer forintért egy fagyasztóládát vásárolt. Pár nappal ezelőtt az egyik sértett felismerni vélte az elkövetőt, akit követett és felírta annak a Zsuk gépkocsinak a rendszámát, amivel a sértett távozott. Ennek alapján találták meg a rendőrök. Beismerő vallomást tett, amiből kiderült, hogy hatrendbeli csalással mintegy 600 ezer forint kárt okozott. Hétfő esti eszmecsere Középiskolás diákok és a város két vezetője, Pap János polgármester és Molnár György alpolgármester beszélgetett nemrég jó két és fél órát egymással a békéscsabai Jókai-kollé- giumban. Rendhagyó módon, mert az eszmecsere, melybe később a nevelőtanárok is bekapcsolódtak, bemutatkozással kezdődött. A két vezető röviden beszélt magáról, azt sem hagyva ki, hogy mindkettőjüket a politikai érdeklődés terelte jelenlegi pályájukra; a műszaki hivatásra készülő négygyermekes építészmérnök polgármestert és a szülők által agrárszakembernek szánt, kedve szerint viszont humán vonzódású tanári végzettségű alpolgármestert. A közvetlen hang hasonló légkört teremtett, különösen, hogy a látogatók maguk is fiatalok, s mint mondták, most tanulják a közigazgatást, mint szakmát. Az összetett, felelősségteljes és rengeteg munka az önkormányzat élére menedzsereket kíván. A várost csak modem eszközökkel lehet vezetni, szakértők bevonásával, ám a köz választott képviselőinek, sőt magának a lakosságnak a részvételével. A további kérdések már az érdemi munkára vonatkoztak. Van-e elképzelés a város jövőjére nézve? Természetesen: igen. A város jelenét és jövőjét illetően jócskán van lakossági elvárás. És hogy hogyan lehet ennek eleget tenni? Az elképzelések minden ágazatra vonatkoznak. A helyi adókra is készül alternatív megoldás, központi szempontnak tartva az egyes lakossági rétegek teherbíró képességét, de azt is, hogy a városi bevételek 30 százalékát az önkormányzatnak kell produkálnia. Jó pár kérdés, önmagában is, egy-egy estére szóló beszélgetést kívánt volna. így csak érinteni lehetett mindezt kertelés nélküli, őszinte válaszokban. / íriszdiagnosztika, kínai torna A békéscsabai Vasutas Művelődési Házban 36 órás íriszdiagnosztikai tanfolyamot szerveztek mindazoknak, akik érdeklődnek a betegségmegállapítás ez újfajta módja iránt. A tanfolyam vezetője Csorba József szegedi természetgyógyász, aki évekig Németországban tanulta a hazánkban is újrafelfedezett tudományt. Az elmúlt héten volt az első foglalkozás, ahol a szemvizsgálat módszereivel ismerkedhetett meg a közel harminc hallgató. A tanfolyam semmiféle papírt nem ad; a módszer gyakorlatának elsajátítását tűzte ki célul, s a megszerzett ismereteket ki-ki alkalmazhatja családja, ismerősei körében. A megyében még kevesen hallhattak a kínai lassú tornáról, mely a különféle betegségek ősi gyógymódja. Október végén indul a Vasutasban az a 10 foglalkozásból álló tanfolyam, ahol a módszer elméletét és gyakorlatát sajátíthatják el az érdeklődök. A képzést Forgács Lajos vezeti, aki Budapesten, kínai mestertől sajátította el ezt a különleges tudományt.
