Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
Igazságtétel vagy leszámolás? Ismét darázsfészekbe nyúlt a Parlament A koalíciós kormány külpolitikájának megvitatása szerepelt az Országgyűlés kedd délelőtti plenáris ülésének napirendjén. A nem sokkal tíz óra után megkezdődött plenáris ülésen Jeszenszky Géza külügyminiszter beszámolója után valamennyi frakció vezérszónoka kifejtette véleményét, s így tényleges vita jöhet létre a külkapcsolatok alapelveiről, s a magyar külpolitika gyakorlati lépéseiről. Az Országgyűlés délután folytatta a BTK módosításáról szóló, Zétényi Zsolt és Takács Péter MDF-es képviselők által benyújtott törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat lényege, hogy az emberölés, a hűtlenség és a hazaárulás büntethetősége ne évülhessen el, ha e bűncselekményeket 1944. december 21. és 1990. május 2. között követték el, és az állam (Folytatás a 3. oldalon) Sárosság és sármosság Vájtfütűek lettünk az elmúlt évtizedekben, megtanultunk a sorok között olvasni és a szavak mögül hallani. Az FKGP tegnapi sajtótájékoztatóján nem vesztek kárba ezek a képességeink. A téma a röviden III/III-as vagy „ügynök” néven ismert törvénytervezet volt. Az önálló indítványként benyújtott Pásztor Gyula—Ómolnár Miklós-féle javaslat azt célozta — elsősorban erkölcsi indíttatásból —, hogy mindenekelőtt a parlament tagjai essenek át átvilágításon. Ezt a parlament elutasította. Pásztor Gyula ismertette a kisgazdafrakciónak azt a törekvését, hogy elképzelésüket mégis megpróbálják beépíteni a kormány tervezetébe. A döntő kérdés az — tette hozzá Őmolnár Miklós —, hogy a titkosszolgálat mennyire tudott beépülni a demokratikus pártokba, amikor azok még csak formálódtak. Az egyik újságíró emlékeztetett arra, hogy volt már egy átvilágítás, s a rostán fennakadt egy személy. Ezt hogyan tudják összeegyeztetni a következetes átvilágítást szorgalmazó javaslatukkal? — kérdezte. Omolnár Miklós „mindezen kérdések rendezése végett is” szükségesnek tartotta a mielőbbi törvényi rendezést. Oláh Sándor már-már kimondta, amit eddig csak kerülgettünk: ha az átvilágítás módját és következményeit törvény szabályozza, akkor senki nem maradhat abban a helyzetben, hogy ha a sárossága bebizonyosodik, akkor azt sármossággal próbálja feledtetni.^ Gödöllői álom: világkiállítás Nem irreális az az elképzelés, miszerint a világkiállítás helyszíne 1996-ban nem Budapest, hanem Gödöllő lenne — mondotta Baráth Etele kormánybiztos az MTI munkatársának, reagálva arra a parlamenti keddi bejelentésre, miszerint Roszik Gábor, Gödöllő képviselője közölte: a Budapesttől mintegy 30 kilométerre fekvő város szívesen adna otthont a nagyszabású rendezvénynek, a gödöllői ön- kormányzat erről egyhangú szavazással már döntött is. Gödöllő, éppen mert Budapesthez közel fekszik, alkalmassá tehető arra, hogy otthont adjon a kiállításnak — mondotta Baráth Etele, aki hozzátette: Gödöllőn mód van arra, hogy a szükséges infrastruktúrát — szálláshelyek, közlekedés — időre kialakítsák. A kormány- biztos szólt arról is, hogy véleménye szerint a világkiállítás témája még mindig nem lezárt kérdés. A vállalkozók és a gazdasági élet egyre több szereplője követeli, hogy érdekeinek érvényt szerezzen, és megrendezzék az Expót. A kormánybiztos szerint a világkiállítás megren- dezhetőségének esélye jelenleg 30 százalékos. Az optimista kijelentést látszik alátámasztani a legutóbbi információ, miszerint a kormány szóvivője kedden, a Parlamentben az MTI-vel közölte: a kormány még nem döntött véglegesen arról, hogy lemond a világkiállítás megrendezéséről. A világkiállítás ügyét e heti ülésén ismét napirendre tűzi. Helikopter az Országház fölött Honatyák és újságírók figyelték kedden délelőtt a Parlament ablakaiból, amint egy honvédségi helikpoter lebeg — több mint egy órán át — az Országház előtti Duna-szakasz légterében. Tikos László, a HM sajtóosztályának vezetője nyugtatta meg az MTI érdeklődő újságíróját: a légi jármű bénnun- kát végzett, egy film készítéséhez ugyanis a budai várról készült légi felvételekre volt szükség. Ma: Hogyan lehet meghódítani a nőket? (3. oldal) Ut, amelv sehová sem vezet (4. oldal) Ha Mezőhegyes, akkor Central (5. oldal) Holnap: Békéscsaba és környéke Mit ér a magyar? Nem szeretnék sem orosz-, sem történelemtanár lenni, de még a szülőnek sem könnyű napjainkban, ha magyar. Az orosztanárokat át- képzik; s ha már az oktatási koncepció nem gondolt időben a történelmi fordulattal várhatóan bekövetkező igénymódosulásra, legalább a szakemberek hallatnák szavukat, hogy ne essünk állandóan a ló másik oldalára. Akárhogy is. nézzük, az orosz is egy idegen nyelv; és a józan ész azt súgja, hogy nekünk, magyaroknak a nyelvtudás létkérdés. Ráadásul körös-körül a szomszédainknál mindenütt szláv nyelveket beszélnek, és Európa ezen térségében különösen fontos a kommunikáció. Hányán megszóltak annak idején, már a továbbtanulási esélyeket latolgatva, majd később, amikor friss diplomával a zsebemben állást kerestem! Mit akarok két nyugati nyelvvel?! Jobban járok, ha legalább az egyik helyett „egy rendes szakot” választok... Azóta sok víz lefolyt a Dunán, meg az Elbán is, és a nyelvtudás-nyelvoktatás sem kivétel a felismerés alól: milyen sokat változott a világ! A történelemtanároknak talán még nehezebb a dolguk, elvégre gyakran kénytelenek tankönyv nélkül oktatni, vagy ha akad tankönyv, abban bizonyos történelmi korszakokat tárgyaló fejezetek teljes mértékben hiányodnak vagy használhatatlanok. Ha a pedagógus bölcs, felkészült és merész, nyilván előadja a korábbi tabu-, mára már nem titkos, de még mindig kínos témákat saját felfogásában. De mi van akkor, ha nem az?! A tankönyvhiányra és a történetírás késlekedésére persze az illetékesek nem késlekedtek a magyarázattal: nőtt az iskolák, az egyes pedagógusegyéniségek önállósága, ami tényleg örvendetes, éljen! S végül miért nehéz ma szülőnek lenni? Mert a gyermeknek alapvető szokása, hogy kérdez; és amire az iskolában nem kap kielégítő választ, azzal elénk áll és elvárja, hogy mi tényleg világosan beszéljünk, hogy meggyőzzük. Továbbá megköveteli — és joggal —, hogy rá mindig legyen elég időnk, erőnk, türelmünk és szeretetünk. Nem kis kihívás mindez a mai világban. Ami pedig a legmegszívlelendőbb: azonnal észreveszi és kifogásolja, ha munkahelyi túlhajszoltságunknak és egyéb gondjainknak az otthoni béke, a családi együttlét látja kárát. Mit ér a tanár, a szülő, ha magyar? Félek, kevesebbet, mit kollégái, sorstársai — máshol. Niedzielsky Katalin A Vasutas művelődési ház 1991. november 2-án (szombaton) bizonyítványt adó valutapénztárosi és ügyintézői tanfolyamot indít 50 órában. Részvételi díj: — diákoknak: 4000 Ft — felnőtteknek: 6000 Ft. Jelentkezés: a művelődési házban, Békéscsaba, Andrássy út 79/81. Telefon: 22-240. Cement a megyében a legolcsóbb! Magyarcement 480 Ft áfával. 30 mázsa felett díjtalan házhoz szállítás a megye területén. Szovjet pala reklámáron! Fenyő fűrészárú 16 000—20 000 Ft-ig áfával. Békéscsaba, Berényi út 140. Új Tüzép. Telefon: (66) 24-454. A nehézfiúk a bérleti díj kifizetésére azt mondták: „Nehéz, fiúk”. (Cikkünk a 3. oldalon.) BERÉNYI TÉGLA — 12-féle termék egy helyről — szolgáltatások igény szerint — termékeink ára áfával, csomagolva, gépkocsira rakva értendő: Mezőberény, I. Sz. Téglagyár. Telefon: (66) 52-711. Telefax: (66) 52-455. B/30-as blokktégla I. o. 21,80 Ft B/30-as blokktégla II. o. 20,18 Ft Uniform blokktégla 30,65 Ft HB—38 blokktégla 35,82 Ft Thermopor 19/14 34,34 Ft Thermopor 19/21,5 38,75 Ft Kettős méretű 16,15 Ft 12/38-as válaszfal 30,28 Ft 10/40-es válaszfal 31,41 Ft 10/30-as válaszfal 24,46 Ft 6/40-es válaszfal 23,56 Ft Kisméretű tömör 9,61 Ft Kisméretű üreges 9,61 Ft A Békési Egyetértés Tsz 126 hektáros tábláján silózzák a kukorica-cirok keveréket télire a szarvasmarháknak Fotó: Fazekas Ferenc
