Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám

MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1991. október 15., kedd Új képviselő­testületi tag Mezőberény 6-os számú egyéni választókerülete — Wild Róbert elköltözése miatt—kép­viselő nélkül maradt. Lemondá­sát követően a városi választási bizottság az időközi választást szeptember 15-éré tűzte ki. Ak­kor az 1008 választásra jogosult személy közül csak 228-an vet­tek részt a szavazáson, így a vá­lasztás első fordulója érvényte­len volt. Az időközi választás második fordulóját szeptember 29-én tartották, a választásra jogosultak közül 284-en éltek választási jogukkal, s voksoltak a három jelöltre. Ezek szerint a 6-os számú választókerület kép­viselője dr. Zuberecz Zoltán körzeti orvos, aki 112 szavaza­tot kapott, megelőzve a 107 vok- sot gyűjtő Harmati Lászlót és a 60 szavazatot kapó Kmetykó Istvánt. Az elmúlt hét végén a testvérvárosi kapcsolatok részeként a németországi Gronauból négynapos látogatásra Norbert Diekmann polgármester vezetésével nyolctagú, hivatalos delegáció érkezett Mezőberénybe. A két város vezetői megbeszélést folytattak több témakörben, a vendégek elláto­gattak néhány gazdasági egységbe is. — Felvételünk a Faipari Szövetkezetben készült. A német delegáció megismerkedett Békéscsaba és Gyula nevezetességeivel is Lesz harisnyagyár Köröstarcsán? A közelmúltban egy olasz harisnyagyáros jelentkezett Kö­röstarcsán azzal az igényével, hogy Köröstarcsa és Mezőbe­rény térségében szívesen létre­hozna négyszáz személyt fog­lalkoztató harisnyagyárat. A két település polgármestere most együttesen keresi, kutatja a lehe­tőségeket az üzem megvalósítá­sára, mert mint az olasz fél mondotta, nagyban gondolko­zik. Az elképzelések szerint Tár­csán egy új gyár felépítésére van olyan önkormányzati és téesz- tulajdonú terület, ahol megvaló­sítható lenne a beruházás. Amennyiben nem felelne meg a kiszemelt terület, akkor a tex­tiliparban már hagyományokkal rendelkező Mezőberényi Patex-et nézték ki, ahol a bővíté­si lehetőségek adottak, s minden bizonnyal lenne munkaerő is. Az északolasz cég két tulaj­donosa a közeljövőben együtte­sen veszi ismét szemügyre a le­hetőségeket, ugyanis gyorsan szeretnék kialakítani, termelés­be állítani az üzemet, éppen úgy, mint azt a közelmúltban az Eger mellett működő konfekcióüze­müknél tették. Mi lesz a Weinckheim kúria sorsa? A Lakitelki Alapítvány 40 ezer forintja A Lakitelki Alapítvány — a kistelepülések lapjait támogat­ja — pályázat útján immáron második alkalommal 40 ezer forint támogatást nyújtott az 1200 példányban megjelenő Mezőberényi Híradó című vá­rosi lapnak. A héttagú szerkesz­tőbizottság úgy döntött, hogy a pénzt szövegszerkesztő beren­dezés vásárlására fordítják. Segélyek Tárcsán A köröstarcsai önkormány­zati testület döntése alapján a település valamennyi általános iskolása, 302 tanuló térítésmen­tesen kapott tankönyvet, 32 gye­rek napköziotthonos, hat tárcsái fiatalnak pedig a kollégiumi té­rítési díját vállalta át az önkor­mányzat. Erre a célra fordítható és a költségvetésből rendelke­zésre álló összeget már felhasz­nálták, hasonló célokra a pót- előirányzatokból fordítanak pénzt. Kamatadó-támogatásban 38- an részesülnek, de már újabb 15 kérelem érkezett az önkormány­zathoz. Erre a célra 1,5 millió forintja van a községnek, s amennyiben marad ebből a pénzből, akkor azt az első lakás­hoz jutó fiatal házasoknak visz- sza nem térítendő támogatásra fordítják. Mezőberény központjában fekszik a térség egykoron legte­kintélyesebb és leggazdagabb családjának, a néhai Weinck­heim családnak a kúriája, mely a város egyik legrégibb épülete. Első ütemét 1800 körül építet­ték, majd részletekben bővítet­ték. Az utóbbi két évszázad nem múlt el nyomtalanul az épület- együttesen, amihez nagyban hozzájárult az utóbbi 3—4 évti­zed, amikor is átalakításokkal több funkciót töltött be a kastély. Napjainkra állaga leromlott, helyrehozatalára, megóvására 10 milliók kellenének, ámire viszont nincs pénze a városnak. — A Thermál Invest teljesen ingyen készített egy állapotter­vet és papírra vetették elképze­léseiket. A meglévő rész átalakí­tása elsősorban az eredeti álla­pot, az eredeti térkapcsolatok visszaállítását jelentené. A mos­tani állapot sajnos eltorzította, felrúgta az épület struktúráját, ami a funkcióváltásokkal sem indokolható—kezdi Cservenák Pál Miklós polgármester. Az épület hasznosítása gaz­dasági szempontból nagyon jól megtérülő beruházásnak tűnne. A Thermál Invest elképzelései­ben olyan egységek kialakítása szerepelt — étterem, fagyizó, pinceborozó, amit a város lakos­sága is használhatna. A két számyrészben hotelt terveztek egy sor idegenforgalmi létesít­ménnyel. A 42,8 millió forintos eszmei értékre becsült ingatlan sorsával a nyáron az önkor­mányzati testület foglalkozott, s azt az elképzelést elvetette. El­vetették a képviselők azért, mert bizalmatlanságot éreztek a Thermál Investtel szemben. A kúriára továbbra is van ér­deklődő, a közelmúltban ko­moly tárgyalási szemponttal ko­pogtatott egy svéd építési vállal­kozó, aki megvenné, felújítaná, s az épületegyüttesben szállodát alakítana ki. A svéd üzletember nemcsak a kastélyt nézte meg, hanem a város környékét is be­barangolta, ami ugyancsak megnyerte tetszését egy gyógy- idegenforgalmi központ, vala­mint lovas- és galoppálya kiala­kítására. Az oldalt készítette Szekeres András Bérmunka az USA-ba A Mezőberényi Texilipari Szövetkezet bérmunkában női ingeket varr USA-megrendelésre. A közelmúltban újabb partner jelentke­zett: egy német termeltető, kifejezetten szuper divatcikkek gyártásá­ra keres magyar partnereket. A szövetkezet varrónői elkészítették és elküldték mintaként a kért szoknyákat, blézereket. Köröstarcsán ezekben a napokban három, a Szabó Károly, a József Attila és a Puskin utcában épül a szilárd burkolatú út, melynek együttes hossza meghaladja az egy kilométert. A követ 2,2 millió forint értékben vasútbontásból az önkormányzat biz­tosította, míg a hiányzó összeget a lakosság közműfejlesztési hozzájárulással, lakásonként 8 ezer forinttal finanszírozta. Az önkormányzat már most kutatja a lehetőséget további utak építésére, ugyanis a községben még 30 utcában nincs szilárd burkolatú út Elköltözött, de nem szűnt meg a Gelka Szeptemberben lejárt Mező- berényben a regionális jellegű Gelka szerviz bérleti szerződé­se, amit még a volt tanáccsal kötöttek a 140 négyzetméteres helyiségre, s ezért havonta 8400 forintos bérleti díjat fizettek az önkormányzat kasszájába. A le­járt üzlethelyiség bérleti feltéte­leit az önkormányzat módosítot­ta, amit viszont a Gelka nem fogadott el, s más bérleménybe költözött. A város a felszabadult helyiséget módosított bérleti feltételekkel kívánja hasznosí­tani a jövőben. A volt szerviz helyiségét havi 50 ezer forintért a Hangya Rt. bérelte ki és saját elképzeléseik alapján élelemi- szerüzletet és vegyesiparcikk- kereskedést alakítanak itt ki. Egyúttal azt is vállalták, hogy a jelenleginél bővebb választék­kal, kedvezőbb árral várják a vásárlókat. A város sem maradt azért szerviz nélkül: a Gelka, miután nem újította meg bérleti szerző­dését, az Arany Kalász Tsz-től bérelt üzlethelyiséget, a volt szerviztől körülbelül 300 méter­re tette át székhelyét. „Több javaslattal érkeztünk...” A német delegáció vezetőjé­vel, Norbert Diekmann polgár- mesterrel a látogatás során volt időnk szót váltani. — Kérem, mutassa be Gro- naut, Mezőberény testvérváro­sát... — A 40 ezer lakosú Gronau Németország északnyugati ré­szén fekszik, nagyon közel a holland határhoz. A fő foglal­koztatást a textilipar adja, ugyanis a városban nagy hagyo­mányai vannak ennek az iparág­nak. A közelmúltban az egyik nagy cég összeomlásával ná­lunk is nőtt a munkankélküliség, ami 8—9 százalékos. — Mikor alakult ki a két vá­ros kapcsolata? — Tulajdonképpen hivatalo­san ez év tavaszán, annak elle­nére hogy már korábban is vol­tak kapcsolataink. 1986-ban járt nálunk az első herényi delegá­ció, fesztiválunkon a herényi dzsessz formációs csoportot fogadtuk, majd ezt követően az ifjúság körében egyre több bará­ti kapcsolat alakult ki. — Üzleti, kereskedelmi kap­csolat van-e a két település kö­zött? —A keleti, nyugati kapcsola­tok elsősorban kulturális, műve­lődési, ifjúsági és sportkapcso­latokra alapulnak. Természete­sen van arra lehetőség, hogy bi­zonyos szakmák, bizonyos fogr lalkozások vezetői a hasonló gronaui egységekkel kapcsola- » tokát építsenek ki, kicseréljék tapasztalataikat. Az egészség­ügy keretében már volt tapaszta­latcsere-látogatás, mi gondol­tunk kereskedelmi és más szak­mai kapcsolatokra is. Itt viszont megjegyzem: nehézségeink vannak az ipari együttműködés felvételére, mert nem könnyű megtalálni egyik vállalatnak a másikat. Volt javaslatunk, hogy autóalkatrészeket szállítsunk, de rengeteg bürokratikus aka­dállyal találtuk magunkat szem­be, így az üzlet nem jött létre. „Munka nélkül nem tudok élni, létezni...” — ,,Az anyaföld szeretete az, ami pályámat és képeim témavi­lágát megszabja. Minden más ebből következik, ide gyökere­zik, ebből indul ki” — vallja Bartóki József mezőberényi festőművész vendégkönyve legelején. — Ennyire kötődik a város­hoz? — Tőzsgyökeres herényi va­gyok, szívemből mondom: min­den ideköt, itt születtem, itt gye- rekeskedtem, itt töltöttem fiatal­ságomat, itt dolgozom... Hívtak máshová lakni, dolgozni, de nem tudtam elszakadni a szülő­földtől, Berénytől — mondja, miközben szertartásosan rá­gyújt, és hátradől a fotelben, majd idézi a múltat. Lelkesen beszél a hódmezővásárhelyi diákéveiről, ahonnan jó néhány festő elindult, s ő is innen kapta indíttatását. A vásárhelyi iskola már 1939—40-ben megterem­tette stílusát, irányzatát, az alföl­di festészetet. S mindezek tükrö­ződnek Bartóki József képeiből. Szinte érezni a puszta levegőjét, a róna atmoszféráját, a virágok illatát. A most 63 éves, nyugdí­jas pedagógus ma is tanít a helyi gimnáziumban. Az órákon pró­bál átadni valamit a mai generá­ciónak abból, amit maga is nagytekintélyű mestereitől, Vinkler Lászlótól, Ficher Ernő­től és Budai Lajostól kapott, ta­nult, lesett el. A közösségterem­tő művészeti műhelyek hangu­latát — egye­bek között Pécs, Bala- tonfüred, Szombat­hely, Gyula, Békés és Bé­késcsaba — idézi. Festői munkássá­gát, tehetsé­gét több mint tíz önálló és csaknem fél­száz kollektív kiállításon tárta a nagy- közönség elé, — Ön főállásban pedagógus, s nem polgármester... — Észak-Wesztfáliában az a szokás, hogy a polgármesteri ál­lás tulajdonképpen reprezenta­tív beosztás, amolyan mellékál­lásban töltöm be ezt a tisztséget. — Ellátogattak a mezőberé­nyi gimnáziumba is. Pedagó­gusként milyen együttműködési lehetőséget látott? — Már jó a kapcsoltunk a gimnáziummal, az az iskola, ahol én tanítok, készen áll az együttműködésre. Gondoltunk arra, hogy a jövő tanévtől a nul­ladik osztályos diákok nyelvtu­dásuk tökéletesítésére ellátogat­hatnának hozzánk. A két város együttműködésének keretében több javaslattal érkeztünk: a nyolcvantagú gronaui férfikórus koncertútra jönne, egy másik negyventagú együttes is elláto­gatna a megyébe, s ifjúsági tiszt­ségviselők és két sportcsoport látogatna önökhöz. Mi vendégül látnánk egy néptáncegyüttest, majd egy ifjúsági csoportot, s várunk sportdelegációt, a jövő évi gronaui dzsesszünnep- ségekre meghívtuk a mezőberé­nyi csoportot. De más konkrét ajánlatokat is várunk, ezen té­makörön közösen gondolko­dunk — mondotta végezetül Norbert Diekmann. t bizonyítva hitvallását, az Alföld szeretetét. S ezek a képek Bartó­ki tolmácsolásában a világba vitték a magyar táj, az Alföld, a Viharsarok szépségét, gondo­latvilágát, gazdagságát. Képei ma is ott függnek Németország, Svájc, Kanada, Svédország vagy éppenséggel Szlovákia néhány otthonában, intézmé­nyében. S máris a jövőről be­szél. Festőművész barátjával, Várkonyi Jánossal, akihez ne­gyedszázados barátság fűzi, ősszel szeretnének egy közös nosztalgiakiállítást rendezni Mezőberényben. Az elmúlt 25 év terméséből válogatnának, de természetesen az újabb munká­jukat is bemutatnák. Lesznek abban akvarellek, olajpasztel- lek, no és grafikák, valamint pla­kettek. Mert Bartóki József azt is készít. — Munka nélkül nem tudok élni, létezni; a munka, a tanulás, a tanítás alkotja életemet.

Next

/
Thumbnails
Contents