Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1991. október 15., kedd Új képviselőtestületi tag Mezőberény 6-os számú egyéni választókerülete — Wild Róbert elköltözése miatt—képviselő nélkül maradt. Lemondását követően a városi választási bizottság az időközi választást szeptember 15-éré tűzte ki. Akkor az 1008 választásra jogosult személy közül csak 228-an vettek részt a szavazáson, így a választás első fordulója érvénytelen volt. Az időközi választás második fordulóját szeptember 29-én tartották, a választásra jogosultak közül 284-en éltek választási jogukkal, s voksoltak a három jelöltre. Ezek szerint a 6-os számú választókerület képviselője dr. Zuberecz Zoltán körzeti orvos, aki 112 szavazatot kapott, megelőzve a 107 vok- sot gyűjtő Harmati Lászlót és a 60 szavazatot kapó Kmetykó Istvánt. Az elmúlt hét végén a testvérvárosi kapcsolatok részeként a németországi Gronauból négynapos látogatásra Norbert Diekmann polgármester vezetésével nyolctagú, hivatalos delegáció érkezett Mezőberénybe. A két város vezetői megbeszélést folytattak több témakörben, a vendégek ellátogattak néhány gazdasági egységbe is. — Felvételünk a Faipari Szövetkezetben készült. A német delegáció megismerkedett Békéscsaba és Gyula nevezetességeivel is Lesz harisnyagyár Köröstarcsán? A közelmúltban egy olasz harisnyagyáros jelentkezett Köröstarcsán azzal az igényével, hogy Köröstarcsa és Mezőberény térségében szívesen létrehozna négyszáz személyt foglalkoztató harisnyagyárat. A két település polgármestere most együttesen keresi, kutatja a lehetőségeket az üzem megvalósítására, mert mint az olasz fél mondotta, nagyban gondolkozik. Az elképzelések szerint Tárcsán egy új gyár felépítésére van olyan önkormányzati és téesz- tulajdonú terület, ahol megvalósítható lenne a beruházás. Amennyiben nem felelne meg a kiszemelt terület, akkor a textiliparban már hagyományokkal rendelkező Mezőberényi Patex-et nézték ki, ahol a bővítési lehetőségek adottak, s minden bizonnyal lenne munkaerő is. Az északolasz cég két tulajdonosa a közeljövőben együttesen veszi ismét szemügyre a lehetőségeket, ugyanis gyorsan szeretnék kialakítani, termelésbe állítani az üzemet, éppen úgy, mint azt a közelmúltban az Eger mellett működő konfekcióüzemüknél tették. Mi lesz a Weinckheim kúria sorsa? A Lakitelki Alapítvány 40 ezer forintja A Lakitelki Alapítvány — a kistelepülések lapjait támogatja — pályázat útján immáron második alkalommal 40 ezer forint támogatást nyújtott az 1200 példányban megjelenő Mezőberényi Híradó című városi lapnak. A héttagú szerkesztőbizottság úgy döntött, hogy a pénzt szövegszerkesztő berendezés vásárlására fordítják. Segélyek Tárcsán A köröstarcsai önkormányzati testület döntése alapján a település valamennyi általános iskolása, 302 tanuló térítésmentesen kapott tankönyvet, 32 gyerek napköziotthonos, hat tárcsái fiatalnak pedig a kollégiumi térítési díját vállalta át az önkormányzat. Erre a célra fordítható és a költségvetésből rendelkezésre álló összeget már felhasználták, hasonló célokra a pót- előirányzatokból fordítanak pénzt. Kamatadó-támogatásban 38- an részesülnek, de már újabb 15 kérelem érkezett az önkormányzathoz. Erre a célra 1,5 millió forintja van a községnek, s amennyiben marad ebből a pénzből, akkor azt az első lakáshoz jutó fiatal házasoknak visz- sza nem térítendő támogatásra fordítják. Mezőberény központjában fekszik a térség egykoron legtekintélyesebb és leggazdagabb családjának, a néhai Weinckheim családnak a kúriája, mely a város egyik legrégibb épülete. Első ütemét 1800 körül építették, majd részletekben bővítették. Az utóbbi két évszázad nem múlt el nyomtalanul az épület- együttesen, amihez nagyban hozzájárult az utóbbi 3—4 évtized, amikor is átalakításokkal több funkciót töltött be a kastély. Napjainkra állaga leromlott, helyrehozatalára, megóvására 10 milliók kellenének, ámire viszont nincs pénze a városnak. — A Thermál Invest teljesen ingyen készített egy állapottervet és papírra vetették elképzeléseiket. A meglévő rész átalakítása elsősorban az eredeti állapot, az eredeti térkapcsolatok visszaállítását jelentené. A mostani állapot sajnos eltorzította, felrúgta az épület struktúráját, ami a funkcióváltásokkal sem indokolható—kezdi Cservenák Pál Miklós polgármester. Az épület hasznosítása gazdasági szempontból nagyon jól megtérülő beruházásnak tűnne. A Thermál Invest elképzeléseiben olyan egységek kialakítása szerepelt — étterem, fagyizó, pinceborozó, amit a város lakossága is használhatna. A két számyrészben hotelt terveztek egy sor idegenforgalmi létesítménnyel. A 42,8 millió forintos eszmei értékre becsült ingatlan sorsával a nyáron az önkormányzati testület foglalkozott, s azt az elképzelést elvetette. Elvetették a képviselők azért, mert bizalmatlanságot éreztek a Thermál Investtel szemben. A kúriára továbbra is van érdeklődő, a közelmúltban komoly tárgyalási szemponttal kopogtatott egy svéd építési vállalkozó, aki megvenné, felújítaná, s az épületegyüttesben szállodát alakítana ki. A svéd üzletember nemcsak a kastélyt nézte meg, hanem a város környékét is bebarangolta, ami ugyancsak megnyerte tetszését egy gyógy- idegenforgalmi központ, valamint lovas- és galoppálya kialakítására. Az oldalt készítette Szekeres András Bérmunka az USA-ba A Mezőberényi Texilipari Szövetkezet bérmunkában női ingeket varr USA-megrendelésre. A közelmúltban újabb partner jelentkezett: egy német termeltető, kifejezetten szuper divatcikkek gyártására keres magyar partnereket. A szövetkezet varrónői elkészítették és elküldték mintaként a kért szoknyákat, blézereket. Köröstarcsán ezekben a napokban három, a Szabó Károly, a József Attila és a Puskin utcában épül a szilárd burkolatú út, melynek együttes hossza meghaladja az egy kilométert. A követ 2,2 millió forint értékben vasútbontásból az önkormányzat biztosította, míg a hiányzó összeget a lakosság közműfejlesztési hozzájárulással, lakásonként 8 ezer forinttal finanszírozta. Az önkormányzat már most kutatja a lehetőséget további utak építésére, ugyanis a községben még 30 utcában nincs szilárd burkolatú út Elköltözött, de nem szűnt meg a Gelka Szeptemberben lejárt Mező- berényben a regionális jellegű Gelka szerviz bérleti szerződése, amit még a volt tanáccsal kötöttek a 140 négyzetméteres helyiségre, s ezért havonta 8400 forintos bérleti díjat fizettek az önkormányzat kasszájába. A lejárt üzlethelyiség bérleti feltételeit az önkormányzat módosította, amit viszont a Gelka nem fogadott el, s más bérleménybe költözött. A város a felszabadult helyiséget módosított bérleti feltételekkel kívánja hasznosítani a jövőben. A volt szerviz helyiségét havi 50 ezer forintért a Hangya Rt. bérelte ki és saját elképzeléseik alapján élelemi- szerüzletet és vegyesiparcikk- kereskedést alakítanak itt ki. Egyúttal azt is vállalták, hogy a jelenleginél bővebb választékkal, kedvezőbb árral várják a vásárlókat. A város sem maradt azért szerviz nélkül: a Gelka, miután nem újította meg bérleti szerződését, az Arany Kalász Tsz-től bérelt üzlethelyiséget, a volt szerviztől körülbelül 300 méterre tette át székhelyét. „Több javaslattal érkeztünk...” A német delegáció vezetőjével, Norbert Diekmann polgár- mesterrel a látogatás során volt időnk szót váltani. — Kérem, mutassa be Gro- naut, Mezőberény testvérvárosát... — A 40 ezer lakosú Gronau Németország északnyugati részén fekszik, nagyon közel a holland határhoz. A fő foglalkoztatást a textilipar adja, ugyanis a városban nagy hagyományai vannak ennek az iparágnak. A közelmúltban az egyik nagy cég összeomlásával nálunk is nőtt a munkankélküliség, ami 8—9 százalékos. — Mikor alakult ki a két város kapcsolata? — Tulajdonképpen hivatalosan ez év tavaszán, annak ellenére hogy már korábban is voltak kapcsolataink. 1986-ban járt nálunk az első herényi delegáció, fesztiválunkon a herényi dzsessz formációs csoportot fogadtuk, majd ezt követően az ifjúság körében egyre több baráti kapcsolat alakult ki. — Üzleti, kereskedelmi kapcsolat van-e a két település között? —A keleti, nyugati kapcsolatok elsősorban kulturális, művelődési, ifjúsági és sportkapcsolatokra alapulnak. Természetesen van arra lehetőség, hogy bizonyos szakmák, bizonyos fogr lalkozások vezetői a hasonló gronaui egységekkel kapcsola- » tokát építsenek ki, kicseréljék tapasztalataikat. Az egészségügy keretében már volt tapasztalatcsere-látogatás, mi gondoltunk kereskedelmi és más szakmai kapcsolatokra is. Itt viszont megjegyzem: nehézségeink vannak az ipari együttműködés felvételére, mert nem könnyű megtalálni egyik vállalatnak a másikat. Volt javaslatunk, hogy autóalkatrészeket szállítsunk, de rengeteg bürokratikus akadállyal találtuk magunkat szembe, így az üzlet nem jött létre. „Munka nélkül nem tudok élni, létezni...” — ,,Az anyaföld szeretete az, ami pályámat és képeim témavilágát megszabja. Minden más ebből következik, ide gyökerezik, ebből indul ki” — vallja Bartóki József mezőberényi festőművész vendégkönyve legelején. — Ennyire kötődik a városhoz? — Tőzsgyökeres herényi vagyok, szívemből mondom: minden ideköt, itt születtem, itt gye- rekeskedtem, itt töltöttem fiatalságomat, itt dolgozom... Hívtak máshová lakni, dolgozni, de nem tudtam elszakadni a szülőföldtől, Berénytől — mondja, miközben szertartásosan rágyújt, és hátradől a fotelben, majd idézi a múltat. Lelkesen beszél a hódmezővásárhelyi diákéveiről, ahonnan jó néhány festő elindult, s ő is innen kapta indíttatását. A vásárhelyi iskola már 1939—40-ben megteremtette stílusát, irányzatát, az alföldi festészetet. S mindezek tükröződnek Bartóki József képeiből. Szinte érezni a puszta levegőjét, a róna atmoszféráját, a virágok illatát. A most 63 éves, nyugdíjas pedagógus ma is tanít a helyi gimnáziumban. Az órákon próbál átadni valamit a mai generációnak abból, amit maga is nagytekintélyű mestereitől, Vinkler Lászlótól, Ficher Ernőtől és Budai Lajostól kapott, tanult, lesett el. A közösségteremtő művészeti műhelyek hangulatát — egyebek között Pécs, Bala- tonfüred, Szombathely, Gyula, Békés és Békéscsaba — idézi. Festői munkásságát, tehetségét több mint tíz önálló és csaknem félszáz kollektív kiállításon tárta a nagy- közönség elé, — Ön főállásban pedagógus, s nem polgármester... — Észak-Wesztfáliában az a szokás, hogy a polgármesteri állás tulajdonképpen reprezentatív beosztás, amolyan mellékállásban töltöm be ezt a tisztséget. — Ellátogattak a mezőberényi gimnáziumba is. Pedagógusként milyen együttműködési lehetőséget látott? — Már jó a kapcsoltunk a gimnáziummal, az az iskola, ahol én tanítok, készen áll az együttműködésre. Gondoltunk arra, hogy a jövő tanévtől a nulladik osztályos diákok nyelvtudásuk tökéletesítésére ellátogathatnának hozzánk. A két város együttműködésének keretében több javaslattal érkeztünk: a nyolcvantagú gronaui férfikórus koncertútra jönne, egy másik negyventagú együttes is ellátogatna a megyébe, s ifjúsági tisztségviselők és két sportcsoport látogatna önökhöz. Mi vendégül látnánk egy néptáncegyüttest, majd egy ifjúsági csoportot, s várunk sportdelegációt, a jövő évi gronaui dzsesszünnep- ségekre meghívtuk a mezőberényi csoportot. De más konkrét ajánlatokat is várunk, ezen témakörön közösen gondolkodunk — mondotta végezetül Norbert Diekmann. t bizonyítva hitvallását, az Alföld szeretetét. S ezek a képek Bartóki tolmácsolásában a világba vitték a magyar táj, az Alföld, a Viharsarok szépségét, gondolatvilágát, gazdagságát. Képei ma is ott függnek Németország, Svájc, Kanada, Svédország vagy éppenséggel Szlovákia néhány otthonában, intézményében. S máris a jövőről beszél. Festőművész barátjával, Várkonyi Jánossal, akihez negyedszázados barátság fűzi, ősszel szeretnének egy közös nosztalgiakiállítást rendezni Mezőberényben. Az elmúlt 25 év terméséből válogatnának, de természetesen az újabb munkájukat is bemutatnák. Lesznek abban akvarellek, olajpasztel- lek, no és grafikák, valamint plakettek. Mert Bartóki József azt is készít. — Munka nélkül nem tudok élni, létezni; a munka, a tanulás, a tanítás alkotja életemet.
