Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-14 / 241. szám
1991. október 14., hétfő SPORT MELLÉKLET 1992. július 25-én az olimpiai faluban fellobban a láng Hogyan alszik Samaranch elnök? Cobi kutya lassan „veri” a bikát Bár a bikaviadalok után a vesztes állat húsából készült vacsoráért még mindig vagyonokat kémek egy-egy barcelonai étteremben, de a város áruházainak kirakataiban már egy szögletes fejű pireneusi pásztorkutya a sztár. Cobi az, a ’92-es olimpiai játékok kabalafigurája, aki nevét a Barcelonai Olimpiai Szervező Bizottság, a COOB rövidítéséről kapta. Katalónia fővárosában az üzletek előtt az ő képével díszített 700—800 pesetás pólókkal, illetve más ajándéktárgyakkal kezükben állnak az árusok, vásárlásra csábítva a járókelőket. Az eladók még azt a főbenjáró bűnt is elkövetik, hogy az itteni aranylábú félisteneknek, a Barca focistáinak képeit olimpiai képeslapokkal cserélik fel a kirakatokban. Barcelona egyébként már többször pályázott olimpia megrendezésére, eddig azonban sikertelenül. A helyiek talán éppen ezért szeretnének olyan szervezéssel, kirukkolni, amelyről aztán évekig beszél majd mindenki. A büszkeség, a „július 25-étől Katalónia, a Montjuich hegy lesz a világ közepe”, már benne van a levegőben, de a külső szemlélőnek akadnak még aggályai. Nem tudom, hogyan alszik Samaranch, a NOB elnöke egy-egy barcelonai séta után, amikor a közlekedési helyzetet, a parkolási nehézségeket, a feltört utakat, félkész épületeket látja. Nem megoldott még az olimpiára ideérkezők elszállásolása sem, hiszen a város kapacitása ezen a téren jelenleg nem megfelelő. Az viszont biztos, hogy a szállodai szobák ára az ideihez képest legalább duplájára A barcelonai boltok hangulata már „olimpiai” emelkedik ’92 nyarán. A katalánok mindezek ellenére optimisták és a kétkedőket könnyedén „leszerelik” azzal, hogy benyúlnak a zsebükbe, elővesznek egy jövő évi naptárt, amelyen a láng fellobbanásának napját vastagon bekarikázták. Közben pedig heves kézmozdulatokkal elmutogatják, hogy addig még több hónap a rendelkezésükre áll. Nyemcsok László A szerző felvétele „...az eredmény elmaradásáért egyesek a játékvezetésben keresik a hibát” A főmolnár után Molnár Lajos is zsebre tette sípját Két és fél évtized után búcsúzott Molnár Lajos A békéscsabai Molnár Lajos igazán rutinos, tapasztalt sípmester, aki csaknem negyedszázadon át volt elmaradhatatlan „kelléke” a Békés megyei labdarúgásnak, amelyet 1967 óta gyakorolt és ismert. Érthető, hiszen azt megelőzően 15 évig aktívan űzte a sportágat, azaz futballozott. Először az NB 111-as Mezőkovácsházában, majd Mezőhegyesen, aztán következett az NB 11-ben szereplő Békéscsabai Előre, s végül 1965-ben az Agyagipar csapatában búcsúzott az aktív játéktól. Akkoriban kuriózumnak számított, hogy Wartburg gépkocsijával — a megyei játékvezetők közül egyedül ő — könnyebben jutott el az adott mérkőzés színhelyére. Tanítómesterének Hodroga Gyulát tartja, de sokat köszönhet Győri Lászlónak is, aki kellőképpen segítette. Hamar elment ä kedve Molnár Lajosnak, a megyei 1. osztályú labdarúgó-bajnokság harmadik fordulójában lezajlott Mezőhegyes—Gyulavári (0—1) mérkőzés jelentette aktív játékvezetői sportpályafutásának végét, amelyet—bevallása szerint — másként képzelt el még a kezdet kezdetén. Egy azonban tény: Lenhart főmolnár után Molnár is végleg zsebre tette sípját. — Semmiképpen sem akartam elszakadni a labdarúgástól és határozott edzői ambícióim voltak. Egy esztendőn át edzője voltam a Békéscsabai Szabadság Tsz csapatának, de a sok megpróbáltatás, a fél csapat sorozatos ilyen-olyan okból való távolmaradása az edzésekről, mind-mind konfliktusokhoz vezetett, s így aztán hamar elment a kedvem az egésztől. Beláttam, hogy ehhez bizony kötélidegzet szükséges, ezért a valamivel békésebb játékvezetésre adtam a fejem — vallja Molnár Lajos. —• így utólag visszatekintve „zavarmentesnek” ítéli meg pályafutását? — Nézze, én is csak azt mondhatom, mint már előttem nagyon sokan, hogy sok-sok barátra, ismeretségre tettem szert és rengeteg élmény részese lehettem a labdarúgás révén. Igaz ugyan, hogy csak NB III-as szintű kerettagságig vittem, olykor-olykor pedig lehetőséget kaptam NB Il-es partjelzésre, de mégis elégedett vagyok. Több mint egy évtizede, 1979-ben komoly tüdőműtéten estem át, aminek következtében sokáig úgy tűnt, hogy fel kell hagynom a hobbimmal. Fél évig nyomtam az ágyat. Az újrakezdés meglehetősen nehéz volt, de a rendszeres testedzésnek, sportolásnak köszönhetően visszanyertem az egészségemet. Egy furcsa gól története —Egy játékvezető pályafutásában, a mérkőzések történéseiben előfordulnak érdekes helyzetek, jelenetek. Tudna Ön is említeni ilyet? — Egy valóban ritka esetet elevenítenék fel akkoriból, amikor az Előre Spartacus feljutott a legmagasabb osztályba. Az NDK-beli Wismuth Aue elleni előkészületi mérkőzésen történt, hogy az első félidő 44. percében szabadrúgást ítéltem az Aue javára a saját 16-osukon belülről. A labdát kigurították a 16-oson kívülre, onnan visszakerült a kapusukhoz, aki ahelyett, hogy azt játékba hozta volna, letette az ötös sarkára és kirúgáshoz készülődött. A szemfüles Németh Lajos odarohant és a kapuba rúgta a labdát. Én természetesen gólt ítéltem, amire meglehetősen hevesen reagáltak a németek. A szünetben tolmács segítségével tisztáztuk a helyzetet, amit ők nyilván félreértettek, de aztán.ők is derültek rajta. Mindenesetre a gól feltétlenül Németh helyzet- felismerését dicséri, s talán ezért is jutott el idáig a játékvezetés terén. Belerúgtak a lábába — Rossz emlékű mérkőzés vágy kellemetlen epizód? — Egész pályafutásom során egyetlenegy mérkőzés volt, amelyik nem a szokványos módon ért véget, mégpedig az ez évi Békésszentandrás—Mező- berény megyei I. osztályú találkozó, amelyen 2—2-es állásnál büntetőt ítéltem a hazaiak ellen, akik tiltakoztak, sőt, Petykó Márton a lábamba rúgott. Ekkor a 65. percben lefújtam a mérkőzést. A játékos két étre szóló eltiltást kapott. Nincs bennem tüske, senkire sem haragszom, s úgy érzem, hogy minden körülmények között a szabályok adta lehetőségek szerint jártam el. Néhány ember azonban azon fáradozott, hogy bemocskolja a becsületemet, kétségbe vonja a tisztességemet! Én minden játékosnak, minden vezetőnek a szemébe merek nézni, mert a lelkiismeretem tiszta! Elgondolkodtató azonban az elmúlt két évben elszaporodott fegyelmi ügyek nagy száma, mert úgy látom: a futballpályán, s a nézőtéren egyaránt elszabadultak az indulatok és az eredmény elmaradásáért egyesek a játékvezetésben keresik a hibát. Őszintén mondom, számomra nagy elégtétel, hogy többnyire elégedettek voltak velem a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség és játékvezetői bizottság vezetői, és ezúton is köszönetét mondok azért, hogy méltóképpen elbúcsúztattak. Gyurkó Mihály Lakótelepi tanfolyamok A Lakótelepi Tömegsport Egyesület Békéscsabán az idén is több tanfolyamot szervez. A karate sportággal megismekedni vágyóknak két szakágban, három helyszínen kínálnak lehetőséget. A kick box ágban a kezdők a József Attila Általános Iskolában jelentkezhetnek kedden és csütörtökön 18—20 óra között, valamint a rendőrség Bartók Béla úti tornatermében szerdán és pénteken 16—17.30 óra között. A taekwon do iránt érdeklődő kezdőket és haladókat a Szabó Pál Téri Általános Iskolába várják minden szerdán és pénteken 18 órától. Kondicionáló tornát hármat is szerveznek. Szabó Pál Téri Általános Iskola: kedd és csütörtök, 18—19 óra; zenés fitness torna — ugyancsak a Szabó Pál téri iskolában: kedd és csütörtök, 19—20; 9. számú általános iskola: kedd, csütörtök 19—20 óra.
