Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-02 / 231. szám
GYOMAENDRŐD A munkanélküliség ellen küzdenek munkahelyteremtéssel Dévaványa nagyközségi önkormányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén megtárgyalta a munkaképes korú lakosság foglalkoztatásának helyzetét. A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint a következő adat: Dévaványán 498 azoknak a száma, akik munkanélküli-ellátásban részesülnek. Sajnos a gazdálkodó egységek további létszámleépítéssel számolnak, így a munkahelyüket elvesztők száma év végére tovább emelkedik. Az önkormányzat azon fáradozik, hogy új munkahelyeket teremtsen. A testület állást foglalt a Békés Megyei Üditőital-ipari Vállalat helyi kirendeltségének ügyében, szorgalmazza a megvásárlást és ennek megvalósításához a gazdasági vizsgálatokat elvégzi. A vállalkozásfejlesztési bizottság foglalkozott a mező- gazdasági meglléktermékként keletkező hulladék energetikai célú hasznosításával. Megvizsgálta — egy dán mérnöki iroda segítségével — a szalma eltüzelésével fejlesztett hő- és villamosenergiát termelő erőmű megvalósíthatóságát. A számításokból kiderült, hogy a létesítmény költségei nem térülnének meg, ezért a bizottság javasolta a testületnek, hogy a mezőgazdasági melléktermékek egy részének brikettálására alkalmas üzem telepítését támogassa. A helyi adók bevezetéséről, illetve a bevezetés módjáról is döntöttek a képviselők, miután megtárgyalták a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adójáról, valamint az iparűzési adóról szóló tervezetet. S hogy mikor kerülnek ezek az adófajták bevezetésre? Ebben a kérdésben csak akkor születhet döntés, amikor a testület megtárgyalja jövő évi költségvetését. Református elemi iskola Dévaványán Krisztus követői áhítattal kezdik a napot A harmadik osztályosok testnevelésórájukat a szabadban tartják amíg jó az idő Delet harangoztak Dévaványán, amikor beléptünk a Szügyi Dániel Református Elemi Iskola udvarára. Az elsősök példás rendben, fegyelmezetten sorakoztak, a testnevelésóra nemrég kezdődött el. Az osztályterem kicsiny padjaiban nagy táskák vártak gazdáikra, a sok évet megért cserépkályha tekintélyes méretével a terem díszeként virított. — Júniusban a falakon kívül semmink sem volt — emlékezik vissza anyári készülődésre Mik- lya Zsolt igazgató. — Sok ember adta hitét, szándékát, hogy sikerül szeptemberben az évkezdés. — Kik a segítői? — Fiatal kollégák. Keresve sem találtam volna ilyen gárdát. Öten dolgozunk a református iskolában, egy első, egy második és két harmadik osztályos gárdánk van. — Hogyan állították össze a tananyagot? —Mi hitben élünk és a gyerekek is nap mint nap találkoznak a hittel. Áhítattal kezdődik reggel a munka, majd igemagyarázat követi, ami kapcsolódik a tananyaghoz. A gyerekek nagyon fogékonyak és azt hiszem, pedagógustársaim nevében is mondhatom: ebben van a legtöbb sikerélményük. — A szülök, akik ide íratták gyermekeiket, hívő emberek? — Nem, ezért sok félreértést kellett eloszlatnunk. Sokan azt hitték, hogy itt mindig imádkozunk. Mások elterjesztették, hogy ebből az iskolából csak egyházi vonalon lehet továbbtanulni. Az a 64 család, akik bennünket választottak, nem gyakorolják a hitet, mégis nyitottak felénk. — Mi a célja az itt dolgozóknak? — Isten világát megismertessük a gyerekekkel, bibliaolvasó emberkéket neveljünk, megtapasztalhassák diákjaink a csendességet és ezáltal indulataikon uralkodni tudó felnőttekké váljanak. Kell-e az eke? Nemrég Gyomaendrődön járt dr. Békési László parlamenti képviselő. A lakossági fórumon — előadásától kissé eltérve — kifejtette véleményét a szövetkezeti törvény módosítása kapcsán, amely november 30-áig felfüggeszti a szövetkezetek gazdasági társasággá való átalakulását. Arra a kérdésre, hogy hosszú távon van-e létjogosultságuk a szövetkezeteknek, így válaszolt: — Nem a társasági forma és nem az üzemnagyság dönti el, hogy életképes-e egy gazdálkodó szövetkezet, hanem az, hogy milyen formában tudja a vagyonát felhasználni, termelési eszközeit alkalmazni. Tartok tőle, hogy e mögött a döntés mögött politikai szándék rejtőzik. Nem hiszem ugyanis, hogy a kistermelői mezőgazdaságra való berendezkedés megoldaná gondjainkat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az emberek zöme 5—6 holdas parcellákon akar gazdálkodni, újra lovat, ekét szándékozik vásárolni. A gazda képtelen annyi hitelt felvenni, amennyivel felszerelhetné kisgazdaságát. Nem is beszélve arról, hogy a nagyüzemek óriási berendezései kihasználatlanok maradjanak. A tömegtermelést továbbra is a nagygazdaságokban kell megoldani, a minőségi termelést pedig a kistermelőkre kell bízni. Hallgattassák meg a köz(nép)! Gyomaendrődön a képviselő-testület a helyi adókról szóló rendelettervezetet vitatta meg. Azzal mindenki egyetértett, hogy a jövő évi teherviselésből a lakosságnak is ki kell vennie a részét. A megszűnt házadó, közműfejlesztési hozzájárulás bevételeit valamilyen formában pótolni kell. A tervezet öt adónemet, az idegenforgalmi, a vállalkozók, a magánszemélyek kommunális adóját, az építményadót és a helyi iparűzési adót javasolta elfogadásra. A képviselők az utolsó helyen említett adófajta kivételével a négy alternatívát a lakosság elé terjesztik és október 24-én tömegmeghallgatáson szeretnék kikérni a gyomaendrődiek véleményét. Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona, fotó Kovács Erzsébet és Gál Edit Ön tud jobbat? Beee...re/.eltem! — bégette megszeppenve berregések mellett keservét eme szerzet. Fordításunk nagvon szabatos, ezért lehet, hogy nem is pontos. Segítségképpen arra kérjük tréfás kedvű olvasóinkat, fejtsék meg, talál ják ki, vajon mire gondolt az „utas”. A legszellemesebb képaláírásokat következő, Gvomaendrőd és környéke városoldalunkban tesszük közzé. Címünk: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra ne feledjék ráírni: „Képaláírás”. ÉS KÖRNYÉKE 1991. október 2., szerda Október elsején . MUMP Shell üzemanyagtöltő állomás nyílt Gyomaendrődön Húsz évre szóló üzemelési szerződést kötött a gyomaendrődi Pecten Kft. és a Shell Interág Kft. Ennek keretében a helyiek 2 millió forintos támogatással öt kúthellyel és természetesen saját tőkével április 12-én megkezdték az új töltőállomás építését. A hajdan volt szeméttelep sorsáról tavaly novemberben elkezdődtek atárgyalások az önkormányzat, s a vállalkozók között. A vásárlás elmaradt, ehelyett az önkormányzat (a három magánzó mellé negyedik tagként) beszállt a vállalkozásba, s apportként bevitte a területet. Törzstőkében mindenkinek 25 százalékos részaránya van, a nyereségből 15 százalék az önkormányzaté, a többi a három magánszemélyé, akik nem kívánják kivonni a többletet, hanem fejlesztésre fordítják. Az október 1-jén átadott töltőállomás 6120 négyzetméteres területén a Magyarországon forgalomban lévő összes üzemanyagfajta megtalálható. Az autóalkatrész-szaküzlet 2,5 millió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. Akinek viszont nem alkatrészre, hanem autóra van szüksége, az is megtalálja a számítását: a svájci—magyar érdekeltségű kft. nyugati személygépkocsik értékesítését kezdte meg a kút területén. A vásárlók között decemberben sorsolást rendeznek, ahol egy márkás autó lesz a főnyeremény. A, vállalkozók a kút építésével nem tekintik befejezettnek a beruházást. Nemsokára megépül a vásárcsarnok, majd azt követően a nyugati igényeket is kielégítő panzió. A#töktermesztőket is fenyegeti atúlkinálat veszélye(?) Hunyán kaparnak és bíznak A hagyma értékesítésével gondok vannak. A paradicsomtermesztők sem ugrálnak örömükben, amikor ládaszámra kapják vissza minőségi kifogásokkal az árut. A tök értékesítése még hátra van, a termelőknek viszont így is vannak félelmeik. Hunyán a Hunyadi Mgtsz 80 hektáros bioterületén, annak háromnegyed részén biotököt termelnek a gazdák. A szakemberek véleménye szerint nem várható rekordtermés, de a „túlbiztosított” termelők (nincsenek szerződéseik, többet vetettek stb.) így sem érezhetik magukat biztonságban. A túlkínálat veszélye őket is fenyegeti. Ilyen körülmények között vajon ki és miért vágott bele a töktermesztésbe? Hamzáék portáját nem nehéz megtalálni, az udvaron sárgállik a tökhegy: — Mi az idén próbálkozunk először, emellett termelünk még fűszerpaprikát, hibrid Hamza Józsefné nyugdíjas mindennapjait egyelőre a tök kaparása tölti ki kukoricát és sárgarépát is — válaszol kérdésünkre Hamza Józsefné. — Sokat kell dolgoznunk, a tapasztaltabbak viszont azt mondták, megéri a fáradtságot. A fiammal közösen vállaltuk a termesztést, ő munkanélküli, besegít. Néhány házzal odébb a verandán szárad a ki tudja hány százezer darab tökmag. A gazd- asszony így érvel: — Mint magángazdálkodók 8,5 hektáron dolgozunk. Kukoricát, árpát és tököt termesztünk. Az árpára jó idő járt, bő termést reméltünk, de aratáskor megdőlt, így elvesztettük egyharma- dát. A tökben még bízunk. Leszerződtünk az áfészhez, azt hallottam, hogy kilójáért 160— 180 forintot is fizetnek. Igaz, a pénzért meg kell dolgozni! A férjemmel sötétedésig kaparjuk a magot. Én úgy látom, jó a termés, persze olyat is mondanak, hiába nőtt nagyra a tök, a mag se nem több, se nem nagyobb. November végére, december elejére minden kiderül! Errefelé nem ölnek, csak ütnek — A dohány szaga csábító—Peches az Ezerjó A gyomaendrődi rendőrőrs állománya sem panaszkodhat tétlenségre. Dolguk — sajnos — akad bőven. Errefelé viszont nem öldösnek, nem lövöldöznek, de keményen ütnek. A térségben romlik a közbiztonság, a felderítések aránya csökken. Aner György százados, őrsparancsnok így összegzi tapasztalatait: — A dohány másodlagos fizetőeszközzé vált, éppen ezért sok a bolti betörés. A Birkacsárdából fs jelentős mennyiséget vittek magukkal a tettesek, természetesen márkás italok kíséretében. Az üzletekben a kasz- szából emelik el a pénzt. Legutóbb az Endrődi ABC-ből és a papírüzletből loptak el így tetemes összegeket. Az alkohol nagy úr, legalábbis sokan így érzik néhány kupica vegyes vagy néhány korsó sör „beborítása” után. Ilyenkor jönnek a bajok és a verekedés. Nemcsak a kocsmában, otthon a családokban is vannak viharok. A késdobálás sem ritka mutatvány egy-egy összeszólalkozás- kor. Az új szerencsejáték-törvény életbe lépése után Gyomaendrődön is ellenőrzést tartottak a rendőrök. Mindössze két gépet kellett lefoglalniuk az Ezerjó vendéglőben.
