Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12-13 / 240. szám
1991. október 12-13., szombat-vasárnap A HÉT TÉMÁJA Ez nem parancs — de érik a narancs „Élesre töltött” a Fidesz Politika feliilnézetben — a kétméteres Deutsch Tamástól Még szinte meg sem száradt a festék a békéscsabai Fidesz Klub falán, máris neves vendéget fogadhatott. A megnyitóegyik „sztárja” Deutsch Tamás volt. Egy győztes biliárdmeccs után szinte fejszével vágtunk utat magunknak a füsfelhőn keresztül, egy üres boxot keresve. Az angol pubok hangulatát idéző Dire Straits-zene andalította a jelenlev őket. Rövid mustra után végre sikerült egy üres asztal mögé bepréselődnünk. Még egy-egy pofa sör, s máris készen állt minden egy jó kis „dumapartihoz” a „narancs-érzelmű lányok Adoniszával”. „Teremtődjék meg a józan kompromisszum! Gondolok itt elsősorban a helyi adók kivetésére” Fotó: Kovács Erzsébet — Ugye nemcsak térkép alapján találtál ide Csabára? — Hát persze, hogy nem — válaszolta kicsit bosszúsan a provokatív kérdésre. — Az első fideszes jelölőgyűlést a választások kampányakor én tartottam a városban. „Választmányos” koromban én voltam a Békés megyei „felelős”. Nincs itt olyan Fidesz-tag, akit én ne ismernék. —Ha már a,,hőskornál'' tartunk. ’89 tavaszán a Fidesz egy lazán szervezett mozgalom volt, nem tűnt másnak, mint egyetemisták jópofapolitizáló csoportosulásának. akik bitangul bátrak voltak, sokat engedtek meg maguknak. A radikális hang, az újszerű gondolkodás csatát nyert—ez látszotta megszerzett voksokon is. Az azóta eltelt időben igazi komoly párttá nőtte ki magát. Ez ma úgy néz ki, hogy ennek a harcnak csak győztesei voltak... — Igen, győztesei voltak, de az természetes, hogy egy párttá szerveződés, egy folyamatos politikai szerepvállalás az eredményességével igazolja vagy cáfolja a stratégiát és a taktikát megalkotók szándékát. Á Fidesz esetében a vártnál nagyobb parlamenti siker, az önkormányzati választások megnyerése megerősítette gondolataink, céljaink és eszközeink helyességét. — A parlamentbe történt bekerülés nagy lendületével, mint említetted az önkormányzati választásokon is nagyszerűen szerepeltetek. Sőt, úgy tűnik, mintha „túlnyertétek” volna magatokat... — Ez valóban így van, 226 településen 785 képviselőnk van. A nagyobb városokban, ahol a lakosság 67 százaléka él, értük el a legnagyszerűbb eredményeket. Am anélkül, hogy bárkit is megbántanék, a parlamenti frakció teljesítménye sokkal jobb, mint a településeken. Ebből a szempontból tényleg túlnyertük magunkat. —: Az emberekben van egyfajta kiábrándultság az önkormányzatokat illetően. Mintha túlságosan nagy szerepet kapna a politikai hovatartozás a döntéseknél, és ezek előkészítésében. — Minden önkormányzati döntésben van politika, s azzal is egyetértek, hogy sokan kiábrándultak az önkormányzatokból. Sajnos konkrét szakmai problémákból politikai kérdést csinálnak — így nem is csoda, hogy nagyrészt a „mi többen vagyunk" elv érvényesül a határozatok megszületésénél, csakúgy mint a Parlamentben. S hogy a kérdések miért válnak politikaivá? Mert hiányzik a felkészültség, a komoly szakértői háttér! Egyébként meggyőződésem. hogy a legjobb „segédcsapattal” a Fidesz rendelkezik. De hogy visszatérjek a kérdésedre, sok esetben tényleg jogos a képviselő-testületben való csalódás. Ezen egyetlen módon lehetne segíteni: az önkormányzatoknak minél előbb és minél több kérdésben össze kellene fognia, s komoly elemző munka után gyorsan kellene dönteni. Teremtődjék meg a józan kompromisszum! Gondolok itt elsősorban a most talán legaktuálisabb dologra, a helyi adók kivetésére. —Aktualitásként említetted a helyi adó bevezetését, mint az önkormányzatok „nagy feladatát” . Am legalább ennyire napirendi pont a munkanélküliség, a lakáshiány, az oktatás körüli hercehurca... Mit tesz a Fidesz ezeknak a kétségkívül leginkább fiatalokat foglalkoztató, gyötrő problémáknak a megoldásáért, a gondok enyhítéséért? — A Fidesz a lehető legnagyobb intenzitással igyekszik képviselni a generációs problémákat. Nem csupán az életkor miatt, hanem mert az egész magyar demokrácia áll vagy bukik azon, hogy kialakuljon egy ifjúságot védő, szolgáló, arra építő politika. Sajnos a palramentben ezt még ma sem ismerték fel sokan, nemhogy segítő, hanem sokszor éppen ifjúságellenes döntéseket hoznak a honatyák. A kérdésekben vázolt problémák megoldása külön-külön is végtelenül nehéz feladat elé állít bennünket, de így együtt hatvá- nyozottabb. Mindenesetre keményen küzdünk, hogy minél előbb a parlament elé kerüljenek. Ezek nem szabad hogy politikai kérdések legyenek. A mi stratégiánk pillére, hogy minél előbb kimondassanak azok a törvények, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a fiatalokkal. így például közoktatási, felsőoktatási törvény. A Fidesznek. mint pártnak az a feladata, hogy a Házban érvényesítse erejét ezekben a (nemcsak) generációs problémák megoldásában. S végül anyagi lag és szellemileg segítené az ifjúsági (önszerveződéseket. Nem országos léptékű dolgokról van itt szó, hanem a kisvárosokban, községekben meglévő szándékok felkarolásáról. — Az előbb említetted, hogy az Országgyűlés ifjúságellenes döntéseket hoz. Egy másik parlament jobb lenne? — Egy rendkívüli választás semmilyen megoldást nem jelentene. Senki nem tud garanciát adni arra. hogy egy esetleges új parlament más. talán jobb lehet. Véleményem szerint ez egy ..kalandor" politika lenne: egy féléves leállás nagy buktatókat hordozna magában. Egyébként meggyőződésem, hogy ez a parlament és ez a kormány tudna jobb lenni. — Az ellenzéki pártok közül némelyik már kinyilvánította, hogy képes — akár koalíciós formában — az országvezetésre. A Fidesz hogy áll ezen a területen? m — Azt tudomásul kell venni, hogy a Fidesznek van reális, megvalósítható programja, van mögötte olyan „szellemi tőke", amely ikbol'a mostaninál jobban profitálhatna a nemzet. Úgy gondolom, ma már elértük azt a felkészültségi szintet, amely alkalmassá tehet ilyen szerepre is. A Fidesz ma már „élesre töltött" politikai erő. Az utolsó mondatok már inkább tűntek a süketnémák kommunikációjának, mint interjúnak. A hangfalakból élő zene bódult fel. lehetetlenné téve a további beszélgetést. A sörünk is elfogyott. Deutsch Tamást pedig egy újabb biliárdpartira invitálták.» Reméljük. nemcsak ebből a „karambolból" kerül ki győztesen... Kőhalmi Endre— Szigeti Csaba Hétköznapi tények, pozitív gondolkodás A koreai csoda A nemzetközi sajtóban időről időre elismerőleg írnak a Koreai Köztársaság kiemelkedően jó gazgasági eredményeiről. A legfejlettebb iparágak — az elektronika, a robottechnika alkalmazásában például a koreaiak megközelítik az élen járó Japánt és az Egyesült Államokat. A magyarországi közvélemény előtt kevésbé ismert, hogy az idegenforgalom, mint külföldi devizát kitermelő ágazat, a dél-koreai gazdaság egy ik húzóágazata, egy ben a hazai fogy asztási szokásokat is módosító, alakító gazdasági tényező. 1990-ben 2,9 millió külföldi látogatott Koreába. 1,6 millió koreai utazott külföldre. A turizmusból származó nettó devizabevétel 3,4 milliárd US-dollár volt. Az 1988-as szöuli olimpia előkészületei idején és e sport- esemény megrendezésekor a külföldi beutazásokkal ugrásszerűen megnövekedett devizabevétel-szaporulat igazolta az idegenforgalmi szakemberek gazdaságossági számításait. Az olimpia megrendezésének —az anyagi hasznon túlmenően — szinte felbecsülhetetlen propagandajelentősége is volt. A Koreai Köztársaság az olimpiai közvetítések révén a világ több száz milliós televízió-néző tábora előtt mutatkozott be. Talán ezzel is magyarázható, hogy újabb országok óhajtják a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A koreai gazdasági sikerek, a „csoda” mögött nagyon is köznapi tények állnak. Hosszú, gyakran 12 órát is kitevő napi munkaidő. Éles verseny a munkahelyért, szorgalom, lojalitás, alkalmazkodókészség, az elöljárók feltétlen tisztelete. Sza- badversenyes vállalkozás, amivel a szigorú állami tervezés együtt létezik. A koreaiak egyik legfőbb erénye a pozitív gondolkodás. Jelmondatuk: Meg tudjuk csinálni! Nem magyarázkodnak, nem keresnek kifogásokat, a feladatok optimális megoldásának módozatait keresik. és meg is találják. A koreai nép a szomszédos Kína erős filozófiai hatása ellenére az évszázadok folyamán megőrizte sajátos nyelvét, kultúráját és szokásait. Ezek különböznek legközelebbi szomszédaitól. Kínától és Japántól. A koreai társadalom mindig családközpontú és törzsi jellegű volt. Ma sem ritka az olyan koreai falu. ahol azonos családne- vűek élnek, s a családnév a falu nevében is benne foglaltatik. Ilyen ősi klán név sok van, például Park, Kim, Yi. A falusi nagy közösségek szorosan ösz- szetartottak, s az olyan nehéz mezőgazdasági munkát, mint például a rizspalántázás, kalákában végezték. Korea területének 70 százaléka hegyvidék. A falvak többnyire a hegyek lábánál, háttal a hegynek támaszkodva- és déli Október 18— 24.: koreai hét Békéscsabán irányba nyitottan, lehetőleg homlokzattal egy patak irányába épültek. Ez az építkezési mód védelmet nyújtott a hideg szelek és a nyári monszun ellen. A hatvanas évektől kezdve a falu képe drámaian megváltozott. Az új falumozgalom keretében az állam által rendelkezésre bocsátott ingyenes építkezési anyagokkal, a'helyi munkaerő mobilizálásával, önerőből és közösségi munkával utakat, csatornákat, vízvezetékeket építettek. A házak szalmatetejét cseréppel váltották fel. Tűzifa helyett szénnel fűtenek. A földek közösségi műveléséről a gépesített egyéni gazdálkodásra tértek át. 1945-ben 12 nagyvárosa volt Koreának. Ma Szöul metropolison kívül, amely fővárossá nyilvánításának 600. évfordulóját 1994-ben ünnepli, a Koreai Köztársaságnak 5 kiemelt városán van: Pusan. Taegu, Inchon, Kwangju és Taejon, valamint 55 kisebb városa. A koreaiak rokon nemzetnek tartják a magyart. íratlan történelem-emlékezetünk azokra a régmúlt időkre utalhat vissza, midőn a vándorló magyarok az őshazában érintkezésben állhatták a koreai néppel. Ez a feltevés tudományosan nem bizonyított. A koreaiak ugyanis jóval korábban, mint a magyar törzsek, mintegy 5000 évvel ezelőtt vándoroltak el az Ural Altaj hegyvidék tájáról. Közép-Ázsiából, északkeletre, hazájuk mai területére. Történelmük sokban hasonlatos a magyarokéhoz. Meg kellett küzdeniük a szomszéd népekkel, elszenvedték a gyarmatosított népek sorsát, területükön véres háborúk dúltak, elszenvedték országuk megosztottságát. Sok koreai vándorolt külföldre. Napjainkban több, mint 2 millió koreai él Mandzsúriában. hatezemyi Japánban, és közel 1 millió az USA-ban. A Koreai Köztársaság, közismertebb nevén Dél-Korea területe 99 237 négyzetkilométer, alig nagyobb, mint Magyarország vagy Portugália. Lakosainak száma viszont az 1989-es népszámlálás adatai szerint 42 380 000 fő volt, azaz négyszer annyian vannak, mint a magyarok. A II. világháború után Dél- Koreában ■ az urbanizáció ugyanúgy felgyorsult, mint Magyarországon. A vidéken élő lakosok száma 1985-ben a népesség 34 fi százalékát tette ki, a gyors iparosodás következtében ez a szám a városlakók és az iparban foglalkoztatottak javára tovább csökken. A 10.5 millió embernek otthont adó főváros, Szöul metropolis, lakosainak száma az elmúlt 30 évben megnégyszereződött. A szöuli Lotte bevásárlóközpont A Világbéke kapuja az Olympia Parkban
