Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
GYULA 1991. október 11., péntek 0 A Petőfi téri díszkőt Gyulán Fotó: Fazekas Ferenc Szerkesztői üzenet Lapunk október 5-ei számában, all. oldalon megjelent 1849-es gyulai dokumentumokat és emlékhelyeket bemutató összefoglalónkhoz, az anyaggyűjtésben nyújtott segítségéért köszönetét mondok Bereczky Bélának és Lu- czai Miklósnénak, a gyulai Mogyoróssy Könyvtár munkatársainak. Megalakult a Gyulai Művészek Társasága Szeptember 20-án, a gyulai Mogyoróssy Könyvtárban, 18 alapító taggal megalakult a Gyulai Művészek Társasága. Lajos Ferenc, Budapesten élő grafikusművész ötlete nyomán képző- és iparművészek, zenészek, írók, költők, színészek, építészek együttműködésben állapodtak meg. A társaság célja a Gyulán élő és a városból elszármazott művészek összefogásán, segítésén túl a művészi értékek őrzése. Az alapító tagok titkos választással háromtagú elnökséget hoztak létre. Tagjai: Elek Tibor, a Gyulai Hírlap felelős szerkesztője és Szabó Jenő építész, elnök Koszta Rozália festőművész lett. A társaság nyitott, székhelye a könyvtár. Az Erkel Ferenc T ársaság közleménye Társaságunk tisztelettel értesíti az olvasókát, hogy október 28-án, 14.30 órakor Szeghalmon, a római katolikus temetőben (Fokközi temető) kopjafát állít a Sárréti Múzeum Baráti Körével Erkel Lászlóné és leánya sírjára. Gyulán, október 29-én, 10 órakor a Szentháromság temetőben Erkel Ferenc nagyszülei emlékére, 11 órakor Erkel János társulati igazgató és családja sírjára a Szentkereszt (Kolera) temetőben, 12 órakor a németvá- rosi Szent József temetőben Erkel Vitályos Lőrincné és gyermekei sírjára helyezünk kopjafát. November 7-én, 15 órakor Erkel Ferenc Apor téri szülőházánál megemlékezést tanunk. Kérjük, az érdeklődők jelenjenek meg rendezvényeinken! D. Nagy András, az Erkel Társaság titkára N ívódíj a Körösnek Az ország egyik legrangosabb néptáncfesztiválját kétévente rendezik Nagykállóban. Az elmúlt hétvégén, a tizenötödiken, a 16 versenyző hazai és kárpátaljai, felvidéki együttes között ott volt a gyulai Körös Táncegyüttes is. Csaknem félórás versenyműsoruk egyik koreográfiájának Kodály Zoltán— Rábai Miklós: Kállai kettős című művének bemutatásáért, mellyel a táncosok a Békés megyéből indult koreográfus emléke előtt tisztelegtek, az együttes nívódíjat kapott. Gratulálunk! Gyulai delegáció Csíkszeredán Gazdasági küldöttség járt nemrégiben Csíkszeredán, Gyula ro- íriúniai testvérvárosában. Lebenszky Attila alpolgármester, Bagossy László önkormányzati képviselő és Gál Imre kft.-vezető útjának célja a kölcsönös gazdasági kapcsolatok koordinálása volt. A Csíkszeredái tanácskozáson részt vett az ottani valamennyi, egy éve megalakult kft. és részvénytársaság vezetője. Megállapodtak egy vegyes vállalat létrehozásában, amely bemutatótermet, illetve boltot létesít a két városban. Gyuláról a színes tévétől a gyulai kolbászig termékek indulnak útnak, míg a csíkszeredaiak népművészeti, háziipari gyöngyszemeket küldenek. Az elszámolás az árucserén alapulva konvertibilis fizetőeszközre átszámolva történik. Tervezik egy húsfeldolgozó vegyes vállalat létrehozását is, amely Csíkszeredán működne. Gyuláról gépeket és technológiákat kérnek. Villáminterjú Alfred Fögennel Csütörtöktől hétfőig változatos és folyamatos programokkal fogadta Gyula német vendégeit. Szombaton délután Alfred Fö- gent, Ditzingen főpolgármesterét a sportpályán találtuk, épp Paulinyi Gyula klubelnökkel teniszezett. Lapunk kérdésére, hogy miért keresett Ditzingen Gyulával kapcsolatot, a főpolgármester a következőket válaszolta: — Harmadszorra vagyok Gyulán. Már első látogatásomkor meggyőződtem róla, ez a város lenne a legalkalmasabb. Itt is van gimnázium, kulturális intézmények, egyesületek, fürdő, tehát nagyjából azt nyújtja, amit Ditzingen. Emellett Baden-Würtenberg tartományban sokan beszélnek magyarul, önöknél pedig németek élnek. És végül valamennyi nyugat-európai országgal kapcsolatban állunk, most mód nyílt arra, hogy ezt keleten is megtehessük. Meg akarunk ismerkedni az emberekkel, életmódjukkal. — Kereskedelmi együttműködésre sor kerülhet-e? — Kapcsolatunk elsősorban kulturális lehet. A gazdasági különbség nagy, de folyamatosan leküzdhető. Amennyiben e területen Gyulának segíthetünk, megtesszük. Fotó: Gál Edit Mária-ünnep a római katolikus templomban. A misén a német vendégek is részt vettek Ditzingenből 100 tagú fúvószenekar érkezett Gyulára. Felvételünkön négyen a szombat esti ünnepségen Fotók: Gál Edit városi szerződésből — A partneri kapcsolat kialakításának célja, az európai ösz- szetartozás jegyében, az emberek együttélésének támogatása Keleten és Nyugaton. — Ditzingen és Gyula történelmének, kultúrájának, szociális és gazdasági értékeinek közös feltárása, ápolása. — A két város polgárai, különösen az ifjúság közötti barátság elmélyítése, családok, iskolák, társadalmi, szociális és gazdasági intézmények együttműködésének elősegítése, különös tekintettel a Ditzingenben élő magyarországi svábok és a gyulai német származásúak bevonására. — Kötelezettséget vállalnak sokoldalú tapasztalatcsere szervezésre, többek között kulturális, művészeti, oktatási, egészségügyi, közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi területeken. A kisgazdák főzték Tóth Kálmán önkormányzati képviselő, vadászatszervező dámvadat lőtt Oscar Wagner úrral, amit aztán a kisgazdapártiak székházuk udvarán jó csípősre főztek. Persze, gondoltak a hölgyekre is, úgyhogy finomabb változatban ugyancsak elkészítették. ízlett a „gulasch” a német vendégeknek, s mellé a csapolt sör, ami náluk ritkaságszámba megy. A vendéglátók állították, politikamentes ebéd volt. Zsíros Géza és Markó István is csak ebédeltek. Bizonyára így volt, mert cttjártunkkor d/\ Gyarmati Sándor városi pártelnök épp hármon ikázott, Jeszenszky Géza megyei önkormányzati alelnök pedig mögötte billentyűzött... Tanúsíthatjuk, kitűnő hangulat volt! Sportszerűség A ditzingeni és gyulai alkalmi csapatok amatőrökként versenyeztek négy sportágban. íme az eredmények. Úszás: Ditzingen—Gyula 2:1; tenisz 1:1; teke 1:2; labdarúgás 3—3. Ez az olimpiai pontszámok szerint 5—5. így Gyulán a nagy serleget Ditzingen kapta, a kisebbik itthon maradt. Lám, mit meg nem tesz az ember a barátaiért... Halló, dr. Horváth Mihály! Nemrégiben, amikor a helyi adók ügyében fogadott két tárgyalás között dr. Horváth Mihály, igazán megsajnáltam. Az egyik kezében a kávéscsészét tartotta, a másikkal iratokat rendezgetett, s közben próbálta összefoglalni gondolatait. Az utolsó mondat már a folyosón hangzott el, aminek a vége az volt, hogy majd a jegyző. Később megtudtam, a legutóbbi testületi ülésen elhangzott, elmegy... — Halló! Mit szólt a testület a dologhoz? — A polgármester úr jelentette be, kikérőt kapott Békéscsabáról. Az illetékhivatal vezetői állását az én pályázatom nyerte el. Néhány képviselő tett észrevételt. Hack Ferenc például, hogy gondoljam meg és Krész Ferenc, aki kicsit felrótta, nem tíz hónapra választottak jegyzőt. — Miért megy el? — Sok minden felhalmozódott: a jogszabályi hiányosságokon túl a jogszabályok jó része a jegyzőt teszi felelőssé állam- igazgatási feladatkörökben, ugyanakkor az önkormányzati törvény nem biztosítja a lehetőséget, hogy a jegyző választhassa meg a hivatal szakembereit. A törvény csinált egy gyenge jegyzőt és egy közepesen erős polgármestert. Gond még, hogy a képviselő-testület kevés államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Csak néhányan néznek lelkiismeretesen egy-egy téma után. Sajnos, tavasz óta a jobbkezemként működő szervezési és jogi osztályról három ember hiányzik. Kineveztek ugyan egy osztályvezetőt, de nem ismerte a szakmát — el is ment... Sajnálom ezt az általam nagyra tartott tisztet, de az utóbbi időben már éreztem, a megfeszített munka, mások hozzáállása az egészségem rovására megy. A testületi döntés szerint dr. Horváth Mihályt január elsejével elengedik. Ha találnak helyette profi szakembert, hamarabb is. A zürichi kapcsolat Sokféle külországi kapcsolata van a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumnak, keletre és nyugatra egyaránt. A legújabb a svájci. A zürichi Rámibűhl matematikai és természettudományi gimnázium 12 negyedikes tanulója töltött Gyulán két hetet Madeleine Günthard angol és Walter Götz biológia szakos tanárok vezetésével. Az előzményekről: a svájci gimnázium egy magyarországi kisváros gimnáziumával akart megismerkedni. Mégpedig azért, mert „kötelességüknek érezték, hogy Kelet-Európával, amely kinyitott, kapcsolatokat teremtsen: a legértékesebbet, az emberit”. A budapesti Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kínálatából választották a gyulai gimnáziumot. A diákok fényképes leveleket küldtek egymásnak, majd augusztusban az „er- kelesek” Zürichben, családoknál töltöttek két hetet dr. Kander Zoltánné tanárnővel. A svájciak viszontlátogatásuk alatt kérdésünkre elmondták, iskolájukban sok szó esik a keleti országokról. A gondolatok a jövőt kutatják, amelyben számtalan kapcsolatot képzelnek el. Itthoni oktatásunk másságát úgy fogalmazták meg, hogy a magyar diáknak sok mindent kell kívülről tudnia, míg náluk a tan ál és az osztály között a beszélgetős óra a jellemző. Gyulára jövet nem vártak különösebbet, de sokat kaptak. Nem turisták voltak, hanem családtagok. A barátság marad... Egyosztálynyi svájci—magyar barát Fotó: Fazekas Ferenc Szerkesztő Szőke Margit Telefon: 27-844, reggel és este 62-110