Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
VIDÁM OLDAL 1991. szeptember 9., hétfő A róka és a holló Az olvasók figyelmébe: Értesítjük Önöket, hogy a Róka és a holló című ismert mesében a róka szerepét most kivételesen Szedlacsek Ervin magyar kisnyugdíjas alakítja. A holló a faágon ült, és a csőrében egy jókora darab sajtot tartott. Szedlacsek Ervin, magyar kisnyugdíjas szokásos délelőtti sétaútja során megállt a fa alatt, felnézett a hollóra, és szomorú megállapítást tett: — Na tessék, ledoktoráltam, van két diplomám, a latin és az ógörög nyelv ismerete mellett kitűnően beszélek franciául, olaszul, de mire megyek vele? Jobb lett volna, ha Szent Ferenc nyomdokain járva a madarak nyelvén tanulok meg beszélni. Ez most jól jönne. Mert kérem szépen, én tegnap ettem utoljára, Igaz, az ingyenkonyhán kapott gulyásleves meg a túrós bukta ízét még most is i tt érzem a nyelvemen, de közben korog a gyomrom. Ha most tudnék szót váltani a madarakkal, azt a kis sajtot a róka helyett én kunyerál- nám ki a holló szájából. De hát nem tudok. így aztán minden marad a régiben! És Szedlacsek bácsi, a megélhetési küszöb alatt tengődő, 78 éves magyar kisnyugdíjas szomorúan legyintett egyet a hollóra, és folytatta délelőtti sétáját. Mivel matematikából is jelesen érettségizett, néhány pillanat alatt kiszámította, hogy az in- gyenkonyhai ebéd kezdetéig még harminckét kukát tud kényelmesen átkutatni. — kgym — Várjon a gyilkos! Pompon úrék lelkesen néznek egy krimit a tévében. Fél kilenc, a gyilkos épp előlép a függöny mögül, mindenkiben tótágast áll az izgalom... Ebben a pillanatban a nagymami kitiyúl, és kikapcsolja a készüléket. — Az ég szerelmére, mit csinál? — üvölt fel a veje.—Miért nyomta be a gombot? A nagymama angyali mosoly- lyal ránéz: — Mert most kell bevennem az orvosságomat, és nem akarom elmulasztani afilm folytatását. * Légszomj — Szervusz Pista! Hallom, meggyógyultál. — Igen. Meggyógyított egy belkereskedelmi dolgozó. —Egy micsoda? — Tudod, úgy kezdődött a dolog, hogy napközben mind gyakrabban elfulladt a lélegzetem. Erre elmentem az orvoshoz, aki felírt egy rakomány gyógyszert, és azt ajánlotta, hogy menjek néhány hétre a hegyekbe. Mentem is, egyenesen Galyatetőre. —És javult a fulladás? —Ellenkezőleg. Ott még jobban fulladtam. Fogtam magam, visszajötem, és kerestem egy másik orvost. Az is felírt egy rakomány gyógyszert, és az is levegőváltozást javasolt, de immár nem hegyeket, hanem vízpartot. Épp csak a gyógyszereket cseréltem ki a bőröndömben, és utaztam Siófokrá. Már három hete szívtam a Balaton páráját, de a fulladásom nem enyhült. Mindössze az volt az eredmény, hogy valamennyi ingem bekoszolódott. Mosni nem szeretek, bementem hát egy boltba, és kértem két 38-as inget. — Talán 40-eset? — mért végig az eladó. — Mondom, hogy én örök életemben 38-ast hordtam, és ha nekik abból nincs raktáron, rá se beszéljen másra, mert a feleségem kidob vele. — Én nem bánom! — vont vállat az eladó.—Ha önnek 38- as kell, adhatok, de nekem aztán ne jöjjön vissza panaszkodni holnap, hogy fulladozik a gallérban. Ránéztem, vettem hat 40-es inget, és azóta kutya bajom. SZTORIK Angyali válasz Egy szentképfestő elvitte orvos barátját a műtermébe, és megmutogatta neki a képeit. Az egyik előtt a doktor harsány kacajra fakadt: —Te! — bökött a főalak felé. —Itt hat ujjat festettél az angyal kezére. — Hát aztán! — mondta a festő.—Mi van abban? — Tulajdonképpen semmi — válaszolta az orvos. — De hát meglehetősen otthon vagyok az anatómiában, és angyalt hat ujjal még sohasem láttam. Mire a festő dühösen: —És öt ujjú angyalt már láttál? # A villamoson egy férfi feltűnően és kihívóan mustrálja a szemközt ülő, csábos idomokkal rendelkező hölgyet. Többször végigméri tetőtől talpig. Egyszer csak a nő megszólal: — Volna szíves most már felöltöztetni? A következő megállónál le kell szállnom. —Mi az a fekete folt a szemed alatt? — Már többször meséltem neked, hogy ismerek egy csodálatosan szép, gyönyörű barna asszonyt. A férje most Amerikába készült... —Na és? —Mit na és? Sajnos, lekéste a repülőgépet. * — Kisasszony, mit csinálna, ha most megcsókolnám? — Azonnal kiabálnék a mamámért! —És hol van a kedves mamája? — Olaszországban nyaral. ★ — Hát azért jöttem, kedves uram, hogy megkérjem a lánya kezét, bár ez már csak egyszerű formalitás. —Hogyhogy formalitás ? — Hát azok után, amiket a nőgyógyász mondott! * — Papa, a Bélával igénybe vehetjük az autódat? — Sajnos, nincs benne benzin. — Nem tesz semmit, úgysem mozdulunk ki a garázsból. ■ * Két vénasszony beszélget: — Nem értem, miért szorgalmazzák annyira, hogy már az általános iskolában felvilágosítsák a lányokat? — kérdi méltatlankodva egyikük. — Semmi gyakorlati értelme sincs az egésznek. Engem is már tizenkét éves koromban felvilágosított a mamám, és még azóta sem vettem semmi hasznát! * Külföldi kiküldetéséből hazatáviratozik a férj: ,,Aagynak estem anginaaval stop eerke- zeesem bizonytalan stop. A feleség visszatáviratozik: „A szaj- haat kiruugod stop, vaarlak a hathuszas gyorsvonattal". * —-Mondd, papa, szerinted mi a három legklasszabb dolog a világon? —A három legklasszabb dolog? Hát előtte egy pohár konyak, utána meg egy cigaretta! VICC Rt. A híres falusi vendéglős a következő feliratokat rakta ki a bejárati ajtó fölé: „Ha nem akar élni anélkül, hogy ennék, egyék nálam, hogy én is élhessek.” „Ha meg van elégedve a vendéglőmmel, térjen vissza máskor is.” „Ha nincs megelégedve, küldje ide barátait.” „Ne vigye el a kanalakat!” Utolsónak pedig a következő felirat: „Ha panasza van, forduljon a fiamhoz, ő a megyei ökölvívóbajnok.” "éy «f6 “r* «f* Menyasszony a nászéjszakán: — Meg tudsz nekem bocsátani! Őszintén bevallom, hogy protézisem van. Mire a vőlegény: •— No hála Istennek, én is levehetem a parókámat ebben a nagy melegben. Kis falun áthaladva az autó fellök egy gyalogost, aki eszméletlenül terül el a földön. A kocsi megáll, vezetője azonnal a sebesülthöz szalad, s próbálja menteni a helyzetet. — Ne bámuljanak itt, inkább azonnal hívják az orvost! Néma csönd, senki sem mozdul. . — Hát maguk nem értenek magyarul! — ordít kétségbeesetten a gépkocsi vezetője. — De értenek, kérem—nyöszörgi közben a magához tért áldozat —, csakhogy a falu orvosa én vagyok. *** A szakácsnő kifakad a háziúr szobájában: — Nagyságos úr, én felmondok, nem bírom ki a felesége természetét. Egy hét múlva elmegyek! A férj irigykedve szólal meg: — Könnyű magának, szerencsés helyzetben van. «T* 'T'- ^ Két skót találkozik. Az egyiknek feldagadt a képe. Kérdezi is a másik: — Mi van magával? — Tegnap kihúzták két fogamat. — Mind a kettő lyukas volt? — Nem, csak az egyik. — Akkor miért húzták ki a másikat is? — A fogorvos nem tudott visszaadni és ledolgoztattam vele a visszajáró pénzt.
