Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

1991. szeptember 6., péntek KÜLFÖLDRŐL - ITTHONRÓL iléaffljS Hordozható műholdas helymeghatározó. A Sony cég hordozható műholdas helymeghatározó berendezése, amely kijelzőjén mutatja a műszer helyzetét, földrajzi szélesség, hosszúság és tengerszint feletti magasság szerint MTI Press Képszolgálat Feszültség Boszniában A horvátországi összecsapá­sok után szerdán immár Bosz­nia-Hercegovinában is feszültté vált a helyzet: Bratunac helység közelében ugyanis — mint már jelentettük — ismeretlen fegy­veresek lelőttek két muzulmán lakost. Az AFP szerint a telepü­léssel azóta megszakadt a tele­fonösszeköttetés, s a többségé­ben muzulmánok lakta körzet útjait is lezárták. Az esetleges bosszútól félve mintegy 2500 szerb nőt és gyermeket evakuál­A politikai forradalom után gazdasági forradalomra van szükség a Szovjetunióban — hangoztatta az amerikai külügy­miniszter, mondván: a Nemzet­közi Valutaalappal, a Világ­bankkal együttműködve kidol­gozandó átfogó reformprogram a következő, döntő lépés. Amennyiben a Szovjetunió már a hét nyugati ország júliusi csúcstalálkozójára ilyen tervek­kel érkezett volna, más lett volna a visszhang — jelentette ki Ba­ker szerdai sajtóértekezletén. A reformoktól függetlenül Amerika azonnal élelmiszerse­gélyt folyósít a Szovjetuniónak, erősítette meg, s megvizsgálja, tak. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség viszont a bosznia-her- cegovinai belügyminiszterre hi­vatkozva szerda este már azt je­lentette, hogy némileg enyhült a feszültség. A horvátországi helyzetet egyébként a Reuter brit hírügy­nökség úgy értékeli, hogy a szer­dai harcok után a szerb gerillák és a hadsereg egységei „ketté­vágták” a köztársaságot, elszi­getelve a központi részektől a kelet-horvátországi Szlavóniát. hogyan gyorsíthatják fel az ígért technikai támogatást. Moszkvában tárgyal majd mind az orosz, mind a szovjet külügyminiszterrel — folytatta Baker, de egyúttal utalt arra, hogy Washington a jövőben is szívesen láma egyfajta központi hatalmat, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy az egye­dül felügyeli az ország atom- fegyvertárát. A Szovjetunióval a külpoliti­kában továbbra is együtt kíván­nak működni, így a közel-keleti békekonferencia előkészítésé­ben, amelyről Baker Moszkva után tárgyal majd a térségbe ter­vezett kőrútján. Románia nem akar belekeveredni a válságba Románia betiltotta a fegy ver- exportot Jugoszláviába, s azt sem engedélyezi, hogy területén át szállítsanak fegyvereket a balkáni országba — jelentette be szerdán a román külügymi­nisztérium szóvivője. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség a szóvivő nyilatkozatá­ból azt emelte ki, hogy Románia nem akar belekeveredni semmi­féle válságba a világon, s külö­nösen nem akar részese lenni olyan akcióknak, amelyek ront­hatják kapcsolatait Jugoszláviá­val, vagy annak valamely részé­vel. Azzal kapcsolatban, hogy a jugoszláv sajtóban olyan hírek jelentek meg, miszerint Romá­nia állítólag illegális módon fegyvereket szállított volna Horvátországba, illetve, román zsoldosok vennének részt a ju­goszláviai harcokban, a szóvivő leszögezte: Románia semleges álláspontot foglal el a jugoszlá­viai válságban. Baker-sajtóértekezlet Berlini levél Kinek az ötlete volt a fal? Néhány nappal az 1961. au­gusztus 13-án 0 órakor fogana­tosított németországi kommu­nista határzár életbe léptetése előtt Walter Ulbricht akkori kommunista első titkár és állam­tanácselnök bizalmas megbe­szélésre hívta meg a Németor­szági Kommunista Egységpárt berlini kerületének vezető tiszt­ségviselőit. Kerek perec feltette a kérdést: hogyan reagál a lakos­ság, ha lezárják az államhatárt és Berlin közepén falat építenek? Egyszersmind teljes őszintesé­get követelt. A résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a lakosság többsége megkönnyebbüléssel fogadja, hogy véget vetnek az NDK vérveszteségének és a va­lutaüzérkedésnek; egy nyugati márkáért akkor négy keleti már­ka járt. Csatlakozott e véle­ményhez a kerületi agitációs és propagandaosztály vezetője, Erich Selbmann is, de hozzátet­te: rövidesen kérdések sokasá­gával találjuk szembe magun­kat. Mégpedig akkor, amikor az emberek rádöbbennek, hogy nem látogathatják meg többé Nyugat-Berlinben élő barátai­kat és rokonaikat, hogy megsza­kították az évtizedes személyi, valamint a szerves történelmi és kulturális kapcsolatokat. Ulb­richt erre azt felelte: Ez valóban lehetséges. A nacionalizmus még ma is a legveszélyesebb ellenségünk. Ez az „ellenség” 28 év után felülkerekedett Walter Ulbricht pártján. A két német nemzetről, a szo­cialista és a kapitalista német nemzetről szóló elmélete láz­álomnak bizonyult; az ezt jelké­pező falból pedig kő kövön nem maradt. Ulbricht utóda, Erich Ho- necker, a fal építőmestere, buká­sa előtt eltüntette a fal építésével kapcsolatos fontos okmányo­kat. Úgy érvelt, hogy a fal építé­sét a Varsói Szerződés tagálla­mai határozták el — elhallgatva azt, hogy e tagállamok egyike maga az egykori NDK volt. Most egy kelet-berlini törté­nész, Monika Kaiser, a kommu­nista párt irattárában érdekes felfedezést tett. Ez a lelet arra enged következtetni, hogy az NDK lakosságának tömeges Nyugatra menekülésének meg­akadályozását célzó intézkedé­sek szorgalmazója nem Moszk­va, hanem Ulbricht volt. Napvi­lágra került Hruscsov akkori szovjet első titkár 1960. novem­ber 7-ei válasza Ulbricht 1960. október 18-án kelt levelére. Azt írja, hogy Ulbricht Berlinnel kapcsolatos javaslatairól 1960. november végén folytassanak majd eszmecserét; addig is ne foganatosítson Nyugat-Berlin határait érintő intézkedéseket. Ulbricht Hruscsovhoz inté­zett levele még nem került elő. Hruscsov emlékirataiban nyitva hagyja a kérdést, hogy ki kezde­ményezte a berlini fal felépíté­sét. De az események további menetéből az a kép rajzolódik ki, hogy bár minden más megol- flást előnyben részesített volna, végül mégis beadta a derekát. Ulbricht egymás után foganato­sított részintézkedéseket a sta­tus quo keretében, hogy bebizo­nyítsa: ezekkel a menekülési áradatot nem lehet megállítani. Májusban 18 ezren, júniusban 19 ezren, júliusban 30 ezren menekültek Nyugatra. Ha megnyílnak a moszkvai levéltárak, talán több fény derül a fal létesítését megelőző huza­vonára. Trugly Ödön A pedagógusok tiltakoztak... Szaktanácsadók helyett szakértők Egészségügyi tűzoltók versenye Szeptember 7-én harmadjára rendezik meg Gyulán az egész­ségügyi intézmények országos tűzoltóversenyét. Szombaton 9 órakor a műve­lődési központ mögött, a Nép­kertben ünnepélyes megnyitó­val indul a program. Itt, valamint a Béke sugárúton kerül sor a kismotorfecskendő-szerelés- ből, 7x55 méteres, akadályok­kal nehezített váltófutásból, il­letve játékos tűzoltási stafétából álló versenyre fél tíz és negyed egy között. Közvetlenül ezután az Aero- caritas mentőhelikoptere a tűz­oltósággal közösen látványos és izgalmas mentési bemutatót tart, sőt az érdeklődők közelebb­ről is megismerkedhetnek a he­likopterrel és a tűzoltó gépjár­műveket bemutató kiállítással. A 13 órakor kezdődő eredmény- hirdetés előtt a Gyulai Ebte­nyésztők Egyesülete bemutatót tart. A jó hangulatról a Békés­csabai Fúvószenekar gondosko­dik. A gyermekeket pedig asz­faltrajzversenyre várják. Alflűvelődési központ főbe­járatánál lehet jelentkezni arra a játékos vetélkedőre, melynek első helyezettje 5 ezer, az őt követő 3 ezer forintos pénzjuta­lomban részesül. A harmadik helyezettet az Aerocaritas heli­koptere 5—10 perces gyulai vá­rosnézésre röpíti. Lebontottuk a berlini falat. — Most már jó lenne egy falat! A Békés megyei képviselő- testület úgy határozott, hogy ez év június 15-étől felszámolja az alap- és középfokú oktatási in­tézményeket ellátó megyei szaktanácsadói hálózatot. En­nek hivatalos bejelentése tilta­kozást váltott ki az iskolaigaz­gatók és pedagógusok körében, mondván, hogy a szaktanács- adók hiánya a szakmai feltétel- rendszer rosszabbodását, és az eredményesség csökkenését je­lentheti. A pedagógusok „nyomására” a megyei testület szeptember 1-jétől 1,7 millió forintot szava­zott meg egy 20 személyből álló szakértői hálózat kiépítésére, amelynek feladata lényegében ugyanaz, mint korábban a szak- tanácsadók feladata volt. A részletekről dr. Kincses Lászlót, a megyei képviselő-testület pe­dagógiai intézetének igazgató­ját kérdeztük: —Hogyan válogatták össze a húsz oktatási szakembert? — Mivel a testület csak nem régen döntött e kérdésben — válaszolta—, így idő híján ez év december 31-éig felkérés útján neveztük ki a szakembereket, január 1-jétől azután pályáztatni szeretnénk. —Feltételezem, hogy a peda­gógus szakértők részfoglalko­zásban látják el ezt a munkát... — Ez így van, heti egy alka­lommal, szerdánként állnak az iskolák rendelkezésére. Munká­jukért 4 óra kedvezményt és tiszteletdíjat kapnak. —Tulajdonképpen mi a szak­értők feladata? — Elsősorban a szaktanács­adás. De végezhetnek ered­mény-mérést, tarthatnak to­vábbképzést, adhatnak szakmai információkat, segíthetik a pá­lyakezdőket, szervezhetnek egyetemi előkészítőket. Sorol­hatnám még, ám inkább azt hangsúlyoznám, hogy igény szerint dolgoznak. Az iskola rendel, mi pedig a szakértők ál­tal szolgáltatunk. Távol áll tő­lünk mindenféle hatósági vagy felügyeleti szemlélet. Magyarul szakértőink csak akkor mennek, ha hívják őket, ha valami miatt szükség van rájuk. — Az elmúlt tanévben 60 szaktanácsadójuk volt, most 20 szakértőt tudnak fizetni. Vajon minden iskolafokozatban, min­den tantárgynak megvan a szak­értője? — Bár a megyei testület erő­feszítése jelentős, de a reális szükségletek, igények kielégíté­séhez mindez mégsem elegen­dő. Ez azt jelenti például, hogy sok tantárgynak nincs szakértő­je. így nincs ének-zene, fizika, rajz, könyvtár, nemzetiségi nyelvek szakértője, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A testnevelés és orosz nyelv szak­értőink pedig valamennyi isko­lafokozatot egyedül látnak el. —Manapság már sose tudni, ezért inkább megkérdezem: a szolgáltatásaik vajon ingyene­sek-e? — A megye területén igen, ám előfordulhat, hogy egy idő után nem tudjuk állni az útikölt­séget vagy papírköltséget, így azokat esetleg kérni fogjuk az iskoláktól. —ria Üzletek és lakások Békéscsaba belvárosában, Békéscsaba, Gyóni G. u. 14—16. 21 lakásos társasház földszinten üzletekkel. Lakás: 63 m2, 66 m2, 69 m2 kulcsrakészen 29 000 Ft/m2. Átadási határidő: 1992. június 30. Üzlet, iroda: 36 m2-től 200 m2-ig, szerkezetkészen 38 000 Ft/m2. Átadási határidő: 1991. december 31. Jelentkezés: Irányi u. 2., telefon: 27-971.

Next

/
Thumbnails
Contents