Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-05 / 208. szám
1991. szeptember 5., csütörtök KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL Újabb leletek a Vezúv lábánál. Pompejii: Régészek nézik a gipszből kiöntött emberi alakot, a Vezúv i. sz. 79-ben történt kitörésének egyik utolsó áldozatáról készített modellt. Öntőformaként a néhány nappal korábban egy vastag hamurétegben talált csontváz üregeit használták. Az itt feltárt öt emberi maradvány arccal a Földközi-tenger felé feküdt mti Külföldi Képszerkesztőség A KGB zsarolni tudja Gorbacsovot? Gorbacsov maradéktalanul támaszkodott a KOB-re, s annak korábbi vezetőjére, Krjucskovra. Függött tőle — talán azért, mert Krjucskov tud róla valamit, amivel bírósági tárgyalásán még előállhat. Ezt a szenzációs megállapítást Oleg Kalugin, a KGB volt tábornoka tette kedd esti amerikai tv-interjújában. Kalugin a KGB hírszerzésének egyik csillaga volt, aki az Egyesült Államokban aratott nagy babérokat: nevéhez fűződik a Wal- ker-ügy, amikor egy amerikai katonacsalád évtizedeken át szállított értékes hadititkokat a Szovjetuniónak, és Lee Howard, a CIÄ ügynöke, akit a KGB szolgálatába állítottak, majd eredményes munka után Moszkvába szöktették. Kalugin azonban kegyvesztett lett, amikor nyilvánosan bírálta a KGB-t, s emiatt Gorbacsov alatt elvették kitüntetéseit, nyugdíját. A kezdettől radikális reformpárti Kalugint most rehabilitálták, és — mint elmondotta — Gorbacsov tanácsot kért tőle, kiket mozdítsanak el a KGB vezetéséből. A kifogástalan amerikai angolt beszélő nyugdíjas kémfőnök, a PBS tv-nek elmondotta, hogy nagy szakadék van a titkosszolgálat idősebb vezetői és a fiatalok között: az utóbbiak már régen nem hisznek az ideológiában, és nem támogatták a puccsot sem. Kérdőjelek Fordulópont? Hal-hétszeresére nő a Jugoszláviába küldendő megfigyelő erők létszáma. Részletes dokumentum taglalja az újra életbe lépett tűzszünet betartásának és betartatásának feltételeit. Az Európai Közösség valamennyi tagállama nagy súlyt helyez a jugoszláv válság ügyében ösz- sze hívandó békekonferencia megrendezésére. Fordulópont a hónapok óta húzódó, tragikus válságban? így látják az optimistább politikusok. hírmagyarázók. A jugoszláv államelnökség szlovén tagja, Janez Drnovsek egyenesen történelmi jelentőségűnek minősítette a Belgrádban aláírt tűzszüneti dokumentumot. Am tény — emlékeztetnek a borúlátóbbak például a Brioniban kötött megállapodásokra —, hogy a jugoszláviai megbékélés eddig sem okmányokon vagy paragrafusokba szedett kötelezettségvállalásokon múlt. Mi történik (sajnos idézőjel nélkül alkalmazhatjuk a kifejezést) a frontvonalakon? Megállítható-e még diplomáciai lépésekkel Jugoszlávia sodródása a kiterjedt polgárháború felé? Nem bizonyul-e a mostani tűzszünet — emlékezzünk csak mondjuk Libanonra — pusztán szünetnek két tűz között? Egy újabb, ünnepélyes okmánynak —a soron következő előtt? Déli szomszédunk sorsa, s kissé Európa jobb jövője is ettől függ- S ehhez talán hozzásegít a magyar és a jugoszláv miniszterelnök keddi szabadkai tanácskozása is. Szegő Gábor Csehszlovák-magyar alapszerződés Gyakorlatilag elkészült a csehszlovák—magyar kapcsolatokról szóló alapszerződés szövegtervezete. Kedden és szerdán Monori István magyar külügymi- nisztériumi főosztályvezető folytatott megbeszéléseket Prágában a csehszlovák külügyminisztérium illetékeseivel, s ezek eredményeként megszületett az a szövegtervezet, amely most mindkét országban az illetékes törvényhozási és kormányzati szervek elé kerül véleményezés végett. Magyar értékelés szerint a szerződéstervezet — azon tűi, hogy szól a biztonságpolitikai, gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi témakörben kívánatos együttműködésről — az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet alapelveivel összhangban kezeli a nemzetiségi kérdést. Az alapszerződés tervezete előirányozza a két ország törvényhozási, illetve kormányzati szervei közti rendszeres együttműködést is. Népszabadság: Magyar részvétel az albán fejlesztésben. Pista bácsi:—Albánok! Őszinte részvétem... Bolgárgate Szófiában lehallgatóberendezést találtak a kormány egyik elnökhelyettesének irodájában — állítja a bolgár nemzetbiztonsági hivatal egy magát megnevezni nem akaró munkatársa. A szakértő a bolgár televíziónak nyilatkozva mondta el, hogy augusztus 26-án bukkantak rá a berendezésre Dimitar Ludzsev miniszterelnök-helyettes irodájának átvizsgálásakor. Szlovák helyesírási szabályzat - név(át)ír(t)ás Szlovákiában a napokban került forgalomba a szlovák helyesírás új szabályzata, amely hivatalosan „szlovákosítja” a nem szlovák történelmi személynevek helyesírását. A szlovák tudományos akadémia Ludovit Sturról elnevezett Nyelvtudományi Intézete arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1918 előtt élt történelmi személyek nevének írásakor mellőzni kell az eredeti alakot, ha az nem azonos a szlovák fonetika által megkövetelt alakkal. így lett „hivatalosan is” Finnország - új Finnországnak újra kell értékelnie keleti politikáját, tekintettel a Szovjetunióban végbemenő változásokra — ezen belül is Oroszország mind nagyobb térnyerésére — és a balti államok függetlenné válására. Mindez új távlatokat nyit Finnország számára politikai és gazdasági téren egyaránt — jelentette ki kedden este Helsinkiben Esko Aho finn miniszterelnök. A Reuter brit és az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a finn politikus úgy vélekedett, hogy felül kell vizsgálni mindRákócziból „Rákóci” , Pálffy- ból „Pálfi” , Ghyczyből „Gici” , Pázmányból „Pázmán”. A helynévből képzett személyneveket ráadásul „lefordítják” szlovákra. így például a Palugyayak családnevet - „Palucky”-ként kell írni (mivelhogy átültetik szlovákra a „Palugyából származó” értelmű eredeti nevet). A Verejnost című liberális szlovák lap szerdán ironikusan megjegyezte: ezzel a logikával —szovjet mintára—„Sejxpir”- nek kell írni a nagy angol drámaíró nevét. keleti politika azokat a szerződéseket, amelyeket országa kötött a Szovjetunióval. Különösen vonatkozik ez az 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésre, amelyben az észak-európai ország lemondott Karéliáról a Szovjetunió javára. — A Szovjetunió mély gazdasági, technológiai és ideológiai válságban van — szögezte le Aho, és kijelentette: Helsinki kész tárgyalásokat kezdeni a balti államok felvételéről az Északi Tanácsba. Háromnegyed Beatles Paul McCartney azt tervezi, hogy ismét együtt dolgozik George Harrisonnal és Ringó Starral.—John (Lennon) halála után nagyon összevesztünk a pénzen, de újabban titokban ta- lálkozgatunk, és megint nagyon összebarátkoztunk. Most már nem zárom ki, hogy a maradék Beatles összeáll — mondta a 49 éves McCartney a The Sun című londoni lapnak adott exkluzív nyilatkozatában. — Leülünk majd egy gitárral, meg egy dobbal, s ha kijön belőle valami, az talán újabb siker- sztori kezdete lehet — tette hozzá. Az első közös vállalkozás minden bizonnyal egy film lesz a nevezetes együttes történetéről. Ezt a tagok magánarchívumában levő felvételekből állítanák össze. Paul McCartney nem szereti a testőröket, és fatalistán vélekedik afelől, hogy nem fenyegeti-e őt is John Lennon sorsa, akit 1980-ban New Yorkban meggyilkoltak. — Ha meg kell történnie, meg fog történni — mondta a The Sunnak, kiegészítve azzal, hogy az ő receptje a bajok elkerülésére: — Gyorsan mozgok és sehol sem ácsorgók sokáig. Korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszünk •* Interjú Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövettel — Több mint másfél évvel a Romániában bekövetkezett fordulat és csaknem egy évvel az ön nagyköveti kinevezése után sikerült-e elérni azt, hogy a két szomszédos ország között legalább korrekt viszony alakuljon ki? — Örülök, hogy a korrekt viszony szóhasználattal élt. Ugyanis — ezt már máskor, mások előtt is hangsúlyoztam — alapvető szemléletváltásra van szükség, s a korábbi üres „baráti-testvéri” szólamok helyett valóban egy megalapozott, korrekt és kiegyensúlyozott viszonyrendszert kell íétrehozni országaink között. Ehhez mi partnerek vagyunk. Látni kell azonban azt is, hogy az új viszonyrendszer kialakítása nem könnyű feladat, s nem megy egyik napról a másikra. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek, mivel a két országban bekövetkezett változások az eddig elérttől jóval gyorsabb ütemű javulást is lehetővé tehettek volna. —A kétoldalú viszony rendezése tekintetében milyen területeken történt előrehaladás, hol mutatkozik egy helyben topogás vagy esetleg visszalépés? — Persze mindez nem jelenti azt, hogy az elmúlt időszakban nem történtek előrelépések, sőt az egyes részterületeken komoly eredményeket könyvelhetünk el. A két ország diplomáciája a Románia és Magyarország közötti viszonyban meglévő nehézségek és feszültségek feloldásán folyamatosan munkálkodik. Megmelítenék néhányat az elmúlt időszak eredményei közül. Együttműködési megállapodás jött létre a két Honvédelmi, Művelődési és Oktatási Minisztérium között, rendszeressé váltak a különböző szintű külügyi konzultációk, megszületett a „Nyitott égbolt” megállapodás, román parlamenti delegáció látogatott Magyar- országra, megtörtént több magyar és román párt között a kapcsolatfelvétel, írószövetségi delegációk látogattak el mindkét országba. Aláírták a Bukarestben megnyíló Magyar Kultúra Háza létesítéséről szóló dokumentumot és reméljük, hogy év végére mindkét főváros közelebbről ismerheti meg a szomszédos ország kulturális értékeit. E keretmegállapodások azonban csupán annyit érnek, amennyi tartalommal meg tudjuk őket tölteni. A feladat tehát az adott kereteken belüli érdemi együttműködés kialakítása. Vannak ugyanakkor olyan területek is, ahol nincs előrelépés, illetve az ügyek folyamatban vannak. Ilyen például az 1990 novemberében a magyar fél által magas szinten átnyújtott, a két ország államközi kapcsolatait új alapokra helyező szerződéstervezet, valamint egy közös kisebbségi nyilatkozat tervezete, melyre a válasz késik. Megjegyzem, hogy egy ilyen típusú közös nyilatkozat nem lenne egyedülálló dolog, mivel 1991-ben Ukrajnával Magyar- ország már aláírt hasonló dokumentumot. Egyébként ez a kérdéskör átvezet minket arra a területre, amelynek Magyarország nagy figyelmet szentel, éspedig az állampolgárok közötti kontaktusok területére, ígéretesen fejlődnek a határ menti megyék kapcsolatai, és óriási mértékben megnőtt a két ország közötti turistaforgalom. Ebben a periódusban több millió román állampolgár látogatott Magyarországra, hisz Magyar- ország egyike azon kevés európai országoknak, ahová vízum és egyéb korlátozások nélkül utazhatnak a román állampolgárok. Mindez hozzájárul egymás kölcsönös megismeréséhez, és aki Magyarországra látogat, saját szemével győződhet meg arról, hogy mi igaz a Romániában élő Magyarország-képből. — Ón továbbra is reménykedik, hogy a Magyarországon bekövetkezett rendszerváltás, illetve a romániai 1989. decemberi események nyomán adódott történelmi alkalmat, új feltételeket még ki lehet használni a magyar—román viszony javítására, avagy menthetetlenül el- szalasztódott ez a nagy pillanat, a kedvező lehetőség? — Az európai folyamatok és ezek nyomán az értékrendek átalakulása feltartóztathatatlan. A nyilvánvaló fáziseltolódások, függetlenül azok természetétől, csak késleltethetik, de nem állíthatják meg e visszafordíthatatlan változásokat. A nagy történelmi pillanat nem évekig tartó alkalom. A felgyorsult folyamatok sodrában tehát aligha halogatható tovább a pozitív döntések meghozatala és az ellenérdekekkel szembeni határozott, hathatós fellépés. Ugyanis viszonyunk rendezése mindkét ország lakosainak, hangsúlyozom: lakosainak — alapvető érdeke. — Nyilatkozataiban a magyar kormány nemegyszer hangsúlyozta, a két ország viszonyában nem képzelhető el minőségi változás a kisebbségi jogok biztosítása nélkül Romániában. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a két ország kapcsolatai magyar szempontból a kisebbségek helyzetével kapcsolatos problematikára korlátozódnának. A bukaresti magyar nagykövetség hogyan tekint ezekre a kérdésekre a genfi kisebbségi konferencia után? —Az európai és atlanti térség államainak szakértői azért gyűltek össze Genfben, hogy az új európai értékrend szemszögéből oly jelentős nemzetiségi, kisebbségi kérdéssel behatóan foglalkozzanak. A nemzetközi kapcsolatokban az egyik legfőbb érték a stabilitás, és jelenleg olyan időket élünk, amikor a stabilitás szavatolására struktúrákat kell létrehozni. Ennek szerves része a nemzeti kisebbségek Ugye, amely ilyen összefüggésben már nem egy adott ország belügyét jelenti. Rendelkezünk már az európai államok által aláírt alapelvekkel, melyek alkalmasak arra, hogy segítségükkel a stabilitást és az ehhez szükséges változásokat is kezelni lehessen. Elsősorban a Helsinki Záródokumentumra utalok, mely megalapozza és megfogalmazza a modem államközi kapcsolatok egész rendszerét. A kisebbségi jogok területén a jogok kodifikálására, az ellenőrző mechanizmusok meghatározására és azok elfogadtatására van szükség. Ebből a szempontból Genfben előremutató határozat született. Ahhoz, hogy a számunkra oly fontos stabilitás megvalósuljon, belső változásokra, a jogállamiság szavatolására, a demokratikus intézményrendszer kialakítására, a gazdasági és kulturális felemelkedésre, új, kiegyensúlyozott, korrekt államközi kapcsolatokra van szükség. Ez elkerülhetetlen folyamat, melynek kiteljesedése csak idő kérdése, mégha az adott országok között fáziseltolódások tapasztalhatók is. Ez megmutatkozik abban is, hogy megközelítésbeni különbségek már a fogalmak értelmezésében kezdődnek. Ez azonban nem akadályozhatja az érdemi tárgyalásokat, mivel az európai stabilitást minden országban a legnagyobb felelősségtudattal kell megközelíteni. Székely László (Romániai Magyar Szó)
